Az ENSZ 2024-es biodiverzitásról szóló konferenciáján (COP16) az Erdők és Víz Napja alkalmából bemutatott The Forest Factor: Az erdők védelmének, helyreállításának és fenntartható kezelésének szerepe a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer végrehajtásában című kiadvány kiemeli az erdők biológiai sokféleségének megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer (KMGBF) céljainak és célkitűzéseinek elérésében.

A KMGBF-jelentés, amelyet a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) vezetett, olyan globális kihívásokkal is foglalkozik, mint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés, és megoldásokat mutat be az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordítására és az erdei ökoszisztémák egészségének javítására. Az érdekelt felek számára gyakorlati szakpolitikai ajánlásokat és utakat határoz meg, amelyek segítik őket a KMGBF céljaihoz való igazodásban.

„Ez a jelentés egyértelmű üzenetet közvetít: a megőrzés, a helyreállítás, a fenntartható gazdálkodás és használat kulcsfontosságú a KMGBF céljainak eléréséhez” – mondta Zhimin Wu, az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség elnöke és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete erdészeti részlegének igazgatója. „Ez egy kulcsfontosságú pillanat a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás, az éhezés és a szegénység összekapcsolására, ahogyan a 2024-es ENSZ Biodiverzitás Konferenciától a 2025-ös ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáig tartunk”.”

Az erdők adnak menedéket a szárazföldi biológiai sokféleség 80%-ának, beleértve több madár-, hüllő- és emlősfajt, mint bármely más élőhely. Ugyanakkor az erdei fajok kihalásának globális mértéke jelenleg 1000-szerese a történelmi normáknak.

Az erdők jelentős gazdasági értékükön és az erdőirtás és -pusztulás miatt bekövetkező biológiai sokféleség csökkenésének hatalmas költségein túl az erdők éghajlat-szabályozásban betöltött szerepét is kiemeli a jelentés.

Az erdők nagyobb figyelmet igényelnek

Az erdők a Föld felszínének 31 százalékát borítják, és kulcsszerepet játszanak a megélhetés biztosításában, valamint a világ szárazföldi biológiai sokféleségének nagy részét befogadják. Emellett irányítják a szén-, víz- és energiacserét, és más ökoszisztémákat, például az édesvízi és a tengerparti tengeri környezetet is támogatják. Jelentős hozzájárulásuk ellenére továbbra is kihívásokkal kell szembenézniük.

Az éghajlatváltozás, az erdőirtás, az erdőpusztulás, az erdőpusztulás, a fajok kizsákmányolása és az invazív fajok terjedése hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez, míg a CBD-CPF jelentése szerint a gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek a globális fafajveszteség közel 33 százalékáért felelősek.

Mindezek kihívást jelentenek a KMGBF céljainak és célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, amelyek alapvetően kapcsolódnak az ENSZ erdőkre vonatkozó stratégiai tervéhez. A jelentés szerint az egyetlen út az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás és az erdővédelem javítása, valamint annak biztosítása, hogy az erdőgazdálkodás jobban beépüljön a nemzeti biodiverzitási stratégiákba és cselekvési tervekbe.

Emellett az erdőket egyedi jellegük ellenére gyakran összevonják más típusú ökoszisztémákkal a biológiai sokféleség megőrzése, helyreállítása és fenntartható kezelése tekintetében. Ez azt jelenti, hogy gyakran nem kapják meg a szükséges figyelmet – hangsúlyozza a jelentés.

Az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség (CPF) 16 olyan nemzetközi szervezet ügynökségközi partnersége, amelyek jelentős erdőprogramokkal rendelkeznek. Tagjai együtt dolgoznak azon, hogy támogassák az országokat a biológiai sokféleség megőrzését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak mérséklését, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó erdészeti intézkedések fokozásában.

forrás: FAO/CPF

A Collaborative Partnership on Forests (CPF) Kommunikátorok Hálózatának közös kezdeményezése ma új kezdeményezést indított a fenntartható módon termesztett fából készült termékek nagyobb arányú használatának ösztönzésére, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú stratégiája.

A Grow the Solution kezdeményezés, amelyet 2024. májusában, az ENSZ Erdészeti Fórumának 19. ülésszakán jelentettek be New Yorkban, arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntartható faanyag milyen sokféleképpen járul hozzá az éghajlat-semlegességhez és az ellenálló képességhez.

„A fenntartható faanyag helyettesítheti a nagyobb szénlábnyomú anyagokat, és ez a kezdeményezés arra törekszik, hogy a nagyközönséggel megismertesse, hogy az erdőket meg lehet védeni a károsodástól és az illegális tevékenységektől, ugyanakkor fenntartható módon is lehet fát termelni belőlük” – mondta Zhimin Wu, a CPF – ami 16 nemzetközi szervezetet, intézményt és titkárságot tömörítő, jelentős erdészeti programokkal foglalkozó ügynökségközi partnerség – elnöke, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) erdészeti osztályának igazgatója.

Az üzenet megerősítése

A Grow the Solution kezdeményezés multimédiás csatornákat, globális rendezvényeket és képzési műhelyeket fog használni ennek az üzenetnek a közvetítésére, a tudatosság globális növelésére a nagyközönség, a politikai döntéshozók, a magánszektor és a civil társadalom körében. Végső soron arra törekszik, hogy a fogyasztók és a vállalkozások kellően tájékozottak legyenek ahhoz, hogy a fenntartható faanyagokat előnyben részesítsék a kevésbé fenntartható anyagokkal szemben.

A fenntartható fa rendkívül sokoldalú, megújuló anyag, amely a szén-dioxidot egész élettartama alatt tárolja, és életképes alternatívát kínál az olyan anyagokkal szemben, mint a beton, az acél, a műanyag és a szintetikus szálak, amelyek gyakran nagy terhet rónak a természetre és a környezetre.

A fenntartható módon kezelt erdőkből származó fa használata az építésben például akár 60 százalékkal is csökkentheti az épületek szén-dioxid-kibocsátását.

A kutatás, a tudomány és az innováció is egyre jobban kitolja a fával végezhető munkák határait, és egyre több anyagot helyettesíthet.

„A fenntartható módon kezelt erdők létfontosságú szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, a biológiai sokféleség védelmében és az élelmezésbiztonsághoz való hozzájárulásban, az Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez való számos hozzájárulásuk mellett” – mondta Wu.

„Az erdészeti termékek fenntartható termelésének és kereskedelmének fellendítése segíthet a szegénység felszámolásában, a fenntartható megélhetés és gazdasági jólét előmozdításában, valamint a zöld fellendülés támogatásában.”

Politikai támogatás

2022 májusában a XV. erdészeti világkongresszus – a világ legnagyobb erdészeti találkozója – elismerte, hogy a globális kihívások megoldása érdekében a fához kell fordulni. A kongresszus eredményében, a Szöuli Erdészeti Nyilatkozatban felszólított arra, hogy a legális, fenntartható módon termelt fában rejlő teljes potenciált az építőipar átalakítására, megújuló energia és innovatív új anyagok biztosítására, valamint a körkörös biogazdaság és az éghajlat-semlegesség felé való elmozdulásra kell felhasználni.

2022 márciusában az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése úgy határozott, hogy 2024-ig tárgyalásokat folytat egy nemzetközileg jogilag kötelező érvényű eszközről a műanyagszennyezés megszüntetése érdekében – ez a lépés, ahol a fa mint alternatív anyag segíthet betölteni a hiányt. A múlt hónapban a kanadai Ottawában tartott tárgyalásokon előrelépés történt egy globális szerződés kidolgozásában.

A „Grow the Solution” (Növesszük a megoldást) kezdeményezést a CPF két közös kezdeményezése – a CPF Kommunikátorok Hálózata és a Fenntartható fa a fenntartható világért– égisze alatt, valamint a regionális erdészeti kommunikátorhálózatok támogatásával támogatják.

Kapcsolódó linkek

• Grow the Solution
• Az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség

szerk/ford: Tóth János, forrás: CPF