A közlemény kiemelte, hogy ezáltal teljesült az országos helyreállítási alapban (PNRR) meghatározott hulladékgazdálkodási reform egyik mérföldköve, ugyanakkor jövőképet teremt rövid, közép és hosszútávon.

„A PNRR-en keresztül vállalt kötelezettségek teljesítése csak a kezdete azoknak az átalakulásoknak, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy a lineáris gazdaság paradigmájától a körkörös modell felé haladjunk. Ezért olyan irányítási struktúrát alakítottunk ki, amely egyértelműen meghatározza az intézmények szerepét és felelősségét, és végrehajtja az 52 intézkedést. A körkörös gazdaságra való átállás stratégiai jelentőségű, hiszen a pazarlás csökkentése mellett csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ösztönzi az innovatív technológiákba való befektetést és hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez” – mondta Borbély László államtanácsos.

Mint magyarázták, a körforgásos gazdasági stratégia hét olyan gazdasági ágazatot jelöl meg, amelyek esetében a lehetőségek maximális kiaknázása a cél. Ezek a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, az autóipar, az építkezés, az élelmiszer- és italgyártás, a csomagolóanyag ipar, a textilipar, az elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok ágazata.  Ezekhez a gazdasági ágazatokhoz kapcsolódik még a hulladék- és vízgazdálkodás, olyan összekötő területként, amely a körforgásos gazdaság területén tett intézkedéseket támogató tevékenységeket célozza.

forrás: Maszol.ro

Nicolae Ciucă közlése szerint a Románia fenntartható fejlődéséhez hozzájáruló kormányhatározat a hulladékok begyűjtését és újrahasznosítását célozza, és a kidolgozásában több minisztérium is részt vett.

Az elfogadás előtt álló dokumentum szerint az elmúlt évtizedben történt gazdasági előrelépések ellenére „Románia gazdasági növekedése nem függetleníthető” a hulladéktermeléstől, a hazai hulladékgazdálkodás jelentős lemaradásban van, mert továbbra is jobbára a hulladéktárolásban merül ki.

A stratégia szerint 14 gazdasági ágazat tehető körforgásossá, a legnagyobb a potenciál a mezőgazdaságban és az erdészetben, az autóiparban, az építőiparban, a fogyasztási cikkek előállításában. A körforgásos gazdaságra való áttérést pedig úgy kell megvalósítani, hogy az ne befolyásolja a minőséget, a termelékenységet, a versenyképességet és a teljesítményt.

A dokumentum előírja a körforgásos gazdaságra való áttérést irányító kormányzati struktúra létrehozását, amely meghatározza majd az érintett intézmények szerepét és feladatait.

„A körkörös gazdaság elveinek alkalmazása az egész Európai Unió gazdaságában mintegy 700 ezer új munkahely teremtését és az európai bruttó hazai termék további 0,5 százalékos növelését jelenti 2030-ig. A kihívásokkal teli nemzetközi környezetben a körforgásos gazdaság lehetővé teszi a nyersanyagimporttól való függés csökkentését, amely magas szintű Romániában és Európában.  Örömömre szolgál, hogy sikeresen koordináltuk ennek a Stratégiának a megvalósítását, ami teljes mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a 2030-ig szóló menetrend 17 Fenntartható Fejlődési Célját megvalósítsuk” – mondta Borbély László, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora.

A következő lépés a Cselekvési Terv kidolgozása, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a körkörös potenciál maximalizálására hét gazdasági ágazatban: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, autóipar, építőipar, fogyasztási cikkek, mint például az élelmiszerek és az italok, csomagolás, textilipar és elektromos berendezések, elektronika, valamint két horizontális ágazatban: a víz- és a hulladékgazdálkodás területén.

forrás: Maszol.ro 09-21