A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy természeti örökségünk védelme nem öncélú, hanem a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a föld élőlényeinek megóvása, illetve a mezőgazdaság termelési potenciáljának fenntartása szempontjából is stratégiai jelentőségű. A biológiai sokféleség csökkenésével a táplálkozásban, betegségek gyógyításában fontos erőforrást jelentő fajokat, a jövőbeni emberi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen, kulcsfontosságú géneket folyamatosan és észrevétlenül veszítjük el. Épp ezért, következetesen, összefogva, és a rendelkezésünkre álló pénzügyi forrásokat jól felhasználva kell tennünk a teremtett világunk fenntartásáért. A természetvédelem által foganatosított védelmi intézkedések sérthetnek pillanatnyi gazdasági érdekeket, de nemzetgazdasági szempontból már most abban vagyunk érdekeltek, hogy a természetközeli élőhelyek további romlását megakadályozzuk, a védett természeti területek hálózatát pedig fejlesszük – emelte ki Nagy István.

A miniszter kifejtette, hogy a tanácskozás egyik kiemelt témája volt a nyilvános adatbázisokban elérhető genetikai információ használatának és az abból keletkező anyagi haszon megosztásának kérdése. Ezeknek az adatbankoknak köszönhető például az is, hogy a koronavírus elleni vakcinákat gyorsan sikerült kifejleszteni. Az ilyen információt felhasználó vállalkozásoknak egy pénzügyi alaphoz kell majd hozzájárulniuk. A rendelkezésre álló források pedig a biológiai sokféleség megőrzését segítik majd, különös tekintettel az őslakosok és helyi közösségek által végzett természetvédelmi tevékenységekre – hangsúlyozta Nagy István.

Kitért arra is, hogy Magyarország teljesítette vállalásait, hiszen a világon az elsők között fogadta el a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát. Az elmúlt tizenöt évben hazánk példátlan mértékű természetvédelmi beruházásokat hajtott végre a biológiai sokféleség védelmének érdekében. Beruházásaink révén több mint 300 000 hektár élőhely állapotát javítottuk, ami ezeknek a védett területeknek körülbelül 15%-át teszi ki. Hazánk fejlesztette a természetvédelmi kezelés infrastruktúráját is, az ezekre a projektekre fordított összeg meghaladta a 300 millió eurót. A további tervek is megvannak, hiszen 2029-ig további természetvédelmi beruházásokat fog hazánk megvalósítani, legalább 100 000 hektáron.

forrás: AM Sajtóiroda

Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az Európai Unió nevében elmondott nyitóbeszédében kiemelte, hogy az ENSZ-nek a hangsúlyt a tárgyalások helyett a konkrét intézkedésekre, a Biológiai Sokféleség keretrendszerének végrehajtására kell helyeznie.

Kolumbia ad otthont az élővilág védelmének legnagyobb világeseményeként számon tartott Biológiai Sokféleség Csúcstalálkozó soron következő, 16. fordulójának. A 196 ország részvételével megrendezett, kéthetes világeseményen Magyarország kulcsszerepet játszik, hiszen az EU Tanácsának soros elnökeként hazánk feladata kialakítani és a világ többi régióival folytatott tárgyalások során képviselni az európai uniós álláspontot.

Dr. Ökrös Oszkár helyettes államtitkár, az uniós elnökségi delegáció vezetőjeként megtartott nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Biológiai Sokféleség Keretrendszert kialakító tárgyalások után, most már a végrehajtásra, a konkrét intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, hogy az ENSZ-tagországok együtt, globális közösségként léphessenek fel a kölcsönösen összefüggő globális válságokkal szemben, mint az élővilág pusztulása, az éghajlatváltozás, a talajok és óceánok szennyezése. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar uniós elnökség kiemelt célja egy hatékony monitoring és felülvizsgálati mechanizmus elfogadása, a szükséges intézkedésekkel arányos pénzügyi erőforrások mozgósítása, valamint a megállapodás előmozdítása a globális közösségben viták kereszttüzében álló olyan kérdésekben, mint a genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvencia-információkból származó előnyök megosztása, vagy az őslakos népek és helyi közösségek folyamatba történő bevonását biztosító intézményes megoldások.

forrás: AM Sajtóiroda

A résztvevő országok kormányzati delegációi számba veszik a 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia végrehajtásának helyzetét és olyan javaslatokat készítenek elő, amelyek tovább támogatják az országokat annak sikeres végrehajtásában. Az itt előkészített javaslatokról a néhány nap múlva kezdődő biodiverzitás csúcstalálkozón születik majd döntés.

A 3 napos ülés során a résztvevő országok megosztják egymással nemzeti biodiverzitás stratégiájuk megújításának tapasztalatait, valamint a célok kijelölésével kapcsolatos kihívásokat és bevált gyakorlatokat. Magyarország kiemelkedő szerepet játszik ezen a téren, hiszen a nemzeti biodiverzitás stratégiáját az elsők között készítette el, és a világon elsőként tette közzé nemzeti céljait. A magyar delegáció a találkozón panelbeszélgetés keretében osztja meg tapasztalatait a többi résztvevővel.

Az eseményről további információ az alábbi linken érhető el: Home | IISD Earth Negotiations Bulletin

forrás: AM Sajtóiroda