A népi gyógyászatban betöltött kiemelkedő szerepének köszönhetően például az alföldi kamillavirágzat 2015 óta Hungarikum.

Az idei rendezvény bemutatja e fajok sokféleségét, tudományra gyakorolt hatásukat, valamint felhívja a figyelmet az élőhelyek elvesztése, a túlhasznosítás és az éghajlatváltozás által egyre növekvő nyomásra is. A gyógy- és aromanövények elengedhetetlenek mind az emberi egészség, mind az ökológiai egyensúly szempontjából. Különös jelentőséggel bírnak a fejlődő országokban, ahol a lakosság 70–95 százaléka alapellátásban a hagyományos gyógymódokra támaszkodik és számos gyógyszer közvetlen vagy közvetett hatóanyaga. A gyógyászati célú felhasználás mellett kozmetikai, élelmiszer- és luxuscikkiparban történő alkalmazásuk, a talaj stabilizálása, a biológiai sokféleség növelése és a beporzók, például a méhek, lepkék számára alapvető táplálékforrások biztosítása által kiemelkedően fontos ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújtanak.

A gyógynövényeket mint genetikai erőforrást és a velük kapcsolatos hagyományos tudást számos területen használják a mezőgazdaságban, az orvostudományban és a természetvédelemben, és e haszon megosztása közvetlenül támogatja a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer (KMGBF) több céljának elérését is. Minden ötödik ember támaszkodik élelmiszer- és jövedelemforrásként vadon termő növényekre, algákra és gombákra, így globális kereskedelmük igen jelentős. Csak a gyógynövény alapú táplálékkiegészítők és gyógyszerek európai piaca becslések szerint évi 7,4 milliárd dollár.

Világszerte körülbelül 50 000–70 000 gyógy- és aromanövényt termesztenek, viszont több mint 20 százalékuk a kipusztulás szélén áll. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben körülbelül 1500 ilyen növény szerepel, melyek közül majdnem 800 faj, köztük az amerikai ginzeng vagy a hazánkban is előforduló hóvirág a CITES II. függelékében található. Több fajt, például az indiai törpebogáncsot, a gyűjtés a kipusztulás szélére sodort. E faj mára a CITES I. függelékének legszigorúbb védelmét élvezi, és a vadon gyűjtött növényekkel folytatott nemzetközi kereskedelem tilos.

Az agrártárcának mint a CITES Igazgatási Hatóságának feladata, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel folytatott nemzetközi kereskedelem jogszerű, nyomon követhető és fenntartható legyen, és ne veszélyeztesse fennmaradásukat.

forrás: AM Sajtóiroda

Balczó Bertalan hozzátette, az ökológiai válságra adott válaszok sok szereplő közti szoros együttműködést követelnek. A közös erőfeszítések vállalása és megvalósítása terén egy kiemelkedő mérföldkő a Biodiverzitás Egyezmény részes felei által tavaly decemberben Montréalban elfogadott globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF).

A SWIPE projekt nagyszerűségét bizonyítja, hogy a környezeti bűncselekmények megelőzése, felismerése, feltárása és kezelése tématerületen egy asztalhoz ültette az érintett szervezeteket, intézményeket és támogatást nyújtott számukra abban, hogy a saját munkájukat hatékonyabban, magasabb színvonalon tudják ellátni – tette hozzá a helyettes államtitkár, majd kiemelte: a környezeti bűncselekmények széles köre, amelyek közül kiemelkedik a vadon élő állat- és növényfajok határokon átnyúló, illegális kereskedelme, fajok kipusztulásáért felelős. Az illegális kereskedelemből származó haszon éves szinten megközelítheti a 20 milliárd eurót.

A helyettes államtitkár hozzáfűzte, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét egy rendkívül hatékony nemzetközi egyezmény, a CITES szabályozza, amely éppen az idén ünnepli elfogadásának 50. évfordulóját. Magyarország 1985 óta részes fele az egyezménynek, amelynek hatálya alá 38 ezer növény- és állatfaj tartozik, és az évtizedek során számos fajt védett meg a kipusztulástól.

Balczó Bertalan szerint a jelenleg záruló SWIPE projekt jól mutatja, hogy a környezeti bűncselekmények elleni küzdelemhez elengedhetetlen az érintett hatóságok, mint a CITES igazgatási hatóság, vámhatóság, a rendőrség, a területileg illetékes természetvédelmi hatóságok, az ügyészek, és bírók, és más ellenőrző szervek összehangolt munkája, felkészültsége és tudatossága. Éppen ezért állt a hiánypótló kezdeményezés mellé az Agrárminisztérium társfinanszírozóként is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

forrás: AM Sajtóiroda

A három szervezet által 2021-ben indított Vadmacska Fajmegőrzési Program célja az 1974 óta védett, 2012-óta fokozottan védett európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) kutatása, fennmaradása és védelme. A „tisztavérű” vadmacska védelme, genetikai tisztaságának feltérképezése, rejtőzködő életmódjának tanulmányozása az erdei ökoszisztéma szabályozása és a biodiverzitás megőrzése érdekében is fontos. Az őshonos ragadozófajok – mint például a vadmacska – fenntartják az élőhelyeken kialakult ökológiai egyensúlyt, és eltűnésük vagy populációjuk jelentős csökkenése komoly károkhoz vezethet.

A Budai- és Visegrádi-hegységben – a Pilisi Parkerdő szakembereinek aktív részvételével – tizenegy kihelyezett vadkamera segítségével célzottan vizsgálják a vadmacskák előfordulását, a populációkat és a megfigyelhető hibridizációt. A területen a vadmacskaállomány keveset kutatott és nagyon zavart, hiszen az ember errefelé mindenhol jelen van. A két éve tartó felmérés szinte csak elkezdődött még, de máris fontos következtetéseket lehet levonni. A területen élő vadmacskák nagyon kedvelik a faanyagtermelést nem szolgáló, holtfában gazdag, változatos és háborítatlan erdei élőhelyeket.

„A Pilisi Parkerdő szakmai munkájának középpontjában elsősorban az erdő ökológiai egyensúlyának fenntartása és helyreállítása, a biodiverzitás biztosítása és növelése áll. Ebben a feladatban kiemelt jelentőségű a védett fajok élőhelyeinek rekonstrukciója, hiszen sokszor ezek a növény és állatfajok tevékenységünk legfőbb indikátorai: ahol képesek újból megélni és szaporodni, ott ökológiai értelemben jól működik az erdő” – foglalja össze Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.

Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója – a vadvilág nemzetközi napja idei fókuszának megfelelően – az együttműködés fontosságát hangsúlyozza: „A program annak bizonyítéka, hogy a különböző tudományterületek képviselői, az erdészeti, természetvédelmi, állatjóléti szakemberek hogyan tudnak egy faj érdekében együttműködni.”

A programhoz kapcsolódva május 20-án jótékonysági erdei futóversenyt és családi napot szervez a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő támogatásával. A nevezési díjakból befolyó összeget a Vadmacska Fajmegőrzési Program finanszírozására fordítják.

Az ENSZ közgyűlése tíz évvel ezelőtt, 2013-ban nyilvánította március 3-át a vadvilág nemzetközi napjává. Ötven éve, 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett állatok és növények kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt (CITES – Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora). A vadvilág nemzetközi napjának célja felhívni a figyelmet a Föld vadon élő állat- és növényvilágának sokszínűségére, illetve mozgósítani a veszélyeztetett állat- és növényfajok fokozottabb védelme és megőrzése érdekében. Az idei dátumnak különös jelentőséget ad az egyezmény aláírásának kerek, fél évszázados évfordulója.

Az egyezményhez 1985-ben csatlakozott Magyarország, ahol megközelítőleg kétezer védett és majdnem háromszáz fokozottan védett állat- és növényfaj él. Ez utóbbiak közé tartozik a 250 ezer forint eszmei értékű európai vadmacska, melynek kutatására és védelmére 2021-ben indított közös fajmegőrzési programot a Pilisi Parkerdő, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Budakeszi Vadaspark.

A világnap szervezője minden évben meghatároz egy-egy fókusztémát, melyet a vadvilág ökoszisztémája szempontjából fontosnak tart. Ez a téma tavaly „az élővilág-helyreállítás kulcsfontosságú fajai” volt, idén „a vadvédelmi együttműködések”. Mindkét téma alapvető jelentőségű az egyedülálló magyarországi kezdeményezés, a Vadmacska Fajmegőrzési Program szakmai munkájában.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A veszélyeztetett, vadon élő állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek nemzetközi kereskedelmének éves világpiaci forgalma napjainkra eléri a 160 milliárd amerikai dollárt, és évente több százmillió egyedet érint. A gyakran hamis ígéretekkel gerjesztett vásárlói igények hatására a „kínálatban” újabb, egyre különlegesebb, ritkább fajok jelennek meg. Az igények kielégítésére az állatokat és növényeket a természetes élőhelyükről gyűjtik be, egyre több fajt sodorva ezzel a kihalás szélére.

A CITES egy nemzetközi természetvédelmi egyezmény, amely a hatálya alá tartozó fajokat egy rendkívül hatékony eszközzel, a velük folytatott kereskedelem szabályozásával védi. Ennek köszönhetően az elmúlt 50 évben számos – a kereskedelem által veszélyeztetett – állat és növényfajt sikerült megóvni a kipusztulástól.

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a CITES aláírásának 40. évfordulója alkalmából úgy döntött, hogy az aláírás napját, március 3-át a ’Vadvilág Világnapjává’ nyilvánítja. Azóta ezen a napon világszerte Földünk vadon élő állat- és növényvilágát ünnepeljük felhívva a figyelmet a fennmaradásukat veszélyeztető tényezőkre, és az ezek elleni fellépés fontosságára.

Hazánk 1985 óta részes fele a CITES-nek, amelynek végrehajtásáért és koordinációjáért Magyarországon az Agrárminisztérium, mint igazgatási hatóság felel. Hazánknak nagy szerepe van abban, hogy megakadályozzuk azon illegális eredetű tranzitszállítmányok belépését az EU területére, amelyek célja egy másik tagállam. Ezek elsősorban az úgynevezett balkáni útvonalon érkeznek Magyarországra, amelynek ellenőrzésében és felderítésében kiemelkedő eredményeket értünk el. Ezen felül hazánkban is élnek a nemzetközi kereskedelemben keresett fajok, amelyek jogellenes forgalomba hozatalának megakadályozása is jelentős feladat. Továbbá azt is meg kell akadályoznunk, hogy jogellenes, nem fenntartható forrásból származó példányok kerüljenek be Magyarországra.

Az idei világnap kiemelt célkitűzése felhívni a figyelmet arra a munkára, amit a CITES a vadon élő állatok és növények védelme érdekében végzett, ugyanakkor arra is, hogy ezt a munkát folytatni kell és nagyobb figyelmet kell fordítani az illegális kereskedelem felszámolására világszerte. Ehhez az országok, az érintett hatóságok a vadon élő fajok védelmével foglalkozó szervezetek és a társadalom szoros együttműködésére van szükség.

forrás: AM Sajtóiroda