Budapesten, a Városmajorban 92 veszélyes fát jelöltek meg kivágásra. Szomszédaink, a bakonybéli bencések pedig tízet. Mindannyian szem előtt tartjuk a biztonságot és az ökoszisztéma védelmét. Itt Zircen, az arborétumban is ezen dolgozunk lassan egy éve.

A belső korhadás és instabil gyökérzet olyan előrehaladott szerkezeti leépülést és károsodott fatörzset eredményez, amelyet mindenképpen kezelni szükséges. Igaz ugyan, hogy az elkorhadt, elhalt fák fontos szerepet töltenek be az öreg parkok életében, ám amikor a fatest olyan nagy része hal el, hogy a koronát nem tudja megtartani, akkor bizony felmerülhet a kidőlés kockázata.

Esetünkben beláttuk, hogy kőriseinket a legjobb szándék ellenére sem tudjuk megmenteni. Nehéz szívvel hoztuk meg tavaly ősszel a döntést, de az idő és az óvatosságunk ismét minket igazolt.

Bebizonyosodott, hogy a klímaváltozás következtében a kőrisfákat megtámadó veszélyes gombabetegség elterjedt és megjelent a zirci arborétum fái között. Szakértőink 2019-ben olvastak először a híres, lébényi kőriserdőt megtámadó kórokozóról. A megfigyeléseik visszaigazolták, hogy a növények teljesen védtelenek a gyorsan terjedő fabetegséggel szemben. És a fertőzés – ahogy az várható volt – nem állt meg a lébényi erdőnél, szétterjedt a Bakonyban és megjelent a zirci arborétum kőrisfái között is. Riasztó hír, de akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában is a kőrisfa.

Sajnos semmilyen emberi, tudományos módszer nincs a védekezésre. A természet bölcsességére és a Teremtő mindent elrendező akaratára hagyatkozhatunk csupán. Ami nem azt jelenti, hogy ölbetett kézzel nézzük a pusztulást, hanem azt, hogy a háromszáz éves arborétumunk megőrzése a mi felelősségünk.

Ebben a feladatban az első fázis végére értünk: kiemeltük a szakértők által megjelölt kőrisfákat.
Ahhoz, hogy a zirci kert megújulva várhassa a tavaszt és az érkező vendégeket, tovább folytatódnak az állagmegóvási munkálatok.

A következő időszak főbb feladatai: az arborétum területének megtisztítása, növény- és faápolás, valamint az utak helyreállítása lesz.

forrás: Zirci Ciszterci Arborétum

Ahogy arról korábban beszámoltunk, sajnos a Normafán is megjelent a kőrishajtás-pusztulás nevű betegség, amelyet egy Ázsiából behurcolt gombafaj okoz. A fertőzés elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist érinti.

A fertőzés a gyökérzetet is károsítja, amely ennek következtében teljesen elhal, így a fa elveszíti stabilitását, és akár enyhébb szél hatására is kidőlhet.

A kidőlő, beteg fák nemcsak az erdőlátogatókra jelentenek veszélyt, hanem a környezetükben álló, egészséges fiatal fákat is károsíthatják.

Az tavalyi évben több gépjármű, köztük egy rendőrautó is megrongálódott a kidőlő fák miatt, ezután indult el a fák vizsgálata, amelynek során kiderült, hogy a gyökérzetet támadó gombafertőzés áll a látszólag egészséges fák kidőlésének hátterében.

A Normafa belső erdőterületein a látogatók a jogszabályok szerint saját felelősségükre tartózkodhatnak. Ezeken a részeken az önkormányzat örökerdő-gazdálkodást folytat, vagyis hagyja érvényesülni a természetes folyamatokat, ezért a fertőzött kőrisfák eltávolítása ott nem történik meg.

A parkoló környezetében azonban más a helyzet, mivel emberek és gépjárművek nagy számban vannak jelen, így elsődleges szempont a biztonság. A beteg, instabillá vált fák kivágása a balesetek és károk megelőzése érdekében szükséges.

A munkálatok biztonságos elvégzése érdekében 2026. március 9-e és 13-a között lezárjuk a Normafa parkolót. Ez idő alatt kérjük, hogy a Gyermekvasút Normafa megállója melletti parkolót vegyétek igénybe.

Köszönjük megértést és az együttműködést!

forrás: Budapest XII. kerület

A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba – de ami közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, és így komoly károkat okoznak.

Fenyők, kőrisek, tölgyek – sorra támadják meg őket a kórokozók

A változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Szerencsére ezek helyén őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek. Azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert – például a bálványfa, amely jól bírja a szárazságot és gyorsan növekszik. Sajnos olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket.

Különösen aggasztó a magas kőrisek helyzete: egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.

A tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományokban. Kutatók bevonásával derült ki, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket – neve is mutatja, hogy nem a mi éghajlatunkra jellemző kórokozóról van szó. Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak.

Aszály, heves esőzések, erdőtüzek – összetett kihívás az erdészeknek

Az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, és még amikor eső jön is, az sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.

Az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást. Gyengül az ellenálló-képességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók – erre jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.

Ráadásul a nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során.

Együttműködés és felelősség – közös ügyünk az erdők védelme

A Pilisi Parkerdő szakemberei szerint az éghajlatváltozás hatásai egyre gyorsabban jelentkeznek, és bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének is van felelőssége.

„A klímaváltozás hatásai egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek. A Pilisi Parkerdő elkötelezett abban, hogy szakmai tapasztalataival, aktív beavatkozásokkal és a lakosság bevonásával reagáljon ezekre a kihívásokra. Ugyanakkor a felelősség nemcsak az erdészeké – mindenki hozzájárulhat az erdők védelméhez” – hangsúlyozzák az erdészet munkatársai.

Pilisi Parkerdő Zrt.

Kivágják a Győr tüdejének is nevezett Püspökerdő elszáradt, beteg fáit a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. szakemberei. A kőrisbetegség miatt előbb-utóbb nagyobb lékek is lesznek az erdőben, akkor majd tölgyeket ültetnek. A kőriseket egy, a hatvanas években behurcolt gombabetegség támadja, ám ez nem magyar jelenség, egész Európában pusztulnak az értékes fák. Ugyancsak emiatt kellett tarvágással eltüntetni az út melletti fákat a cseszneki szerpentin mellől, a 82-es út legszebb szakaszán. 

Visszafejlődő lombkorona 

Ennek kapcsán a Magyar Közút a Veol.hu-nak úgy fogalmazott: a forgalomra veszélyes fák zömét az úgynevezett kőrispusztulás érintette. Ez a betegség sajnálatos módon a magas kőrisek gyökérzetének, lombkoronájának visszafejlődését okozza. A pusztuló, legyengülő fák kiszámíthatatlan módon a nagyobb széllökések alkalmával gyakrabban, de akár maguktól is kidőlnek. A kőrispusztulás a gyökerek felől tőkorhadást is okoz, viszont a törzsön és a lombkoronán a gyökérzet korhadására utaló jel csupán külső szemrevételezéssel nem észlelhető. 

Gombafaj a ludas 

Ezt követően megkérdeztük a kőrisek pusztulásáról a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. szakértőjét. Bene Zsolt belső ellenőr válaszát azzal kezdte, hogy a kőrispusztulást okozó betegséget egy gombafaj (Chalara fraxinea) okozza, melynek a károsítását az 1990-es években fedezték fel. Azóta egyre több országban mutatták ki a jelenlétét Európában. 

Van megoldás 

– Sajnos mára már olyan mértékű problémával állunk szemben, hogy a kőrisfajok erdőgazdálkodásban történő alkalmazása is veszélybe került. A fertőzöttség mértéke olyan nagy, hogy a természetes erdőtársulás-típusok, mint például a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az erdei életközösségek is veszélybe kerültek – válaszolta az erdőgazdaság munkatársa. – Tulajdonképpen élőhely tekintetében nem válogat a betegség, az egész országban, sőt, szerte Európában jelen van. Szerencsére mutatkoznak a kórokozóval szemben ellenálló faegyedek is, ezért a megoldást a problémára ezek felderítése és a rezisztenciával rendelkező szaporítóanyagok nemesítése, majd termesztésbe vonása jelentheti. Jelenleg sajnos itt még nem tartunk, ezért sok helyen kénytelenek vagyunk ezeket az egyébként értékes faanyagot adó fafajokat az erdőfelújításaink során mellőzni, valamint a betegség jeleit mutató idősebb fákat hosszú távon kitermelni és hasznosítani. 

forrás: KISALFÖLD