A képviselők Daniel Budát (EPP, RO), Norbert Linst (EPP, DE) és Eric Sargiacomót (S&D, FR ) is megválasztották alelnöknek. A 4. alelnököt egy következő ülésen választják meg.

Veronika Vrecionová 31 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett újraválasztását követően elmondta, hogy: „Új parlamenti ciklusba kezdünk, nagyon örülök a kollégák bizalmának, és várom a konstruktív vitákat. Keményen fogok dolgozni a családi gazdálkodók, valamint a kis- és közepes gazdálkodók jobb körülményeiért. Meg kell hallgatnunk őket; tömegesen csökkentenünk kell a bürokráciát, és az egész közös agrárpolitikának tükröznie kell azt a tényt, hogy megkezdtük a csatlakozási párbeszédet Ukrajnával. Én személy szerint az állatjólétre fogok összpontosítani.”

Az AGRI Bizottság elnökségéről szóló szavazás titkos elektronikus szavazással zajlott.

Daniel Budát 33 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett az 1. alelnökké választották.

Norbert Linst 36 igen szavazattal választották meg 2. alelnöknek (és így a leadott szavazatok abszolút többségével választották meg Mireia Borrás Pabónnal (PfE, ES) szemben, aki 10 igen szavazatot kapott).

Eric Sargiacomót 39 igen szavazattal, 3 nem ellenében, tartózkodás nélkül választották meg 3. alelnöknek.

Az elnök fő feladatai

Az elnök elnököl a bizottság és a koordinátorok ülésein, képviseli a bizottságot az Európai Parlamenten belül és kívül, és elnököl a bizottság által vezetett jogalkotási tárgyalásokon. Az elnök hatáskörébe tartoznak továbbá a szavazási eljárások és a módosítások elfogadhatóságára vonatkozó szabályok.

A bizottsági elnök és az alelnökök alkotják az elnökséget, amely a saját bizottságuk zavartalan működéséért felelős. A bizottsági elnökség két és fél évig (a törvényhozás felére) van hivatalban.

Az elnökség összetételére vonatkozó szabályok

A bizottsági elnökségek megválasztásának folyamatát a Parlament eljárási szabályzatának 219. cikke határozza meg, amely szerint az AGRI 49 rendes tagja szavazhat.

Az AGRI bizottság magyar tagjai:
Győrffy Balázs (PfE) és
Magyar Péter (PPE).

szerk/ford: Tóth János
forrás: EP Press 07-23

kiegészítés:

A Tisza Párt soraiból kerültek ki az Európai Parlament szakbizottságainak magyar alelnökei

Brüsszel, 2024. július 23., kedd (MTI) – Megválasztották kedden az Európai Parlament szakbizottságainak elnökeit és alelnökeit, a magyar EP-képviselők közül a Tisza Párt három tagja kapott bizottsági alelnöki tisztséget.

    Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint az Európai Néppárt (EPP) frakció soraiban politizáló Tisza Párt soraiból Kulja András Tivadar a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) negyedik alelnöke, Gerzsenyi Gabriella a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) első alelnöke, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) negyedik alelnöke lett.
    Az EP Eljárási szabályzata alapján az Elnökök Értekezlete javaslata alapján a plenáris tanácskozás határozza meg az egyes bizottságok alelnökeinek a számát. A parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell, a nemek közötti egyensúlynak is érvényesülnie kell, illetve nem származhat valamennyi elnökségi tag ugyanabból a tagállamból – olvasható a közleményben.

MTI 2024. július 23., kedd 16:53

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) kedden elfogadta a növényi (25 igen szavazat, 2 nem szavazat és 17 tartózkodás) és erdészeti (32 igen szavazat, 1 nem szavazat és 9 tartózkodás) szaporítóanyagok termelésére és forgalmazására vonatkozó új szabályozásról szóló jelentéseket.

Növényi szaporítóanyag

A növényi szaporítóanyagok termelésére vonatkozó előírásoknak nemcsak a forgalmazásra, hanem az EU-ba történő behozatalra is vonatkozniuk kellene – áll a mezőgazdasági képviselők jelentésében.

A képviselők azt javasolják, hogy a mezőgazdasági termelők számára engedélyezzék, hogy korlátozott mennyiségben bármilyen típusú növényi szaporítóanyagot kicserélhessenek egymás között, ne csak vetőmagot, ahogy azt a Bizottság javasolta. Az engedélyezett mennyiséget a Bizottság határozná meg minden egyes fajra vonatkozóan – olvasható az elfogadott jelentésben.

A növénygenetikai erőforrások megőrzésének támogatása érdekében az EP-képviselők javasolják, hogy könnyítsék meg a megőrzött fajták forgalmazását. A kis mennyiségben termesztett megőrző fajták hozzáférése, értékesítése és átruházása mentesülne a szabályok alól – teszik hozzá az EP-képviselők. A jelentés emellett 30 évre hosszabbítja meg a megőrző fajták bejegyzésének időtartamát.

Erdészeti szaporítóanyag

A képviselők javasolják, hogy a tagállamok kérhessenek technikai támogatást a Bizottságtól a szélsőséges időjárási események vagy katasztrófák által érintett területek újraerdősítéséhez szükséges erdei szaporítóanyag-ellátás biztosítására vonatkozó vészhelyzeti tervek kidolgozása során. A tagállamoknak együtt kell majd működniük egymással annak érdekében, hogy a határokon átnyúlóan érintett területek számára biztosítsák az erdészeti szaporítóanyag-ellátást – olvasható az elfogadott szövegben.

Az erdészeti szaporítóanyagnak nyomon követhetőnek kell lennie a gyűjtéstől a forgalmazásig. Az erdészeti szaporítóanyagok termelői kötelesek lesznek a nemzeti hatóságokat a kitermelés előtt értesíteni az erdészeti szaporítóanyagok kitermelésére irányuló szándékukról, hogy lehetővé váljon az ellenőrzések megszervezése.

A képviselők javasolják, hogy a megfelelő szakértelemmel, infrastruktúrával és erőforrásokkal rendelkező szakmai szereplők – és ne csak a nemzeti hatóságok – számára tegyék lehetővé, hogy az illetékes hatóság felügyelete mellett hivatalos címkéket adjanak ki az erdészeti szaporítóanyagok egyes tételeihez. A címkének tartalmaznia kellene egy QR-kódot, amely az erdészeti szaporítóanyag gondozására, tárolására és ültetésére vonatkozó utasításokat tartalmazna – olvasható a jelentésben.

Következő lépések

A Mezőgazdasági Bizottság által elfogadott jelentésekről most plenáris szavazásra kerül sor, valószínűleg az április 22-25-i ülésszakon. Elfogadásuk esetén a Parlament első olvasatban kialakítja álláspontját. Az ügyet a június 6-9-i európai parlamenti választások után az új Parlament fogja nyomon követni.

Háttér:

A növényi szaporítóanyagokról szóló törvénytervezet a jelenlegi szabályokat megállapító tíz irányelv helyébe lép. A rendelet egyik fő célja, hogy az EU-ban csökkenő agrobiodiverzitás javuljon a piacon lévő növényi szaporítóanyagok sokféleségének növelésével.

Az EU mezőgazdaságában felhasznált vetőmagok és ültetési anyagok összértéke 2021-ben 13,3 milliárd euró volt. Mintegy 2 millió hektárnyi uniós földterületet használnak minősített vetőmag előállítására. Az uniós vetőmagágazat mintegy 52 000 embert foglalkoztat.

Az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó rendeletjavaslat célja a biológiai sokféleség növelése és az erdei ökoszisztémák helyreállítása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak mérséklése. Az EU-ban az erdőállományok 60 %-a egykorú fákból áll, és több mint 80%-uk három vagy annál kevesebb fafajból áll, ami érzékennyé teszi őket az aszályok, tüzek, kártevők és betegségek okozta károkra.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EP/AGRI