A mangrove olyan körülmények között fejlődik, amelyeket a legtöbb növény nem tolerál, például a sós part menti vizekben. A UC Riverside és a UC San Diego vezette kutatócsoport azt akarta megérteni, hogy a mexikói La Paz partjainál a tengeri mangroveerdők miként veszik fel és bocsátják ki az olyan elemeket, mint a nitrogén és a szén, amit biogeokémiai körforgásnak neveznek.

Mivel ezeket a folyamatokat nagyrészt mikrobák irányítják, a kutatócsoport azt is meg akarta tudni, hogy milyen baktériumok és gombák élnek ott. A csapat számított arra, hogy az erdő alatti tőzegrétegben szén található, de arra nem számítottak, hogy ez a szén 5000 éves lesz. Ezt az eredményt, valamint az általuk azonosított mikrobák leírását most a Marine Ecology Progress Series című folyóiratban tették közzé.

Nem az a különleges ezekben a mangrove-lelőhelyekben, hogy tárolják a szenet, hanem az, hogy ilyen sokáig meg is őrizik – mondta Emma Aronson, az UCR környezeti mikrobiológusa és a tanulmány vezető társszerzője.

A mangrovefák alatt található tőzeg a víz alá került üledék és a részben lebomlott szerves anyag kombinációja. A tanulmányhoz vett minták egyes területeken a tőzegréteg nagyjából 3 méterrel a part menti vízszint alá nyúlik. A legmélyebb tőzegrétegbe kevés oxigén jut el, valószínűleg ezért nem talált benne élő gombákat a kutatócsoport. Normális esetben a Földön szinte minden környezetben megtalálhatóak a gombák. Az oxigén azonban a legtöbb, szénvegyületek lebontására specializálódott gomba számára elengedhetetlen. A csapat a jövőbeni mangrove tőzegvizsgálatok során tovább vizsgálhatja a gombák hiányát.

Minél mélyebbre hatolunk a tőzegtalajban, annál kevesebb mikroorganizmust találunk. Nem sokan képesek lebontani a szenet odalent, vagy magát a tőzeget – mondta Mia Maltz, az UCR mikrobiális ökológusa, a tanulmány szerzője.

A Földön más ökoszisztémákról is ismert, hogy hasonlóan idős vagy még régebbi szénnel rendelkeznek. Ilyen például a sarkvidéki vagy az antarktiszi permafroszt, ahol a jég még nem olvadt ki. A kutatók most Hawaii, Florida és a mexikói Yucatán-félsziget mangrove-kutatási helyszíneit is felderítik. Ezek a helyek olyan szenet védenek, amely évezredek óta ott van. Ha megzavarnánk őket, olyan szén-dioxid-kibocsátást okoznánk, amelyet egyhamar nem tudnánk helyrehozni – mondta Matthew Costa, a San Diegó-i UC San Diego partvidéki ökológusa, a tanulmány első szerzője.

A szén-dioxid növeli az üvegházhatást, amely a bolygó felmelegedését okozza. Costa úgy véli, hogy az egyik módja annak, hogy ez a probléma ne súlyosbodjon, az, hogy a mangroveerdőket háborítatlanul hagyjuk.

forrás: greendex a https://news.ucr.edu írása alapján