„Bioszféra-rezervátumok közösség- és természetalapú fejlesztése a magyar-szlovák határ mentén a biológiai sokféleség közös védelme és gazdagítása érdekében” a címe annak a 30 hónapig tartó, 1 millió euro forrásból megvalósított projektnek, amely várhatóan nagy lépést jelent a térségben ember és természet kapcsolatának fejlesztése terén.

Az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia #biospherereserves projekt keretében a szakmai együttműködő partnerek 12 mintaprojektet valósítanak meg, 777.234,72 € összegű uniós hozzájárulásból. Természetes élőhelyeket állítanak helyre a Fertő-tavi Bioszféra Rezervátum területén található Kistómalmi-lápréten, elvégzik a Polana Bioszféra Rezervátum Hrončiačka és Pstruša vizes vizes élőhelyeinek rekonstrukcióját. A Pilisi Bioszféra Rezervátumban úgynevezett integrált erdőgazdálkodási módszereket vezetnek be,  veszélyeztetett hüllő és kétéltű fajok élőhelyeit fejlesztik, vadmacska fajvédelmi programokat valósítanak meg és inváziós fafajok visszaszorításával is foglalkoznak. Ezeken kívül környezeti edukációs mintaprojekteket indítanak, tanösvényeket és fogadóközpontokat létesítenek a Poľana és a Pilisi Bioszféra Rezervátumokban.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum túlnyomórészt a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületen található. A Pilisi Parkerdő erdőterületének jelentős része (19%) nem szolgál faanyagtermelést. Ezek magterületeket is magában foglaló erdőrezervátumok, nemzeti parki természeti övezetnek tervezett területek és meredek, sérülékeny talajú területek. Ezeken a területeken nem folyik aktív faanyagtermelés: elsősorban csak természetvédelmi célú erdőkezelés történik. A most induló projekt arra nyújt lehetőséget, hogy a Pilisi Parkerdő a többi, jelenleg is aktív erdőgazdálkodás alatt álló erdőterület nagy részének kezelésébe is beépítse (integrálja) az erdei biodiverzitás megőrzésének és növelésének gyakorlatát, mely tevékenységeire 124.096 € uniós támogatást használhat fel. A projekt egyik egyedi, Magyarországon új és innovatív eleme, hogy Pilisborosjenő Község Önkormányzatával közösen a község határában egy erdőterületet jelölnek ki a helyi közösség közös kezelésében örökerdő-gazdálkodási gyakorlatra. Ennek célja a lakosság bevonása, az örökerdő-gazdálkodási gyakorlatok tudatosítása, önkéntesek bevonása a kezelési gyakorlatokhoz kapcsolódó aktív erdészeti beavatkozásokba.

A projektben a magyar-szlovák határtérségben található öt bioszféra rezervátum közül három menedzsment szervezetei vesznek részt közvetlenül: a Pilisi Bioszféra Rezervátumot Pilisborosjenő Önkormányzata, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt., a Fertő-tavi Bioszféra Rezervátumot a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, míg a szlovákiai Poľana Bioszféra Rezervátumot a Náš región Podpoľanie civil szervezet és Vígľaš Önkormányzata képviseli. A térség másik két bioszféra rezervátuma (Aggteleki és a Szlovák-karszt bioszféra  rezervátum) együttműködő partnerként vesz részt, továbbá a projektet az UNESCO MAB nemzeti bizottságai is támogatják. A BURST Nonprofit Kft. szakmai ernyőszervezetként dolgozik a projektben.

Forrás: Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapest és környékén 65 ezer hektár erdőterületet kezel, ezeken a területeken évente mintegy 30 millió látogató fordul meg. A Főváros és környékének erdői klíma-, levegőminőség, por elleni és egyéb védelmi szolgáltatásaik mellett mára az itt élők egyik legfontosabb rekreációs és sport helyszínévé váltak. A Corvinus Egyetem nemrégiben hiánypótló kutatás eredményeit publikálta, amelyek meghatározzák az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értékét.

Az erdők Magyarország természeti tőkéjének legfontosabb elemei, amelyek értékét eddig nem mérte fel egyetlen tudományos kutatás sem. Erre tett kísérletet Széchy Anna és Szerényi Zsuzsanna a Corvinus Egyetemen, akik esettanulmányként az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Visegrádi-hegységre és a Pilis-hegységre kiterjedő Pilisi Bioszféra Rezervátum rekreációs értékét becsülték meg, melynek erdőterületét a nagyrészt a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli és a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak is része.

A Corvinus kutatói az itt található 38,6 ezer hektárnyi terület – főleg hegyvidéki erdő – szabadidős értékének megállapításához az úgynevezett utazásiköltség-módszert használták. Ez annak alapján határozza meg egy terület értékét, hogy az odalátogatók mennyi pénzt és időt szánnak a terület felkeresésére. A számításokhoz a Pilis Bioszféra Rezervátum működését együtt koordináló Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából 2017-és 2018 folyamán végzett látogatószámlálások során gyűjtött adatokból indultak ki, figyelembe vették az odautazási költségeket, illetve a látogatással eltöltött idő alternatív költségét is (az átlagos nettó órabér egy részét alapul véve).  

Az eredmények szerint a Pilisi bioszféra-rezervátumban a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt, ami az inflációt figyelembe véve jelenleg 4,6 milliárd forintot tesz ki. Egy átlagos félnapos látogatás a Pilisben 2.900 forintot, egy egész napos túra mintegy 5.000 forintot ér meg a természetjáróknak.  Az erdők nyújtotta nem piaci hasznok ilyen módon értékelése segít bemutatni a rekreációs szempontok fontosságát, és ezek figyelembevételét az erdők fenntartásának és kezelésének finanszírozásával kapcsolatban.

Egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke 870 forint. (Az értéket befolyásolja, hogy a látogatások nagy része a lakóhely közelében megtett rövid erdei sétát jelent, szemben a Pilisre jellemző hosszabb kirándulásokkal.) A magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke mintegy 39 milliárd forint.

Összevetésképp a brit erdők egynapos látogatásának értékét egy 2010-es tanulmány 3,34 fontra (kb. 1500 forintra), a lengyel erdőkét 2005-ben csaknem 7 euróra (kb. 2700 forint) becsülték, a németek pedig 2011-ben az erdők egy egész évre szóló látogatási lehetőségéért 27 eurót (kb. 10.400 forintot) adtak volna – idézi fel a Corvinus tanulmánya.

A természetjárás kedvelt rekreációs forma, a megtett magyar erdei túrák, séták száma évente mintegy 40-50 millió lehet. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint Magyarország aktív korú lakosságának 48,7 százaléka túrázik legalább alkalmanként (Lengyel- és Németországban ez a szám 85%, illetve 76,4%!). A túrázók a Pilisbe átlagosan 40-50 kilométerről érkeznek, a Prédikálószéki-kilátónál például egy hétvégén akár 15-17 ezren is jártak 2018-as adatok szerint, ami a Covid alatt további 25-30 százalékkal nőtt.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.