„Az emberek mélyen el vannak bizonytalanodva az emelkedő kamatok és az infláció, valamint a bizonytalan gazdasági kilátások miatt. Az épületenergetikai törvény módosításával kapcsolatos tisztázatlan helyzet miatt is jelenleg elhalasztják a beruházásokat. Az épületenergetikai törvényhez elengedhetetlenek a megbízható átmeneti időszakok és egy összehangolt finanszírozási keret. Az emberek bizalmát vissza kell szerezni” – jelentette ki Markus Meyer, a Német Bútor- és Konyhakereskedelmi Szövetség (BVDM) elnöke, Elmar Duffner, a Német Bútoripari Szövetség (VDM) elnöke és Jan Bergmann, a Német Falemezipari Szövetség (VHI) elnöke a Robert Habecknek írt nyílt levelük közzététele kapcsán.

A három szövetség azt írta Habecknek, hogy jelenleg nagy a bizonytalanság a fogyasztók körében, ami az alsó és középső bútorárszegmensben erős vásárlási vonakodásban nyilvánul meg.

A bútorkereskedelemben 2023 májusa óta jelentős vásárlói frekvenciacsökkenés tapasztalható. Nagy az aggodalom, hogy a jogszabálytervezetek áradata és a bizonytalan hírhelyzet miatt további eladásokat veszíthetnek. A bútoriparban és a beszállítói iparban a beérkező megrendelések jelentősen visszaestek. A német bútorgyártók jó negyede jelenleg rövidtávú munkavégzésre jelentkezett, vagy tervezi, hogy az év második felében élni fog ezzel az eszközzel.

A fogyasztók esetében nem lehet megbecsülni, hogy az adott lakóhelyen mikorra készül el az önkormányzati hőtervezés, és így mikor lép életbe az épületenergetikai törvény. „A szövetségek a szövetségi gazdasági és technológiai miniszterhez fordulnak: „Itt egy konkrétabb meghatározásra van szükség, hogy a lakosságnak megbízható tervezési horizontja legyen. „Németországnak és az itt élő embereknek egyértelmű keretfeltételekre és tervezési biztonságra van szüksége.”

Az ipar képviselői továbbá azonnali lakásépítési programot szeretnének. A politikailag megcélzott és sürgősen szükséges évi 400.000 elkészült lakásszám nagyon-nagyon távlati céllá vált. Az Ifo Intézet becslései szerint idén csak 245 ezer lakás készül el, jövőre pedig várhatóan csak 210 ezer lesz. Meyer, Duffner és Bergmann nyilatkozatukban megjegyzik, hogy az új építkezések megtorpanásának komoly hatásai vannak a bútoriparra. „Összességében nagyobb politikai gyorsaságra van szükség a lakásépítés újbóli kiegyensúlyozásához, beleértve a gazdaság ehhez az ágazathoz kapcsolódó valamennyi elemét, valamint a beruházási bizalom és a fogyasztás helyreállításához”.

szerk/ford: Tóth János, forrás: MöbelKultur.de; VDM

A kutatás célcsoportja a 18–65 éves hazai lakosság volt, akik terveznek bútort vásárolni a következő 2 évben, és legalább részben döntéshozók ebben a kérdésben. A vizsgált minta nagysága 1000 fő, amely reprezentatív a célcsoportra a következő jellemzők mentén: nem, korcsoport, végzettség, lakóhely típusa és régió. Az adatfelvételre 2022 februárjában került sor.

FŐBB EREDMÉNYEK

A következő 1–2 évben bútorvásárlást tervezők körében a 18–65 éves lakosság demográfiai összetételéhez képest nagyobb arányban fordulnak elő közép- vagy felsőfokú végzettségűek, ami általában nagyobb vásárlóerőt is jelent. Továbbá felülreprezentáltak közöttük a Budapesten és
egyéb városokban élők, valamint az 50 év alattiak.
A fogyasztók Inkább nagyobb bútorok vásárlását tervezik, és átlagosan nézve nem csak 1–1 darabot. Az átlagos rászánt büdzsét tekintve, több százezret terveznek költeni össz-költésben, azonban, ha adott bútor-kategórián belül nézzük a tervezett összegeket, akkor azt láthatjuk, hogy inkább az alacsonyabb árú darabokat tervezik megvásárolni. Ez a spórolási szándék különösen igaz azokra, akik nem terveznek asztalost megbízni. Akik szakembert kívánnak alkalmazni, azok jóval nagyobb összeget hajlandóak rászánni a kívánt bútordarabra.

A megkérdezettek számára az otthon elsősorban a kikapcsolódás helyszíne. Élvezik a bútorvásárlást, a lakberendezés folyamatát, még akkor is, ha csak mintegy fele-fele arányban tartják életre szóló lakhelyüknek a jelenlegit.
A bútorvásárlási döntéseknél a saját véleményükön kívül elsősorban a családnak van beleszólása.
Ismerősök, barátok szava csak feleannyi ember számára fontos.
A szakemberek közül az asztalos véleménye fontos – nyilván leginkább azoknak, akik vele dolgoztatnak –, míg a kereskedő vagy belsőépítész szava nem nyom annyit a latban.

A mérlegelendő szempontok közül bútor vásárlásakor úgy tűnik, inkább a racionális oldaluk kerekedik felül, így az olyan praktikus szempontok számítanak döntőnek, mint a minőség, a tartósság és a funkcionalitás.
Az ár is fontos, de csak ezek után következik a sorban. Az egyediséget, márkanevet, divatosságot az említett szempontoknál sokkal kevésbé tartják lényegesnek, legalábbis tudatosan.

A bútorok minőségével kapcsolatban a potenciális vásárlók érzékelnek egyfajta romlást, kevésbé találják tartósnak azokat, pedig ez fontos lenne számukra, így sokan minőségi okokból választanak kisebb asztalost a nagy bútoráruházak helyett. Ez különösen jellemző az átlagnál sokkal jobb anyagi körülmények között élőkre.
Sokaknál megmutatkozik az igény, hogy előnyben részesítenék a magyar gyártmányú bútorokat, azonban jelenleg sem a magyar, sem pedig a külföldi márkákkal nincsenek igazán tisztában. Amikor spontán kellett kedvelt márkákat említeniük, csak nagyon kis százaléknak sikerült.
A bútorstílusok közül az eredmények szerint jelenleg inkább a modern, egyszerű vonalak népszerűek, míg az egyedibb, pl. indusztriális vagy bohém stílusokat csak bizonyos szegmensek kedvelik igazán. ■

A fenti program megvalósítására az Európai Szociális Alap forrásai terhére, európai uniós finanszírozásból, a GINOP-5.3.5-18-2020-00180 sorszámú projekt keretében kerülhetett sor.

A fenti cikk a Magyar Asztalos 2022. áprilisi digitális–lapszámában jelent meg először.