A civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek július elején bemutatták és a kormány rendelkezésére bocsátották saját klímatörvény-javaslatukat. A több mint 200 szervezet összefogásával készült tervezet célja, hogy Magyarország ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentse, hanem felkészüljön a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire is. Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is átfogó szabályozást sürgetett, amely a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodást és az ország ellenállóképességének növelését is rendezi.

A civilek bizakodva fogadták, hogy a kormány is dolgozik az új szabályozáson. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 23-án bejelentette, majd augusztus 27-én az Országgyűlésben is megerősítette, hogy ősszel benyújtják az új klímatörvényt. November elején azonban a kormány tervezete még nem nyilvános, és a széleskörű társadalmi vitára bocsátás menetrendje sem ismert. A levél aláírói attól tartanak, hogy így az év végéig nem marad elég idő a tervezet érdemi megvitatására és parlamenti elfogadására. Köztudott, hogy a kapcsolódó egyre sürgetőbb intézkedések megtervezése és megvalósítása, a hazai és EU források felhasználása megalapozott szabályozás nélkül nem sikerülhet, ezért minden nap késedelem sok hónapos csúszást okozhat a felkészülésben. 

„Pedig az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra.” – írják a miniszterelnöknek. Az idei rendkívüli hőség, aszály és vízhiány megmutatta, hogy a klímaváltozás nem csupán környezetvédelmi kérdés. Hatással van az emberek egészségére, a mezőgazdaságra, a vízellátásra, az energiaellátás biztonságára és a természet állapotára. Minden elvesztegetett hónap csökkenti az esélyt arra, hogy az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok tudatosan felkészüljenek a klímaváltozás hatásaira. Ha ez elmarad, a megelőzés helyett ismét a költséges, kényszerű válságkezelés marad.

A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a törvény tartalma legalább olyan fontos, mint a mielőbbi elfogadása. Egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat, ötéves karbonköltségvetéseket, független tudományos tanácsot és önálló klímavédelmi hatóságot javasolnak, a kormányzati kötelezettségek jogi számonkérhetőségével. Az alkalmazkodásnak a kibocsátáscsökkentéssel azonos súlyt kell kapnia, konkrét állami és önkormányzati feladatokkal, biztos pénzügyi háttérrel. Ezt szolgálhatná a kibocsátáskereskedelmi bevételekből finanszírozott klímaalap is. A szervezetek szerint az ország ellenállóképességének erősítéséhez a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az energetika és más ágazatok szabályait is felül kell vizsgálni.

A kezdeményező szervezetek abban bíznak, hogy a kormány mielőbb társadalmi vitára bocsátja törvénytervezetét és az Országgyűlés még az idén megtárgyalhatja és elfogadhatja az új klímatörvényt. A levélben hangsúlyozzák: a több mint 200 szervezet közös munkája megmutatta, hogy van társadalmi készség az együttműködésre. A civilek továbbra is készek szakmai javaslataikkal hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország felkészültebben nézzen szembe a következő évek kihívásaival.

A nyílt levél teljes szövege ITT letölthető.

A nyílt levelet aláíró szervezetek:

Green Policy Center
Energiaklub Szakpolitikai Intézet
Éghajlatvédelmi Szövetség
Greenpeace Magyarország
Levegő Munkacsoport
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület
Reflex Környezetvédő Egyesület
WWF Magyarország

forrás: Új Klímatörvény

Žaklina Živković, a követelést aláíró szervezetek képviselője szerint önmagában a hatalomváltás nem elegendő ahhoz, hogy megoldják az állami vállalatokban felhalmozódott problémákat.

„Úgy véljük, hogy ezeknek az állami vállalatoknak az igazgatói a leginkább felelősek a környezet jelenlegi állapotáért, különösen a víz- és erdőgazdálkodás területén. Ezért nyújtottuk be indoklással ellátott, időben előterjesztett követelésünket a leváltásukra” – nyilatkozta Živković a Mašinának.

A beadvány szerint Janjušević 2024 óta vezeti a Szerbia Erdői Közvállalatot, törvényes megbízatása pedig tavaly augusztus 8-án lejárt.

A környezetvédő szervezetek úgy értékelik, hogy a vállalat az ő irányítása alatt nem teljesítette megfelelően alapvető feladatát, az erdők védelmét és megújítását. Emlékeztetnek arra, hogy a Szerbia Erdői kezeli Szerbia erdőállományának csaknem 80 százalékát, valamint a védett területek legnagyobb részét.

A követelésben hangsúlyozzák, hogy a szerbiai erdőgazdálkodásnak alapvető reformra, valamint szakmai, ökoszisztéma-alapú és az éghajlati szempontokat is figyelembe vevő erdőkezelésre van szüksége. Amennyiben Janjušević nem mond le, a szervezetek azt kérik a felügyelőbizottságtól, hogy haladéktalanul mentse fel tisztségéből.

Goran Puzović 2012 óta áll a Szerbia Vizei élén. A környezetvédő szervezetek a vagyonára is felhívják a figyelmet, amely állításuk szerint az évek során jelentősen gyarapodott.

A Korrupcióellenes Ügynökség adatai szerint Puzović többek között egy Kopaonikon található hétvégi házat, egy 76 négyzetméteres lakást, két, összesen mintegy 30 ezer négyzetméteres szántóföldet, valamint egy négyszobás lakást is bejelentett.

A Nova.rs az ingatlan-nyilvántartás adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Puzović Belgrádban, a Zoran Đinđić sugárúton egy 119 négyzetméteres négyszobás lakással rendelkezik, míg a Novi Pazar melletti Aluloviće településen öt ingatlan és 29 telek van a tulajdonában. Ugyanez a forrás három, Ópazova községhez tartozó Surdukban található telket is említ.

Janjušević két évvel ezelőtt került a Szerbia Erdői megbízott igazgatói posztjára, miután leváltották elődjét, Igor Braunovićot, aki ellenezte a lítium- és bórbánya megnyitását a Gornje Nedeljicében.

Janjuševićet korábban az erdőgazdálkodás miatt is bírálták, emellett azzal is vádolták, hogy a vállalat kapacitásait a Szerb Haladó Párt (SNS) rendelkezésére bocsátotta, valamint részt vett a mozgósításos szavazatgyűjtésben.

forrás: Szabad Magyar Szó