Dr. Borovics Attila az ERTI igazgatója előadásában bemutatta a domb- és hegyvidékeinken jelenleg legnagyobb gazdasági értéket képviselő tölgyeseink genetikai tulajdonságait, valamint – az egyes klímamodelleket is figyelembe véve – azok jövőben várható elterjedését. Kihangsúlyozta, hogy a környezeti feltételek gyorsuló változása közepette erdeink megőrzéséhez és megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen minél átfogóbb ismeretekhez jutni fafajaink ökológiai sajátosságairól, evolúciós képességeiről és az erdei ökoszisztémák működéséről. Ugyanis csak ezen ismeretekre alapozva tervezhetjük meg azokat a beavatkozásokat, amelyek hosszútávon biztosíthatják az életképes erdőtársulásaink fennmaradását.

Előadásában kitért az ERTI által fejlesztett döntéstámogató rendszerre is, melyet a szakma SiteViewer néven ismer. A térinformatikai alkalmazás hazánk teljes területén a termőhelyi tényezők, köztük kiemelten a klíma és annak várható változása figyelembevételével segíti a szakembereket, gazdálkodókat az erdősítések, erdőtelepítések lehetséges főfafajainak kiválasztásában. A bárki számára szabadon elérhető alkalmazás ennek során borúlátóbb és bizakodóbb klimatikus előrejelzést is figyelembe vesz. Elhangzott, hogy a KAP ST keretében támogatott erdőtelepítési tervek készítése során a SiteViewer alkalmazása kötelező lesz.

A terepi program, illetve bemutató helyszíne a Farkaserdő volt, ahol Dr. Nagy László a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője ismertette az erdészet tölgygazdálkodással kapcsolatos gyakorlatát. Ennek során kitért azon, a szakmában széles körben elfogadott alapelvekre, melyeket általánosan alkalmaznunk kellene ahhoz, hogy valóban fenntartható, a folyamatosan változó társadalmi elvárásoknak megfelelő gazdálkodást lehessen folytatni erdeinkben a jövőben is. A teljesség igénye nélkül, a következő megállapítások hangzottak el:

• Minél mozaikosabb egy termőhely, annál óvatosabb, kisebb léptékű belenyúlásokkal kell gazdálkodni, figyelemmel kísérve és folyamatosan értékelve a területen végbemenő változásokat.
• Ha a természetes folyamatokat segíteni szeretnénk, akkor a minél több fafajból álló, és minél változatosabb korosztályú erdők kialakítása kell, hogy a cél legyen.
• A fenti megállapítás mellett fontos lenne, hogy ne csak kísérleti jelleggel használjunk délről, dél-keletről származó szaporítóanyagot a felújítások, telepítések során. Erdőtársulásaink növényfajainak, köztük a fafajoknak a migrációs adottságai ugyanis nem képesek követni a klímaváltozás várható ütemét, s ennek következtében a jellemzően északi irányba, illetve a magasabb térszínekre eltolódó klímahatárokat, így bizonyos esetekben szükség lehet az emberi segítségre.
• Az, hogy a folyamatos erdőborítás mellett a lékes felújítás önmagában költséghatékonyabb (bár az ápolások itt sem hagyhatók el feltétlenül) az fontos szempont. Ugyanakkor nincs arra vonatkozó elemzés/adat, hogy ha a fakitermelés költség-bevétel oldalát is vizsgáljuk, hova billen a mérleg nyelve és anyagilag hatékonyabb-e ez az üzemmód a vágásos erdőgazdálkodáshoz képest. Habár természetesen a gazdasági szempontok mellett hosszútávon az ökológiai szempontokat is szem előtt kell tartani, összességében ez vezethet az ökonómiai biztonsághoz is.
• A gazdálkodás során előfordulhatnak – a jövőben vélhetően egyre gyakrabban – olyan események, változások, melyekkel nem tudunk előre tervezni. Mivel ismereteink nem teljesek az erdei ökoszisztéma egészét illetően – gondoljunk csak a felszín alatt, a talajban lejátszódó folyamatokra – jobban kell(ene) hagyatkoznunk a természetre.
• Az inváziós fajok eddig is jelentős nyomást okoztak az erdőkezelésben. A klímaváltozás hatványozottan segíti ezen adventív fajok térnyerését, várhatóan az általuk okozott gazdasági károk és természeti zavarok még jelentősebbé válnak.

A szakemberek számára a Farkaserdő tölgyeseiben bemutatott erdőkezelési beavatkozások, a mesterséges és természetes felújításokban alkalmazott gazdálkodási módszerek szemléletes példát nyújtottak arra, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok. Esetenként nagyon hasonló adottságok mellett, eltérő megoldásokat alkalmazva érhető el a kívánt cél. Ehhez elengedhetetlen az ismeretek folyamatos bővítése, a gondos mérlegelés, az ökoszisztémában lezajló folyamatok alázatos megfigyelése. 

Egy bizonyos, minél többféle stratégiát állítunk fel, minél több megoldási lehetőségre alapozunk, annál nagyobb esély van szándékaink megvalósítására. Az előrejelzések alapján, országos szinten akár már évtizedeken belül, egyre nagyobb terület válik alkalmatlanná gazdasági célú erdők fenntartására. Ezeken a területeken a hosszabb távú tervek kidolgozása során a gazdasági szempontokat alá kell vetni az erdők klíma-, talaj- és természetvédelmi rendeltetéseinek, valamint a kulturális és jóléti szerepüknek. Mindezt a társadalom egésze érdekében.

forrás: NAK / Kirchkeszner Tímea, Szegvári Zoltán

Ennek keretében a Soproni Erdészeti Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével együttműködve 30 szakember részére mutathatta be az elsősorban tölgyfafajokkal kapcsolatos fenntartható erdőgazdálkodási módszereket és gyakorlatokat, a klímaváltozás okozta kihívásokat, lehetséges megoldásokat.

A délutáni terepi program során pedig gyakorlatban is megismerkedhettek a résztvevők a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt Sárvári Farkaserdő tölgyeseivel, a különböző üzemmódokkal és tölgyfajok alkalmazási területeivel.

A CEEweb reményei szerint nem ez volt a témában az utolsó szakmai rendezvény, tevékenységüket további képzésekhez való csatlakozási lehetőség reményében is érdemes követni!”

forrás: CEEweb facebook / CEEweb linkedIN

A CEEweb már több mint 30 éve dolgozik a biodiverzitás megőrzése érdekében, számos határon átnyúló projekt megvalósítását támogatjuk elsősorban a kelet-közép-európai régióban. A rendezvény célja, hogy ismertesse a fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek előnyeit erdészeti, mezőgazdálkodási és
természetvédelmi szakemberek számára.

A rendezvény alkalmat biztosít a hazai fenntartható tölgygazdálkodás elméleti és terepi bemutatására, továbbá a szakemberek közötti tapasztalatcserére és az ismereteik bővítésére.

A rendezvény erdészeti szakirányítói akkreditálása folyamatban van, így az ezzel érintett szakemberek kreditszerzésre jogosultak.

Regisztráció: ide kattintva lehetséges

Kapcsolattartó: Magyar Linda, (lmagyar@ceeweb.org, +36 30 160 0030)
Dr. Borovics Attila, (borovics.attila@uni-sopron.hu, +36 30 646 2994)

A napirenddel a későbbiekben jelentkezünk.

forrás: CEEweb.org

Az Agromix projekt bemutatása

Az első előadást Magyar Linda (CEEweb) tartotta, aki bemutatta az Agromix projektet, valamint az agrárerdészet és a vegyes gazdálkodás definícióit. Varga Ádám (CEEweb) a projekt szakpolitikai munkacsomagját ismertette, megosztva a korábbi rendezvények eredményeit és a szakpolitikai műhelytalálkozók első fordulójának tanulságait.

Az első műhelytalálkozók során tapasztaltak alapján kiderült, hogy szükség van olyan eseményekre, ahol a gazdálkodók, döntéshozók és más érdekelt felek közötti megbeszélések és az agrárerdészeti gyakorlatok előnyeivel kapcsolatos szemléletformálást célozza, ez az eredmény a második műhelytalálkozó során tovább erősödött.

Az agrárerdészeti rendszerek lehetséges fejlesztése a közép- és kelet-európai országokban

Paloma de Linares, a MATE Doktori Iskola doktorandusza és a CEEweb szakértője bemutatta az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodó potenciális mezőgazdasági és erdészeti rendszerek forgatókönyveivel kapcsolatos kutatását.

Kiemelte az agrárerdészeti rendszerekben rejlő lehetőségeket például a szénmegkötésben. Az adaptációt támogató, főbb megvalósítandó rendszerekre vonatkozó javaslatok az erdőkertek, a mezővédő erdősávok és sövények, a köztes termesztés, és a többhasznosítású gyümölcsösök.

Az agrárerdészeti rendszerek megismertetése a gazdálkodókkal

Az előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Gyenes Adrienn (szakpolitikai szakértő) és Dósa Ildikó (erdészeti szakértő) tartotta. Az első részben Gyenes Adrienn bemutatta az agrárerdészeti rendszerekre való áttérés fő kihívásait és akadályait a gazdálkodók számára.

Az agrárerdészeti rendszerek előnyeinek kihasználatlansága összefüggésbe hozható az agrárerdészettel kapcsolatos korlátozott ismeretekkel, a megfelelő gépek hiányával és e rendszerek összetettségével – annak ellenére, hogy az utóbbi néhány évben megnövekedett finanszírozás áll rendelkezésre, az agrárerdészet még mindig nem tekinthető elterjedt gyakorlatnak Magyarországon. A második részben Dósa Ildikó egy magyarországi agrárerdészeti bemutatóterület kialakítását mutatta be.

Agrárerdészet Lengyelországban és az OIKOS farm bemutatása

Pawel Radzikowski (Polish Agroforestry Association – Lengyel Agrárerdészeti Szövetség) bemutatta a lengyelországi mezőgazdasági és agrárerdészeti gyakorlatok jellemzőit, ismertette a főbb szakpolitikákat, a finanszírozást és az agrárerdészet fejlesztését támogató szereplőket.

Marcin Wójcik, az OIKOS gazdaság tulajdonosa bemutatta az agrárerdészeti rendszerek bevezetésének főbb mozgatórugóit. Az előnyök között elősorban a talaj védelme, a terület vízgazdálkodásának védelme és az ökoszisztéma stabilitásának fenntartása említhető, amelyek együttesen hozzájárulnak az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások mérsékléséhez. A gazdaság főként fás legelőkkel és sövények telepítésével járul hozzá a hatások mérsékléséhez.

Agrárerdészet Szerbiában, a kísérleti gazdaságok bemutatása

Az előző előadáshoz hasonlóan Dragan Roganovic (Network for Rural Development of Serbia) betekintést nyújtott a szerbiai agrárpolitikai háttérbe és finanszírozásba. Az agrárerdészet és a vegyes gazdálkodási rendszerek a természeti adottságok miatt hagyományos módszernek tekinthető Szerbiában, azonban ezekhez a megoldásokhoz nem állnak rendelkezésre speciális, támogató szakpolitikák.

Az előadás második részében az Agromix projekt kísérleti gazdaságaival kapcsolatos kihívásokat ismertette, és ajánlásokat fogalmazott meg az agroökológiai átmenet támogatására vonatkozóan. A javaslatok szerint érdemes javítani, bővíteni mezőgazdasági termelés meglévő formáit, a gazdaságok irányítását pedig hozzá kell igazítani a védett területeken folytatott gazdálkodás követelményeihez. A biotermelés bevezetése lehetőséget nyújt ezeknek a gazdaságoknak a jövedelem növelésére.

A rendezvénynek a folytatása augusztus 9-én, Sárváron tervezett terepi nap, melynek során jó gyakorlatok kerülnek bemutatásra az agrárerdészetben. Regisztrációs link: https://docs.google.com/forms/d/1Z2akm7ltgGCK0a6FryUYDK9Z7wtgjP6JVMoYGLaShds/edit

Amennyiben többet szeretne megtudni az agrárerdészetről, az Agromix projektről, valamint a CEEwebről, keresse Magyar Linda vezető szakértőt (CEEweb) az lmagyar@ceeweb.org, vagy Varga Ádámot (CEEweb) az avarga@ceeweb.org email címen.

forrás: AgroInform

A CEEweb már több mint 25 éve dolgozik a biodiverzitás megőrzése érdekében, számos határon átnyúló projekt megvalósítását támogatjuk a kelet-közép-európai régióban. Az Agromix (Horizon 2020) projekt célja, hogy ismertesse a vegyes gazdálkodás és az agrárerdészeti rendszerek előnyeit, valamint, hogy összehozza a kutatókat, gazdálkodókat és politikai döntéshozókat és támogassa a fenntarthatóbb, reziliens és hatékony földhasználatra, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatokra való áttérést Európában.
A rendezvény alkalmat biztosít a hazai agrárerdészeti módszerek eredményeinek terepi bemutatására, továbbá az érintett felek, a döntéshozók, gazdálkodók és kutatók közötti tapasztalatcserére és az ismereteik bővítésére.

A programon való részvételhez előzetes regisztráció szükséges.
Regisztráció: LINK

Kapcsolattartó: Magyar Linda, projekt koordinátor (lmagyar@ceeweb.org, +36 30 160 0030)
Varga Ádám, projekt asszisztens: (avarga@ceeweb.org, +36 30 327 1270)

A napirenddel a későbbiekben jelentkezünk. A rendezvény során az ellátást; a terepi bemutató során, valamint Budapestről utazást biztosítunk.

Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmüket, hogy a terepi napot megelőzően 2023. július 27-én nemzetközi online konferenciát tartunk angol nyelven, amely az Agromix projekt mintaterületeinek bemutatásával vizsgálja az agrárerdészet és vegyes gazdálkodási rendszerek érvényesülési lehetőségeit a kelet-közép-európai régióban.

forrás: greenfo