A felhívásukkal az európai ipar szakmai szövetségei (köztük az Európai Bútorszövetség – EFIC), és más nem kormányzati szervezetek (NGO-k) arra figyelmeztetnek, hogy az interneten értékesített termékek milliói, köztük textíliák, elektronikai cikkek, bútorok és kozmetikumok, megúszhatják, kikerülhetik a jelenleg tárgyalás alatt álló, a termékek fenntarthatóságára vonatkozó uniós keretszabályozást. Egyes online eladók aláássák a Green Deal-t a jelenlegi és a jövőbeli uniós jogszabályok kijátszásával anélkül, hogy bármilyen következménnyel szembesülnének.

Az áruk fogyasztóknak történő online értékesítése olyan esetekben, amikor a kereskedők az EU-n kívül helyezkednek el, és nem rendelkeznek olyan uniós székhelyű gazdasági szereplővel, aki felelősségre vonható a kereskedők termékeiért és tevékenységeiért, komoly kiskaput jelent a termékek fenntarthatóságának javítására irányuló Green Deal-politikák számára – veszélyeztetve az európai vállalkozások versenyképességét és Európa környezetvédelmi célkitűzéseit, valamint félrevezetve a fogyasztókat.

Az érdekelt felek fő aggályai:

● A textíliákat, az elektronikai cikkeket, a bútorokat és a kozmetikumokat, valamint az új ESPR termékprioritásokat tartalmazó dokumentumban meghatározott egyéb ágazatokat egyre inkább online értékesítik, és ezek a környezeti (éghajlati és anyagi) lábnyomuk szempontjából a legfontosabbak közé tartoznak.
● Az online vásárolt termékek számos különböző utat járnak be, mielőtt eljutnak az európai vásárlókhoz, ez gyakran online piactereket és teljesítési szolgáltatókat foglal magában, azonban folyamatosan új utak jelennek meg. A meglévő jogszabályokban szereplő heterogén meghatározások, mint például a gyártók, importőrök, forgalmazók és kereskedők nem alkalmazkodnak megfelelően az online valósághoz, különösen akkor, ha a kereskedők Európán kívül helyezkednek el, és nincs uniós székhelyű importőrük.
● Amint azt az alábbi bizonyítékok is mutatják, Európában már most is tapasztalható az online értékesített és az EU-n kívülről importált termékekkel kapcsolatos égbekiáltó szabálytalanság – magas arányban fordul elő potyázás, adóelkerülés, az uniós iparral szembeni tisztességtelen verseny, termékbiztonsági kockázatok, toxicitás és negatív környezeti hatások.
● A digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) új szabályokat vezet be az online platformokra vonatkozóan, például az „ismerd meg az ügyfeled” kötelezettséget. A szabályok azonban nem minden platformra vonatkoznak, és a DSA nem osztja meg egyértelműen az online felelősséget, ha nincs gazdasági szereplő az EU-ban. Ezt a jogi kiskaput továbbra is ki kell javítani, mivel az online platformok gyakran aktívan részt vesznek az értékesítésben, például a fizetés feldolgozása, a tárolás, a szállítás és az ügyfélszolgálat révén.
● Jelenlegi formájában az ESPR jelenlegi szövege lehetővé teszi a harmadik országbeli vállalkozások számára, hogy nem megfelelő termékeket értékesítsenek és tisztességtelen módon bevételeket szerezzenek belőlük. Az új piacfelügyeleti rendelet által eredetileg bevezetett, az EU-n belüli felelős személy kijelölésére vonatkozó intézkedés továbbra is elégtelen, és korlátozott kötelezettségekkel jár. Számos esetben nem lesz olyan gazdasági szereplő, aki felelős lenne az uniós piacon online értékesített, nem megfelelő termékekért.
● Ezek a kérdések számos más meglévő és jövőbeli szakpolitikát is érintenek, többek között a következőket: a vállalati fenntarthatóságról és a kellő gondosságról szóló irányelv; a fogyasztóknak a zöld átmenet érdekében történő felhatalmazásáról szóló irányelv; a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet; valamint a hulladékokról szóló keretirányelv 8. cikke.

Az aláíró szervezetek legfontosabb ajánlásai az ESPR-hez:

● Biztosítani kell, hogy az online értékesítés valamennyi módja esetében legyenek olyan uniós vagy EGT-alapú gazdasági szereplők, amelyek felelősek az ESPR hatálya alá tartozó, az EU-ban értékesített termékek megfelelőségéért.
● Az online piactereknek külön kötelezettségekkel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy a platformjukon értékesítő kereskedők megfeleljenek az ESPR követelményeinek, vagy a kereskedők igazolják, hogy rendelkeznek egy, az EU-ban vagy az EGT-ben bejegyzett felelős gazdasági szereplővel – ezeknek a követelményeknek a DSA-val összhangban nem felügyeleti, hanem ellenőrzési követelménynek kell lenniük (franciaországi és németországi példák vizsgálata).
● Azokban az esetekben, amikor a teljesítési szolgáltatók az egyetlen EU- vagy EGT-alapú gazdasági szereplők, akik kapcsolatba kerülnek egy importált termékkel, mielőtt az eljut a fogyasztókhoz, csak olyan termékeket szolgálhatnak ki, amelyek megfelelnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak, és megfelelnek az importőrök kötelezettségeinek.
● Fokozni kell az uniós fogyasztóknak közvetlenül értékesítő, nem uniós kiskereskedőkkel szembeni végrehajtást, és lehetőség van a csomagok és/vagy az eladói oldalak blokkolására, ha azok nem megfelelőséget bizonyítanak.

Az alulírott szervezetek sürgős fellépésre szólítanak fel a Green Deal keretében megvalósuló piaci kudarc megelőzése érdekében. Az új fenntarthatósági jogszabályok növekvő kiegyensúlyozatlansága tovább torzítja a tisztességes versenyt, és aláássa az uniós szabályoknak való megfelelésbe befektető európai vállalatok erőfeszítéseit.

Az online értékesítéssel kapcsolatos meg nem felelésre vonatkozó meglévő bizonyítékok:
● A SHEIN-en értékesített termékek 15%-a túllépi az uniós vegyi anyagokra vonatkozó határértékeket. / Greenpeace, 2022, Taking the Shine off SHEIN: A veszélyes vegyi anyagokon és környezetpusztításon alapuló üzleti modell.
● Az EPR-díjak 5-10%-át nem fizetik be az elektronikai termékek esetében. / OECD, 2018, Kiterjesztett gyártói felelősségvállalás és az online értékesítés hatása.
● Az online piacterekről származó termékek kétharmada megbukik a biztonsági teszteken. / BEUC, 2020,
● Az online piacterekről vásárolt 250 termék kétharmada nem felel meg a biztonsági teszteknek, állapítják meg a fogyasztói csoportok.
● A REACH-rendeletnek nem megfelelő vegyi anyagok 90%-a az EU-n kívülről származik. / CEFIC, 2021
● 12 online vásárolt lámpa közül 10 nem felelt meg az elektromos biztonsági előírásoknak. / Which?
2022, Óvakodj az AliExpress, az Amazon, az eBay és a Wish áruházakban árult illegális karácsonyi lámpáktól!
● Az arcfehérítő krémek a vizsgálatok szerint illegális mennyiségű higanyt tartalmaznak (a vizsgálat alapján a potenciálisan veszélyes krémek céllistája alapján) 2019-ben (a vizsgált termékek 60%-a) és 2022-ben (a vizsgált termékek 70%-a) feltárták. / EEB & Zero Mercury Working Group 2019 és 2022.
● A nem uniós eladók által online piactereken kínált játékok 84%-a nem felelt meg az uniós biztonsági követelményeknek egy öt uniós országban végzett összehangolt piacfelügyeleti kampány (CASP) során.
● Az algoritmus által a tesztvásárlóknak javasolt világítástechnikai termékeknek csupán 8%-a felelt meg az uniós jog szerinti kötelező tájékoztatási kötelezettségeknek. A házhoz szállított 30 termék 77%-a nem felelt meg az uniós szabályoknak. / Lighting Europe, 2021, Online Mystery Shopper.
● Az online piactereken keresztül értékesített termékek 95%-a nem felel meg a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályoknak (REACH, CLP és BPR). A jelentés ajánlásai megjegyzik, hogy „a projekt fő ajánlásai szerint az Európai Bizottságnak a piactereket felelőssé kell tennie és felelősségre kell vonnia a jogellenes termékek/ajánlatok érvényesítéséért”. / ECHA, 2021 Az online értékesített anyagokkal, keverékekkel és árucikkekkel kapcsolatos CLP-, REACH- és BPR-kötelezettségek érvényesítése
● Az Amazon és a Cdiscount eladók 98%-a nem fizetett áfát Franciaországban 2020-ban, és az Amazon 2017-ben 6,5 milliárd eurós forgalom mellett csak 100 millió euró adót fizetett. / Les Amis de la Terre, 2020, Az elektronikus kereskedelem hatásai Franciaországban.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EFIC

A német bútor-, konyha- és lakberendezési kereskedelem 2022-ben 8 százalékos pluszt könyvelhet el, és valószínűleg az idei évben is magas szinten marad, 35,3 milliárd euró körüli éves bruttó árbevétellel. Ez a BVDM által a kölni IFH-val összehangoltan a BVDM értékei alapján 2022 első tíz hónapjára vonatkozó előrejelzések eredménye. A Német Bútor- és Konyhakereskedelmi Szövetség (BVDM) 2023 első félévére stabil keresletet vár.

Az általános gazdasági körülmények továbbra is nehezek maradnak

Az általános helyzet nem feltétlenül válik könnyebbé. A COVID-sokk után az ukrajnai orosz agressziós háború és az emelkedő energiaárak is terhelik a gazdaságot. Mindkettő lassítja a növekedést. Egy dolog azonban más: míg a világjárvány idején az árak csökkentek, az infláció most magasabb, mint valaha – az energia messze a legnagyobb árfelhajtó.
Az infláció tehát elérte a gazdaság és a végfogyasztók széles rétegeit. A vállalatok most egyre inkább áremeléssel hárítják át a magasabb költségeket a fogyasztókra. Ennek eredményeképpen az árak minden árufajtában emelkednek.
A vállalati fizetésképtelenségek növekvő számának tendenciája 2022 végére megszilárdult. A gyorsan emelkedő energiaárak, a rekordszintű infláció és a fogyasztói visszafogottság ismét több vállalatot kényszerít arra, hogy megszűnjön. A szakértők azonban nem látnak fizetésképtelenségi hullámot.
Németországban a mély recesszióval kapcsolatos aggodalmak csökkenése miatt a közelmúltban kevesebb vállalat féltette a létét: januárban mindössze 4,8 százalékuk féltette a fennmaradását – jelentette nemrég az ifo Intézet egy felmérésben. Decemberben ez az arány 6,3 százalék volt.

A bútor- és konyhakereskedelem tartja magát

A 2022-es értékesítési tendencia szinte minden fő termékcsoportban – a matracok kivételével – rendkívül pozitív volt. A legerősebb növekedést a kárpitozott bútorok jelentették, amelyek forgalma 14 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A konyhakereskedelem az előző év azonos időszakához képest mintegy 8 százalékos növekedéssel zárja 2022-t, az irodabútorok pedig 6 százalékos forgalomnövekedést produkáltak. A kerti és egyéb lakberendezési bútorok szegmensében tavaly trendforduló következett be: Míg 2021-ben ez az ágazat még csökkenő tendenciát mutatott, tavaly már több mint 8 százalékos növekedést regisztráltak. Ezzel szemben a matracok fő termékcsoportjában mintegy 5 százalékos forgalomcsökkenés áll.
A bútor- és konyhakereskedelem 2022-ben ismét profitált az otthonteremtési és otthoni irodai trendből. Az emberek továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak az otthonosságnak és a meghittségnek, és nagyobb valószínűséggel fektetnek be egy kényelmes otthonba, mint például a turizmusba.
A home office trend legkésőbb 2022 óta meghonosodott társadalmunkban, és a munka világának szerves részét képezi. Ez tükröződött az irodabútorok iránti továbbra is megnövekedett keresletben is. A meglévő lakótérbe integrálható és ergonómiai szempontok szerint rugalmasan használható irodabútorokra ennek megfelelően nagy volt a kereslet. Az ágazat forgalma továbbra is 6 százalékkal nőtt, de nem olyan erőteljesen, mint 2021-ben (10 százalék).

Mi várható?

2020 negyedik negyedéve óta az építőipari vállalatok áremelkedést regisztráltak a különböző építőanyagok, különösen az acél, a bitumen és a fa, valamint a szigetelőanyagok esetében – méghozzá igen dinamikusan. Az építőanyagok beszerzési árainak alakulása 2022 decemberében differenciáltan folytatódik. A lakásépítésben az építőipari árak 16 százalékkal emelkedtek 2022 folyamán. Az anyagköltségek továbbra is történelmileg magas szinten maradnak.
Az építőipari vállalatok 2023 elején ismét bejelentették az építőanyagok áremelését. Az emelkedő építési, finanszírozási és megélhetési költségek együttese egyre inkább kihat az építőipari szolgáltatások iránti keresletre. Az építőipar veszít lendületéből. Az építőipar általános feltételei jelentősen romlottak, és elhomályosítják az építőipar 2023-as kilátásait.

Megváltozott általános feltételek

Az inflációs ráta 2022-ben átlagosan 7,9 százalékos volt az év során, a nyersanyagok és az energia ára mérhetetlenül megemelkedett, és az áruk rendelkezésre állása az ellátási láncok megszakadása miatt nem volt magától értetődő. Ha ehhez hozzávesszük az árakra nehezedő felfelé irányuló nyomást, a növekedési ütem relativizálódik, de összességében még mindig pozitív marad. Ez főként a válság során kialakult ‘homing effektus’ még mindig érezhető felzárkózási hatásainak köszönhető.
Természetesen még nem tudni, meddig tart a ‘homingtrend’, és hogy az ukrajnai háború hogyan hat továbbra is a világgazdaságra. Emellett nagyon valószínű, hogy az elmúlt három év nélkülözései után a turisztikai ágazat sokkal nagyobb bevételeket fog elérni, amelyek legalábbis az elmúlt években részben az otthonteremtés és a lakhatás szektorába áramlottak.
Valószínű, hogy általában véve a közép- és magas árfekvésű minőségi termékek iránti kereslet stabilabb marad, mint az alacsony árfekvésű termékek iránt. A fogyasztók azonban már nem impulzívan, hanem inkább megfontoltan és tudatosan vásárolnak. Végső soron a fogyasztók vásárlói magatartása döntő a gazdaság fejlődése szempontjából. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a magánfogyasztás több mint 50 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez.

Még mindig sok a megtakarítás

A németek a világjárvány idején becslések szerint 200 milliárd eurónyi megtakarítást halmoztak fel, mert a pénzt nem tudták többek között éttermekre, mozira vagy színházra költeni. A felzárkózás szükségessége itt jelenleg is folytatódik.

Milyen kihívások vannak napirenden?

1. Fenntarthatóság és újrafelhasználás
   A végfogyasztónak egyre kevesebb gátlása van a használt áruk vásárlásával kapcsolatban. Ez nemcsak a fenntarthatóság felé mutató trendnek, hanem az elmúlt hónapok áremelkedésének is köszönhető. Az új termékek ellátási láncproblémák miatti időnként gyenge elérhetősége szintén felgyorsította ezt a tendenciát. A használt bútorok értékesítésének üzleti modellje jelenleg új dinamikát fejleszt. Ebben az összefüggésben a javítási jog központi szerepet fog játszani a termék élettartamának meghosszabbításában (kulcsszó: javítási index).
2. Körforgásos gazdaság – Újrahasznosítás és visszanyerés
   Az újrahasznosított anyagok kiemelkedő szerepet játszanak, ha kevesebb új anyagot akarunk bevinni a körforgásba. Az anyagok minőségromlás nélküli visszanyerése az új üzleti modellek kialakításában is óriási jelentőséggel bír. A végfelhasználók hosszú távon fel akarják mérni egy termék ökológiai lábnyomát, és ehhez jól előkészített információkra van szükségük.
3. Bútortermékek tervezése a körforgásos gazdaság szem előtt tartásával
   Hosszú távon a körforgásos gazdaság kihívása nemcsak az újrahasznosításban rejlik majd, hanem a termék gyártási folyamatában is figyelembe kell venni. A cél az kell legyen, hogy a termék élettartamát a lehető legkevesebb új anyag felhasználásával hosszabbítsuk meg. A digitális termékútlevél, amely a következő lépést teszi meg a digitális és szabványosított információk biztosításával, hosszú távon támogatja a körforgásos gazdaságot.

Az imm cologne és a Living Kitchen formálja az iparágat és erősíti a német bútor- és konyhai ágazat pozícióját. A német bútorkereskedelem tovább épít az imm cologne-ra és a Living Kitchenre. Külön említést érdemel az imm Spring Edition, amelyet 2023. június 4. és 7. között rendeznek meg a kölni kiállítási központban.

A BVDM szilárdan meg van győződve arról, hogy csak egy stabil és erős vásáripar lehet a sikeres B2B és B2C üzletmenet záloga. Csak a vásárok fizikai piacterén lehetséges egy helyen megbízható és érvényes új ügyfelek megszerzése, rendszeres ügyfélgondozás, kapcsolatépítés, továbbképzés, termékbemutatók, imázsátadás, értékesítés és szerződéskötés, valamint új értékesítési csatornák kialakítása.

szerk/ford: Tóth János, forrás: moebelindustrie; WohnInsider

Az idei második negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tevei kissé visszaestek ugyan az első negyedévhez képest, de éves alapon még így is erősödő kilátásokról beszélhetünk – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. E kisebb elbizonytalanodás a társasházi lakások lakói esetében érhető tetten, a családi házak tulajdonosai körében nem. A legerőteljesebb renoválási terveket most is a községekben élők fogalmazták meg.
Az elemzés kivonata letölthető innen.

Óriási drágulásra számíthatnak a magyar családok is a bútorvásárlás terén. Vannak áruházak, ahol már 75 százalékkal többe kerül egy szekrénysor, mint két éve. Egy prémiumkategóriás ülőgarnitúra 1,1 millió forint, ami 100 ezerrel drágább mint év elején.

Hozzávetőlegesen 10 százalékosan változtak fölfelé az árak. Jelenleg 2-3 hétre tudunk kiadni árajánlatot

– árulta el Kiss Zoltán üzletvezető. Azonban vannak olyan webáruházak, ahol 15 százalékkal emelték az árakat. Egy átlagos szekrénysorért 300 ezer forintot kérnek, ami 150 ezerrel több, mint két éve. Ehhez jön még a 10 százalék plusz. Nemrég pedig több gyártó jelentett be nyersanyagdrágulást, ami miatt további emelésre kényszerülnek az eladók. 

Kostyal Dániel elemző szerint hosszú idő óta nem volt ekkora áremelkedés a faiparban, aminek a fogyasztók is szemtanúi. Utoljára 1995-ben növekedett ekkora mértékben a fa ára, mint idén áprilisban.

A következő egy évben körülbelül 840 ezer család készül a lakására nagyobb összeget kiadni, ennek a fele bútorvásárláson gondolkodik 

– nyilatkozta az RTL Klub híradójának Petz Raymund, a GKI gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: ez a családok százezreinek okozhat több tízezres pluszkiadást.

A gyártók szerint áprilisban hiány alakult ki fémekből, bútorlapból és ragasztóanyagokból, de az üzletekben egyelőre van elég bútor.

forrás: index az RTL Klub híradója alapján; GKI

A márka rövid idő alatt hatalmas ismertségre tett szert és a magyar lakberendezési piac meghatározó szereplőjévé vált. Az áruházlánc a születésnapot jelentős akciókkal ünnepli, a Pénzcentrum pedig bemutatja izgalmas történetét.

Az XXXLutz a világ második legnagyobb bútorkereskedő cége. Már 13 európai országban vannak jelen, Magyarország mellett – többek között – Ausztriában és Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Svédországban, Svájcban, Szerbiában és Lengyelországban.

A cégcsoport nagyságát jól mutatja, hogy éves bevétele meghaladja az 5,1 milliárd eurót. Jelenleg összesen mintegy 320 bútoráruház tartozik az XXXLutz csoporthoz ezekben az országokban.

1945-ben a felső-ausztriai Haag am Hausruck városában mindenki ismerte a tiszteletben álló orvoscsaládot, a Lutz családot. Ezt az ismertséget használta ki a legfiatalabb lány, Getrude Seifert, aki újonnan alapított cégét „Lutz Möbel”-nek nevezte el, hiszen édesanyja, Maria Lutz is érintett volt benne.

Az újonnan nyílt anyavállalat sok éven át a festői kis közösségben működött.

Gertrude saját műhelyében készültek az egyedileg, művészien megfestett bútorok, amiknek köszönhetően a vállalat olyan neves ügyfeleket tudhatott magáénak, mint a „Weiße Rössl” hotel a Wolfgangsee tónál, akik szívesen ajánlották vendégeiknek is a Lutz minőséget. Valamivel később a termékkínálat kisebb fa alapanyagú termékekkel bővült, mint például díszített szekrények vagy ládák, amik nagyrészt helyben készültek.

Az 1950-es évek végén az egyedien díszített bútorok előállítása helyett a nagyobb mennyiségben gyártott bútorokra helyezte a hangsúlyt Getrude Seifert.

A növekvő kereslet hozzásegítette a céget, hogy bútorkereskedővé nője ki magát a vállalkozás. Az új logó is ezt tükrözte: immár „LUTZ MÖBEL”-ként (LUTZ Bútor) vált ismerté. -Családi vállalkozásként az 1970-es években a következő generáció vette át az irányítást. Dr. Richard és Dr. Andreas Seifert, az alapító két legfiatalabb fia, modernizálta a vállalat metódusait és stratégiáját azzal a céllal, hogy a céget piacvezetővé tegyék. Ennek megvalósításában a konkurenciával szemben az első saját kötésű prospektus létrehozása is segített.

Az 1980-as évektől kezdett igazán növekedni a cég: minden évben 2 újabb bútoráruház nyílt, 1990-ben az első üzlet Németországban is megnyitott. A növekedés átlagon felüli sikert jelentett, a 2000. óta XXXLutz néven működő vállalatnak.

A 45 bútorüzlettel 2000-re sikerült az osztrák lakberendezési piac élére kerülnie. 2005-re a második legnagyobb bútorkereskedő céggé vált a világon, és további terjeszkedések következtek. 2014-ben nyílt meg az áruházlánc első webshopja: a vásárlók így még nagyobb kínálatból választhatják ki a megvásárolni kívánt termékeket. Jelenleg Európa szerte 21 online webáruházat működtet a cégcsoport. Miért érdemes lakberendezési áruházban vásárolni? A bútorválasztásnál a három legfontosabb szempont az ár-érték arány, a szállítási határidő és a kapcsolódó szolgáltatások. Egy lakberendezési áruházban egy helyen koncentrálódik a kínálat, kézzel fogható, kipróbálható a választék, ötleteket lehet meríteni, az újdonságok is általában itt jelennek meg először. A minőségbiztosítási rendszerek és a standardizált gyártási folyamatok egységes termékminőségszintet biztosítanak – derül ki a Magyar Fa- és Bútoripari Unió tájékoztatásából.

A nagy lakberendezési áruházak kínálata emellett kiegészül a különböző lakberendezési kiegészítőkkel, például lakástextíliákkal, vagy világítástechnikai eszközökkel.

Akcióval ünnepelnek

Mint azt a Pénzcentrum az áruházlánctól megtudta, az egy éves születésnapot nagyszabású árengedményekkel ünneplik. 100 népszerű terméket féláron kínálnak, október 11. és 18. között pedig 15% kedvezményt adnak minden ülőgarnitúrára és nappali bútorra.

forrás: pénzcentrum