A „Klímakonferencia a konténeres erdészeti csemetenevelési technológia alkalmazásának lehetőségeiről” című konferencia apropóját a #foresee rövidített nevű (HUSK/2302/2/1.2/001) projekt adta, amelynek célja a klímarezisztens magforrások azonosítása és a burkolt gyökerű (konténeres) csemetenevelési technológia népszerűsítése. A program keretében a Vérteserdő Zrt. és partnerei közösen dolgoznak azon, hogy a jövő erdősítéseihez szükséges szaporítóanyagok a legszélsőségesebb környezeti hatásoknak is ellenálljanak.

A rendezvényt Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a megváltozott klimatikus körülmények miatt alapvető fontosságú olyan szaporítóanyag termelése mind mennyiségben, mind pedig minőségben, amely napjaink erdősítési munkáihoz hatékonyan felhasználható.

A helyettes államtitkár rámutatott, hogy a klímaváltozás folyamata az elmúlt 50 évben drasztikusan felgyorsult, ami azonnali tudományos és technológiai válaszokat követel. Emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évben megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, melynek elsődleges célja, hogy a megváltozott klimatikus viszonyok miatt az erdőben beállt változásokat felmérje, értékelje, s egy cselekvési tervet dolgozzon ki, gondoskodjon a jövő erdeiről útmutatásokkal az erdész szakma számára. Hangsúlyozta, hogy a jövő erdőit csak felkészült szakemberekkel lehet megvédeni korszerű géppark és biztos lábakon álló, ágazati szolgáltatói szektor mellett. Ezen folyamat elősegítésére ismertette a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében megjelent, „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása”című pályázati felhívást, amelyre a támogatási kérelmeket 2026. május 7-től nyújthatják be az érintettek.

Györök Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntőjében mérföldkőnek nevezte, hogy az elmúlt időszakban a tudományos kutatások, kísérletek és a gyakorlati szakemberek javaslatai összegződnek, ami kulcsfontosságú a hazai erdők hosszú távú megőrzéséhez szükséges válaszok megtalálásához. Rámutatott, hogy bizonyos területeken már az erdők fenntartása is komoly kihívást jelent, ezért az erdők kezeléséért felelős szakemberek számára alapvető fontosságú, hogy a tudományos javaslatokat és kísérleti tapasztalatokat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban ültessék át a napi operatív munkába. Hangsúlyozta, hogy az új erdőfenntartási irányok, az innovatív technológiák bevezetése és a klímarezisztens fafajok megtermelése jelentős forrásigénnyel jár. Véleménye szerint az ágazatnak minden pályázati és pénzügyi lehetőséget meg kell ragadnia e folyamatok elősegítésére. Kifejtette: olyan kipróbált, előremutató technológiák alkalmazására van szükség, amelyekkel a következő évtizedekben – a szemléletmód és a munkamódszerek szükség szerinti megváltoztatásával is – garantálható az erdőállományok fennmaradása. Ez a konferencia is ezt a célt szolgálja a tapasztalatok cseréjén és a komplex gondolkodáson keresztül.

Szakmai válaszok a globális kihívásokra

A konferencia első előadójaként Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) elnöke az európai uniós trendeket vázolta fel. Előadásában hangsúlyozta, hogy az ágazatot sújtó munkaerőhiány és a klímaváltozás miatti kritikus maghiány világszerte a technológiai váltás irányába kényszeríti a termelőket. Ismertette, hogy a klímaváltozás következtében rövidülnek az ültetési időszakok és a heves esőzések és a hosszan tartó szárazságok is nehezítik a munkavégzést. Rámutatott, hogy a konténeres technológia lehetővé teszi a magok hatékonyabb felhasználását és a folyamatok gépesítését, amivel kiváltható a hiányzó idénymunkaerő, miközben az ültetési szezon kitolásával csökkenthetők a gazdálkodói kockázatok.

A technológiai megújulás pénzügyi forrásairól Schmidt Péter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) erdészeti szakértője tartott részletes tájékoztatót. Ismertette a KAP-RD40-RD12-1-26 kódszámú pályázat feltételeit, amely négy fő célterületet – a szaporítóanyag-előállítást, a gépparkfejlesztést, a fafeldolgozást és a digitalizációt – támogat. Kiemelte, hogy a vállalkozás méretétől függő 45-65%-os költség támogatási intenzitási maximumok és a 400 millió forintos maximális igényelhető összeg kiemelkedő lehetőséget biztosít a hazai csemetekertek és erdészeti vállalkozások modernizációjára.

A gyakorlati tapasztalatokat Gál László, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezetője mutatta be. Előadásában kitért a tölgyek in situ és ex situ génmegőrzési projektjeire, különösen is az olasz molyhos tölgy, továbbá a szürke tölgy és a kocsányos tölgy hibridek vonatkozásában. Ismertette, hogy a burkolt gyökerű csemeték nevelése során kialakuló sűrű hajszálgyökérzet és a tápanyagtöbblet fontos előnyt jelent a száraz termőhelyeken, és bemutatta azokat a kutatási eredményeket, amelyek a technológia fölényét igazolják a hagyományos módszerekkel szemben.

A szakmai blokkot Sándor Attila Miklós, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) erdészeti szaporítóanyag-felügyeleti osztályvezetője zárta. Előadásában a hitelesített származás és a hatósági ellenőrzés szerepét taglalta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Kitért a magimportra, külön kiemelte a törökországi tölgymakk behozatalát. Hangsúlyozta, hogy a sikeres erdőfelújítás alapja az ellenőrzött genetikai háttér, ezért a hivatal szigorúan felügyeli a teljes folyamatot a maggyűjtéstől a csemetekerti nevelésig. Kifejtette az erdészeti génmegőrzés lehetőségeit, melyek erdészeti genetikai pályázaton a közös agrárpolitika rendszerén belül érhetőek el. A téma fontos elemeként a törzsfák jelentőségére is felhívta a figyelmet. Beszélt arról is, hogy nagy eredménynek tartja azt, hogy az „elszánt” erdőművelők jól ismerik a saját területeiket, tudják, hol található rajta nagy értéket képviselő és védendő faegyed.

Terepi bemutató az Agostyáni Arborétumban

A szakmai tanácskozást és az ebédet követően a résztvevők a gyakorlatban is megismerhették a fejlesztések eredményeit. A konferencia délutáni programja az Agostyáni Arborétumban folytatódott, ahová a szakemberek közösen utaztak át. Itt a Vérteserdő Zrt. munkatársai bemutatták a #foresee projekt keretében megújult csemetekertjüket. A látogatók működés közben tekinthették meg a burkolt gyökerű csemeték neveléséhez kialakított infrastruktúrát, öntözési megoldásokat, amely kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az ágazat készen áll a jövő kihívásainak megválaszolására. Takács András projektvezető elmondta, hogy a Vérteserdő Zrt. a #foresee keretében négy darab 20 lábas hűtőkonténert is beszerez, amelyek lehetővé teszik a szaporítóanyagok szakszerű hibernálását a vetésig. A klímaváltozáshoz alkalmazkodott állományokból csertölgy és bükkmakkot gyűjtenek, melyet a vetésig hűtve tárolnak, miközben elvégzik a szükséges területelőkészítési és gyomirtási munkálatokat. Összesen 337,69 hektár nagyságú vagyonkezelt erdőterületen újítják meg a gyors klímaváltozás miatt leromlott állapotú állományt, részben makkvetéssel, részben pedig a projektpartnerek által nevelt, burkolt gyökerű csemeték elültetésével.

Fotók: Vermes Tibor, Boglári Zoltán, KEMMA
forrás: Vérteserdő Zrt.

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok. Az erdőgazdálkodási alaptevékenység- és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá.

Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá. A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek.

Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítsák a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal. A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére.

forrás: AM Sajtóiroda

A diákok az egynapos szakmai programon Dunaszerdahelyen betekintést nyerhettek a modern erdészeti csemete előállítási és kezelési technológiákba, ugyanakkor lehetőségük volt a hagyományos szabadgyökerű csemete termesztés gyakorlati kérdéseivel is megismerkedni, hiszen a csemetekert mindkét szaporítóanyag előállítási megoldást alkalmazza.

Amint Kárpáti Béla – az EESZT elnöke- kihangsúlyozta, a Terméktanács számára az erdésztechnikus képzés stratégiai fontosságú, hiszen az ágazat 45%-át ilyen végzettséggel rendelkező szakemberek alkotják. Ezért az EESZT elkötelezett abban, hogy a jövő erdésztechnikusai és szakemberei számára a szaporítóanyag termesztés modern irányzatait is megmutassa. 

A burkolt gyökerű szaporítóanyagok használata Magyarországon még nem elterjedt, holott a körülöttünk lévő európai uniós tagállamok 30-50%-ban használják erdősítéseikben, pótlásaikban. A klímaváltozás okozta kihívásokra ez a szaporítóanyag termesztési mód egy optimális megoldás lehet, mert lehetőséget teremt az ültetési időszak meghosszabbítására illetve a csemete nevelési idő lerövidítésére. 

Mivel az szakiskolákban a burkolt gyökerű szaporítóanyag-termesztés gyakorlati keretek közötti bemutatására nincsen jelenleg még nincsen lehetőség, az EESZT #foresee nevű Osztrák-Magyar Interreges projektje ezt a hiányt is próbálja kezelni. A projekthez az önerőt az Agrárminisztérium biztosította az EESZT számára.

A megszervezett gyakorlati workshop csak az első lépése ezen programoknak, a projekt során még több ilyen alkalomra is lesz lehetősége a szakiskoláknak és érdeklődő szakembereknek. 

forrás: EESZT

Projekt címe: Azonosított, klímarezisztens magforrásokból származó, burkolt gyökerű erdészeti csemetetermesztési technológia alkalmazása és népszerűsítése a magyar-szlovák határtérségben
Projekt rövid címe: #foresee

A klímaváltozás a növényvilág, és benne az erdei fafajok számára követhetetlen sebességgel zajlik. Az ember felelőssége kétségbevonhatatlan a termőhelyi tényezők minden korábbinál gyorsabb változásában, a szárazodásban és az aszályok előidézésében, melyeket a legtöbb fafaj nem tud spontán szelekciós folyamatokkal ellensúlyozni. Közép-Európa erdőborítottságának fenntartása ezért soha nem látott kihívások elé néz.

„Előrelátó, tudományos eredményeken alapuló megoldásokkal, aktív felelősségvállalással azonban segíteni tudjuk az erdők alkalmazkodását a változó körülményekhez” – mondta Kárpáti Béla Imre, a 2024. év végén indult szlovák-magyar #foresee projektet vezető Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke. „Projektünk célja a déli területekről származó, úgynevezett klímarezisztens, azaz a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodott, ellenőrzött és tudományosan azonosított magforrásokból konténeres technológiával előállított, burkolt gyökerű erdészeti csemeték nevelése, majd partnereink segítségével meghatározott magyarországi és szlovákiai próbaterületekre kiültetése.”

Az erdők fennmaradásának alapja ugyanis a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag, vagyis a fák magja, és a belőle nevelt facsemete. A szakszerű és kontrollált szaporítóanyag előállítással és alkalmazással a szakemberek jelentős mértékben javítani tudják a faállományok jövőbeli életlehetőségeit. Az ember által segített szaporítóanyag-mozgatás a klímaváltozás tekintetében akár 50 évnyi időt is képes áthidalni, míg a facsemeték kedvező feltételek között előnevelése és földlabdával ültetése a kezdeti növekedési időszak nehézségeit segít átvészelni.

A kiültetés során egyedi megeredési és adoptálási vizsgálatokat végeznek a csemete egyedeken, a legjobb fafajok/alfajok csoportjának, a legjobb csemete méret és ültetési technológia meghatározására. Az eredményeket a projekt oktatási tevékenységei keretében – lehetőleg minél több fázisban (magkezelés, a csemete előállítása, nevelése és ültetése, megeredése, alkalmazkodása stb.) – mutatják be a magyar és a szlovák erdészeti csemetetermelőknek, felhasználóknak, erdész szakembereknek és szakiskolai hallgatóknak, hozzájárulva ezzel az élőhelyekre és a biodiverzitásra vonatkozó környezeti tudatosság növeléséhez, amely segíti az új erdőállományok klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását. A projekt eredményeit a magyar és a szlovák szaksajtóban is közzéteszik.

A projektrész keretében az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács:

• tudományos előtanulmányt készíttet, mely ajánlásokat tartalmaz a telepítendő klímarezisztens fa(al)fajokra, szaporítóanyag-forrásokra, származásokra, valamint a csemeték ültetéséhez bevonandó élőhelytípusokra, a magyar és szlovák helyszínekre, ültetési területekre vonatkozóan;
• koordinálja a projektpartnerek által termesztett burkolt gyökerű csemeték kiültetését a stratégiai partnerek bevonásával;
• tanulmányutakat szervez az európai jógyakorlatok megismerése érdekében;
• konferenciákat és workshopokat szervez a szakmai tapasztalatcsere és a projekt eredményeinek minél szélesebb körű megismertetése érdekében;
• tudományos értékelő tanulmányt készíttet, mely tartalmazza a csemetetermesztési tapasztalatok értékelését, a gyakorlat számára levonható tanulságokat, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjai szerint létrehozott új erdőállományok kezelésével kapcsolatos útmutatásokat;
• online terjeszthető kiadványt és ismeretterjesztő filmeket készíttet a projekt tevékenységeinek és eredményeinek széleskörű szakmai bemutatása, valamint a burkolt gyökerű csemetetermesztési technológia népszerűsítése érdekében.

Program: Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program

Projekt címe: Azonosított, klímarezisztens magforrásokból származó, burkolt gyökerű erdészeti csemetetermesztési technológia alkalmazása és népszerűsítése a magyar-szlovák határtérségben

Projekt rövid címe: #foresee

Projektrész költségvetése: 344.887,18 EUR

Projektrész ERFA támogatása: 275.909,74 EUR

Projekt kezdő dátuma: 2024. október 1.

Projekt záró dátuma: 2027. március 31.

forrás: EESZT