A Bizottság november 22-én közzétett javaslata az erdőkre vonatkozó információk növelését és azok felhasználását az erdőgazdálkodás tervezéséhez kívánja elérni. Az adatok a Bizottság szerint például segítenének növelni az erdők ellenálló képességét a károkkal szemben. A Bizottság javaslata a valóságban az erdők és az erdőgazdálkodás monitoringrendszerét hozná létre. Semmi sem indokolja, hogy a magánterületeken lévő értékes (bizalmas) erdészeti adatokat elérhetővé tegyük” – hangsúlyozza Marko Mäki-Hakola, az MTK erdészeti igazgatója.

A Bizottság saját maga kíván erdészeti adatokat gyűjteni műholdak segítségével, és felkérné a tagállamokat, hogy gyűjtsenek számos, a biológiai sokféleséggel, általában az erdészeti ágazattal és az erdőtípusok elhelyezkedésével kapcsolatos mutatót. Az erdészeti adatokat már most is több nemzetközi folyamatnak jelentik. A Bizottságnak a meglévő adatokat kellene felhasználnia, ahelyett, hogy párhuzamos és megterhelő szabályozást javasolna.

„Finnországban már most is sok kiváló minőségű erdészeti adatunk és gyakorlatunk van, és örömmel osztjuk meg ezt a tudást más országokkal, és mindenekelőtt arra használjuk fel, hogy elősegítsük az erdők sokoldalú hazai használatát. A Bizottság rendeletjavaslata tele van homályos meghatározásokkal, és nem ad elég világos képet arról, hogy az összegyűjtött adatokat mire és hogyan fogják felhasználni. Semmilyen adatot nem szabad szórakozásból gyűjteni, hanem az adatoknak világos célt kell kitűzni, ami most úgy tűnik, hogy egy uniós erdőfelügyeleti rendszer kiépítése” – mondja Maria Pohjala, az MTK szakértője. 

A probléma az, hogy mennyire részletesek az adatok. A Bizottság által használt meghatározások akár a mintaspecifikus adatok előtt is megnyithatják az utat. A mintaspecifikus adatok mellett az MTK elítéli az EU számára nyitott erdőtervek adatainak felhasználását is.

„Bár a rendelettervezet önkéntessé teszi az erdőtervek elkészítését, az adatok nem szolgálhatnak irányadóul az erdőgazdálkodás jövőjének meghatározásához. Ennek nemzeti kézben kell maradnia” – mondja Pohjala.

Az MTK veszélyeket lát abban is, hogy mire használnák fel az erdőtulajdonosok adatait, és milyen nyílt fórumokon rögzítenék az adatokat.

„Az erdőtulajdonosok adatai nem a Bizottságé, ezek az erdőtulajdonosok magáninformációi. Az adatok értékét a társadalom széles körben megérti, remélhetőleg ezek a bizottsági szándékok is vitát indítanak arról, hogy kinek van hatalma dönteni az erdőtulajdonosok tulajdoni adatairól. A mai világban az értékes tulajdont, az adatokat nem lehet megfosztani a tulajdonos döntési jogkörétől” – folytatja Mäki-Hakola. 

A Bizottság javasolja, hogy a Bizottság tartsa fenn a jogot további jogszabályok elfogadására, amelyek módosíthatják a most ismertetett mutatókat. Ezzel a javaslattal a Bizottság a döntéshozatali jogkört is átruházza a tagállamoktól saját magára. Remélem, hogy a finn kormány éber, mert a Bizottság szándékai teljesen ellentétesek a Helsinki Egyezmény alapvetéseivel” – hangsúlyozza Mäki-Hakola.

A helyzetet tovább rontja, hogy számos részletet a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra bíznak. Ez veszélyes kiindulópont, mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat arra használják, hogy egyoldalú jogszabályokat hozzanak létre, amelyeknek kevés befolyása van a többi uniós intézményben. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem alkalmasak az erdészeti döntések előkészítésére, mivel az erdőgazdálkodás és az erdők országonként nagyon eltérőek.

Az MTK már a jogszabály megjelenése előtt is befolyásolta a monitoring jogszabályokat. Az igazi munka azonban most kezdődik csak, amikor az Európai Parlament és a tagállamok tanácsa megkezdi az álláspontok megtárgyalását. Mivel az EU Parlament az áprilisban esedékes választások miatt szünetet tart, sietni kell a rendelet véglegesítésével. Nem szabad azonban hagyni, hogy a sietség megbélyegezze a további előkészületeket, mivel az erdőtulajdonosokkal a különböző szakaszokban alaposan konzultálni kell.

A finnországi erdőgazdálkodás főbb számadatai

szerk/ford: Tóth János, forrás: MTK.fi 11-22