A volt államfő az amerikai elnökválasztással kapcsolatban azt mondta: Donald Trump győzelme történelmi pillanat, elnöki tevékenységéhez a republikánusok szenátusi és képviselőházi győzelme jelentős mozgásteret biztosít a következő 2 évre.

Komoly politikai teljesítménynek nevezte, hogy Donald Trump a vele ellenséges médiafölényben aratott egyértelmű győzelmet. Az új elnök úgy nyert, hogy vele szemben „celebek hada” vonult föl, és 8 éven át zajlott ellene lejárató kampány

– fogalmazott.

Áder János a konferencián hangsúlyozta, hogy a környezeti és társadalmi következmények elhanyagolásának hosszú távon komoly ára lehet, ezért rablógazdálkodásból világszerte észszerű gazdálkodásra kell áttérni.

Véleménye szerint fenntarthatatlan, hogy a levegő, a víz és a talaj „szemétlerakóként” működik, a legkevésbé megbecsült környezeti erőforrás, a biológiai sokféleség megőrzése mögött még mindig nincs meg a kellő finanszírozás, a globális pénzügyi rendszerek környezetkárosító hatásait pedig továbbra sem sikerül érdemben csökkenteni.

A természetkárosítás az ember életfeltételeit is roncsolja, hiszen környezeti erőforrások nélkül nincs gazdaság, egyetlen mikrocsip előállítása 14 ezer liter tiszta vizet igényel, egy autóé 140 ezret, a termőföld pusztulásának megfékezése nélkül pedig nem lesz elég élelmiszer.

A helyes gazdaságpolitikai lépéseket az emberiség csak akkor találhatja meg, ha nem az élővilág tetején képzeli el magát, hanem annak részeként gondol a jövőjére – fogalmazott.

Áder János a népességnövekedést, a városiasodást, az infrastruktúra fejlesztéseket, az erdőirtást, a monokultúrás mezőgazdaságot, az invazív fajok terjedését, a környezet elszennyezését, a túlfogyasztást és a klímaváltozást nevezte a legkomolyabb kihívásnak.

Ezek mindegyike emberi tevékenységből ered, és valamennyi képes arra, hogy a természet érzékeny, egymást segítő rendszereit megsértve dominóhatást indítson el a környezet pusztulásában. A jövő sem tűnik kedvezőnek, hiszen 2050-ben már alighanem 10 milliárd ember fog élni a Földön, a háromnegyedük városokban – mondta.

Magyarország ugyan komoly eredményeket ért el a környezetvédelemben, hiszen 100 év alatt a kétszeresére növelte az erdői területét, 2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a nemzeti parkok költségvetése, de a kiszáradás megfékezéséhez, a vízvisszatartáshoz térségenként ezermilliárdos nagyságrendű forrásokra lesz szükség – fejtette ki Áder János.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke egyetértett abban, hogy a környezetkárosítás globális kockázat, a fenntarthatósági beruházásokra pedig világszinten közel sem jut annyi pénz, mint a káros projektekre.

Hangsúlyozta, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentős mértékben erősítik a gazdasági stabilitást, a kedvezőtlen környezeti hatások viszont ma még felmérhetetlen mértékben fenyegetik a tőkepiacok, a vállalkozások, a befektetők tevékenységét.

A madarak vagy a beporzók megfogyatkozása a pénzügyi kockázatokba szintén begyűrűzhet, a folyamatok az árstabilitást veszélyeztetve akár a jegybankokat is kihívások elé állíthatják – tette hozzá.

Az alelnök szerint az MNB idejében felismerte a biodiverzitás jelentőségét, a kormány pedig helyesen tette, hogy a jegybank feladataként törvényben határozta meg a fenntarthatóság támogatását.

A nemzeti bank a 2019-ben létrehozott Zöld program mellett környezetvédelmi stratégiát is alkotott, ennek alapján a működése karbonsemlegességé válik, a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény pedig a zöld hitelezést és a termékfejlesztéseket ösztönzi. Az MNB az OECD-vel és az Európai Bizottsággal közös projektet is létrehozott, hogy feltárja a biológiai sokszínűség és a pénzügyi kockázatok összefüggéseit.

A kutatási eredményeket a projekt résztvevői nemrég az ENSZ biodiverzitási konferenciáján mutatták be

– közölte Kandrács Csaba.

A rendezvényen Áder János közreműködésével átadták az MNB tudományos és intézményi zöld elismeréseit. A Zöld pénzügyi tudományos nagydíjat Popp Józsefnek, a Neumann János Egyetem professzorának ítélték.

A Zöld pénzügyi tudományos talentum díjat Muth Dániel, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Világgazdasági Intézetének munkatársa vehette át. A Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés különdíját Bodó Regina és Zanócz Anett, a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés első helyezését Kiss Paszkál és Gyura Gábor kapta.

A zöld pénzügyi intézményi díjakat a Raiffeisen Banknak, az Allianz Hungária Biztosítónak, valamint az Amundi Befektetési Alapkezelőnek adták a szervezők.

forrás: MTI 11-06

Az ENSZ 2024-es biodiverzitásról szóló konferenciáján (COP16) az Erdők és Víz Napja alkalmából bemutatott The Forest Factor: Az erdők védelmének, helyreállításának és fenntartható kezelésének szerepe a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer végrehajtásában című kiadvány kiemeli az erdők biológiai sokféleségének megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer (KMGBF) céljainak és célkitűzéseinek elérésében.

A KMGBF-jelentés, amelyet a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) vezetett, olyan globális kihívásokkal is foglalkozik, mint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés, és megoldásokat mutat be az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordítására és az erdei ökoszisztémák egészségének javítására. Az érdekelt felek számára gyakorlati szakpolitikai ajánlásokat és utakat határoz meg, amelyek segítik őket a KMGBF céljaihoz való igazodásban.

„Ez a jelentés egyértelmű üzenetet közvetít: a megőrzés, a helyreállítás, a fenntartható gazdálkodás és használat kulcsfontosságú a KMGBF céljainak eléréséhez” – mondta Zhimin Wu, az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség elnöke és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete erdészeti részlegének igazgatója. „Ez egy kulcsfontosságú pillanat a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás, az éhezés és a szegénység összekapcsolására, ahogyan a 2024-es ENSZ Biodiverzitás Konferenciától a 2025-ös ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáig tartunk”.”

Az erdők adnak menedéket a szárazföldi biológiai sokféleség 80%-ának, beleértve több madár-, hüllő- és emlősfajt, mint bármely más élőhely. Ugyanakkor az erdei fajok kihalásának globális mértéke jelenleg 1000-szerese a történelmi normáknak.

Az erdők jelentős gazdasági értékükön és az erdőirtás és -pusztulás miatt bekövetkező biológiai sokféleség csökkenésének hatalmas költségein túl az erdők éghajlat-szabályozásban betöltött szerepét is kiemeli a jelentés.

Az erdők nagyobb figyelmet igényelnek

Az erdők a Föld felszínének 31 százalékát borítják, és kulcsszerepet játszanak a megélhetés biztosításában, valamint a világ szárazföldi biológiai sokféleségének nagy részét befogadják. Emellett irányítják a szén-, víz- és energiacserét, és más ökoszisztémákat, például az édesvízi és a tengerparti tengeri környezetet is támogatják. Jelentős hozzájárulásuk ellenére továbbra is kihívásokkal kell szembenézniük.

Az éghajlatváltozás, az erdőirtás, az erdőpusztulás, az erdőpusztulás, a fajok kizsákmányolása és az invazív fajok terjedése hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez, míg a CBD-CPF jelentése szerint a gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek a globális fafajveszteség közel 33 százalékáért felelősek.

Mindezek kihívást jelentenek a KMGBF céljainak és célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, amelyek alapvetően kapcsolódnak az ENSZ erdőkre vonatkozó stratégiai tervéhez. A jelentés szerint az egyetlen út az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás és az erdővédelem javítása, valamint annak biztosítása, hogy az erdőgazdálkodás jobban beépüljön a nemzeti biodiverzitási stratégiákba és cselekvési tervekbe.

Emellett az erdőket egyedi jellegük ellenére gyakran összevonják más típusú ökoszisztémákkal a biológiai sokféleség megőrzése, helyreállítása és fenntartható kezelése tekintetében. Ez azt jelenti, hogy gyakran nem kapják meg a szükséges figyelmet – hangsúlyozza a jelentés.

Az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség (CPF) 16 olyan nemzetközi szervezet ügynökségközi partnersége, amelyek jelentős erdőprogramokkal rendelkeznek. Tagjai együtt dolgoznak azon, hogy támogassák az országokat a biológiai sokféleség megőrzését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak mérséklését, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó erdészeti intézkedések fokozásában.

forrás: FAO/CPF

A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy természeti örökségünk védelme nem öncélú, hanem a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a föld élőlényeinek megóvása, illetve a mezőgazdaság termelési potenciáljának fenntartása szempontjából is stratégiai jelentőségű. A biológiai sokféleség csökkenésével a táplálkozásban, betegségek gyógyításában fontos erőforrást jelentő fajokat, a jövőbeni emberi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen, kulcsfontosságú géneket folyamatosan és észrevétlenül veszítjük el. Épp ezért, következetesen, összefogva, és a rendelkezésünkre álló pénzügyi forrásokat jól felhasználva kell tennünk a teremtett világunk fenntartásáért. A természetvédelem által foganatosított védelmi intézkedések sérthetnek pillanatnyi gazdasági érdekeket, de nemzetgazdasági szempontból már most abban vagyunk érdekeltek, hogy a természetközeli élőhelyek további romlását megakadályozzuk, a védett természeti területek hálózatát pedig fejlesszük – emelte ki Nagy István.

A miniszter kifejtette, hogy a tanácskozás egyik kiemelt témája volt a nyilvános adatbázisokban elérhető genetikai információ használatának és az abból keletkező anyagi haszon megosztásának kérdése. Ezeknek az adatbankoknak köszönhető például az is, hogy a koronavírus elleni vakcinákat gyorsan sikerült kifejleszteni. Az ilyen információt felhasználó vállalkozásoknak egy pénzügyi alaphoz kell majd hozzájárulniuk. A rendelkezésre álló források pedig a biológiai sokféleség megőrzését segítik majd, különös tekintettel az őslakosok és helyi közösségek által végzett természetvédelmi tevékenységekre – hangsúlyozta Nagy István.

Kitért arra is, hogy Magyarország teljesítette vállalásait, hiszen a világon az elsők között fogadta el a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát. Az elmúlt tizenöt évben hazánk példátlan mértékű természetvédelmi beruházásokat hajtott végre a biológiai sokféleség védelmének érdekében. Beruházásaink révén több mint 300 000 hektár élőhely állapotát javítottuk, ami ezeknek a védett területeknek körülbelül 15%-át teszi ki. Hazánk fejlesztette a természetvédelmi kezelés infrastruktúráját is, az ezekre a projektekre fordított összeg meghaladta a 300 millió eurót. A további tervek is megvannak, hiszen 2029-ig további természetvédelmi beruházásokat fog hazánk megvalósítani, legalább 100 000 hektáron.

forrás: AM Sajtóiroda

Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az Európai Unió nevében elmondott nyitóbeszédében kiemelte, hogy az ENSZ-nek a hangsúlyt a tárgyalások helyett a konkrét intézkedésekre, a Biológiai Sokféleség keretrendszerének végrehajtására kell helyeznie.

Kolumbia ad otthont az élővilág védelmének legnagyobb világeseményeként számon tartott Biológiai Sokféleség Csúcstalálkozó soron következő, 16. fordulójának. A 196 ország részvételével megrendezett, kéthetes világeseményen Magyarország kulcsszerepet játszik, hiszen az EU Tanácsának soros elnökeként hazánk feladata kialakítani és a világ többi régióival folytatott tárgyalások során képviselni az európai uniós álláspontot.

Dr. Ökrös Oszkár helyettes államtitkár, az uniós elnökségi delegáció vezetőjeként megtartott nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Biológiai Sokféleség Keretrendszert kialakító tárgyalások után, most már a végrehajtásra, a konkrét intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, hogy az ENSZ-tagországok együtt, globális közösségként léphessenek fel a kölcsönösen összefüggő globális válságokkal szemben, mint az élővilág pusztulása, az éghajlatváltozás, a talajok és óceánok szennyezése. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar uniós elnökség kiemelt célja egy hatékony monitoring és felülvizsgálati mechanizmus elfogadása, a szükséges intézkedésekkel arányos pénzügyi erőforrások mozgósítása, valamint a megállapodás előmozdítása a globális közösségben viták kereszttüzében álló olyan kérdésekben, mint a genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvencia-információkból származó előnyök megosztása, vagy az őslakos népek és helyi közösségek folyamatba történő bevonását biztosító intézményes megoldások.

forrás: AM Sajtóiroda

A résztvevő országok kormányzati delegációi számba veszik a 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia végrehajtásának helyzetét és olyan javaslatokat készítenek elő, amelyek tovább támogatják az országokat annak sikeres végrehajtásában. Az itt előkészített javaslatokról a néhány nap múlva kezdődő biodiverzitás csúcstalálkozón születik majd döntés.

A 3 napos ülés során a résztvevő országok megosztják egymással nemzeti biodiverzitás stratégiájuk megújításának tapasztalatait, valamint a célok kijelölésével kapcsolatos kihívásokat és bevált gyakorlatokat. Magyarország kiemelkedő szerepet játszik ezen a téren, hiszen a nemzeti biodiverzitás stratégiáját az elsők között készítette el, és a világon elsőként tette közzé nemzeti céljait. A magyar delegáció a találkozón panelbeszélgetés keretében osztja meg tapasztalatait a többi résztvevővel.

Az eseményről további információ az alábbi linken érhető el: Home | IISD Earth Negotiations Bulletin

forrás: AM Sajtóiroda

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (COP16) és az éghajlatváltozási egyezmény (COP29) részes felei konferenciájának soron következő tárgyalásain képviselendő közös álláspont mellett a döntéshozók elfogadták a levegőminőségi irányelvet, az elsivatagosodásról, a talajromlásról és az aszályról szóló tanácsi következtetéseket, valamint a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletet (CLP). Mivel a magyar elnökség egyik fő prioritása az EU versenyképességének erősítése, a minisztereknek lehetőségük volt Mario Draghi európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentése klíma- és környezetpolitikai szempontú megállapításainak megvitatására.

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek 2024. október 21. és november 1. között Caliban (Kolumbia) tartandó, 16. konferenciájára (COP16) készülő (ún. tanácsi következtetések formájában elfogadásra kerülő) mandátum tárgyalásaira érkezve az ENVI Tanács társelnökeként Nagy István, Magyarország agrárminisztere kiemelte:

Mind a mezőgazdálkodás mind az erdőgazdálkodás nagyon nagy mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a klímavédelmi célokat tudjuk teljesíteni és hogy egy olyan minőségi életteret tudjunk magunk köré teremteni, amelyben jó élni. (jelentette ki Nagy István Magyarország agrárminisztere)

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a biológiai sokféleség folyamatos csökkenése globális és egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiség számára, és ennek a kihívásnak a megoldásához változásra van szükség. A Tanács hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretrendszer teljes és hatékony végrehajtása. Hosszas viták eredményeként a miniszterek végül jóváhagyták a Tanács következtetéseit, amelyek megerősítik a 2022-ben, a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszerben vállalt kötelezettségeket: azaz 2030-ig meg kell óvnunk Földünk egyharmadát a természet javára, és a természetet az emberek és a bolygó érdekében a helyreállítás irányába kell vezetnünk.

További fontos mandátum került elfogadásra az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek Bakuban (Azerbajdzsán) 2024. november 11. és 22. között megvalósuló 29. konferenciájának (COP29) előkészítése keretében. A miniszterek tárgyalásaik során egyetértettek, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, valamint a békére és a biztonságra. A COP29-en az EU támogatni fog egy hatékony, elérhető és ambiciózus globális célt az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatban, és ambiciózus éghajlat-változási terveket fog kérni annak érdekében, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozása elérhető legyen.

Az EU környezetvédelmi miniszterei véleményt cseréltek a kormányközi tárgyalóbizottság Busanban (Koreai Köztársaság), 2024. november 25. és december 1. között (INC-5) sorra kerülő, ötödik ülésszakának előkészítése keretében. A tárgyalóbizottság feladata az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése műanyagszennyezésről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz kidolgozása.

Megkíséreljük elfogadni az ENSZ keretében a műanyagszennyezésről szóló egyezményt. Mindannyian ismerjük a tengerben, folyóinkban és tavainkban úszó mikroműanyagok és műanyagok problémáját. Fontos, hogy erre összpontosítsunk. (közölte Raisz Anikó környezetvédelmi és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár)

A miniszterek politikai iránymutatást adtak az elnökségnek, és meghatározták a továbblépést az INC-5-ön egy sikeres, ambiciózus és hatékony szerződés elfogadása felé. A miniszterek mindenekelőtt azonosították a rugalmasság és a konvergencia lehetséges területeit annak érdekében, hogy biztosítsák a szerződés hatékonyságát, megfelelő szintű ambícióval, reális megközelítést alkalmazva.

A magyar elnökség által készített dokumentum és a Bizottság tájékoztatása alapján a miniszterek ezeken felül számba vették az EU Vegyianyag-stratégiájának végrehajtását, és iránymutatást adtak a további lépésekhez. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóságra vonatkozó Vegyianyag-stratégiának előtérbe kell kerülnie a következő politikai ciklus politikai napirendjén, az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. A megbeszélésen olyan témák szerepeltek, mint a még nem végrehajtott intézkedések priorizálása, ideértve a REACH-rendelet felülvizsgálatát, a vegyipari ágazatban felmerülő új kihívások kezelése, így például az örök vegyianyagoké (PFAS), valamint a Vegyianyag-stratégia végrehajtásának felgyorsítása.

Az egyéb kérdések között az elnökség és a Bizottság beszámolt a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC69) Limában (Peru), 2024. szeptember 23-27. között megvalósult, 69. ülésének eredményéről. A miniszterek munkaebédjük során eszmecserét folytattak az EU versenyképességének jövőjéről készült, Mario Draghi korábbi európai jegybankelnök és olasz miniszterelnök jegyezte jelentés szakpolitikai vonatkozásairól, és arról, hogy az ajánlások hogyan járulnak hozzá leginkább az EU szén-dioxid-mentesítési célkitűzéseihez. A döntéshozók megvitatták továbbá, hogy a jelentés miként segítheti az EU jövőbeli politikáinak kialakítását, beleértve a 2040-es éghajlat-politikai kereteket és a körforgásos gazdaságot.

A Tanács vita nélkül elfogadta az európai fogyatékossági kártyáról és a fogyatékkal élők európai parkolókártyájáról aktusokat, a levegőminőségről szóló irányelvet, a platformmunkáról szóló irányelvet, az elsivatagosodás, a talajromlás és az aszály okozta sürgető kihívásokkal foglalkozó tanácsi következtetéseket, valamint a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletet (CLP).

forrás: HU24EU

Eredményes és átfogó eszmecserét folytattak a környezetvédelmi főigazgatók október 2-3-án Budapesten a közelgő nemzetközi környezetvédelmi tárgyalások kapcsán. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága és a soros uniós elnökség minden félévben megszervezi az uniós környezetvédelmi főigazgatók értekezletét, amely lehetőséget biztosít a stratégiai kérdések megvitatására, az együttműködés erősítésére és a jó gyakorlatok megosztására.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár köszöntőjében ismertette a magyar elnökségi program fő prioritásait, melyek közül kiemelte a versenyképesség javítását.

Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár bemutatta a magyar elnökségi program környezetvédelmi prioritásait és a jogszabályokkal kapcsolatban tervezett lépéseket.

A Biodiverzitás COP 16, az Elsivatagosodás COP 16, illetve a műanyaszennyezés elleni nemzetközi egyezményt előkészítő INC-5 kapcsán a környezetvédelmi főigazgatók megvitatták a várható kihívásokat és lehetőségeket. Emellett a delegációk tájékoztatást kaptak az új Európai Bizottság környezetvédelmi céljairól.

forrás: HU24EU

Nagy István, a Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően közölte, a hétfői megbeszélésen a fenntarthatóságon lesz a hangsúly, hiszen ennek jegyében mind a mezőgazdálkodás, mind az erdőgazdálkodás nagymértékben járul hozzá a minőségi élettér megteremtéséhez, valamint ahhoz, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a klímavédelmi célkitűzéseit. Elmondta, a december végéig tartó magyar elnökség ideje alatt számos nemzetközi esemény foglalkozik majd a biológiai sokféleséggel. A miniszter ezek között az ENSZ október 21. és november 1. között Kolumbiában megtartani tervezett Biológiai Sokféleség Egyezmény Feleinek 16. konferenciáját (COP16) említette, amellyel kapcsolatban a tanácsnak közös uniós álláspontot kell kialakítania. Nagy István közölte továbbá, az ülésen a tanács elnökeként beszámol majd a bálnavédelem területén elért eredményekről, valamint szó lesz az elsivatagosodás, a talajdegradáció és az aszály elleni intézkedésekről szóló egyezményekről is. „Mindezek jelentős szerepet játszanak teremtett világunk minőségének megőrzésében, a talajromlás mérséklésében és a vízgazdálkodásban” – tette hozzá nyilatkozatában az agrárminiszter. 

Raisz Anikó érkezési beszédében emlékeztetett: a magyar uniós elnökség prioritásait a versenyképesség és a környezetvédelmi célkitűzések határozzák meg. Magyarország számára az átfogó versenyképességi szempontok mellett cél a további környezetszennyezés megakadályozása, a biodiverzitás megőrzése, valamint a megfelelő lépések megtétele a klímaváltozással összefüggésben – emelte ki. Közölte, a tanács egyebek mellett az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási, Azerbajdzsánban tervezett novemberi konferenciája (COP29) előkészítéséről tárgyal, ahol hangsúlyos lesz továbbá a november végén Dél-Koreában tervezett kormányközi tárgyalóbizottság 5. ülésére (INC-5) történő felkészülés is.

A tárgyalóbizottságot az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése azzal a feladattal bízta meg, hogy dolgozzon ki jogilag kötelező erejű nemzetközi eszközt a műanyagszennyezés témájában. A szakminiszterek emellett át fogják tekinteni az uniós vegyianyag-stratégia végrehajtását, és iránymutatást fognak megfogalmazni a következő lépéseket illetően. „Úgy gondoljuk, hogy az európaiak egészsége és környezete szempontjából nagyon fontos lesz, hogy a következő intézményi ciklus hogyan lép tovább a vegyi anyagok kezelése terén” – tette hozzá nyilatkozatában Raisz Anikó.

forrás: AM Sajtóiroda

Ilyen információk felhasználása tette többek között lehetővé a COVID-vakcinák rekordgyorsasággal történt kifejlesztését is.

A mechanizmus és a hozzá kapcsolódó pénzügyi alap elsődleges célja a biodiverzitás védelmének és fenntarthatóságának finanszírozásához új források mozgósítása, különösen a világ fejlődő régiói számára. A rendszer segítségével generált pénzügyi források a tervek szerint egy nemzetközi alapba kerülnének, és az összegyűjtött pénz a biológiai sokféleség megőrzését célzó tevékenységek, projektek finanszírozását biztosítaná.

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény tagországainak részvételével megalakult nemzetközi szakértői munkacsoport 2024. augusztus 12. és 16. között ülésezik a kanadai Montrealban. A tárgyalás célja, hogy kidolgozza a többoldalú mechanizmus és a globális pénzügyi alap működtetésének lehetőségeit. Az ülés eredményeképpen megfogalmazásra kerülő javaslatcsomagról a végleges döntést az idén októberben megrendezésre kerülő ENSZ Biodiverzitás csúcstalálkozója (COP16) hozza meg. 

Amennyiben a csúcstalálkozón a világ országai elfogadják a felterjesztett javaslatcsomagot, a többoldalú mechanizmus és globális pénzügyi alap várhatóan jelentős forrásokat fog mozgósítani a biológiai sokféleség megőrzésére világszerte, támogatva ezzel a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó, 2030-ig szóló globális stratégia végrehajtását.

forrás: AM Sajtóiroda