A tűz gyorsan terjedt, több mint 3300 hektáron égett, amelynek egyharmada a Parc Natural dels Ports-ben fekszik. A lángok körülbelül 18 000 lakost érintettek Paülsben és a szomszédos helységek lakosát, és egy tűzoltó halálát is okozta, aki egy hegyvidéki területen dolgozott a lángok megfékezésén.

Ez a 2025. július 13-án beszerzett Kopernikusz Sentinel2 képe a tűz által hagyott égési heg mértékét mutatja.

A CopernicusEU Sentinel műholdak adatai kulcsfontosságúak a futótüzek terjedelmének és hatásainak figyelemmel kíséréséhez és feltérképezéséhez világszerte, a kárfelmérések tájékoztatásához és a vészhelyzetkezelési műveletek támogatásához.

forrás: CopernicusEU

A Dubajban zajló klímacsúcs kísérő rendezvényét Áder János Budapestről, online követte és hozzászólásában azt mondta, a testület korábban megfogalmazott célkitűzései helyesek voltak. A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, helyes volt annak tudatosítása, hogy a klíma, a meteorológiai és vízadatbázisok összekapcsolására és egy globális vízügyi információs rendszerre van szükség.

Áder János szerint nem is lehetne aktuálisabb a testület munkája: a Kopernikusz Intézet legutóbbi jelentése szerint ugyanis november 17. volt az első alkalom, hogy az iparosodás utáni időszakban a földfelszín hőmérséklet-emelkedése elérte a 2 Celsius-fokot.

Mindaz, amit korábban célként megfogalmaztak, megerősíti, hogy az alkalmazkodás elkerülhetetlen a megváltozott klíma- és hidrológiai viszonyokhoz – emelte ki Áder János.

A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke hozzászólásában kiemelte magyar kollégája, Kőrösi Csaba munkáját, aki szakértőként segítette őt köztársasági elnöki hivatali évei alatt. Elmondása szerint Kőrösi Csaba akkor sem fordított hátat a témának, miután megválasztották az ENSZ-közgyűlés elnökének, a klímaváltozás témáját az ENSZ gondolkodásának középpontjába emelte. Kőrösi Csabának „oroszlánrésze volt” abban is, hogy a tavaszi ENSZ-közgyűlés keretében összehívott vízügyi konferencia sikeres volt – mondta.

Kőrösi Csaba mától a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatójaként dolgozik – tette hozzá Áder János, aki a COP28 klímakonferencia résztvevőit meginvitálta a várhatóan két év múlva Budapesten rendezendő Fenntarthatósági expóra.

Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a COP28-on a víz- és az éghajlatügyi vezetők – köztük Áder János – arra kérik az országokat, hogy működjenek együtt a víz- és éghajlatügyi szakpolitikák összehangolása érdekében, nyújtsanak egymásnak kölcsönös támogatást az adatok, tapasztalatok és ötletek megosztása révén, a víz kérdését az UNFCCC (az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye)  valamennyi jelenlegi és releváns munkaprogramjába építsék be a különböző léptékekben, valamint országosan a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokban.

A víz- és az éghajlatügyi vezetők felhívásukban sürgetik a kormányokat, hogy ébredjenek rá, hogy a víz az éghajlatváltozási megoldások része. A vezetők hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a globális vízügyi információs szolgáltatások révén megértsük a víz és az éghajlatváltozás közötti mély összefüggéseket. Ebben a végső felhívásban a víz- és éghajlatügyi vezetők kulcsfontosságú elveket fogalmaztak meg a víznek az éghajlatváltozási megoldásokba való integrálása érdekében.

A felhívással azt szeretnék elérni, hogy a nemzeti víz- és éghajlatügyi szakpolitikák és intézkedések összhangban működjenek a globális éghajlati és vízügyi célok és célkitűzések elérése érdekében, minden szinten, a többoldalú folyamatok támogatásával.

A víz- és éghajlatügyi vezetők felszólítják a nemzeti kormányokat, hogy a nemzetközi közösség támogatásával tegyenek meg három intézkedést. Hangolják össze szakpolitikákat: a vízkészletekkel való gazdálkodás és az éghajlati intézkedések összehangolása a nemzeti éghajlati és vízügyi célkitűzések elérésének támogatása érdekében, amelyek mellett mindannyian elköteleztük magunkat. Valósuljon meg kölcsönös támogatás: a szakpolitikával és gyakorlattal kapcsolatos tapasztalatok és ötletek megosztása, valamint az elfogadott elvek és iránymutatások kidolgozása. A harmadik pont az érvényesítés: közös munka annak érdekében, hogy a víz témája beépüljön az UNFCCC valamennyi jelenlegi és releváns munkaprogramjába, valamint országos szinten a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokba.

forrás: MTI 12-01

Az intenzív tüzek, köztük a Földközi-tenger, Észak-Amerika és Szibéria forró pontjain keletkezett tüzek több mint 2,7 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a nyáron. Júliusban és augusztusban is havi rekordot döntött a tüzekből fakadó károsanyag-kibocsátás. A júliusi kibocsátás több mint fele az észak-amerikai és szibériai tüzeknek tudható be.

Európában a mérési adatok feljegyzésnek kezdete óta az idei volt a legmelegebb nyár, és a Földközi-tenger térségében is megdőlt a hőmérsékleti rekord, akárcsak az Északi-sarkvidék és Kanada egyes részein.
Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a szárazság és a hőhullámok pedig idén a Földközi-tenger térségében számos erdőtüzet okoztak, nagy mennyiségű füstszennyezést bocsátva ki.

Az Északi-sarkvidéken – amely 2000 óta több mint kétszer olyan gyorsan melegedett, mint a bolygó többi része – június és augusztus között 66 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe a Copernicus szolgálat adatai szerint.

Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központhoz tartozó Copernicus vezető tudósa és erdőtűzszakértője közleményében kiemelte, hogy a nyáron megfigyelt erdőtüzekkel kapcsolatban a számuk, az érintett területek nagysága, a tüzek intenzitása és elhúzódása is szokatlan volt.

Az északkelet-szibériai Jakutföldön például június óta égtek az erdőtüzek, és csak augusztus végén kezdtek visszahúzódni, egyes tüzek pedig még szeptemberben is folytatódtak – mondta Parrington. Eközben Kanada egyes részein, a csendes-óceáni térség északnyugati részén és Kaliforniában június vége, július eleje óta nagy kiterjedésű erdőtüzek pusztítanak.

Parrington magyarázata szerint a globális felmelegedés miatt aszályosabb és melegebb időjárás fokozza a tűzveszélyt. A szakember figyelmeztetett arra, hogy az elkövetkező hetekben is további tüzek várhatóak, az Amazonas vidékén és Dél-Amerikában is.

forrás: greenfo