Sheam Satkuru, a Nemzetközi Trópusi Faipari Szervezet (ITTO) ügyvezető igazgatója bemutatta az erdőiket fenntartható gazdasági pillérré kívánó országok számára kidolgozott útitervet, hangsúlyozva, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) mindenféle diverzifikáció „kötelező előfeltétele”.

Az erdők nem csupán faanyagforrások

Bár a szervezet neve, amelyet vezet, tartalmazza a „fa” szót, Satkuru fontosnak tartotta tisztázni az ITTO kettős mandátumát: az erőforrások megőrzése és fenntartható kezelése. A „Az erdők faanyagot meghaladó potenciálja” című tematikus ülésen a szakértők megvizsgálták a nem faipari termékek által kínált gazdasági lehetőségeket, a kozmetikumoktól és gyógyszerektől a méhészetig és az agrár-erdészetig.

„Szükségünk van finanszírozókra, a donorok közösségére, a parfüm- és kozmetikai iparra. Nekik is részt kell venniük a tárgyalásokon, hogy erős értékláncokat építhessünk” – mondta Sheam Satkuru.

A bio-gazdaság sikerének négy pillére

A bécsi viták során az ITTO igazgatója megnevezte azokat a kritikus kérdéseket, amelyek jelenleg gátolják e szektor fejlődését:

1. Kormányzás és jogérvényesítés

Satkuru rámutatott, hogy a helyi közösségek egyszerű felhatalmazása nem elegendő, ha az állam nem érvényesíti az erdészeti szabályozást. Példaként említette az Aquilaria (agarfa) fajt, amelyet Malajziában illegálisan termelnek ki a parfümipar számára, mert rendkívül értékes. A csempészet megakadályozására irányuló határokon átnyúló együttműködés nélkül a bio-gazdaság továbbra is sebezhető marad a természeti tőke „elvesztése” szempontjából.

2. Hiteles adatok hiánya

Az egyik fő probléma a nem faipari termékekre vonatkozó hivatalos statisztikák hiánya. Adatok nélkül az erdők valódi gazdasági értéke láthatatlan marad a politikai döntéshozók számára. Az ITTO sikeres terepi projektek példáit hozta fel:

• Mexikó: 100 gyógynövény ősi ismereteinek dokumentálása.
• Benin és Togo: Női csoportok pénzügyi függetlenségének elérése agroerdészeti rendszerek (kávé és kakaó termesztése az erdő lombkoronája alatt) segítségével.

3. Tulajdonjogok és használati jogok

A tulajdonrendszerek létfontosságúak. Sok trópusi országban az erdőterületek az állam tulajdonát képezik, de a közösségeknek biztosított használati jogok (ahogyan azt Malajziában vagy Indonéziában gyakorolják) megakadályozzák a környezet romlását és ösztönzik a felelősségvállalást.

4. Kapcsolatfelvétel a magánszektorral

A bio-gazdaságra való átállás nem finanszírozható kizárólag állami forrásokból. Az erdőgazdálkodási politikákat össze kell hangolni a nemzeti gazdasági döntésekkel, hogy a magántőke kiszámíthatóvá váljon a zöld beruházásokban.

Globális perspektíva

A csúcstalálkozón több mint 400 résztvevő gyűlt össze kormányok, tudományos körök és a civil társadalom képviselőiből. Ecuador, Kína és Új-Zéland képviselői bemutatták, hogy a kormányzati reformok és az innovatív piaci mechanizmusok hogyan alakíthatják az erdőforrásokat a gazdasági növekedés motorjává.

A szakértők egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy az erdészeti bio-gazdaság csak akkor működhet, ha beépül a nemzeti számvitelbe, és az önellátás vagy az informális kereskedelem helyett egy érett és szabályozott ipari ágazattá válik.

forrás: ForestMania / BMLUK

Az EU biogazdasága már most is jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez Európában. Több mint 17 millió embert foglalkoztat (az EU munkahelyeinek körülbelül 8%-át), és 2023-ban 2,7 billió euró értékű volt. Új biogazdasági stratégiájával az EU célja, hogy tovább kiaknázza a bioökonómia potenciálját, hogy az helyettesítse a fosszilis alapú anyagokat és termékeket, munkahelyeket teremtsen és vezesse a globális átállást a tiszta iparágakra.

A bioalapú termékek a szárazföldön és a tengerekben található biológiai erőforrásokból származnak. A bioalapú vegyi anyagok például algákból állíthatók elő, amelyeket gyógyszerek, testápolási termékek és ipari alkalmazások gyártásához használnak. A bioalapú műanyagokat csomagolásban és autóalkatrészekben használják. A bioalapú építőipari termékek, textilszálak és műtrágyák iránt pedig egyre nagyobb a kereslet.

„A biogazdaság hatalmas lehetőségeket rejt magában társadalmunk, gazdaságunk és iparunk, mezőgazdasági termelőink, erdészeink, kisvállalkozásaink és ökoszisztémánk számára” – jelentette ki csütörtökön Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa, miközben háttérben biológiai alapú termékek voltak kiállítva, köztük egy fa kompozitból készült fürdőkád és a H&M „Conscious” kollekciójának ruhái.

A javasolt új stratégia olyan tevékenységeket támogat, amelyek fenntartható gyakorlati megoldásokat és alternatívákat kínálnak a kritikus nyersanyagok helyett, a biológiai erőforrásaink következő módon történő felhasználásával:

A bioalapú innovációk megvalósítása a gyakorlatban

• A bioalapú innovációk kiterjesztése köz- és magánbefektetések kombinációjával, valamint egyszerűsített szabályozási környezettel
• Az innovatív megoldások gyorsabb, egyértelműbb és egyszerűbb jóváhagyásának biztosítása, különösen a kisvállalkozások számára
• Befektetés a bioalapú technológiákba és egy bio-gazdasági befektetési csoport létrehozása a magánbefektetések ösztönzése érdekében

Vezető piacok fejlesztése a bioalapú anyagok és technológiák számára

• a termékekben található bioalapú tartalom iránti kereslet növelése, például a vonatkozó jogszabályokban célok meghatározásával
• egy bioalapú európai szövetség létrehozása, amely az EU-s vállalatokat összefogja a bioalapú megoldások közös beszerzése érdekében

A biomassza fenntartható felhasználásának biztosítása

• a körforgásosság előmozdítása és a másodlagos biomassza – például mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek és szerves hulladékok – értékének növelése
• kezdeményezések létrehozása a talajt védő, a szén-dioxid-elnyelőket fejlesztő és a biomassza fenntartható felhasználását támogató mezőgazdasági termelők és erdészek jutalmazására

A globális lehetőségek kiaknázása

• az európai ipar globális piacokhoz való hozzáférésének támogatása olyan partnerségek kialakításával, amelyek csökkentik a sebezhetőséget, és biztosítják, hogy Európa ne függjön egyetlen régiótól vagy egyetlen erőforrástól

Az új stratégia a 2012-es bioökonómiai stratégiára és a 2018-ban és 2022-ben elvégzett felülvizsgálatokra épül, és a hangsúlyt az ipari bevezetésre, a piac bővítésére, a versenyképességre és a rezilienciára helyezi.

További információ

Tájékoztató

Bioökonómiai stratégia – Környezet – Európai Bizottság

Tények a bioökonómiáról – Európai Bizottság

5 dolog, amit tudni kell a bioökonómiáról – Környezet

forrás: EurópaiBizottságPress

A FAO tanácsadó testülete, az ACSFI által szervezett rendezvény középpontjában a „Potenciál felszabadítása: köz- és magánszféra együttműködése a globális erdészeti célok előmozdítása érdekében” témakör állt. (Unlocking the Potential: Public-private Sector Collaboration for Advancing Global Forest Goals)

A beavatkozás kiemelte az európai faipar stratégiai jelentőségét a fenntartható, erdőalapú biogazdaság előmozdításában. A fa, mint megújuló, sokoldalú és alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyag, életképes alternatívát jelent a fosszilis alapú termékekkel szemben, jelentősen hozzájárulva az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a körforgásos innovációhoz.

Az ágazat számos iparágban – az építőipartól és a bútoripartól a csomagolóiparig, a textiliparig és a bioalapú vegyiparig – nyújt fenntartható megoldásokat, miközben csökkenti a fosszilis erő A tartós faipari termékek elősegítik a hosszú távú szén-dioxid-tárolást, különösen az épített környezetben, és így hozzájárulnak a lakáshiány megoldásához. A környezeti előnyök mellett a faipar támogatja a vidékfejlesztést és a regionális gazdasági növekedést, különösen az erdős területeken.

A faipar a körforgásos biogazdaság innovációját is ösztönzi fejlett építőanyagok fejlesztésével és a fafeldolgozásból származó hulladékok magas hozzáadott értékű termékekké történő átalakításával. Ez javítja az erőforrás-hatékonyságot és csökkenti a hulladéktermelést.

Az erdőalapú biogazdaság teljes potenciáljának kiaknázásához koherens politikai keretekre és harmonizált szabványokra van szükség. A prioritások között szerepel a zöld közbeszerzés erősítése, az építési szabályzatok aktualizálása a fa fenntarthatóságának és szén-dioxid-tároló képességének figyelembevétele érdekében, valamint a modern építési módszerek, például a helyszínen kívüli építés és felújítás ösztönzése. A faanyagok és új alkalmazások területén történő kutatás-fejlesztési beruházások növelése szintén kulcsfontosságúnak tekinthető.

Ezeket az üzeneteket hangsúlyozták az Európai Bizottság május 5-én tartott „A bioalapú termékek versenyképes jövőjének alakítása” című műhelytalálkozóján is. A fenntartható és biztonságos faellátás továbbra is előfeltétele a szektor hosszú távú fejlődésének.

Az európai faipar készen áll a zöld növekedés, az ipari innováció és az európai bio-gazdaság céljainak sikeres megvalósításának támogatására.

A CEI-Boisról – Átláthatósági nyilvántartási szám: 470333818389-37

Az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) 16 ország 22 európai és nemzeti szervezetét képviseli, és az egész európai faipari ágazat érdekeit képviseli: több mint 160 000 vállalatot, amelyek éves forgalma 194 milliárd euró, és 930 000 munkavállalót foglalkoztatnak az EU-ban.

Az EOS-ról – Átláthatósági nyilvántartási szám: 024776016336-52

Az Európai Fűrészipari Szervezet (EOS) az európai fűrészipari ágazat érdekeit képviseli európai és nemzetközi szinten. Tagszövetségei és társult tagjai révén az EOS mintegy 35 000 fűrészüzemet képvisel 11 európai országban, amelyek fűrészárukat, faszerkezeteket, ragasztott faelemeket, teraszburkolatokat, padlóburkolatokat, asztalosipari termékeket, kerítéseket és számos egyéb faipari terméket gyártanak. Együttesen az európai fűrészáru-termelés mintegy 77%-át képviselik egy olyan ágazatban, amelynek forgalma körülbelül 35 milliárd euró, és amely az EU-ban mintegy 250 000 embert foglalkoztat.

forrás: CEI-Bois/EOS press 2025-05-08

A megvitatott napirendi pontok

Az ülés John Bell (Kutatás és Innováció Főigazgatóság) és Diego Canga Fano (Agrár és Élelmiszer Főigazgatóság) nyitó beszédéivel kezdődött, akik beszámoltak a legfrissebb és várható európai szakpolitikai fejleményekről. Hangsúlyozták az Európai Bizottság elkötelezettségét a fenntartható mezőgazdaság és bioökonómiai kezdeményezések előmozdítása iránt. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Kovács Barna, a BIOEAST főtitkára kiemelte a magyar elnökség eredményeit és prioritásait, különös tekintettel a mezőgazdasági szakpolitikai kihívások kezelésére és a kutatási együttműködések erősítésére. A jövőre tekintve, Justyna Cieslikowska a lengyel agrárminisztérium nevében ismertette a lengyel elnökség terveit, hangsúlyozva az agrár-élelmiszeriparhoz kapcsolódó innováció és fenntarthatóság iránti fókuszt.

A közép- és kelet-európai biomassza potenciál feltárása

Az ülés jelentős része a bioökonómia lehetőségeinek vizsgálatára összpontosított. Petra Berkhout, a Wageningen Egyetem képviseletében bemutatta a Mansholt-jelentést: „Öt dilemma Európa földhasználatának jövőjéről”, amely a fenntarthatósági célok keretében az európai földhasználati döntések összetettségét elemzi. Ezt követően Peter Wehrheim (Kutatás és Innováció Főigazgatóság) kitekintést nyújtott a biomassza hasznosítás jelenlegi állapotáról Közép- és Kelet-Európában, amely élénk vitát váltott ki a delegáltak között a biomassza alapú gazdaságot érintő kihívásokról és ezek jobb kiaknázásának lehetőségeiről.

Új uniós szakpolitikai keret a mezőgazdasági kutatás és innováció számára

Diego Canga Fano, az Agrár és Élelmiszer Főigazgatóság főigazgató-helyettese bemutatta az uniós politikai prioritásokat, és beszámolt az EU mezőgazdasága és élelmeiszer-rendszer jövőjére vonatkozó stratégiai párbeszédről. Méltatta a BIOEAST (www.bioeast.eu) kezdeményezés Közép- és Kelet Európában betöltött szerepét. Az ülés során a tagállamok ismertették saját nemzeti prioritásaikat.

A jövőre vonatkozóan

A 41. SCAR budapesti plenáris ülés jelentős lépést jelent a közép és keleteurópai agrárgazdasághoz kapcsolódó kutatás fenntarthatósági és innovációs céljainak meghatározásában, és az európai célokkal való összehangolásában. A magyar elnökség fontos prioritása került megvitatásra. A következő ülésre 2025. június 11.-én, Varsóban kerül sor a lengyel elnökség égisze alatt, ahol a megbeszélések tovább folytatódnak.

Ha további információkra van szüksége az SCAR tevékenységéről, látogassa meg a hivatalos SCAR weboldalt: https://scar-europe.org.

Az 1974-ben létrehozott SCAR az Európai Bizottság (EB) és a tagállamok egyik legfontosabb tanácsadó testülete. Elsődleges feladata stratégiai iránymutatás a kutatás és innováció (K+I) területén, reagálva az Európa mezőgazdaságát, halászatát, erdészetét, valamint tágabb értelemben az élelmiszerláncokat és a bioökonómiát érintő kihívásokra.

Az SCAR három területen játszik kulcsszerepet az Európai Kutatási Térség formálásában:

• Stratégiai szakpolitikai tanácsadás: Közösen alakított vélemények nyújtása, amelyek az európai kezdeményezések, mint például az Európai Partnerségek és Missziók, illetve a Horizont Európa program fejlesztését segítik.
• Előrelátási tevékenységek: Olyan közös gyakorlatok végzése, amelyek előre jelzik és modellezik a jövőbeli kihívásokat és a lehetséges K+I menetrendet, hozzájárulva az EU Kutatási és Innovációs Keretprogram jövőbeli irányainak meghatározáshoz.
• Kutatási programok koordinálása: Stratégiai és együttműködési munkacsoportokon keresztül elősegíti a nemzeti és európai K+I programok összehangolását, fokozva a tagállamok közötti együttműködést és információcserét.

forrás: HU24EU

A projektet az Erdészeti Kutatási Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) vezeti az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) és a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének Biogazdasági Központjával (BOKU) együttműködésben.

A fa: lehetséges megoldás a sürgető globális kihívásokra

A fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású biogazdaság felé való elmozdulás globális célként jelent meg. Az erdészeti ágazat egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon e cél eléréséhez.

A fa és a nem fából készült erdei termékek, valamint az ezekhez kapcsolódó értékláncok fontos szerepet játszhatnak az emberek megélhetésének biztosításában a vidéki, de a városi területeken is. Az erdei ökoszisztémákra gyakorolt potenciális negatív hatások elkerülése mellett e természeti erőforrások felhasználása jelentősen hozzájárulhat a globális fenntarthatósági célok, valamint az éghajlatról, a biológiai sokféleségről és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló nemzetközi megállapodások eléréséhez.

Ahhoz, hogy ezeket a hozzájárulásokat ki lehessen használni, globális szinten strukturáltabb módon kell kialakítani a fapolitikát. A WOOD for GLOBE célja a fapolitikai párbeszédek erősítése a tudás és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a tudományos bizonyítékok mozgósítása révén a döntéshozatal támogatása érdekében.

Tevékenységek

A projekt a következő fő tevékenységeket foglalja magában:

• Technikai ismeretek és szakpolitikai tapasztalatok cseréje: Szakpolitikai, műszaki szakértők és gyakorlati szakemberek összehívása és összekapcsolása a fenntartható fahasználattal kapcsolatos kiemelt témákkal kapcsolatos „bevált gyakorlatok” szakértelmének megosztása érdekében, hogy a hálózatépítés és a csere gyakorlatok erősítése érdekében konkrét tanulási és csereprogramok valósulhassanak meg.
• Tudományos ismeretek és tapasztalatok cseréje: A tudományos szakértelem azonosítása és mozgósítása a szakpolitikai párbeszédek és a technikai cserék tájékoztatására a legújabb tudományos innovációk és ismeretek szintézisének biztosítása révén, a fa mint megújuló, klímasemleges erőforrás fokozott felhasználására való áttérés támogatása érdekében a globális politikában a körforgásos és rugalmas gazdaságokban.
• Globális és regionális politikai párbeszédek: Globális és regionális politikai párbeszéd szervezése és végrehajtása a fenntartható faalapú anyagok hozzájárulásának növelésével kapcsolatos tapasztalatokról olyan módon, amely a szinergiákra épít, és sikeresen kezeli a lehetséges kompromisszumokat.

szerk/ford: Tóth János, forrás: IUFRO

A június 9-én közzétett jelentés bemutatja a 2018-as biogazdasági stratégia végrehajtásának jelenlegi állását és a biogazdaság általános fejlődését Európában. Az EUBA üdvözli a 2018-as biogazdasági cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményeket, többek között a fosszilis alapú termékek megújuló nyersanyagokkal, termékekkel és üzemanyagokkal való helyettesítésének szerepének erősítésére, valamint a bioalapú ágazatok méretnövelésére helyezett hangsúlyt az új, körkörös bioalapú Európa közös vállalkozás elindításával.

A biogazdaság az egyik legsikeresebb példája annak, hogy az európai stratégiai dosszié jelentősen hozzájárul a kulcsfontosságú uniós célkitűzések eléréséhez. Éves szinten már most is több mint 2 billió eurót ér, és közel 18 millió európainak ad munkát, miközben hatalmas lehetőségeket kínál az olyan társadalmi kihívások kezelésére, mint az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség megőrzése, az európai fenntarthatóság fokozása és az értékteremtés. Az EU új növekedési stratégiájának teljes körű megvalósítási szakaszába lépve az EUBA fontosnak tartja, hogy az európai zöld megállapodás konkrétan támogassa a fenntarthatóbb körforgásos biogazdaságra való áttérést. Nagyra értékeljük, hogy az elért eredményekről szóló jelentés elismeri a biogazdaság hozzájárulását az európai politikai kontextusban, amelynek középpontjában a Zöld Megállapodás áll. Ennek ellenére a biogazdaságnak nagyobb támogatásra van szüksége számos olyan szakpolitikai területen és kezdeményezésben, ahol koherenciára van szükség a fenntartható biogazdaságba történő új beruházások megerősítéséhez.

Úgy véljük, hogy Európa képes meghatározni a biogazdaság európai modelljének formáját az elkövetkező évtizedekre. Az EUBA ezért felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy az EU biogazdasági stratégiája és az EU Green Deal végrehajtása révén ösztönözzék a biogazdasági ágazat további fejlődését.

szerk: Tóth János, forrás: CEPF

A célok és az erdei biomassza európai termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának növelésére irányuló konkrét tervek közötti ellentmondások fenntarthatósági aggályokat vetettek fel a határokon belül és kívül.

Miközben a politikai szereplők különbözőképpen artikulálják ezeket az ellentmondásokat, és a közbeszédben versengenek álláspontjuk érvényesüléséért, kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy a városi területek polgárai hogyan érzékelik ezt a diskurzust.

Az észlelést többdimenziós konstruktumként értelmezve nyolc európai egyetemi város (Bordeaux, Pozsony, Freiburg, Helsinki, Padova, Szentpétervár, Uppsala, Bécs) adatait elemezzük statisztikailag, hogy feltárjuk a dimenziókat, a hasonlóan gondolkodó polgárok e dimenziókban kialakuló közösségeit és az egyes ilyen közösségekhez való tartozással összefüggő jellemzőket.

A biocentrizmustól az elosztási szempontokon át a politikai célokhoz való ragaszkodásig hat dimenzióban öt közösséget azonosítottunk:

• ragaszkodó-környezetvédő,
• ragaszkodó-kormánypárti,
• kritikus-reformista,
• kritikus-agrárpárti és
• közömbös.

A lakóhely szerinti város és a biogazdaság vélt ismertsége egyértelműen kölcsönhatásban van az észleléssel. A nyolc városon belüli és a nyolc város közösségei között azonban jelentős eltérések mutatkoznak, ami a nyilvános diskurzuson túli mélyebb társadalmi feszültségekre utal. A közösségen belüli eltérések nagy része azonban megmagyarázatlan marad, ami további helyi munkát igényel. Az erdészeti politikára vonatkozó következtetések is előkerültek.

Ez a munka az EFI által támogatott PerForm (Perceiving the forest-based sector in the bioeconomy) páneurópai együttműködési hálózat keretében készült. Igazgatóhelyettesünk, Helga Pülzl az egyik szerző.

szerk: Tóth János, forrás: EFI – European Forest Institut

• Az erdőalapú biogazdaság többféle módon járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez: az erdőkben tárolt szén és a fából készült termékekben tárolt szén révén, valamint azáltal, hogy a fát a fosszilis tüzelőanyagok és más, szén-dioxid-intenzívebb anyagok helyettesítésére használják.
• Az erdők és a kitermelt fatermékek együttesen jelenleg az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 10%-át kötik meg. Az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége azonban számos tényező miatt csökken.
• E tendencia megfordításához fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatra és erdősítésre van szükség. A hosszabb élettartamú és helyettesítési előnyökkel rendelkező fatermékek nagyobb mértékű felhasználása felé való elmozdulás szintén növelheti az éghajlatváltozás mérséklésének előnyeit.
• A „rendszerszemléletű” elemzés segít megérteni a különböző lehetőségek közötti kompromisszumokat és szinergiákat, és optimalizálni az erdőalapú biogazdaság hozzájárulását Európa éghajlatvédelmi céljaihoz.

Rövid tájékoztató az erdőalapú biogazdaság szerepéről az éghajlatváltozás mérséklésében a szén-dioxid-tárolás és az anyaghelyettesítés révén. (16 oldal angolul, pdf)

A honlapon elérhető információ:

Üvegházhatású gázok kibocsátása és eltávolítása, az országok készítette leltárak.

Az európai erdők állapota, helyzete. A pán-európai térség erdeinek és erdőgazdálkodásának helyzete, trendjei.

FAO fa és fatermék termelés és forgalom statisztika 1961-2020.

Fatermékek a globális biogazdaságban. Olvassa el a FAO legújabb jelentését arról, hogy az erdei termékek hogyan járulnak hozzá a fosszilis alapú és üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával járó termékek kiváltásához, erősítve ezzel a fenntartható fejlődést.

A fatermékek építési használatának klíma előnyei.

Az IPPC jelentése a klíma és területváltozásról.

Erdők föld feletti biomassza tömege. Távérzékelés alapján készült elemzés.

Erdő alapú biomasszával és klímaváltozással kapcsolatos kutatások.

Biomassza szótár, a téma fogalmainak jegyzéke és magyarázata.

A téma további, kiegészítő információs forrásai.

A legújabb bejegyzés 2022. március 28-ai: Az erdőalapú biogazdaság 2060-ig vezető útjai az éghajlatváltozás mérséklésére és a biológiai sokféleség védelmére vonatkozó politikai célok keretében.

Forrás: EU

A RePowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért című közleményében az Európai Bizottság arra összpontosít, hogy csökkentse Európa energiaimporttól való függőségét. A megfizethető, tiszta energiához való hozzáférés kiemelkedően fontos ahhoz, hogy ágazatunk működése továbbra is működjön. A cellulóz- és papíripar hónapok óta magas energiaárakkal küzd, amelyek az utóbbi napokban az egekbe szöktek. Ezért az iparág európai jövőjének biztosítása érdekében nemzeti és uniós szinten egyaránt régóta esedékes intézkedések továbbra is kulcsfontosságúak.

A döntéshozóknak azt is fel kell ismerniük, hogy Európának nemcsak az energiaimporttól, hanem a fosszilis alapú anyagoktól való függőségét is kezelnie kell. Az európai gazdaság tovább csökkentheti fosszilis tüzelőanyag-szükségletét, ha kihasználja a bioalapú értékláncokban rejlő lehetőségeket a szén-dioxid-intenzív anyagok helyettesítésére. Az európai gazdaság ellenálló képességének további növelése érdekében felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy gondolja át a megújuló, bioalapú termékekkel kapcsolatos megközelítését.

Az erdészeti rostalapú értékláncok könnyen elérhető megoldásokat kínálnak. A közelgő biogazdasági stratégia alapvető fontosságú lesz ahhoz, hogy az európai gazdaságnak ez a saját fejlesztésű ágazata virágzásnak induljon. A drámaian változó körülmények között a Cepi felszólítja a Bizottságot, hogy aktualizálja a tavaly júliusban elfogadott erdészeti stratégiát, és tegye azt az EU geopolitikai stratégiájának nélkülözhetetlen részévé. Európának végre ki kellene aknáznia az erdőkben, az erdőalapú termékekben és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokban rejlő teljes potenciált, hogy csökkentse a fosszilis anyagoktól való függőségét.

Forrás: CEPI

Fa az elektromos autók akkumulátoraiban

A szintetikus és nem megújuló grafitot hamarosan faalapú bioszénnel helyettesíthetik az újratölthető akkumulátorokban. A Stora Enso innovációja elektromos autókban, szórakoztató elektronikában. nagy energiatároló rendszerekben és más célokra is felhasználható. A terméket tavaly vezették be a piacra. A tűlevelű fából kivont lignin megújuló anyagként feldolgozható az újratölthető akkumulátorok működéséhez szükséges anódokhoz.

Az előrejelzések szerint az akkumulátorok globális piaca tíz év alatt megtízszereződik. A Stora Enso a délkelet-finnországi Kotkában található Sunila üzemében 2021 nyarán indította el a bioalapú szénanyagokat előállító kísérleti üzemét. A kotkai biofinomító 2015 óta állít elő lignint. A finomító kapacitása évi 50 000 tonna lignin, amivel a Stora Enso a világ legnagyobb extra-száraz ligningyártója. A cellulóz után a lignin a természetben előforduló leggyakoribb makromolekula.

(FATÁJ 2021-07-23: Lignode: lignin alapú szén a Stora Ensotól akkumulátorhoz)

Újrahasznosított matrica a banánhoz

Ha gyümölcsöt és zöldséget vásárol, mostantól újrahasznosított faanyagból készült ármatricát nyomtathat rájuk. A kis- és nagykereskedelemben használható új hőpapírcímkéket tavaly ősszel vezette be az UPM. Ezeket a címkéket gyümölcs- és zöldségmérlegeken, saláta- és ételcsomagolásokban, valamint logisztikai címkézési igényekhez használják. A címkeanyaghoz nem használnak szűz faanyagot, és nem tartalmaz mérgező fenolt.

Az UPM rámutat, hogy az újrahasznosított papírok használata csökkenti az új fa felhasználását az erdőipari (azaz: faipari) termékekben. „A hulladékcsökkentés és a szűz nyersanyagforrásokra nehezedő nyomás enyhítésének igénye nyilvánvaló és egyre nagyobb” – mondja Ville Pollari, az UPM Raflatac VIP & Prime üzletágának igazgatója. ‘Az ilyen címkékre való áttérés számos fenntarthatósági előnnyel jár mind a márkatulajdonosok, mind a környezet számára’ – folytatja Pollari.

A fa csökkenti a beton használatát az építőelemekben

A fát és a betont ötvöző új hibrid elem segít az építés környezetbarátabbá tételében. Az elem a Metsä Fibre által gyártott Kerto LVL fatáblából, hőszigetelő rétegből és a homlokzathoz használt vasbetonból áll. A Metsä Fibre és partnerei által közösen tervezett elem szerkezetében szendvicsre hasonlít. Az új elemet először tavaly ősszel használták a Metsä Fibre új fűrészüzemének építése során a nyugat-finnországi Raumában. A fűrészüzem építési munkálatait a Skanska végezte. A vállalat szerint az új, részben fából készült elem ugyanúgy beépíthető, mint a vasbetonból készült falelemek, de kisebb a súlya.

„A szerelési munkálatokhoz kisebb darut tudtunk használni, mivel a hibrid falelemek könnyebbek, mint a hagyományos betonelemek. Nagyobb építési projekteknél a kisebb súly jelentős megtakarítást eredményezhet” – mondta Petri Puputti építésvezető a Skanska októberi sajtóközleményében. A Skanska célja, hogy 2045-re globálisan szén-dioxid-semleges vállalat legyen. ‘A raumai fűrészmalom projekt során hasznos első kézből származó ismereteket szereztünk az ilyen elemek építőipari felhasználásáról. Úgy tűnik, ezek az elemek jól összeegyeztethetők a műszaki igényeinkkel’ – mondta Ilkka Romo, a Skanska termelékenységi és minőségi részlegének igazgatója a Metsä Wood októberi sajtóközleményében. Az elemeket a Lipa-Betoni gyártotta a kelet-finnországi Dél-Savóban.

Szatellit fából, szelfi bottal

2021 áprilisában az UPM és űrkutatási szakértők ambiciózus projektet jelentettek be. A világ első fából készült műholdját 2022 első felében indítják Föld körüli pályára, az indítást az új-zélandi Rocket Labból tervezik. A rétegelt lemezből készült Wisa Woodsat nanoszatellitet Finnországban tervezik és építik. Ez egy 10 centiméteres, napenergiával működő kis kocka, amely szinte elfér a tenyérben.

A műholdat a fa, különösen a kelet-finnországi Savonlinnában gyártott UPM WISA-Birch rétegelt lemez űrhajók számára való alkalmasságának tesztelésére használják. Az űrben a rétegelt lemez hőnek, hidegnek, vákuumnak és sugárzásnak lesz kitéve. Két kamerával fogják megfigyelni, amelyek közül az egyiket az űrbe telepített gém csúcsán helyezik el. ‘Egy szelfibottal ellátott műhold biztosan pozitív érdeklődést vált ki és mosolyt csal az arcokra, de alapjában véve ez egy komoly tudományos és technológiai projekt’ – mondta Jari Mäkinen, a WISA Woodsat projekt vezetője az Arctic Astronautics áprilisi sajtóközleményében.

A WISA nyírfa rétegelt lemez általános használatban van a hajóépítésben, az autóiparban, az építőiparban és a bútorgyártásban. A műhold a rétegelt lemez és egyéb dolgok mellett költséghatékony műholdas távközlési technológiát is tesztel majd. Az UPM a WISA Woodsat műholdat a finn Arctic Astronautics céggel, a Huld európai technológiai tervező céggel és az Európai Űrügynökséggel együttműködve fejleszti.

Kevesebb szén a babapelenkákban és női higiéniai termékekben

A papírszalvéták, a babapelenkák, az inkontinencia- és menstruációs betétek, ezek a leghétköznapibb és legismertebb dolgok hamarosan környezetbarátabbá válhatnak. Októberben a Stora Enso alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású pelyhes cellulózt vezetett be, amelyet nedvszívó higiéniai termékek gyártásához használnak. A Stora Enso szerint az új NaturaFluff Eco cellulóz szén-dioxid-kibocsátása mintegy 30 százalékkal kisebb, mint a hagyományos nedvszívó pelyhes cellulózé, köszönhetően annak, hogy a gyártási folyamat során nem használnak kémiai fehérítőket. A cellulóz világosbarna színű, és állítólag teljesen biológiailag lebomló.

„Azzal, hogy a fehérítést kivontuk a gyártási folyamatból, és a cellulózt csak oxigénnel kezeltük a lignin eltávolítása érdekében, olyan pelyhes cellulózt állítottunk elő, amelynek jelentősen kisebb a szénlábnyoma, miközben a normál pelyhes cellulózunk kiváló teljesítményét nyújtja” – mondta Kirsi Seppäläinen, a Stora Enso Biomaterials részlegének SVP Marketing, Competitive Intelligence és Product Management igazgatója.

Az újrahasznosított homok tisztítja a vizet

2021 jó híreket hozott a kristálytiszta vizek szerelmeseinek. A tőzegláp árokból kinyert barna víz tisztábbá vált, amikor a korábban a bioerőműben használt homokkal kezelték – jelentette be a Metsä Group tavaly nyáron.

„A humuszos anyagok reakcióba léptek a homokban lévő anyagokkal, és komplexeket képeztek, amelyeket így el lehetett távolítani” – mondta Vesa Junnikkala, a fenntartható fejlődésért felelős igazgató a Metsä Group júniusi sajtóközleményében. A finn VTT Műszaki Kutatóközpont szerint az erőműi ágyazati homokban található elemek közé tartozik a kálium, az alumínium és a vas, amelyekről ismert, hogy összekapcsolódnak a humuszos anyagokkal. Az ágyhomok-kezelés különösen a víz kémiai oxigénigényét, valamint a színes részecskék mennyiségét csökkentette – mondta Joni Lehto, a VTT kutatója.

A vizek tisztaságának javítása azért érdekes, mert a tőzeglápok helyreállítása olyan szerves anyagok kimosódását okozza, amelyeket nehéz eltávolítani a folyásirányban. Ezek az anyagok barnára színezik a vizet és növelik a biológiai oxigénigényt. A az erőműi ágy-homokot egy kisléptékű terepi kísérletben is tesztelték. A projekt eredményeit tavaly tavasszal publikálták az Environmental Technology című folyóiratban. A módszer szélesebb körű gyakorlati alkalmazása előtt további tesztelésekre van szükség.

Forrás: forest.fi, írta: Tero Karjalainen