Augusztusban számos erdőtűz lángolt elszabadult az egész országban. A helyi hatóságok sürgős segítségkéréseire válaszul aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust. Ennek eredményeként hat különböző uniós tagállamból tíz légi tűzoltócsapatot küldtek a tüzek megfékezésére.

A 2024. szeptember 4-én készült Copernicus Sentinel-2 képen egy újabb tűzfront látható Mariovo térségében, amely több mint 11 000 hektárt érintett. A tüzet csak a szeptember 6. és 7. közötti esőzések után sikerült megfékezni.

A Copernicus Sentinel műholdak olyan nyílt adatokat szolgáltatnak, amelyek segíthetnek az erdőtüzek és következményeik megfigyelésében és feltérképezésében, lehetővé téve a károk jobb felmérését és a katasztrófavédelmi műveletek támogatását.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Copernicus

A klímaválság „ijesztő” hatásokat váltott ki Európában tavaly : a hőhullámok több mint 20 000 ember halálát okozták, az aszály pedig elvitte a termést – derült ki egy uniós jelentésből.

Dél-Európában az embereket 70-100 napig sújtotta  a hőstressz, amikor a hőmérséklet legalább 32 fokos volt. Az Egyesült Királyságban a hőmérséklet először haladta meg a 40 fokot.  A jelentés szerint a hőség és a kevés csapadék szárazságot okozott, amely a kontinens több mint egyharmadát érintette, így ez volt a legszárazabb év. Európa folyóinak csaknem kétharmadában az átlagosnál alacsonyabb volt a vízmennyiség. A magas hőmérséklet azt is jelentette, hogy a nyári erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátása az elmúlt 15 évben a legmagasabb volt, és az Alpokban rekord mennyiségű jeget veszítettek el a gleccserek.

Összességében Európa a valaha feljegyzett második legmelegebb évét élte, amikor a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedett – gyorsabban, mint bármely más kontinensen. Az elmúlt öt évben az átlaghőmérséklet 2,2 fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban. A jelentés szerint Európa az elmúlt 40 évben a legmagasabb napsugárzást kapta a ritkább felhőtakaró miatt.

Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO) által tanulmányozott terület 28,65 százalékán, azaz az Európától Törökországig és a Kaukázusig terjedő területen, valamint az észak-afrikai partvidéken volt aszály 2023. április 1. és 10. között.  A leginkább érintett terület Skandinávia, Írország, Lengyelország északi része, Spanyolország, Törökország, a Fekete-tenger nyugati partvidéke, valamint a Magreb északi része és a Kaukázus volt.

A megfigyelt terület 25 százalékán volt hiányos a talaj nedvességtartalma, elsősorban az esőzés hiánya miatt, és 3,57 százalékán volt „rendellenes a növényzet fejlődése”, amely a legmagasabb riasztási fokozat. Ezt a növényzetkárosodást, amely jelentős mezőgazdasági veszteségekre utal, elsősorban Észak-Afrikában, Spanyolország déli részének egyes övezeteiben, Írország középső részén és Törökországban észlelték.

Rebecca Emerton, a Copernicus Klímaváltozás Szolgálat által írt jelentés vezető szerzője azt mondta, hogy a 2023-as száraz tél és tavasz azt jelenti, hogy további szárazság várható. „Sajnos a hatások valószínűleg már a vegetációs időszakban jelentkeznek, így idén valószínűleg kevesebb termést fogunk látni.”

Guardian szerint a globális felmelegedés nélkül az északi félteke 2022-es rekord szárazságához hasonló aszályokra, eddig négy évszázadonként egyszer lehetett számítani, de most azzal számolhatunk, hogy megnövekszik a gyakoriságuk.

forrás: greenfo

A közösség műholdakkal és földi szenzorokkal működő megfigyelési programja, a Copernicus adataira támaszkodó európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) kimutatása szerint az idén augusztus 12-ig 659 541 hektáron pusztított erődtűz.

Az eddigi rekordot 2017-ben jegyezték fel, amikor időarányosan – az év elejétől augusztus 13-ig – 420 913 hektár erdő égett le. Az  elpusztított terület nagysága az év végére megközelítette az egymillió hektárt, 988 087 hektárra nőtt.

Az EFFIS 40 ország – az EU-s tagok és további 13 ország – területéről gyűjti az erdőtüzekről szóló adatokat. A szolgálatot 2006-ban állította fel az Európai Bizottság. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyári tűzszezon hagyományos vidéke, azaz a mediterrán térség mellett egyre gyakrabban csapnak fel a lángok a kontinens középső és északi részének erdeiben.

A változás 2010 óta figyelhető meg, és 2022-re is jellemző, Szlovéniában például nemzedékek óta a legnagyobb erdőtűzzel kellett megbirkózni.

Az idén egész Európában száraz és rendkívüli meleg az idő, ami szélsőségesen magasra emelte az erdőtüzek kockázatát. Így mindenütt „aggasztó a helyzet, és még csak a szezon közepén járunk” – idézték német hírportálok Jesus San-Miguelt, az EFFIS koordinátorát.

FireNews
A Firenews egy olyan alkalmazás, amely összegyűjti, geolokalizálja és adatbázisban tárolja az interneten az összes EU-ban és más nyelveken közzétett tűzvédelmi híreket, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy a híreket földrajzi kiterjedés, kulcsszavak stb. alapján szűrje.

A szolgálat kimutatása szerint az idén eddig főleg Spanyolországban pusztítottak erdőtüzek, ott 244 924 hektár égett le. A második helyen Románia áll 150 528 hektárral, a harmadik Portugália 77 292 hektárral.

forrás: MTI

A jelentés szerint a természeti tüzek nyomán globálisan 1,76 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ez több mint kétszer annyi, mint Németország teljes éves emissziója. Az idei karbonkibocsátás világviszonylatban nem jelent rekordot, de a Copernicus általi adatgyűjtés 2003-as kezdete óta a legmagasabb emissziós értéket mérték a januártól novemberig terjedő időszakot illetően a szibériai Jakutföld, Törökország, Tunézia és az Egyesült Államok nyugati részének egyes vidékein.

Szibéria északkeleti térségében az erdőtüzek okozta szén-dioxid-kibocsátás nagyobb volt, mint bármikor 2003 nyara óta, Nyugat-Szibériában a számos erdőtűz a 2003-2021-es átlagot jóval meghaladó karbonkibocsátást eredményezett. Észak-Amerikában – Kanadában, Kaliforniában és az Egyesült Államok északnyugati, a Csendes-óceánnal határos térségében – az erdőtüzek 83 millió tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe, hatalmas füstfelhőket képezve, amelyek még Európát is elérték az Atlanti-óceánon keresztül.

Kaliforniát az állam történetének legnagyobb erdőtüze sújtotta, a Földközi-tenger térségének egyes országaiban, mint Törökország vagy Görögország, emberek ezreit kellett kitelepíteni az erdőtüzek miatt, amelyek rontották a levegőminőséget is a térségben az egészségre ártalmas részecskék magas szintjével – áll a Copernicus-jelentésben.

„Idén kiterjedt térségeket sújtottak heves és elhúzódó természeti tüzek, miután a változó klíma hatására szárazabbá és forróbbá vált regionális körülmények megnövelték a növényzet gyúlékonyságát, a természeti tüzek kockázatát” – közölte a légkörfigyelő szolgálat, amely szerint az ebből a forrásból származó karbonemisszió növekedésére kell számítani a jövőben, ahogy egyre jobban kiteljesednek a klímaváltozás hatásai.

forrás: greenfo