A faépítési aránya a lakóépületeknél 18,6 százalékról 20,4 százalékra nőtt a 2021-es jelentéshez képest, míg a nem lakóépületeknél 19,6 százalékról 20,8 százalékra. A fát különösen gyakran használják a mezőgazdasági épületek építésénél, ezt követik a szállodák és éttermek, valamint az egylakásos családi házak.

A legfrissebb jelentés adatai ráadásul meglehetősen óvatosak; az éghajlati válság és a koronavírus-járvány utóhatásai továbbra is kihívások elé állítják az erdészeti és faipari ágazat szereplőit.

„A kulcsszámok az aktuális fejleményeket tükrözik. És ismét hangsúlyozzák a Charta-összefogás céljainak sürgős szükségességét: a társadalmi-ökológiai átalakulást csak akkor lehet érdemben kezelni, ha minden érdekelt fél összefog” – magyarázza Dr. Jan Lüdtke, a Charta a fáról 2.0 koordinátora a Thünen Fakutató Intézetben.

Az erdőkárosodás az éghajlatra gyakorolt hatás csökkenéséhez vezet

Az egyik legfontosabb változás a 2021-ben közzétett legutóbbi kulcsadatokról szóló jelentéshez képest az, hogy az erdők éghajlati hatása a korábbi évekhez képest némileg csökkent. Az éghajlati hatás egyrészt a CO2-megkötéssel és a szén-dioxid-tárolással összefüggő fák növekedésének, másrészt az erdőből történő fakivonásnak köszönhető.
Az éghajlattal összefüggő erdőkárok következtében megnövekedett fakivágások és az idős faállományok növekvő aránya miatt – a 60 évnél fiatalabb fák bizonyítottan a legnagyobb arányban kötik meg a CO2-t hektáronként és évente – az erdők éghajlati hatása 2021 óta enyhén csökkent.

A megnövekedett kalamitos fa mennyiségével párhuzamosan a hazai faanyagból készült, anyagilag hasznosított fatermékek klímahatása is némileg csökkent. A fa épületszerkezetekben és tartós termékekben történő anyagában történő felhasználása a szén-dioxid-megkötés növekedéséhez vezet. Ha az anyagként felhasznált fa aránya csökken – például a kálváriafával szemben támasztott minőségi követelmények miatt -, akkor a fatermékraktár éghajlati hatása is csökken. A számok azonban még mindig az elmúlt tíz év átlaga felett vannak.

A faanyag felhasználásának enyhe csökkenése

A kitermelt hengeresfa mennyisége 2022-ben 84,7 millió köbméter volt, a keménylombos hengeresfa aránya 21 százalék. A 2010-es évhez képest mind a fenyők, mind a keménylombos hengeresfa felhasználása enyhén csökkent. Míg az anyagként felhasznált tűlevelű hengeresfa aránya a vizsgált időszakban kismértékben, 79-ről 84 százalékra nőtt, addig a keménylombos hengeresfa anyagként történő felhasználása ugyanebben az időszakban kismértékben csökkent, ami a keménylombos hengeresfa faalapanyag-iparban történő felhasználásának csökkenése miatt következett be. Az import aránya továbbra is alacsony, és 2019 óta jelentősen csökkent.

Alacsonyabb bruttó hozzáadott érték és forgalom stabil foglalkoztatás mellett

Az összeállítás szerint a faipari szegmensben a bruttó hozzáadott érték és a forgalom is csökkent, amelyek többéves növekedés után 2018 óta csökkennek. A 2021-es évhez képest azonban a forgalom a vizsgált időszakban stabil maradt. Az építőiparban és a fakereskedelemben még nőtt is a forgalom.
A foglalkoztatottak száma nem változott.

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is kihívást jelent

A klaszter egészében a munkaerőpiacon és a szakképzésben betöltetlen álláshelyek átlagos betöltési ideje tovább emelkedett. Németország összes gazdasági ágazatához képest jelentősen az átlag felett voltak, különösen az építőiparban és a faiparban.

Háttérinformációk:

A Faanyag Charta 2.0 a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa felhasználásával kapcsolatos fellépés és a kapcsolódó szociális párbeszéd folyamatának keretét képezi, amely a fa felhasználásáról, mint az éghajlatvédelemhez, az erőforrás-megőrzéshez és a vidéki területek megerősítéséhez való hozzájárulásról szól.

A Thünen Intézet által készített és az FNR által kiadott jelentés letölthető (FNR: Mediathek – Charta für Holz 2.0: Kennzahlenbericht 2023 Forst & Holz) a Charta für Holz 2.0 weboldalról.

szerk/ford: Tóth János, forrás: FNR

A BMEL idei „Charta a fáért 2.0 Párbeszéd” című rendezvénysorozata ezért arra a kérdésre összpontosít, hogy miként lehet jelentősen bővíteni a keményfa anyagában rejlő felhasználási lehetőségeket. A „Természet – fenntarthatóság – dizájn” című eseményt 2022. november 29-én a helyszínen, Berlinben és online közvetítéssel lehet megtekinteni.

A Charta a fáért 2.0 párbeszéd célja: A lombos fafajok faanyaga használatának középpontba állítása.

A klímastabil erdők fejlődésével a jövőben lényegesen több keményfa lesz elérhető a piacon, mint a múltban. A kínálatban bekövetkezett változás hatással van a fakitermelőkre, -feldolgozókra és -felhasználókra, valamint a vonzó és kiváló minőségű fenntartható fatermékek kifejlesztésében részt vevő kutatásokra. A BMEL idei „Charta a fáért 2.0 Párbeszéd” című rendezvénysorozata ezért arra a kérdésre összpontosít, hogy miként lehet jelentősen bővíteni a lombosfa anyagában rejlő felhasználási lehetőségeket. A „Természet – fenntarthatóság – design” című eseményt 2022. november 29-én a helyszínen, Berlinben és online közvetítéssel lehet megtekinteni.

„Értékes keményfáinkat jelenleg még mindig túl gyakran használják fel energetikai célokra, azaz főként elégetik. Pedig a keményfában rengeteg lehetőség rejlik a fenntartható termékek számára, a kiváló minőségű asztaloktól a fenntartható pólókig. Ki kell aknáznunk ezt a potenciált! És ügyeljünk arra, hogy a fa felhasználása összhangban legyen a természetvédelmi és biodiverzitási céljainkkal” – mondta Cem Özdemir, szövetségi élelmezésügyi és mezőgazdasági miniszter.

A keményfa felhasználását illetően különös figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a keményfa eddig nem vagy csak alárendelt szerepet játszott. A Német Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) ezért meghívja Önt a „Charta a fáért 2.0 Párbeszéd” című rendezvényre, hogy a rendezvény partnereivel, a Német Fenntartható Fejlődési Tanáccsal és a Német Formatervezési Tanáccsal közösen különböző nézőpontokból vizsgálja meg a keményfa anyaghasználatát, és vitassa meg a jövőbe mutató megoldásokat.

A bevezető előadások kiemelik a „Fenntartható termékek – mint az átalakulás lehetősége” és a „Design tényező a hosszú távú vállalati sikerhez” című témákat. „A lombosfa más” című gyakorlati panelben a keményfával kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező vállalatok vetnek egy pillantást a kártyáikra. Egy díjnyertes bútorgyártó például a regionális kőrisből készült bútorok fenntartható előállítását mutatja be. Az építőiparban vagy a textilgyártásban használt bükkfa mellett a keményfából történő biokémiai termékek előállítását is kiemelik. A „Lombosfa, mint a jövő nyersanyaga” című panelbeszélgetés megvitatja, hogy lesz-e elegendő keményfa a jövőben, milyen projekteket és termékeket kutatnak jelenleg, és hogyan egyeztethető össze a keményfa iránti növekvő kereslet a keményfa-erdők védelmére és felhasználására vonatkozó igényekkel.

A tudományos, ipari, természetvédelmi és a BMEL képviselőinek részvételével zajló záró panelbeszélgetés az élő és online vendégek véleményét is kikéri.

A rendezvény programja itt áttekinthető.

A regisztráció itt lehetséges.

Az FNR felel a szervezésért és a hatékony kommunikációs munkáért.

szerk/ford: Tóth János, forrás: FNR/BMEL