A Brazíliában, Belémben megrendezett 30. ENSZ Éghajlat-változási Konferencián (COP30) bemutatott új jelentés rámutat, hogy az erdők sokkal nagyobb szerepet játszanak a globális mezőgazdaság ellenállóképességének növelésében, mint azt általában elismerik.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet, a Conservation International és a The Nature Conservancy által kiadott Climate and ecosystem service benefits of forests and trees for agriculture című kiadvány globális kutatásokat foglal össze. Ezek bemutatják, hogy ezek a „zöld tüdők” miként stabilizálják a hőmérsékletet, tartják fenn a csapadékmennyiséget, és szabályozzák azokat a vízrendszereket, amelyek a terméshozamok és a vidéki megélhetés alapját képezik.

Kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelékenység növeléséhez

„Az erdőket és a fákat gyakran úgy tekintik, mint amelyek a mezőgazdasággal versengenek a területért, vagy csak mellékes szerepet játszanak, pedig megőrzésük és helyreállításuk valójában kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelékenység növeléséhez” – mondta Zhimin Wu, a FAO erdészeti igazgatója.

A jelentés szerint brazíliai kutatások kimutatták, hogy a trópusi erdők mezőgazdasági területté alakítása akár 30 százalékkal is csökkentheti az evapotranszspirációt, ami mérsékli a talaj–légkör közötti nedvességátadást, és növeli a helyi hőmérsékleteket.

A kiadvány a csapadékmintázatok változását is ezekhez a folyamatokhoz köti, hangsúlyozva a mezőgazdasági termelékenységre gyakorolt downstream kockázatokat.

Támaszkodva a határokon átnyúló erdőkre

A dokumentum továbbá rámutat, hogy 155 ország mezőgazdasága akár éves csapadékának 40 százalékáig is a határokon átnyúló erdőkre támaszkodik.

A jelentés által idézett egy másik tanulmány szerint a trópusi erdőirtás okozta hőmérséklet-emelkedés 2001 és 2020 között évente mintegy 28 000 hőhöz köthető halálesethez járult hozzá. Emellett 2003 és 2018 között a deforestrált térségek hőmérséklet-növekedése akár 2,8 millió szabadtéri dolgozó számára csökkentette a biztonságos munkavégzés óraszámát.

Ezzel szemben az érintetlen erdők hűtőhatást biztosítanak, amely mérsékli a növényeket és a vidéki közösségeket érő hőstresszt. A jelentés szerint ez a hűtőhatás hozzájárulhat a mezőgazdasági munkaerő termelékenységének fenntartásához és a hővel összefüggő egészségügyi kockázatok csökkentéséhez.

Az ellenállóképességhez vezető út

A kiadvány szerint a világon elveszett trópusi erdők felének helyreállítása mintegy 1,8 Fahrenheit-fokkal (körülbelül 1 °C-kal) csökkenthetné a felszíni hőmérsékletet, és ez segítene helyreállítani azokat a vízciklus- és klímaszabályozási funkciókat, amelyek elengedhetetlenek a mezőgazdaság és a vízbiztonság számára.

Hozzájárulás a terméseredmények javításához

Az erdők továbbá támogatják a beporzást, a biológiai kártevő-szabályozást, a tápanyag-körforgást és az erózió elleni védelmet is, amelyek mind hozzájárulnak a terméseredmények javításához.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági tájakba be kell építeni a fákat – például védőerdősávok, vízparti pufferzónák és kisebb erdőfoltok formájában. Ezeket az intézkedéseket az FAO által a COP30-on bemutatott szélesebb körű agrár-élelmiszer rendszerbeli megoldások részének tekintik, amelyek a klíma-adaptációt és -mitigációt szolgálják.

Végezetül a jelentés (176 oldal, pdf, angol) arra ösztönzi a kormányokat és szervezeteket, hogy összehangolják a biodiverzitás, a környezetgazdálkodás, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a közegészségügy politikáit. A szerzők szerint az erdők és a mezőgazdaság közötti kapcsolatok felismerése kulcsfontosságú az ökoszisztémák egészségének megőrzéséhez és a gazdálkodó közösségek támogatásához.

forrás: magro.hu a freshfruitportal.com cikke alapján

Ezt követően az idei brazíliai klímakonferencia helyszínválasztása kapcsán olvashattunk kritikákat. A brazil szervezők szimbolikusan választották az Amazónia kapujaként ismert Belém városát helyszínnek, hogy felhívják a figyelmet az esőerdőt érő kihívásokra, amit a klímaváltozás okoz. A híd- és útépítések a dzsungelben, az óceánjárók bevetése a delegáltak elszállásolására és a megnövekedett költségek azonban nem vetettek jó fényt a rendezvényre. Miért érdemes mégis figyelemmel követni a november 10-én kezdődő ENSZ klímakonferenciát?

Hogy állunk a klímaváltozás megfékezésével?

Idén tízéves a klímaváltozás elleni nemzetközi fellépés alapdokumentuma, a párizsi megállapodás. Ez azért is volt korszakalkotó, mert a korábbiaktól eltérően egyrészt minden ország számára kötelezővé tette a klímaváltozás elleni fellépést. Másrészt pedig minden ország maga határozhatja meg, hogyan teszi ezt, amíg ez összhangban van a közös célokkal, vagyis a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartásával, törekedve a legfeljebb 1,5 fokig történő melegedésre az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva. Ezek az önkéntes vállalások a nemzetileg meghatározott hozzájárulások, angol mozaikszóval NDC-k, amikből az idei klímakonferenciáig kellett az országoknak a legújabbakat bemutatniuk.

De hogyan is állunk ezzel a céllal, és mit vállaltak az államok? Egy új kutatás szerint a jelenlegi szakpolitikákkal nem tartható a 1,5 fokos melegedési határ az évszázad végig, ami azért is problémás, mert ennél magasabb átlaghőmérséklet-emelkedés már visszafordíthatatlan változásokat hozhat a globális éghajlati rendszerekben. Ezért is fontos mérföldkő, hogy idén a kormányoknak új vállalásokat kell benyújtaniuk az ENSZ felé arról, hogyan tervezik felpörgetni a klímaváltozás elleni fellépésüket.

Az október 28-án megjelent ENSZ-jelentés a határidőig beérkezett új NDC-k hatását mutatja be. Itt megjegyzendő, hogy több nagy kibocsátó sem adta le hivatalosan új vállalását, így a jelentés nem ad teljes képet, mindössze a globális kibocsátások 30 százalékát fedi le. Az EU egyelőre csak politikai vállalást tett arra, hogy benyújtja a 66,25-72,5 százalék közötti kibocsátáscsökkentést vállaló új, 2035-ig szóló NDC-jét, miután a blokk elfogadja a 2040-es klímacéljait.

Kína is hasonlóan járt el, egyelőre csak politikai vállalást tett, hogy története során először csökkenteni fogja kibocsátásait 7-10 százalékkal 2035-ig. Ennek ellenére az ENSZ-jelentés szerint a leadott vállalások konzisztens kibocsátáscsökkentést vetítenek előre, globálisan körülbelül 10 százalékot 2035-ig. Azonban az előrehaladás a jelentés szerint sem elég gyors a párizsi megállapodás céljainak tartásához.

A párizsi megállapodás elfogadása előtt a várható felmelegedés 3,7-4,8 fok közé volt várható, míg az első körös vállalásokkal ez a szám lement 3-3,2 fok közé, manapság pedig 2,1-2,8 fok közötti melegedésre lehet számítani, amennyiben a kormányok betartják vállalásaikat. De ez persze még mindig bőven a 1,5 fokos cél feletti érték.

Egy friss tanulmány szerint a 2015-ös 25 százalékról mára mindössze 9 százalékra csökkent annak a lehetősége, hogy a katasztrofális hatásokkal járó 3 fok feletti melegedéssel nézzünk szembe, miközben a nagy gazdaságok kibocsátása és karbonintenzitása is csökkenő pályára állt a párizsi megállapodás elfogadása óta.

Mivel a párizsi megállapodás részletszabályait már elfogadták 2024-ben, ezért idén már a konkrét gyakorlati lépésekről kell szólnia a tárgyalásoknak. Ezért is kiemelten fontos az idei brazíliai klímakonferencia, mivel még további vállalások bemutatására várhatunk, valamint fontos lesz konkrét kibocsátáscsökkentési lépésekben megállapodni, hogy mégis tarthatók legyenek a párizsi megállapodás céljai.

Alkalmazkodni az elkerülhetetlen változásokhoz

Az idei nyár szélsőséges időjárási eseményei – mint a Dél-Európában tomboló erdőtüzek vagy a hazai aszály – megmutatták, hogy a klímaváltozás nemcsak jövőbeni kihívás, hanem már most is alkalmazkodásra kényszerít bennünket. Ennek nyomon követése azonban eddig komoly nehézségeket okozott. Ennek kiküszöbölésére jött létre 2021-ben a Globális alkalmazkodási cél (GGA) munkaprogram, amelynek az a feladata, hogy egyértelmű keretet és célokat biztosítson az alkalmazkodás terén elért haladás mérésére. Egy jól kidolgozott és széles körben támogatott GGA irányítja a globális alkalmazkodási erőfeszítéseket azáltal, hogy kiemeli, hol és hogyan hajtják végre az alkalmazkodási terveket és szakpolitikákat, és mely területek maradnak le.

A folyamatot idén novemberben kell lezárni. A keretrendszer és az indikátorok véglegesítése azonban sok politikai fejtörésre adhat okot az országoknak. Eltérő álláspontok vannak arról, hogy csakis tisztán alkalmazkodási indikátorokat fogadjanak el, vagy tágabb, pénzügyi, kapacitásépítési, technológiai indikátorok is bekerüljenek a listába. Egyrészt fontos, hogy tudományosan megalapozott legyen a keretrendszer, azonban egyes országok szélesíteni szeretnék az indikátorok körét annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatásokat is mozgósítani lehessen az alkalmazkodási tevékenységek támogatására.

Honnan lesz pénz a közös cselekvésre?

Ezzel a mára már elengedhetetlen kérdés is ismét felmerül majd Brazíliában: honnan lesz végül pénz minderre? A tavalyi klímakonferencián az országok megállapodtak egy új kollektív számszerűsített pénzügyi célban, amely szerint 2035-ig évente legalább 300 milliárd dollárt mozgósítsanak a fejlett országok a fejlődők számára, és ugyanezen időszak alatt évi 1300 milliárd dollár elérésére törekednek egyéb források bevonásával. A COP30-ig tartó Baku to Belém Finance Roadmap finanszírozási ütemterv célja, hogy meghatározza, hogyan lehet ezt elérni. A szűkös közpénzeket a fejlődő országokban a kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás érdekében jelentős volumenű magántőke vonzására kell felhasználni.

A fejlődő országok az évi 300 milliárd dollár mozgósítását nem tartották elegendőnek, míg a fejlett országok ezt a számot is nehezményezték,

így kérdéses, hogyan lehet a rendelkezésre álló pénzeket egészen 1300 milliárd dollárig feltornászni. Főként úgy, hogy ehhez nem állami szereplőknek – például pénzügyi intézményeknek – is a zsebükbe kell nyúlniuk, miközben ezekre a kormányoknak csak korlátozott ráhatásuk van, így a vállalások konkrét lépésekre való lefordítása erősen kétséges.

A fentiek miatt nagyon izgalmas tárgyalásokra számíthatunk, amelyek komoly hatással lesznek arra, hogy mennyire hatékonyan tudunk fellépni a klímaváltozás és annak kihívásai ellen. Ha valaki többet szeretne tudni a párizsi megállapodás jelentőségéről, illetve hogy mi várható a nemzetközi klímatárgyalások jövőjében, a budapesti Francia Intézet és a Green Policy Center közös rendezvénye november 3-án 17 órától lehetőséget kínál arra, hogy áttekintsük a párizsi megállapodás céljainak gyakorlati megvalósítását – egy héttel a brazíliai COP30 előtt, nemzetközi és hazai szakértők segítségével.

Schaffhauser Tibor a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója írása először a G7-en jelent meg.

forrás: telex.hu/G7

Az Európai Unió segítségét kéri Brazília egy új, az esőerdőket védő alap felállításához. A tervek szerint a trópusi övezetben fekvő fejlődő országok évente kapnak majd pénzt az alapból, ha megőrzik vagy növelik az esőerdőik területét. Ezt műholdfelvételek alapján elemzik majd.

Az ENSZ következő klímakonferenciája egy hónap múlva kezdődik a brazíliai Belémben, a házigazdának pedig kiemelt célja az alap felállítása az ország őslakos népekért felelős minisztere szerint:

„Nagyon fontos, hogy az Európai Unió is támogassa ezt az alapot, biztosítson pénzügyi forrásokat. Azért fontos az EU részvétele, hogy más országokat is arra ösztönözzön, hogy rakjanak pénzt az alapba, és így továbbra is képesek legyünk megvédeni a világ trópusi esőerdőit” – mondta Sonia Guajajara az Euronewsnak, hozzátéve, hogy legalább 75 országot akarnak megnyerni az alap támogatójának.

Az alap felállításához 125 milliárd dollárt szeretne összegyűjteni Brazília. Ez az összeg az éves magyar GDP több mint fele. A tervek szerint a pénz 80 százaléka a magánszektorból érkezik majd, a többit pedig államok és nemzetközi szervezetek biztosítják. A kiadások 20 százalékával pedig az őslakos közösségeket fogják támogatni.

„Bebizonyosodott, hogy az őslakos népek azok, amelyek a leginkább megőrzik a biológiai sokféleséget és az erdőket a saját területükön. Az őslakosok az életmódjuknak köszönhetően jelentősen hozzájárulnak az éghajlati egyensúly fenntartásához” – magyarázta Sonia Guajajara, akinek a minisztériuma aktívan részt vett az alap kidolgozásában.

A befektetők számára a kezdeményezés pénzügyi megtérülést ígér egy diverzifikált, fix kamatozású portfólión keresztül. A javaslat kidolgozásában közreműködő nemzetközi szervezetek között ott van a Világbank, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) is.

Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva az ENSZ szeptemberi közgyűlésén bejelentette, hogy a brazil kormány 1 milliárd dollárt fog befizetni az alapba.

forrás: EuroNews 10-10

Ezek a vámok várhatóan 2025. november 5-én, a közzététel napjától számított négy héten belül lépnek hatályba, és a CN-kód 4412 39 00 alatt besorolt, Brazíliából származó, puhafából készült furnérrétegekből (a bambusz kivételével) készült rétegelt lemezre vonatkoznak, amelynek külső rétegei tűlevelű fából készültek.

A vizsgálat, amelyet 2025. márciusában indítottak a Softwood Plywood Consortium (SPC) panaszára és az EU-s gyártók többségének támogatásával, megerősítette, hogy a brazil gyártók dömpingelnek, azaz az EU-ban a rétegelt lemezt a hazai piacoknál alacsonyabb áron értékesítik. Ez a gyakorlat jelentős kárt okozott az európai iparnak, a veszteségeket a jövedelmezőség több mint 90%-ára becsülik.

Jarosław Michniuk, a Paged Plywood felügyelőbizottságának alelnöke így kommentálta a döntést:

„Örömmel fogadjuk, hogy az Európai Bizottság a márciusban indított vizsgálat során megerősítette a brazil puhafűrészlemez-gyártók árakkal való visszaélését. Az európai iparág becsült kármargója nagyon magas, 94%-os szinten volt. Továbbra is támogatni fogjuk a Bizottságot a folyamat következő lépéseiben. Először is, az SPC (Softwood Plywood Consortium) alaposan át fogja vizsgálni a vámok szintjének meghatározásához használt módszertant. Biztosítanunk kell az európai piacon a teljes egyenlőséget, különösen most, hogy az USA-ban emelték a vámokat, ami egyes exportáruk EU-ba történő átirányításához vezethet.”

A Bizottság döntése újabb fontos lépés az európai faiparban a tisztességes verseny védelme és a fenntartható és felelősségteljes kereskedelmi elvek szerint működő európai gyártók támogatása érdekében.

forrás: PAGEDPlywood 10-13

Októberben fogja a Parlament elfogadni azt a határozatot, amely meghatározza a küldöttség miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel, civil társadalmi képviselőkkel, nemzetközi éghajlatvédelmi szervezetek vezetőivel és más küldöttekkel folytatott tárgyalásainak mandátumát.

Idézet

„Európa bebizonyította, hogy lehetséges a dekarbonizáció és a növekedés. Az elmúlt 20 évben 31%-kal csökkentettük a kibocsátást, 26 millió munkahelyet teremtettünk, és gazdaságunk 27%-kal nőtt. De nem állhatunk meg itt. Fel kell gyorsítanunk az átállást stabil politikákkal, az adminisztráció egyszerűsítésével és a tiszta technológiákba történő nagyobb beruházásokkal. A COP30-nak meg kell erősítenie a multilateralizmus iránti elkötelezettségünket. Egyetlen ország sem képes egyedül szembenézni az éghajlati válsággal. Csak az együttműködés, a közös felelősségvállalás és a kollektív ambíciók révén tudunk mindenki számára fenntartható jövőt biztosítani” – mondta Lídia Pereira (EPP, PT), a delegáció elnöke.

„A COP30 egy kulcsfontosságú pillanatban kerül megrendezésre. Az Európai Uniónak meg kell mutatnia globális partnereinek, hogy számíthatnak ránk az éghajlat-politika terén, hogy betartjuk ígéreteinket, és hogy együttműködünk az éghajlati válság leküzdésében. Mivel a globális felmelegedés elleni küzdelem egyre sürgetőbbé válik, Európának fel kell vállalnia felelősségét, továbbra is szövetségeket kell építenie és alakítania kell a globális éghajlat-politikát” – mondta Mohammed Chahim (S&D, NL), a delegáció alelnöke.

Háttér

A 30. ENSZ éghajlat-konferencia 2025. november 10. és 21. között kerül megrendezésre Belémben, Brazíliában. A konferencia összehozza a világ vezetőit, tudósait, nem kormányzati szervezeteit és a civil társadalmat, hogy megvitassák az éghajlatváltozás elleni küzdelem prioritásait. A COP30 középpontjában azok az erőfeszítések állnak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 °C-ra korlátozzák, valamint az új nemzeti cselekvési tervek (a „nemzetileg meghatározott hozzájárulások” vagy NDC-k révén) bemutatása és a COP29-en tett pénzügyi ígéretekkel kapcsolatos előrelépések.

forrás: EPPress

A Brazíliában működő, az amazóniai esőerdő védelmét szolgáló „Szójamoratórium” által blokkolt farmok csaknem 98%-a jogsértő módon irtotta ki az erdőt – derül ki egy új, az olajos magvak termesztői szövetsége, az Abiove megbízásából készült tanulmányból. A jelentés a Mato Grosso államra vonatkozik, amely Brazília legnagyobb szójatermelő régiója – írja a Reuters.

Mi az a Szójamoratórium?

A Szójamoratórium egy több mint 20 éve fennálló önkéntes vállalati megállapodás, amelyhez olyan globális gabonakereskedők csatlakoztak, mint az ADM, a Bunge és a Cargill. A megállapodás értelmében ezek a cégek nem vásárolnak olyan földeken termesztett szóját, amelyeket 2008 után irtottak ki, függetlenül attól, hogy az erdőirtás jogszerű volt-e vagy sem.

A cél az, hogy megfékezzék az erdőirtást, különösen az amazóniai ökoszisztémában, amely kulcsfontosságú a globális klímaváltozás és biodiverzitás-vesztés elleni harcban.

A tanulmány megállapításai a 2022/23-as szezon adatai alapján:

• 2 168 farmot blokkolt a moratórium Mato Grossóban.
• Ezek közül csak 50 rendelkezett hivatalos engedéllyel az adott földterület megtisztítására.
• További 440 farm az engedélyezett területnél több erdőt irtott ki, ezzel megsértve a környezetvédelmi szabályokat.
• A moratórium 614 495 hektárnyi (1,52 millió holdnyi) földet érint – ez a szójatermő területek 5,25%-át teszi ki Mato Grossóban.
• A régióban jelenleg 11,7 millió hektáron termesztenek szóját, ennek fele az érzékeny amazóniai élőhelyeken található.

Termelők tiltakoznak

A brazil gazdák és érdekvédelmi szervezeteik, például a Aprosoja-MT, az elmúlt hónapokban fokozottan kritizálták a moratóriumot. Azt állítják, hogy a megállapodás jogszerűen működő termelőket is kizár, és valójában versenykorlátozó eszköz, amely sértést jelent a brazil szuverenitásra nézve.

„A moratórium kereskedelmi indíttatású, és megfosztja a gazdákat attól, hogy eladhassák terményeiket, egy olyan szabály alapján, amely megsérti jogrendszerünket és nemzeti szuverenitásunkat” – közölte a szervezet.
Az új tanulmány viszont nem erősíti meg ezeket az állításokat: az adatok alapján a legtöbb érintett termelő valóban illegálisan tisztította meg földjeit, még akkor is, ha erre nincs mindig konkrét büntetés.

Környezetvédelmi siker és termelési rekordok

A tudományos közösség egyetért abban, hogy a moratórium szerepet játszott az amazóniai szójával kapcsolatos erdőirtás mérséklésében. Ez különösen fontos, mert Mato Grosso 2024/25-ben 51 millió tonna szóját termelt, ami Brazília teljes szójatermésének csaknem egyharmada.

A friss tanulmány megcáfolja a moratórium ellenzőinek egyik fő érvét, miszerint a megállapodás ártatlan, szabálykövető gazdákat sújt. A valóságban a blokkolt farmok túlnyomó többsége jogsértő erdőirtást végzett, ezzel veszélyeztetve a világ egyik legfontosabb ökológiai rendszerét.

A Szójamoratórium tehát továbbra is kulcsfontosságú eszköz lehet az amazóniai erdők védelmében, különösen akkor, ha pontos adatokkal és átlátható szabályokkal támogatják meg a végrehajtását.

Forrás: Reuters / MagyarMezőgazdaság

A Marylandi Egyetem GLAD Labjának új adatai, amelyek a World Resources Institute (WRI) Global Forest Watch platformján érhetők el, azt mutatják, hogy csak a trópusi őserdők vesztesége tavaly elérte a 6,7 millió hektárt – ez kétszerese a 2023-as értéknek, és közel akkora terület, mint Panama. Ez körülbelül 18 futballpályányi területet jelent 18 percenként (avagy percenként egy focipálya).

A feljegyzések óta először a tűzvészek, nem a mezőgazdaság voltak a veszteség fő oka, az összes pusztítás közel felét okozták. 2024-ben ötször több trópusi őserdőt égett el, mint 2023-ban. Latin-Amerika különösen súlyosan érintett.

Összesen ezek a tűzvészek 4,1 gigatonna üvegházhatású gázkibocsátást okoztak, ami több mint négyszerese a 2023-as légi közlekedés összes kibocsátásának.

„Ez a mértékű erdőveszteség az elmúlt 20 év adatai alapján példátlan” – mondja Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch társigazgatója.

„Ez globális vészjelzés – kollektív cselekvésre szólít fel minden országot, minden vállalkozást és minden embert, akinek fontos a bolygónk élhetőségének megőrzése. Gazdaságaink, közösségeink, egészségünk – egyik sem maradhat fenn az erdők nélkül.”

A szélsőséges időjárás 2024-ben trópusi erdőtüzeket okozott

Bár az erdőtüzek egyes ökoszisztémákban természetes jelenségek, a trópusi régiókban többnyire ember okozta. A tüzeket gyakran mezőgazdasági okokból vagy új termőterületek előkészítése céljából gyújtják.

A tavalyi év a valaha mért legmelegebb év volt, szélsőséges időjárási körülményekkel, köztük a klímaváltozás és az El Niño éghajlati jelenség által okozott súlyos, kiterjedt aszályokkal. Egyes országok, különösen Latin-Amerikában, 2024-ben a valaha mért legsúlyosabb aszályt szenvedték el. A jelentés szerint ezek a körülmények a világ számos részén fokozta a tüzek intenzitását és nehezítette azok oltását.

Bár egyes erdők képesek helyreállni a tűzvészek után, a földhasználat átalakításának és a klímaváltozásnak a együttes hatása gátolja ezt a folyamatot. Emellett egy visszacsatolási kör is kialakul, amely növeli a jövőbeli tűzvészek valószínűségét.

Mely országok vesztették el a legtöbb erdőt 2024-ben?

Az adatok szerint Brazília, amely idén év végén ad otthont a COP30 éghajlat-konferenciának, vesztette el a legnagyobb trópusi erdőterületeket 2024-ben. Összességében az országban történt az összes trópusi őserdő veszteség 42 százaléka.

A tűzvészeket az országban valaha regisztrált legsúlyosabb aszály táplálta, amely az erdőveszteség 66 százalékáért felelős. Az egyéb okok, mint például a szójatermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés, 13 százalékkal nőttek, de ez még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2000-es évek elején tapasztalt csúcsértékek.

„Brazília Lula elnök alatt előrelépést tett, de az erdőket továbbra is veszély fenyegeti” – mondja Mariana Oliveira, a WRI Brasil erdő- és földhasználati programjának igazgatója.

„A közösségi tűzmegelőzésbe történő folyamatos beruházások, az állami szintű hatékonyabb végrehajtás és a fenntartható földhasználatra való összpontosítás nélkül a nehezen elért eredmények veszélybe kerülhetnek. Brazília, amely a COP30 rendezésére készül, kiváló lehetőséget kap arra, hogy az erdővédelmet a globális színtér középpontjába állítsa.”

Miközben Brazília a COP30 rendezésére készül, kiváló alkalom nyílik arra, hogy az erdővédelmet a globális színtér középpontjába állítsa. –

Mariana Oliveira, a WRI Brasil erdő- és földhasználati programjának igazgatója

Az erdőveszteség Bolíviában is 200 százalékkal emelkedett tavaly, összesen 1,5 millió hektárra. Ezzel az ország először került a második helyre Brazília mögött, megelőzve a Kongói Demokratikus Köztársaságot (KDK) – annak ellenére, hogy erdőterülete kevesebb mint fele akkora.

Stasiek Czaplicki Cabezas, bolíviai kutató és a Revista Nomadas adatújságírója szerint a 2024-es tűzvészek „mély sebeket hagytak” nemcsak a földön, hanem azoktól függő emberek életében is. „A károkat évszázadokba telhet, mire helyrehozhatók.”

Annak ellenére, hogy a rangsorban visszacsúszott, a Kongói Demokratikus Köztársaságban regisztrálták a legmagasabb elsődleges erdőveszteséget, amely 2023-hoz képest 150 százalékkal nőtt. A szokatlanul forró és száraz időjárás miatt súlyosbodó tűzvészek okozták a károk 45 százalékát. Az Amazonashoz hasonlóan a Kongó-medence is fontos szén-dioxid-elnyelőként működik, de a tűzvészek és az erdővesztés növekedése most veszélyezteti létfontosságú funkcióját.

Kolumbia is csaknem 50 százalékos növekedést tapasztalt az elsődleges erdővesztés terén, de a tűzvészek nem voltak az elsődleges ok. A béketárgyalások összeomlásából fakadó instabilitás olyan tevékenységek növekedéséhez vezetett, mint az illegális bányászat és a kokain fő összetevőjének, a kokacsa termesztése.

A tűzvészek az esőerdőkön kívül is hozzájárultak az erdővesztéshez

Az erdővesztés növekedése 2024-ben messze túlmutatott az esőerdőkön, és a világ teljes fatermőterülete 5 százalékkal csökkent 2023-hoz képest. Ez további 30 millió hektár veszteséget jelent, ami nagyjából Olaszország területének felel meg.

Az oroszországi és kanadai intenzív tűzszezon részben felelős volt ezért a növekedésért. Bár az erdőtüzek ezeken a területeken a természetes dinamika részét képezik, az utóbbi években intenzívebbek és hosszabb ideig tartanak, így a fáknak kevesebb idejük van a regenerálódásra.

Kutatások kimutatták, hogy ezek a boreális erdők az éghajlatváltozás miatt egyre érzékenyebbek a szárazságra és a tüzekre, ami a tüzek és a szén-dioxid-kibocsátás romlásának visszacsatolási körét eredményezi.

A tavalyi év volt az első olyan év a Global Forest Watch nyilvántartásainak kezdete óta, amikor a tüzek a trópusi és a boreális erdőkben egyaránt tomboltak.

Ezek az adatok „rá kell ébreszteniük” minket az önelégültségből.

A jelentés nem csak rossz híreket tartalmaz, néhány ország ugyanis a kihívásokkal teli év ellenére is sikereket ért el. Indonéziában például az elsődleges erdőveszteség 11 százalékkal csökkent. Joko Widodo volt elnök földterület-helyreállítási és tűzoltási erőfeszítései segítettek alacsonyan tartani a tűzesetek számát, még a széles körű aszályok ellenére is.

Arief Wijaya, a WRI Indonesia ügyvezető igazgatója szerint bár az erdőirtás továbbra is aggodalomra ad okot, büszkék arra, hogy Indonézia azon kevés országok közé tartozik, amelyek 2024-ben csökkentették az elsődleges erdőveszteséget. „Reméljük, hogy a jelenlegi kormányzat képes fenntartani ezt a lendületet.”

Malajzia is 13 százalékos csökkenést regisztrált, és először került ki a trópusi őserdők veszteségét tekintve az első tíz ország közül.

Több mint 140 ország vezetői írták alá 2021-ben a Glasgow-i Vezetői Nyilatkozatot, amelyben megígérték, hogy 2030-ig megállítják és visszafordítják az erdővesztést. Ehhez a világnak azonnal meg kell kezdenie az erdőirtás 20 százalékos csökkentését minden évben.

De aggasztóan elmaradunk ettől a kötelezettségvállalástól: az elsődleges erdőkkel rendelkező 20 ország közül 17-ben ma nagyobb az elsődleges erdőveszteség, mint a megállapodás aláírásakor.

A jelentés szerzői szerint sürgősen szükség van a tűzmegelőzés erősítésére, az erdőirtásmentes ellátási láncok biztosítására, a kereskedelmi szabályok betartatására és az erdővédelemre fordított források növelésére, különösen az őslakosok által vezetett kezdeményezések révén.

A térképek azt mutatják, hogy egy ilyen kezdeményezés, Bolívia újonnan létrehozott Charagua Lyambae védett területe, 2024-ben megakadályozta a tűzvészeket.

A korai figyelmeztető rendszerekbe és a földhasználati politikák végrehajtásába történő beruházások segítettek megakadályozni a tűz terjedését, miközben az erdő körül második éve égett. Ez bizonyítja, hogy mire képes az őslakosok által vezetett tűzmegelőzés.

„Az országok többször is ígéretet tettek az erdőirtás és az erdőpusztulás megállítására” – mondja Kelly Levin, a Bezos Earth Fund adat- és rendszerváltozásért felelős vezető tudósa.

„Az adatok azonban azt mutatják, hogy a megfogalmazott ígéretek és a valós eredmények között hatalmas szakadék tátong, miközben a globális felmelegedés hatása egyre erőteljesebb. Ez fel kell, hogy rázzon minket az önelégültségből.”

euronews.com

Az Európai Bizottság tavaly májusban jelentette be a kiterjesztést, miután vizsgálata megállapította, hogy az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemez behozatalára vonatkozó EU-dömpingellenes vámokat kijátszották az Oroszországból Kazahsztánba és Törökországba átrakodott, illetve ezekbe az országokba végső feldolgozásra küldött, majd az EU-ba szállított késztermékekkel.

2024 októberében az Európai Bizottság újabb dömpingellenes vizsgálatot indított, ezúttal a Kínából származó lombosfa rétegelt lemez behozatalára vonatkozóan.

A vizsgálat még folyamatban van. Ezen eljárás részeként az EU 2024 decemberében bevezette a Kínából származó összes lombosfa rétegelt lemez behozatalának nyilvántartásba vételét előíró jogszabályt.

Az intézkedés célja annak biztosítása, hogy az EU-ba behozott összes ilyen importot a nemzeti vámhatóságok gondosan nyilvántartásba vegyenek. A törvény szerint a nyilvántartás célja „annak biztosítása, hogy amennyiben a vizsgálat eredményei dömpingellenes vámok kivetését eredményezik, ezeket a vámokat a szükséges feltételek teljesülése esetén visszamenőleges hatállyal kivethetik a nyilvántartásba vett importra”.

Az Európai Bizottság idén márciusban dömpingellenes vizsgálatot indított egy nagy európai rétegelt lemezgyártókból álló konzorcium (Softwood Plywood Consortium) állítása alapján, miszerint a brazíliai fenyőből készült rétegelt lemez EU-ba történő behozatalát tisztességtelenül alacsony áron értékesítik.

A vizsgálat részeként mostantól minden brazíliai fenyőből készült rétegelt lemez behozatalát regisztrálni kell az EU határain, hogy a vámhatóságok visszamenőleges hatállyal kiegészítő vámokat vethetnek ki, ha a vizsgálat alátámasztja a dömpinggyanús gyakorlatot.

forrás: EU / ITTO

Füstbe boruló városok és küzdelem az életért

Rondônia állam fővárosa, Porto Velho a legkeményebb csapások egyikét szenvedte el. A sűrű füst miatt a légi járatok sorra maradnak el, az iskolák zárva tartanak, és az emberek otthonaikban rekednek. Dr. Lilian Samara de Melo Lima, egy helyi poliklinika vezetője elmondta, hogy soha nem látott számban jelentkeznek légzési nehézségekkel, fejfájással és szemirritációval küszködő betegek.

„Manapság még a folyó túlpartját sem látjuk” – mondja Lima, érzékeltetve a helyzet súlyosságát.

Bár az Amazonas régióban minden évben fellángolnak tüzek, az idei év a valaha tapasztalt legsúlyosabb volt. Az emberi tevékenység, a legeltetési és mezőgazdasági területek növelésének érdekében végzett erdőirtások hatalmas, korábban érintetlen dzsungelek pusztulását okozták. Az égetések nyomán egykor buja tájak váltak elszenesedett, halott területekké.

A tüzek következményei a kontinens szerte

A pusztítás hatásai nem korlátozódnak Brazíliára. A súlyos aszályok és az El Niño időjárási jelenség tovább súlyosbította a helyzetet, és rekordszámú tűzesethez vezetett Kolumbiában, Guyanában és Venezuelában. Paraguayban a Chaco régió 180 000 hektárnyi erdős és szavannás területet veszített el. Az ott élő ayoreo nomád törzs, Dél-Amerika egyik utolsó érintetlen őslakos csoportja, elveszíti létfontosságú vadász- és élelemforrásait.

„Mit fogunk enni? Hol fogunk menedéket találni?” – teszi fel a kérdést José Fernando Jurumi choyoide, a közösség egyik vezetője, aki tanácstalanul áll a vészhelyzet előtt.

Peruban a tűzvészek már legalább 20 ember életét követelték, és több tartományban szükségállapotot kellett kihirdetni. Az Andok hegyláncaitól az Amazonas mélyéig terjedő lángok hatalmas károkat okoztak az érintett területeken, és hosszú távú ökológiai következményekkel járnak. Bár egyes tisztviselők a hagyományos, mezőgazdasági célú területtisztításnak tulajdonítják a tüzeket, a valóságban az illegális fakitermelés és az éghajlatváltozás egyaránt súlyosbította a helyzetet.

Az éghajlatváltozás hatása

Christian Rivera, egy ecuadori mentőorvos példátlannak nevezi a vészhelyzet mértékét: „30 évnyi mentőorvosi munka során még soha nem láttam ilyen mértékű katasztrófát.”

Quito környékén az erdőtüzek megfékezhetetlenül terjednek, és a füstfelhők sűrűn lepik el a fővárost. Az ott élők légúti betegségek, allergiás reakciók és pszichés problémák növekvő számáról számolnak be.

Bolívia sem maradt érintetlen. Santa Cruz, az ország mezőgazdasági központja, súlyos károkat szenvedett. Luis Arce elnök nemzeti katasztrófát hirdetett, miután több millió hektár erdő és legelő égett el, ami Bolívia történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozta. A pusztítás mérete olyan mértékű, hogy az ország erdőgazdálkodásának újragondolására kényszeríti a döntéshozókat.

A Föld segélykiáltása – Mi lehet a megoldás?

„A Föld beteg… a Föld segítségért kiált.” – mondja Marilene Penati, Porto Velho egészségügyi titkára, aki aggodalmát fejezi ki a környezeti katasztrófa hosszú távú hatásai miatt.

Az egyre gyakoribb és intenzívebb tüzek arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi földhasználati gyakorlatok és éghajlatvédelmi intézkedések nem fenntarthatóak. Azonnali és határozott lépésekre van szükség a kontinens és a bolygó védelme érdekében.

A felgyorsult éghajlatváltozás, a mezőgazdasági terjeszkedés és az erdőirtás kombinációja olyan láncreakciót indított el, amely veszélybe sodorja a helyi közösségek és az őshonos fajok túlélését. A tűzesetek felszámolása és a hosszú távú megoldások kidolgozása most kritikus fontosságú. Nem elegendő csupán a tüzek eloltása – a megelőzés, a fenntartható földhasználat és az erdők védelme kulcsfontosságú ahhoz, hogy elkerüljük a hasonló katasztrófák megismétlődését.

Dél-Amerika tüzei nem csupán a kontinens, hanem a világ figyelmeztető jelei is. Ahhoz, hogy megvédjük bolygónkat és a jövő generációit, azonnali, összehangolt lépésekre van szükség. A Föld segélykiáltását nem hagyhatjuk figyelmen kívül – halljuk meg, és cselekedjünk, amíg nem késő.

forrás: PlanetZ

Brazíliai Jogi Amazónia (BLA) – amely magában foglalja a Brazíliában található Amazonas-medence egészét és a Cerrado hatalmas, szomszédos, kilenc államot átfogó területeit – több mint 5 millió négyzetkilométer (km2) területű, és az ország szárazföldi területének csaknem 60%-ának felel meg. Ennek a területnek csaknem negyedét (23%-át) már kiirtották, és több mint 1 millió km2 erdőterülete degradálódott, így a régiót az ökológiai fordulópont elérése fenyegeti, ahol az ökoszisztémák összeomlanak, és több milliárd tonna szén-dioxid kerül(het) a légkörbe.

A BLA egyes részei, különösen a Cerrado határvidékei és az úgynevezett „erdőirtási övezet” ma már nettó szén-dioxid-kibocsátók. Sürgősen szükség van az őserdő-területek megőrzésére és a degradált területek helyreállítására, és a globális közösség tagjai lépéseket tesznek e tekintetben.

Az erdőirtás fő hajtóerejének gyakran az áruk iránti külföldi keresletet tekintik. Eduardo Haddad és munkatársai tanulmánya szerint, amelyet a Nature Sustainability című folyóiratban tettek közzé, a hazai piacok sokkal nagyobb nyomást gyakorolnak.

„Az erdőirtást gyakran a kínálat szempontjából értékelik, ami azt jelenti, hogy az elemzés azokra a termelő ágazatokra összpontosít, amelyek elősegítik az erdők más földhasználattal való felváltását, például a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel. Az általunk használt módszertan lehetővé tette számunkra, hogy az erdőirtás jelenségét a kereslet szemszögéből is lássuk, azonosítva azon gazdasági ösztönzők forrásait, amelyek a termelőágazatokat az erdőirtásba bevonják.

„E kritérium alapján tanulmányunk azt mutatja, hogy az erdőirtás 83,17%-át az Amazónián kívüli kereslet hajtotta, és csak 16,83%-át a régióból származó kereslet. Ezt a 83,17%-ot lebontva azt találtuk, hogy a Brazília más részeiből származó kereslet 59,68%-ot, a külföldi kereslet pedig 23,49%-ot tett ki” – mondta Haddad.

Haddad a São Paulo-i Egyetem Közgazdasági, Közigazgatási, Számviteli és Aktuárius Tudományok Karának (FEA-USP) rendes professzora, és olyan multilaterális fejlesztési pénzügyi szervezetek tanácsadója, mint a Világbank, az Interamerikai Fejlesztési Bank (IDB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) és a Közös Afrika Intézet (JAI).

A tanulmányban alkalmazott módszertan elsősorban az orosz származású amerikai közgazdász, Wassily Leontief (1906-1999) által kidolgozott input-output mátrix-modellen alapult. A modell a gazdasági ágazatok közötti kapcsolatokat mátrixként ábrázolja, megmutatva, hogy az egyik ágazatban az inputok hogyan termelnek fogyasztásra vagy egy másik ágazat által inputként felhasznált outputokat, és hogy az áruk vagy szolgáltatások termelésében bekövetkező változások hogyan befolyásolják az inputok iránti keresletet.

„Brazíliában a legfrissebb input-output mátrixot az IBGE [a nemzeti statisztikai hivatal] 2015-ben készítette el. Azóta nem frissítették, a matematikai bonyolultság és a több millió vállalat és üzleti struktúrájuk adataihoz való korlátozott hozzáférés miatt. A 2015-ös adatok használata nem lenne megfelelő, ha nem lenne az a sajnálatos tény, hogy a brazil gazdaság szerkezete időközben nagyon keveset változott.

„A 2010-es évek a GDP szempontjából a legrosszabb évtized volt a 120 éves idősorokban, átlagosan mindössze évi 0,3%-os növekedéssel. A BLA-ra adaptált 2015-ös input-output mátrixot használtuk, kombinálva ágazati és regionális erdőirtási adatokkal és üvegházhatású gázkibocsátással, hogy mérjük a BLA inputjai és outputjai iránti belföldi és külföldi kereslet közvetlen és közvetett hatását, az erdőirtás-intenzív ágazatokra, például a mezőgazdaságra összpontosítva” – magyarázta Haddad.

Földhasználati változások

Az Amazonas hatalmas változásokon ment keresztül az elmúlt fél évszázadban. A technikai újítások, az infrastrukturális beruházások és a politikai változások elősegítették a szójatermesztés elterjedését a központi Cerrado területéről a BLA nagy részeire.

A helyi szójatermelés, amely 1974-ben kevesebb mint 200 tonna volt, vagyis az országos össztermelés mindössze 0,02%-a, 2022-ben elérte az 50 millió tonnát, ami az össztermelés 41,5%-át teszi ki. Az állattenyésztés ugyanilyen szédületes mértékben bővült: az 1974-es 8,9 millió szarvasmarháról (az országos összlétszám 9,5%-a) 2022-re 104,3 millióra (az összlétszám 44,5%-a).

„A szarvasmarhatartás bővülését elsősorban a marhahús-, tej- és bőráru fogyasztás növekedése okozta Brazília más részein. Az egy főre jutó jövedelem növekedésével és a gyors urbanizációval összhangban , a húsfogyasztás az 1960-as évek után gyorsabban nőtt, mint a világátlag.

„Az 1,4 millió hektárnyi, a szarvasmarha-legelők miatt kivágott erdőterület 61,63%-a közvetlenül vagy közvetve az Amazonason kívüli belföldi keresletre, 21,06%-a pedig a külföldi keresletre reagált. A növénytermesztési célú erdőirtások más mintát mutattak, 58,38%-uk az exportkeresletre, 41,62%-uk pedig a belföldi keresletre reagált” – mondta Haddad.

A tanulmány megállapítja, hogy az erdőirtás Brazíliában földrajzilag a BLA-ban koncentrálódott, és különböző biomokat érintett. 2015-ben a BLA az országos erdőirtás 65,7%-át tette ki. A szarvasmarha-tenyésztés volt a fő közvetlen ok (a regionális összérték 93,4%-ával), ezt követte a növénytermesztés, főként a szója, a kukorica és a gyapot (6,4%), valamint a bányászat (0,2%). Az infrastruktúra építése és az intenzív urbanizáció az antropológiai tényezők között szerepelt, amelyek közvetlenül kapcsolódtak az Amazonas esőerdő és a Cerrado biomák eredeti növénytakarójának eltűnéséhez vagy degradációjához.

„Az olyan illegális tevékenységek, mint a grilagem [állami földek eltulajdonítása a tulajdoni lapok meghamisítása révén], rendkívül fontosak ebben az összefüggésben. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a BLA-ban az elmúlt két évtizedben tapasztalt összes erdőirtás fele a grileirok által illegálisan elfoglalt kormányzati földeken történt. A földtulajdonjoggal kapcsolatos pereskedés évtizedekig tart, és nem akadályozza meg, hogy a legtöbb illegális terület vagy magántulajdonban lévő illegális erdőirtás részt vegyen mind a földpiacon, mind a termelési folyamatban” – mondta Haddad.

Ez a legújabb tanulmány azt mutatja, hogy Brazília legfejlettebb régióinak (délkeleti, közép-nyugati és déli) gazdasági kereslete még az exportpiacnál is erősebb hajtóereje az amazóniai erdőirtásnak. Ez a megállapítás fontos hozzájárulás a politikai döntéshozatalhoz és a civil társadalom fellépéséhez az ilyen területek megőrzése vagy regenerálása érdekében.

Továbbá, mivel a szarvasmarha-tenyésztés és a monokultúra révén megvalósuló földhasználati változások még mindig a CO2-kibocsátás fő forrásai Brazíliában, az erdőirtás és az erdőpusztulás megfékezése elengedhetetlen, ha Brazília el akarja érni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.

Haddad az első szerzője a tanulmánynak, amelynek utolsó szerzője Carlos Afonso Nobre. A többi társszerző Inácio Fernandes de Araújo Junior, Rafael Feltran Barbieri, Fernando Salgueiro Perobelli, Ademir Rocha és Karina Simone Sass.