A vállalkozás vezérigazgatója, Bugán József megköszönte munkatársainak a magas szintű szakmai munkát, és arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt különösen nehéz időszak előtt áll az ágazat. A jövőben még nagyobb szükség lesz az erdészeti szaktudásra és az összefogásra.

Régi hagyomány már, hogy az adventi időszakban tartott évzáró ünnepségen a Társasághoz valamilyen módon közel álló egyházi és világi személy is elmondja az ünnepre hangoló gondolait.

Idén Béla atyaként ismert Pongrácz Benedek szentgotthárdi káplán a jó pásztorról hozott zsoltáridézethez kapcsolódóan az erdészeket az erdők pásztorainak nevezte.

Úgy fogalmazott: Az erdészek hivatásában is vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudnak irányítani, ilyen az időjárás, az adott terület adottságai, mégis a legjobban kell a rájuk bízott erdőket kezelni, ez nagy felelősséggel jár. Kívánom mindannyiuk számára, hogy az Önök hivatásában a felelősséget tudják megosztani az Istennel, a Jó Pásztor kísérje Önöket, az Erdők Pásztorait, hogy valóban a gazdag rétek, a tiszta vizek, a lombos erdők, mindannyiunk életének részei legyenek.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdasági Zrt. vezérigazgatója ünnepi beszédében a várakozás és a felkészülés állt a középpontban, de szólt az élet minden területén érezhető klímaváltozás kihívásairól is.

Az évzáró ünnepségen kiemelkedő szakmai munkájukért Ezüst Erdészcsillag a Vas Vármegyei Erdők Szolgálatáért emlékérmet ketten vehettek át: Horváth Ákos, a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság fahasználati műszaki vezetője, valamint Ruborits Tamás, a Vasvári Erdészeti Igazgatóság ökoturisztikai műszaki vezetője, a Jeli Varázskert vezetője.

Kiemelkedő szakmai pályafutásuk és példamutató emberi hozzáállásuk elismeréseként öten kapták meg az Arany Erdészcsillag a Vas Vármegyei Erdők Szolgálatáért emlékérmet: Bertók Imre kerületvezető erdész, Ferencziné Székely Adél külkereskedelmi vezető, Pajor József kerületvezető erdész, Sélley József erdész, Szegletes Ottó beruházási és energiagazdálkodási osztályvezető.

A munkatársak elismeréséhez szívből gratulálunk!

Az adventi ünnepség bensőséges hangulatáról a lucázó-kántáló-regölő Derkovits Városrészi Szent Márton Katolikus Általános Iskola 3. B. osztályos diákjai, valamint a karácsonyi dalokat, verseket előadó Rumi Különleges Gyermekotthon tanulói és segítőik gondoskodtak.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az Országos Erdészeti Egyesület zászlóinak ünnepélyes bevonulása és a magyar Himnusz közös eléneklése után, Elmer Tamás az OEE főtitkára üdvözölte a megjelent több száz kárpát-medencei magyar erdész szakembert, az Egyesület tagságát, a meghívott vendégeket, a Soproni Egyetem hallgatóit, oktatóit és az Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából és Szlovéniából érkezett kollégákat.

„Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel, egyetértéssel és összetartással.” Ez az 1911-ben megfogalmazott Bedő Albert idézet az idei Vándorgyűlésünk jelmondata is. Házigazdáinkkal egyetértésben nem találtunk ki egy új mottót az idei rendezvényre. Tettük ezt azért, mert folyton változó, és a változás szükségszerűségét legtöbbször tévesen ingerlő világunkban különösen fontosnak érezzük ennek a mondatnak az üzenetét.

Ebben a mondatban és Egyesületünk mottójában egyaránt a szakértelem, az erkölcs és az összetartozás jelenti azt a közös értékrendi egységet, aminek köszönhető az, hogy immáron 155. Vándorgyűlésünkön gyűlhetünk össze. A magyar erdők szeretetén, és a fenntarthatóság igényén alapuló szakmánkat, az egységes Kárpát-medencei erdész társadalmat is ünnepeljük ma. – mondta az OEE főtitkára.

Ezt követően a Vándorgyűlés résztvevőit, a rendezvény házigazdáinak képviseletében, Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Majd Kiss László az Egyesület elnöke tartott ünnepi beszédet.

Az Ünnepi Közgyűlés során köszöntőt mondott dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az OEE Tiszteletbeli Tagja, dr. Nagy István agrárminiszter, Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, prof.. dr. Fábián Attila a Soproni Egyetem rektora, illetve a Soproni Egyetem hallgatói nevében Kiss Péter IV. éves erdőmérnök hallgató, Valéta elnök. Az Ünnepi Közgyűlést követő hagyományos díszvacsorán Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa mondott pohárköszöntőt.

Az Országos Erdészeti Egyesület elnökének ünnepi beszédét az alábbiakban változatlan formában közöljük.

„Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr, Miniszter Úr! „Tisztelt Államtitkár Urak, Biztos Úr, Képviselő Urak, Elnök Urak, Rektor Úr!

Tisztelettel üdvözlöm Egyesületünk 155. Vándorgyűlésének résztvevőit! Köszöntöm tagtársainkat, külön tisztelettel az Erdélyből, a Felvidékről és a Kárpátaljáról érkezetteket! Isten hozta kedves vendégeinket Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és Magyarországról! Üdvözlöm házigazdáinkat: a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársait és a Szombathelyi Helyi Csoport tagjait!

A vasi erdészek – 1928, ’69, ’89, és 2005 után – most az ötödik alkalommal látják vendégül a szakmánk széles képviseletét. Mindig arról győznek meg minket, hogy példásan gondozzák örökségüket, ami tágabb értelemben a mindannyiunké.

Ilyenek a kőszegi hegyek bükkösei, a hegyhátak gyertyános tölgyesei és „gyantás-ország” fenyvesei – közöttük olyan különlegességekkel, mint a legendás bajor erdész, Scherg Lőrinc nevelte káldi Farkas-erdő, vagy az Ambrózy-féle Jeli Varázskert, a „100 éve virágzó erdő”. Köszönjük, hogy újra itt találkozhatunk!

Természeti és a társadalmi környezetünk gyorsuló ütemben változik. A klimatikus átalakulások már nem kímélik a Nyugat-Dunántúl erdeit sem. Fenyveseinket elveszítjük, őshonos fafajaink itt is aszálytól, tűztől, invazív kártevőktől szenvednek.

A változó természeti, társadalmi és piaci környezet próbatétele mind az állami, mind a magán erdőgazdálkodásnak – és az OEE-nek is. Innovációs és alkalmazkodóképességünk a hatékonyságunkkal együtt vizsgázik! A körülmények egyre kockázatosabb, költségesebb erdőgondozást követelnek meg tőlünk. Nem kerülhetjük meg a szükséges bevételek megszerzésének prózai kérdését sem.

Az erdőkezelés során kitermelt faanyag lanyha keresletét a fagazdaság szénforgalom-alapú megközelítésével lehetne növelni. Ebben maga az erdő és az erdőtalaj a legfontosabb szénraktár. Az erdőkezelés során kikerülő faanyag pedig széleskörű felhasználása révén elősegíti a hosszútávú széntárolást, helyettesíti a legnagyobb CO₂ kibocsátással előállított anyagokat.

Az erdőkezelés mellett, nagy kihívásunk a 40 millió erdőlátogató turisztikai igényeihez mért infrastruktúra fenntartása is. Az immateriális szolgáltatások biztosításához tervezhető, megbízhatóan elérhető külső forrásokra is szükség van!Így gondoskodhatunk az erdő javainak gyarapításáról – hasonló jelentőségűnek tekintve azt életközösségként, szénraktárként, rekreációs értékként és erőforrásként.

Közben, az EU Zöld Megállapodásában felvázolt irányok követése is növekvő hatást gyakorol. A Természethelyreállítási Rendelet végrehajtásában megkezdődött a nemzeti helyreállítási tervek összeállítása. Ezek egyik fókuszában az erdei élőhelyek állnak!

Szoros és rugalmas partnerségre van szükség a természetvédelemmel azért, hogy a terveinkben az erdőkezelési szempontok harmonikusan, vállalhatóan jelenjenek meg.

Folyik az erdészeti szaporítóanyagok előállítását, forgalmazását és az erdő monitoringot szabályozó rendelet tárgyalása. Jelentős lépés az önkéntes karbonpiac szabályozását megirányzó rendelet megjelenése. Ez lehetőséget ad az erdők szénmegkötő képességének „piacosításához”, új bevételi forrást teremtve az erdőgazdálkodóknak, erdőtulajdonosoknak.

Üdvözöljük és sürgetjük a Közös Agrárpolitika (a KAP) fokozatosan bevezetett erdészeti intézkedéseit, lényegesen nagyobb összegben rendelkezésre álló forrásait, melyek kedvező hatása nélkülözhetetlen az ágazat fejlődésében. Összhangban az uniós folyamatok jelentőségével, Egyesületünk nagyobb szerepet vállal megismertetésükben. Tagságunkat folyamatosan ösztönözzük a hivatalos felületeken zajló kommunikáció nyomon követésére, a társadalmi egyeztetésekben való aktív részvételre. Ezt már nyelvekben jártas, fiatal tagtársaink önkéntes munkája is segíti.

Idén októberben mi leszünk a házigazdái a Nemzetközi Erdőpedagógiai Konferenciának. Háromnapos visegrádi programunkra mintegy 100 fő erdőpedagógust várunk, köztük határon túli magyar pedagógusokat is.

Egyesületünk a gyakorlat irányába a szakismereteink bővítését, új ismeretek bevonását és terjesztését szolgálja – a társadalom felé pedig szervezzük a környezeti nevelés szemléletformáló programjait és az ismeretterjesztést. Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat, eredményeinket és céljainkat közérthetően, naprakészen és hitelesen osszuk meg mindazokkal, akiket valóban érdekel a természet, az erdők világa és gondozása.

Szakmai vonatkozásban, kiemelem szakosztályaink aktivitását, az Egyetem együttműködését, valamint a dr. Csóka György sorozatszerkesztői gondozásában megjelenő Szaktudás Füzetek kiadványsorozatot. Erre a Vándorgyűlésre már az ötödik füzet lát napvilágot: „Geomatika az erdészetben”.  Szakanyagunk érthetően foglalja össze a sokrétű tudományág alapismereteit – érzékeltetve, hogy nem létezhetünk a műszaki tudásunk megőrzése és folyamatos innovációk nélkül.

Közben tudjuk, hogy a legkorszerűbb technikai eszköz sem helyettesítheti az elhivatott szakembert, aki nem csak ismeri az erdeit, hanem még jobban meg akarja ismerni azokat.

A Wagner Károly Alapítvány támogatásával folytatjuk a könyvtárunk digitalizálását. A szabadon kereshető dokumentumok állománya már meghaladja a 300 ezer oldalt.

Társadalmi programjainkból az Energiaügyi- és az Agrárminisztérium támogatta, második éve futó Iskolában az Erdő című sorozatot hangsúlyozom. Az elmúlt évhez hasonlóan, idén is mintegy 1000 iskolában, 60 ezer kisdiáknak tartanak foglalkozást, állami és magán erdei iskoláink erdőpedagógusai. A program keretében további háromezer, olyan hátrányos helyzetű gyereknek adunk erdészeti erdei iskolai programban való részvételi lehetőséget, akiknek többsége másképpen nem jutna el ilyen közösségekbe.

A környezeti nevelés ügyét határainkon túl is ápoljuk. Tavaly ősszel igen nagy érdeklődés mellett, Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát szerveztünk az erdélyi Szentegyházán.

Az Aktív Magyarország Program támogatásából megvalósuló Erdei Vándortáborainkra idén közel 6000 jelentkező regisztrált, és 180 újabb pedagógust képeztünk ki. A Program eddigi 7 éve alatt több mint 35 ezer fiatal táborozott nálunk nomád, szemléletformáló körülmények között.

Közreműködünk az Agrárminisztérium Településfásítási Programjában. Most 1700 község és kisváros zöldövezetét fejlesztjük, a jövő tavaszig további 22 ezer sorfát ültetünk el – az erdészeink felügyeletével.

Az eredményekért köszönet illet minden, a sikereinkért dolgozó egyesületi alkalmazottat, erdészt és pedagógust!

A gazdasági nehézségek az Egyesületet is érintik. Titkárságunk színvonalas munkájának hála, ügyvitelünk és a pénzügyi helyzetünk rendezett, – a költségtakarékosság minden intézkedésünkre kihat. Olyan feladatainkat is modernizálnunk kell, mint a 163 éves Erdészeti Lapok terjesztése – de a nehéz időkben is támogatjuk az alapítványaink működését.

Szakosztályaink és helyi csoportjaink programtervében az idén 170 rendezvény szerepel. Szakmai műhelyeink munkájában meghatározó az Egyetem, benne az ERTI partnersége.

Határon túli helyi csoportjaink nélkülözhetetlenek az összetartozás közvetítésében. Erdélyi Helyi Csoportunk éppen 10 éve alakult meg, és már háromszáznál több tagja van. Ebből az alkalomból a napokban egy mecseki faültetéssel fogják megünnepelni a jeles évfordulót!

A fiatalok felkarolását a közös jövő biztosítékának tekintjük. Ezt szolgálják az oktatás minden szintjén szervezett vetélkedőink, a Hallgatói Helyi Csoport támogatása, Lapunk cikkpályázatai, és erősíti a valéta elnök mai szereplése is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szakmaiság, nemzetközi kitekintés, társadalmi jelenlét – ezek a tömör céljaink. Elismerésem tagjaink, tisztségviselőink és alkalmazottaink példás munkájáért! Köszönet partnereink és az ágazatot vezető erdészek együttműködéséért! Alapítványaink nevében, köszönöm minden támogatónk önzetlenségét! Köszönet a pártoló tagoknak, hogy ebben a gazdasági helyzetben is elkötelezetten segítik a programjainkat!

Mindenkit tisztelettel kérek, hogy erősítse az Egyesületet, ezáltal a magyar erdők ügyét!

A 20 évvel ezelőtti, vasi gyűlésünk házigazdája, dr. Pethő József a haza bölcsét, Deák Ferencet idézte: „Úgy kell szolgálni a jelent, hogy ne kompromittáljuk a jövőt.” 

Ezzel kívánok Önöknek tartalmas programot, kellemes baráti találkozót, sikereket és jó egészséget! Jó szerencsét, Üdv az Erdésznek!”

Az Ünnepi Közgyűlés a köszöntők és a beszédek megtartása után az egyesületi díjak, és a szakmai elismerések átadásával folytatódott, melyet a következő egyesületi híranyagainkban adunk közre. 

A Vándorgyűlés második napján a házigazda Szombathelyi Erdészeti Zrt. terepi programokon keresztül mutatja be a résztvevők számára sokrétű állami erdőkezelési feladatait, elhivatott szakmai munkáját.   

Forrás: Országos Erdészeti Egyesület

A Vándorgyűlés házigazdájának szerepét ezúttal Vas vármegye állami tulajdonú erdeit kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. látja el.

A találkozót megelőzően kerül sor az Év Erdésze Verseny 2025. évi országos döntőjére, 2025. április 24-25-én, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

Kérjük, kísérjék figyelemmel a Vándorgyűléssel kapcsolatos híranyagokat a Vándorgyűlés weboldalán, valamint az OEE központi honlapján!

Tisztelettel várjuk jelentkezését a Kárpát-medence legnagyobb erdészeti összejövetelére!

Bízunk benne, hogy idén Önt is a Vándorgyűlés résztvevőinek sorában köszönthetjük!

Budapest-Szombathely, 2025. február 25.

forrás: OEEVándorgyűlés

A házigazda Szombathelyi Erdészeti Zrt. régi jó kapcsolatot ápol a tudományos intézettel, és annak főigazgatójával, a földrajzi közelség okán (a SOE ERTI központja ugyanis Sárváron van), valamint azért is, mert dr. Borovics Attila az erdészeti társaság felügyelőbizottságának elnöke. A szakember rendszeres előadója az erdészeti programoknak a kísérleti, kutatási eredményekkel segítve az erdészek munkáját. Minderről Bugán József, a Vas vármegye állami erdeit kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója beszélt köszöntőjében.

Az országos hálózat püspökladányi, mátrafüredi, budapesti, soproni kísérleti állomásairól, a sárvári központból és Szombathelyről érkezett kutatók, technikusok és adminisztratív munkakörökben dolgozók mintegy 10 km-es túrán ismerték meg a Farkas-erdő történetét, a Bajorországból ide került Scherg Lőrinc egykori főerdőmester munkásságát, az 50-es évek fenyőfásítási programjában ide került erdei fenyves sorsát, láthattak fajgazdagsági és erdővédelmi szempontból is fontos szerepet játszó, ma már több száz éves óriási méretű banyafát, más néven tanú- vagy habitat fát. Ki-ki a kutatási területének megfelelő „árulkodó nyomokat” figyelte az erdő mélyén, például a tölgycsipkéspoloska jelenlétét, a fagyrepedéseket, a baktériumos és gombabetegségeket a fákon, de volt, aki a szórványosan előforduló lóhere pohók hernyóját gyűjtötte be. A kutatók végül megtekintették a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központ erdei, Kisboldogasszony kápolnáját, amelyet 2017-ben emelt az erdészeti társaság.

Dr. Borovics Attila főigazgató elmondta, fontos, hogy az ország több pontján működő kísérleti állomásaik munkatársai ilyen összekovácsoló programokon vehessenek részt. A baráti kötetlen beszélgetés néha szakmai vitákat is generált. Sok alapfeltevés kezd megkérdőjeleződni amiatt, hogy olyan gyorsan változik a környezet, és erre nincsenek egyértelmű és határozott válaszok még a kutatók körében sem. A klímaváltozás miatt tennünk kell az erdők érdekében. Nem dőlhetünk hátra, hogy az erdő majd megoldja magától ezt a problémát. A főigazgató azt is kiemelte: a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és az intézet sárvári központja között a jelképes kapu mindig nyitva áll.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Felelős és takarékos gazdálkodást kívánt a 2023-as év, így lesz ez 2024-ben is. A fapiaci kereslet-csökkenés ellenére kiváló munkát végeztek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai, amiért Bugán József vezérigazgató köszönetet mondott a társaság hagyományos évértékelőjén. A szakterületek vezetői beszámoltak a fahasználat, a vadgazdálkodás az erdőművelés eredményeiről és a 2024-re tervezett feladatokról.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára kifejtette, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. országosan is kiváló munkát végzett. A „Gondolatok az erdő- és vadgazdálkodás jövőjéről” címet viselő előadásában pedig beszélt arról, hogy az állami erdészeti társaságok nem pusztán erdőgazdálkodást, hanem az annál lényegesen többet jelentő erdőkezelést végeznek, amelyben benne van az ökoszisztéma szolgáltatás, az ökoturisztika, a klímavédelem, a szénmegkötés. Az erdő alapú gazdaság szerves része a cégcsoport. Az élő erdő a társadalom minden tagjának nyújt valamilyen szolgáltatást. Az ágazat a jövőért dolgozik. A kormányzati szándéknak köszönhetően mára 25,4 %-ra nőtt Magyarországon a fával borított terület aránya. A növekedést jelentős támogatások és szemléletformáló programok is segítik. A Településfásítási Program keretében eddig már 56 ezer sorfát ültettek el országszerte és folytatódik az Újszülöttek Erdeje Program is.

Az Agrárminisztérium főosztályvezetői, Szentpéteri Sándor, Kovács Ferenc és Nagy Bálint erdészeti, pályázati és vadgazdálkodási témakörökben adtak tájékoztatást.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója „Mitigáció és alkalmazkodás az erdőiparban” címet viselő előadásában a klímaváltozás lassításának lehetőségeiről beszélt.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A delegációt elsőként Bugán József vezérigazgató köszöntötte.

Dr. Kozma Ákos ombudsman elmondta, az elmúlt időszakban országunk olyan komoly tapasztalatokra tett szert az alapjogok területén, amit érdemes másokkal is megosztani. „Szeretném megmutatni a török, azerbajdzsáni, üzbég és kazah kollégáknak mindazt a portfóliót, amit az ombudsmani hivatal, az állami alapjogvédelem ellát. Kiemelt terület például a jövő nemzedékek érdekvédelme, amelynek körében szorosan együttműködünk az állami erdőgazdaságokkal, köztük a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-vel, akik részt vettek például gyermekotthon-felújítási programban. Szeretném bemutatni az értékeinket, átadni a tapasztalatainkat, másrészt szeretnénk a többiektől tanulni. Adni és kapni: ez a gyümölcsöző együttműködés alapja. Ezt szimbolizálja a közös faültetés is – hangsúlyozta az alapvető jogok biztosa.

A vadászház mellett kör alakban, az országok elhelyezkedését is figyelembe véve kerültek földbe a nemzetekre jellemző fák. Törökország csertölgyet, Azerbajdzsán gránátalmát, Üzbegisztán keleti platánt, Kazahsztán keleti lucot, Magyarország az élet fáját, az őshonos kocsányos tölgyet ültetett.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója a Vas vármegye állami erdeiről, az azokban végzett erdőgazdálkodásról is tájékoztatta a delegáció résztvevőit.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot – hangsúlyozta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Kifejtette, a kormány elvárásainak megfelelően az erdészetek nemcsak a főváros térségében, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére.

Erdeink egyre nagyobb kihívások előtt állnak, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a termőhelyeinket, a háború és a szankciók okozta energiaválság pedig alapjaiban írja át a gazdasági környezetünk eddigi állandóit. Az erdők mégis megoldásokat kínálnak, ha képesek vagyunk működésüket és kezelésüket egységben szemlélni és szervezni – fogalmazott Zambó Péter. 

Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és csaknem 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja az érdeklődőket. Vas megye legnagyobb, több mint 7000 hektáros összefüggő erdőtömbje eddig is jó lehetőséget kínált a kikapcsolódásra és igyekezett hozzájárulni a közjóléti funkció egyre színvonalasabb kiszolgálásához. A térség állami erdőgazdálkodója, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által 2022 év végére megvalósított fejlesztés tovább növelte a szolgáltatások színvonalát és a térség turisztikai vonzerejét, újabb 16 fővel bővítve az elszállásolható vendégek számát a Kék túra útvonalán fekvő szálláshelyen.

Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít közvetlen természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására. Ezek az összegek befektetést jelentenek a jövőnkbe – közölte az államtitkár. A karantén idején megnövekedett látogatószám az elmúlt évekre is jellemző maradt. Évente 2-3-szor több alkalommal látogatnak el a magyar emberek az erdőkbe, mint korábban. Éppen ezért a kormány az erdőgazdaságok számára továbbra is elvárásként fogalmazza meg az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztését és megfelelő színvonalú fenntartását.

forrás: AM sajtóiroda

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. 1950 óta az Emberi Jogok Napjaként ünnepeljük ezt a napot világszerte. Ez alkalomból budapesti hivatalában adta át dr. Kozma Ákos alapvető jogok biztosa az ombudsmani elismeréseket, valamint a 2007-ben alapított Justitia Regnorum Fundamentum Díjat Kothencz Jánosnak, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatójának, az Országos Nemzetiségi Tanácsnak, és dr. Bartus Gábornak, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkárának. 

A Justitia Regnorum Fundamentum díj a kiemelkedő emberi helytállás, szakmai tevékenység vagy életút elismeréseként adományozható az alapvető jogok, különösen a gyermekek jogainak védelme terén példaértékű eredményt elérő személyeknek.

„Azt akarom, hogy jogom legyen a gyermekkorhoz. Emberként akarok felnőni egy jobb világban. Számíthatok rád?” – egy brazil gyermekdalból idézett az ombudsman, kiemelve, hogy Kothencz Jánosra számíthatnak a gyermekek. A maga is gyermekotthonokban felnőtt pedagógus-szociológus, címzetes egyetemi tanár, szociálterápiás csoportterapeuta, gyermek- és ifjúságvédelmi szakértő 1996-ban alapította meg az állami gondoskodásban élők és veszélyeztetett fiatalok támogatására az országos közhasznú Ágota Alapítványt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Magyarország egyik legnagyobb gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményrendszere. Több mint 7000, családjából kiemelt fiatalról a fővárosban és 13 megyében gondoskodnak, lehetővé téve, hogy szeretetteljes közösségben, nevelőszülőknél, vagy lakásotthonokban nevelkedjenek fel.

Dr. Kozma Ákos ombudsman 2021-es vizsgálata több hiányosságot is feltárt a Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ Rumi Különleges Gyermekotthonában és rendszeresen figyelemmel kíséri a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkáját is. Az alapvető jogok biztosa az ellátás körülményeinek javítása érdekében összefogásra kérte a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát és az erdőkért is felelős államtitkárt.

A BV fogvatartottai úgynevezett jóvátételi munkával felújították a rumi gyermekotthont és a bajai lakásotthont.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. támogatásának köszönhetően pedig új bútorokat, háztartási eszközöket, műszaki cikkeket kapott a rumi intézmény. Az összefogás „karácsonyi csodája” a gyerekeknek ajándékokat is hozott.

Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója az Emberi Jogok Napján átvett ombudsmani elismerést Ferenc pápa irgalmasságról és könyörületességről szóló szavait idézve köszönte meg: „Ha úgy adsz valamit, hogy nem érinted kézzel a valóságot, és nem nézel a rászoruló szemébe, akkor az alamizsna nem annak a személynek szól, akinek adod, hanem saját magadnak. Megnyugtatod vele a saját lelkiismeretedet. Gondolkozzatok el ezen! Látni és cselekedni- ezt kell mindig szem előtt tartani.”

Az ombudsmani kezdeményezésre a gyermekek érdekében indult országos összefogás folytatódik. A büntetés-végrehajtás és az állami erdőgazdaságok idén újabb kettő, egy Veszprém és egy Baranya megyei Ágota-otthont újítanak fel.

Az Emberi Jogok Napján tartott központi ünnepségen a Rumi Gyermekotthon és a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgálat több mint húsz fiatalja is részt vett. A BV és az Erdészet ajándékait, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársainak adományait vehették át.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek üzenete az emberi jogok napján

A határainktól nem messze zajló háború, az emberi szenvedés, a humanitárius válság, a megélhetési nehézségek, a fokozódó környezeti- és klímaválság mindennapjaink részévé váltak, felértékelik azt az emberi jogi ideát, amelynek része a béke, az egyenlőség, a mások iránti szolidaritás és az emberi méltóság tiszteletben tartása. Egyben azt is világosan megmutatják, hogy mindenkor van célja és értelme a saját és mások emberi jogaiért való küzdelemnek, a kiállásnak, a példamutatásnak és a bátor felelősségvállalásnak – emlékeztetett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az emberi jogok világnapján.

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, e napot pedig 1950 óta az emberi jogok napjaként ünnepeljük világszerte. A Nyilatkozat az egyik elindítója, vagy ha úgy tetszik, akkor a második világháború utáni folytatója volt annak a folyamatnak, amely nyomán az egyes számonkérhető emberi jogok és alapvető elvek nemzetközi standarddá, ezzel párhuzamosan a világ egyre több államában valódi kikényszeríthető jogosultságokká váltak. A Nyilatkozat közös nyelv és közös minimum, bármely okból vagy érdekből való figyelmen kívül hagyása, a béke, a biztonság és az emberség zárójelbe tétele megbocsáthatatlan és elfogadhatatlan. Miközben az egyes jogok tartalma, gyakorlásának korlátai mindig vitaképesek, e jogok létének nincsen alternatívája.

A Nyilatkozat szövege számos emberi jogot deklarál, köztük a szociális biztonsághoz való jogot. Úgy fogalmaz, hogy minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz és jogosult arra, hogy – az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés révén, és az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival összhangban – a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogai érvényesüljenek. Az Egyezmény azt is kiemeli az oktatáshoz való jog kapcsán, hogy annak és a nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. Mindez arra tanít mindenkit, hogy egy minimális biztonság, szociális fogódzó megléte nélkül nincsen valódi autonóm joggyakorlás, megfelelő oktatás és nevelés hiányában pedig ezen jogok valódi tartalom és jelentés nélkül maradnak, szabadon kiüresíthetőek.

Mióta csak léteznek, az ombudsmanok kulcsfontosságú feladatot látnak el az alapjogok védelmében, valamennyi hozzájuk forduló polgár számára információt, segítséget, ha az eljárás indokolt, akkor pedig jogorvoslatot, elégtételt igyekeznek nyújtani. A magyar ombudsmani intézmény, az alapvető jogok biztosa és helyettesei ennek megfelelő, rendelkezésükre álló jogi és nem jogi eszközökkel segítik a panaszosokat, minden helyzetben az egyes sérülékeny csoportok, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a betegek, az idősek, a szociálisan rászoruló emberek, a nemzetiségek jogainak, és a jövő nemzedékek érdekeinek őrei, szószólói, a mindenkori közhatalom alkotmányos ellenőrei.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes felhívják a figyelmet arra, hogy a jelen feszült társadalmi, politikai és gazdasági problémái között az emberi jogok napja mai világunk téren és időn kívüli mozzanata.

Az elhúzódó ukrán-orosz háború és a brüsszeli szankciók következtében kialakult európai energiaválság miatt Magyarországon is energia veszélyhelyzet van érvényben. A Kormány a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait.

A rendelet azonban kizárólag vészhelyzet esetére készült, akkor lép életbe, ha az energiakrízis olyan szintre jut, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem lehet biztosítani a korábban tervezett fakitermeléssel.

Magyarországon a faanyag a legfontosabb megújuló energiaforrásunk, újratermelhető nyersanyagunk. A magyar erdőkben folytatott fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően a kitermelés mennyisége jóval kisebb, mint amennyit az erdők teremnek.

Az elmúlt időszakban a Szombathelyi Erdészeti Zrt-nél a nyári hónapokban szokásos háromszorosára emelkedett a tűzifaigény, naponta 10 tehervagonnyi (400-500 m3 körüli) mennyiséget igényelnek megyénk lakói. Ennek következtében erdészeti igazgatóságainkon eltérő mértékben ugyan, de megnőtt a szállítási határidő.

Erdőgazdaságunk jelenleg az erdőterv szerint, a hatóság által jóváhagyott éves terv alapján, fenntartható módon gazdálkodik, azaz a kitermeléssel együtt jár az erdő megújítása és gondozása. Emellett az elmúlt időszakban több mint 47 hektáron (100 futballpályányi terület) új erdőket is telepítettünk.

A megjelent kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz. Ennek hatálya alá eső fakitermelési munkát társaságunk nem végez.

Amennyiben a megye lakossága tűzifa megrendelésének üteme a továbbiakban sem mérséklődik, akkor a biztonságos tűzifa ellátás érdekében a többlet fakitermeléssel sem csökken a Vas megyei erdő területe, a kitermelt mennyiség nem haladja meg az éves növedéket. Abban az esetben, ha az energia vészhelyzet miatti fakitermelés védett területet is érintene, akkor azt előzetesen, minden esetben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal egyezteti a Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az Erdőgazdaság a Vas megyei erdők felét kitevő 45 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezel. Működési területén megközelítőleg 12,4 millió köbméter az erdők élőfakészlete, mely minden évben 350-400 ezer m3-rel növekszik. Az állami erdőgazdaság 2022. első félévében mintegy 162 ezer m3 faanyagot termelt (ez az éves terv 59 %-a), amelyből mintegy 62 ezer m3 a tűzifa.

Bugán József – vezérigazgató, okleveles erdőmérnök, okleveles természetvédelmi szakmérnök
forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Harangozó Bertalan kormánymegbízott köszöntőjében elmondta: sok évtizedes mulasztást pótol a Vas Megyei Kormányhivatal és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. együttműködésében elhelyezett kettős tábla, amely egyrészt tiszteleg Ambrózy-Migazzi István, a virágos gróf személye és munkássága előtt, és emléket állít azoknak a szalézi szerzeteseknek is, akiknek itt volt a rendháza és újoncképzője 1945-től egészen elhurcolásukig. 

A kormánymegbízott helyi lakosok visszaemlékezései alapján megidézte azt a pillanatot, amikor 1950 júniusában, éjszaka megállt a teherautó a kastély előtt, álmukból puskatussal felverték a szerzeteseket, és felpakolták őket a teherautóra, miközben ők folyamatosan zsoltárokat énekeltek. – Ezzel és a többi szerzetesrend felszámolásával az egész magyar társadalom lett szegényebb – mondta Harangozó Bertalan. – A hívek millióit fosztották meg évtizedekre attól a sokfajta szolgálattól, segítségtől, támogatástól és értéktől, amit a szerzetesek nyújtottak. Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója beszédében kiemelte Ambrózy-Migazzi István arborétumteremtő munkásságának jelentőségét: a virágos gróf alapította Európa legnagyobb természetes kertjét, a Jeli Arborétumot. Ruborits Tamás, az erdészet kezelésében lévő Jeli Arborétum vezetője hangsúlyozta: a tanakajdi kastély jelentős szerepet töltött be Ambrózy-Migazzi István életében. 

Itt nevelkedett, és itt is hunyt el. Tizenegy évet töltött itt gyerekkorában. A természet iránti szeretete is innen eredeztethető. A neves botanikus, Rapaics Rajmund korabeli feljegyzései alapján idézte meg Ambrózy szenvedélyes személyiségét és azt az időszakot, amikor az arborétum keletkezett. P. Csány Péter SDB rendházigazgató, a szombathelyi szalézi templom plébánosa a virágos gróf testvérének, Ambrózy Teréznek a személyét méltatta: már fiatalon kapcsolatba került a szaléziak szellemiségével, a szegények, az árvák megsegítését célzó tevékenységével. Később ott bábáskodott a szombathelyi szociális intézmények megszületésénél. Egész életét lefoglalta az emberek segítése. 1942-ben kelt az a végrendelet, amely a szaléziakra hagyta a kastélyt és a birtokot – ezzel teremtve meg a rendház létrejöttének alapjait. Sajnos a háború alatt a szovjet hadsereg feldúlta a kastélyt, a berendezése elpusztult. Így a szaléziak csak 1945-ben vehették birtokba az épületet. P. Harangozó János SDB személyének köszönhető a rendház és noviciátus kialakítása. Az emléktáblát Harangozó Bertalan kormánymegbízott és Bugán József vezérigazgató leplezte le, Merkli Ferenc vasszécsenyi plébános áldotta meg. Görcz Gyula Csaba polgármester pohárköszöntőjében elmondta: a településen eleven kultusza van az Ambrózy családnak. Minden évben egyhetes programsorozattal tisztelegnek a virágos gróf emléke előtt.

forrás: VAOL