A faépítészet már rég nem csak hétvégi házakról, erdei kabinokról vagy látványos dizájnmegoldásokról szól. A korszerű, előre gyártott fapanelekből ma már családi házak, szálláshelyek, középületek, sorházak és akár többszintes városi ráépítések is készülhetnek. Magyarországon még mindig viszonylag újszerűnek számít ez az építési mód, de a nemzetközi példák és az itthoni referenciák alapján egyre nagyobb bizalom épül köré.

A CLT-technológia lényege: tömör fa, gyári pontosság

A CLT, vagyis a cross laminated timber lényege, hogy a farétegeket egymásra merőlegesen ragasztják és préselik össze. Az így létrejövő panelekből nagyméretű fal- és födémelemek készülnek, amelyeket gyári körülmények között, pontos méretre gyártanak le, majd az építkezés helyszínére szállítanak.

Ez a módszer egészen más tempót diktál, mint a hagyományos építkezés. 

Egy családi ház szerkezete néhány nap alatt felállítható, nagyobb léptékben pedig akár néhány hét alatt elérhető a szerkezetkész állapot. 

Huszár András szerint a CLT egyik legnagyobb előnye éppen ez: a folyamat sokkal kiszámíthatóbb, feszesebb és tisztább, mint a megszokott építőipari menetrend.

Nem könnyűszerkezetes ház, hanem tömörfa épület

A CLT-t itthon sokan automatikusan a könnyűszerkezetes építkezéshez sorolják, Huszár András szerint azonban ez félrevezető. A CLT nem vázas rendszer, hanem maga a tömör fal a tartószerkezet. Súlyában is közelebb áll a téglához, mint a klasszikus könnyűszerkezetes megoldásokhoz: miközben egy köbméter könnyűszerkezetes ház nagyjából 250 kilogramm, a CLT 500-550 kilogramm körüli. Ez a tömörség a használati érzetben is megjelenik.

Aki belép egy CLT-házba, nem egy ideiglenes vagy könnyed szerkezetet érzékel, hanem egy stabil, masszív épületet. A fa természetes atmoszférája közben otthonosabb, melegebb belső teret adhat, mint sok hagyományos építőanyag.

Gyorsabb kivitelezés, kiszámíthatóbb büdzsé

A CLT nem feltétlenül attól lesz olcsóbb, hogy maga az alapanyag lényegesen kevesebbe kerül. Az előnye inkább a tervezhetőségben, a gyorsaságban és a kisebb kivitelezési kockázatban van. A pontos előkészítés miatt kevesebb a rögtönzés, a panelek gyártmánytervi szinten készülnek, a helyszínen pedig már csak az összeszerelés történik. Ez különösen városi ráépítéseknél, tetőtér-beépítéseknél és sűrűn lakott környezetben lehet nagy előny. Rövidebb ideig kell daruzni, kisebb a zaj, tisztább az építkezés, és kevesebb ideig terheli a környéket a kivitelezés. 

Huszár András szerint akár hónapokkal is rövidülhet egy projekt menetrendje.

Tűz, víz, földrengés: ezektől félnek a legtöbben

A faépületekkel kapcsolatban az egyik leggyakoribb félelem a tűzbiztonság. A szakértő szerint ez azonban sokszor tévhit: a tömörfa másként viselkedik, mint a vékony gyújtós. A CLT felülete tűz esetén elszenesedik, a beégési idő pedig jól számítható. Szerinte ebből a szempontból a technológia nem teljesít rosszabbul a hagyományos megoldásoknál.

A vízre és a párára ugyanakkor figyelni kell, ahogy minden épületszerkezetnél:

• a megfelelő párazárás, 
• rétegrend 
• és tervezés – kulcskérdés. 

Ha ezek rendben vannak, a faszerkezetek nagyon hosszú élettartamúak lehetnek: több száz éves tetőszerkezetek és faépületek is bizonyítják, hogy a jól megóvott fa időtálló anyag.

A magyar piac még tanulja a CLT-t, de már nyitottabb

Magyarországon a CLT aránya még alacsony, jóval kisebb, mint például Ausztriában, ahol a faépítészet sokkal nagyobb hagyománnyal és ipari háttérrel rendelkezik. Itthon a bizalom lassabban épül, részben a korábbi könnyűszerkezetes építkezések vegyes tapasztalatai miatt.

A helyzet azonban változik. A Hello Wood már nemcsak kabinokat, hanem családi házakat, szálláshelyeket, hotelt, iskolát és külföldi projekteket is épít ezzel a technológiával. Huszár András szerint a következő években óvodák, iskolák, kisebb középületek és városi ráépítések területén is egyre többször jelenhet meg a CLT.

Aki ilyen házban gondolkodik, annak a legfontosabb tanács: már a tervezés korai szakaszában vonjon be tapasztalt szakembereket. 

A CLT akkor működik igazán jól, ha a koncepció, a költségkeret, a gépészet és a kivitelezés nem külön életet él, hanem már az elején összehangolt rendszerként épül fel.

forrás: VG.hu

Az építkezésekről szóló történetek szinte kivétel nélkül ugyanarra a pontra futnak ki: a végén minden sokkal többe került, mint ahogy azt eredetileg tervezték a tulajdonosok. A közbeszéd ezt gyakran balszerencsének, piaci környezetnek vagy „az építőipar természetének” tudja be. A nemzetközi adatok azonban jóval kijózanítóbb képet rajzolnak. A McKinsey & Company 2023-as globális kutatása szerint a nagy építőipari projektek 98 százalékánál fordul elő költségtúllépés vagy határidőcsúszás, ráadásul átlagosan az eredeti költségvetés 80 százalékát elérő mértékben. 

A számok mögött nem elsősorban alapanyaghiány vagy munkaerőgondok állnak, hanem egy sokkal kevésbé látványos, mégis drágább tényező: a tervezés és a kommunikáció hiányosságai, amelyek természetesen a családi házaknál is jellemzőek.

Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője szerint a magyar gyakorlatban különösen erős az a tévhit, hogy a tervezés csupán szükséges adminisztráció: „Sokan úgy tekintenek a tervre, mint egy kötelező papírra, amin túl kell esni az engedélyhez, miközben a »valódi« munka majd a helyszínen kezdődik. A valóság ennek épp az ellenkezője. A ház végső ára nem a betonozásnál vagy a falazásnál dől el, hanem akkor, amikor az első vonalat meghúzzuk. Ha ott nincs végiggondolva minden, az később milliókban mérhető bizonytalanságot jelent.”

Amikor a terv szép, de nem megvalósítható

Hogy miért ilyen drága az utólagos bizonytalanság, arra egy másik kutatás ad pontos választ. Az elemzés szerint a költségtúllépések 56,5 százalékát menet közbeni dizájnmódosítások okozzák, további 34,5 százalékuk pedig eleve tervezési hibákra vezethető vissza. Az időkésések 40 százaléka is ezekből a döntésekből fakad. Vagyis nem a kivitelezés „csúszik meg”, hanem a koncepció változik túl későn.

A gyakorlatban ez gyakran úgy jelenik meg, hogy az ügyfél beleszeret egy látványos tervbe, amelyről csak a kivitelezés során derül ki, hogy statikailag, költségben vagy anyaghasználatban nem tartható.

„Mi ezt sokszor »építészeti rajzfilmnek« hívjuk” – fogalmaz Bogdán Attila. „Papíron vagy látványterven minden működik, a valóságban viszont nem. Ilyenkor nem rosszindulat van, hanem hiányzó mérnöki kontroll. Ha az elején nem mondjuk ki, hogy valami nem jó, vagy egy elképzelés túl drága lesz, akkor ezt a konfrontációt a végén a megrendelő pénztárcája fogja elszenvedni.”

A kommunikációs Bermuda-háromszög, ahol a pénz eltűnik

A költségtúllépések egyik legtipikusabb terepe az ügyfél–építész–kivitelező közötti kommunikáció. Az információ gyakran töredezetten jut el egyik szereplőtől a másikig, és mire a kivitelezés elkezdődik, már senki sem ugyanazt érti a terv alatt. A változtatások ilyenkor láncreakciót indítanak el: újraszámolás, újrarendelés, bontás, csúszás.

Főként a CLT (Cross Laminated Timber) technológiánál nagyon fontos a tervező és kivitelező együttműködése. Bevált szokás, hogy az építész rajzol, a kőműves pedig a helyszínen falaz, aztán jön a gépész, villanyszerelő stb., de ennél a technológiánál mindennek a helyét előre tudni kell, mert már a tervezésnél, gyártmánytervezésnél bele kell tervezni. 

„Egy helyszíni ötlet sokszor apróságnak tűnik” – mondja Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője. „De ha egy már szerkezetkész háznál módosul egy lépcső, egy nyílás vagy egy gépészeti vezeték nyomvonala, az statikai és gyártási kérdéssé válik, és nagyon gyorsan többmilliós pluszköltséggé nőhet. A mérnöki irodánk specialitása kimondottan az, hogy közösen kommunikálunk a tervezővel,  ügyféllel, és együtt dolgozunk minden szakági tervezővel.”

A tervezés mint pénzügyi biztosíték

A mérnöki gondolkodás egyik alaptétele, hogy a hibák kezelése a tervezési fázisban a legolcsóbb. 

„Mi egy speciális faépítészeti szoftvert használunk, és először számítógépen építjük fel a házat a gyártmánytervezés során” – magyarázza a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője. „Ütköztetjük a szakágakat, így kiderül, ha valami nem fér el, vagy keresztezi egymást. Egy fal eltolása a monitoron egy óra munka. Ugyanez a fal a helyszínen már bontást, hulladékszállítást és újraépítést jelent.”

A pontos tervezés nemcsak műszaki, hanem pénzügyi biztonságot is ad. Egy kiszámítható költségvetés a banki finanszírozásnál is kulcskérdés, hiszen egy elszálló projekt könnyen ellehetetlenítheti a hitel folyósítását.

Ezt a tervezési fegyelmet különösen igénylik az előregyártott rendszerek, például a CLT (Cross Laminated Timber) technológiák, amellyel Bogdán Attila és csapata is dolgozik. Ennél a megoldásnál a falak és födémek üzemben, milliméteres pontossággal készülnek el, így a helyszínen már nincs lehetőség improvizációra.

A precíz előkészítés eredménye nemcsak a költségekben, hanem az időben is megjelenik: a tapasztalatok szerint CLT-vel egy családi ház szerkezete napok alatt felállítható. Végül pedig a fa természetes páraszabályozó képessége és hőtároló tömege nemcsak alacsonyabb rezsit, hanem igazoltan egészségesebb, stresszmentesebb lakókörnyezetet biztosít a majdani lakóknak.

forrás: ProfitLine

A kutatási beszámoló az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napján (2024. november 4.) került bemutatásra, az eseményre készült kiadványban (is) elérhető.

Szerzők: Bejó László és Ahmed Altaher Omer Ahmed – Soproni Egyetem, Alkalmazott Tudományi Intézet

BEVEZETÉS

A nemesnyárakat különböző fajok keresztezésével hozták létre. Ezek közül Magyarországon legjellemzőbb az ún. Euramerikai nyárak (Populus´ euramericana) csoportja, amelyeket Populus nigra és a Populus deltoides fajok keresztezésével hoztak létre, és amelyeknek számos fajtája létezik, melyek különböző jellemzőket mutatnak. Ezeknek a fajtáknak a nagy része jellemzően világosabb színű és homogénebb szerkezetű, mint a hazai nyárak; inkább a fenyő faanyagokra emlékeztetnek. Mivel a XX. sz. második felében kizárólag ezeket használták gyors növekedésű ültetvények telepítésére, jelenleg nagy mennyiségű nemes nyár alapanyag áll az ipar rendelkezésére.

Hazánk klímájának felmelegedése és aridifikációja miatt a faipar hagyományos alapanyagai (nemes tölgy, bükk, nemes nyár) egyre kevésbé képesek megélni; helyüket más, jelenleg kevéssé hasznosított fafajok (pl. cser, nyár, gyertyán) veszik át (Borovics és tsai. 2024). Magas vízigényük, valamint az őshonos fajokat preferáló szakpolitikai döntések folytán erdeinkben a nemes nyárak visszaszorulása várható. A hazai faipar számára jelentős kihívást fog jelenteni a jelenleg alul használt, gyengébbnek tartott alapanyagok hasznosítása.

A Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának egyik fontos kutatási célkitűzése, hogy segítse a hazai ipar alkalmazkodását, felkészülését a változó alapanyagbázis hasznosítására. Vizsgáljuk az új alapanyagok műszaki paramétereit, tartósságát, és olyan innovatív anyagok és termékek fejlesztésén dolgozunk, amelyek a jövőben várható alapanyagok hasznosítását lehetővé teszik. Ennek része olyan teherviselő faalapú építőelemek fejlesztése, amelyek alul-hasznosított hazai alapanyagokból gyárthatók, jelentős hozzáadott értékkel.

CLT (kereszt-laminált építőlemez) hazai fafajokból

A közelmúltban fejeződött be egy jelentős kísérletsorozat, amely a hazai fafajok alkalmasságát vizsgálta CLT (Cross Laminated Timber) gyártására (Altaher és tsai. 2023).

Ez a termék, mely 3-17, keresztirányban elhelyezett tömör fa lamellából készül, jelenleg az egyik legnépszerűbb építőanyag Európa- és világszerte; éves értékesítési volumene 2023-ban 2,8 millió m3 volt (Liu és tsai. 2023). Népszerűségét nem kis mértékben a jelentős mennyiségű beépülő faanyagnak, és az abban tárolt, a légköri CO2-ból származó szénnek köszönheti.

A Németországban és Ausztriában kifejlesztett építőanyag jellemzően fenyő alapanyagból készül. A világszerte felhasznált mennyiség legnagyobb része egészen a közelmúltig ebből a régióból származott (Brandner és tsai 2016), azonban az alapanyagkészletek ma már nem tudják kielégíteni a jelentős igényt. Emiatt ma már egyre gyakoribb mindenhol a helyi alapanyagok használata, és egyre nagyobb az érdeklődés a lombos alapanyagok iránt is. Hazánkban korábban már történt próbálkozás CLT fejlesztésére nyár alapanyagból (Marko és tsai. 2014), de a kutatás eredményei csak részben voltak
biztatóak.

A kutatás során 3 féle alapanyagból (műszárított és szilárdságilag osztályozott C24-es lucfenyő, műszárított bükk és nemes nyár pallók) készültek 3 rétegű CLT panelek, többféle kombinációban (1. táblázat). A panelek vastagsága 45 mm, táblaméretük 1000×600 mm volt. A panelek hideg-ragasztással készültek, szerkezeti poliuretán ragasztó alkalmazásával. Az elkészült lemezekből 10-10 db, 45x45x1000 mm méretű hajlító próbatest készült, amelyeket a MSZ EN 408:2010+A1:2012 szabvány előírásainak megfelelően hajlító vizsgálatnak vetettünk alá. Ennek során a próbatestek tönkremenetelének módját
is feljegyeztük. A hajlító próbatestek végéből kisebb próbatestek kerültek kialakításra, a sűrűség valamint a nedvességtartalom meghatározására (kiszárításos módszer.) A panelek és próbatestek kialakítását, valamint a hajlító vizsgálatot az 1. ábra szemlélteti.

A 2. ábra mutatja a különböző paneleken mért hajlítószilárdság értékeket. A rugalmassági modulusz (MOE) értékei hasonló tendenciákat mutattak, bár a különbségek kevésbé voltak kiugróak. Mint az eredményekből jól látható, a nyár CLT eredményei lényegesen meghaladták a hagyományos fenyő CLT szilárdságát és rugalmassági moduluszát.

A bükk panelek eredményei a vártnak megfelelően jóval meghaladták a fenyő és a nyár lemezek szilárdságát, és az eredmények nem voltak szignifikánsan gyengébbek, ha a középső lamellát nyár anyaggal helyettesítettük.

Érdekes módon a nyár középréteg alkalmazása valamelyest javította a fenyő panelek teherbírását. Ugyanakkor a fenyő középréteg alkalmazása jelentős szilárdságcsökkenést okozott a bükk lemezek esetében. Ennek az oka az, hogy ezeknek a próbatesteknek a nagy része ragasztóréteg-elválással ment tönkre, míg a többi kombináció esetében ez nem volt jellemző. Ennek a pontos oka ismeretlen, azonban vélhetőleg a két fafaj közötti nagyon jelentős sűrűségeltérésre vezethető vissza. A további elemzés azt is kimutatta, hogy erős pozitív korreláció van a lemezek átlagos sűrűsége, valamint azok hajlítószilárdsága között. Ez alól kivételt képeznek a BNB lemezek, aminek az oka egyértelműen a fent említett rétegelválás.

A kísérleti lemezeket összehasonlítva a piacon kapható különböző LSL anyagokkal megállapítottuk, hogy az összes kísérleti lemez megfelel egy alacsonyabb kategóriájú CLT lemez értékeinek, vagy meghaladja azokat. Különösen biztató a nyár alapanyag kiemelkedő teljesítménye.

Sajnos az eredmények nemes nyár alapanyagra vonatkoznak, így nem tudni, hogy a hazai nyár mennyire felelne meg a CLT gyártás céljaira. Szakmai körökben többen rámutatnak, hogy a hazai nyár műszaki és alaki tulajdonságai többnyire nem felelnek meg az ilyen jó minőségű alapanyag kritériumainak, míg mások látnak fantáziát benne. Ennek eldöntésére elsősorban a hazai nyár fűrészipari kihozatali vizsgálatára lenne szükség.

A kísérletek tovább folynak, de valószínű, hogy magasabb hozzáadott értékű építőanyagok gyártásával jobb eredmények érhetők el a hazai nyár hasznosítása tekintetében.

LVL (rétegelt furnér tartó) alul-hasznosított fafajokból

Az LVL (Laminated Veneer Lumber) egy másik nagyon sikeres fejlesztés, amely a 80-as években Észak-Amerikában indult útjára. A műszaki furnérokból készülő LVL tartó a rétegelt lemezre emlékeztet, azonban attól eltérően a furnér rétegek száliránya párhuzamos.

Az LVL vastagabb, mint a rétegelt lemez (jellemzően 40-50 mm), és a hosszmérete is jóval nagyobb (általában 5-6 m, de akár a 13 métert is elérheti vagy meghaladhatja.) Európában először Finnországban kezdték gyártani, de ma már több gyártó is kínál LVL tartókat, melyek többnyire lucfenyőből készülnek, de nemrégiben a német Pollmeier cég nagy sikerrel vezette be a bükk LVL tartókat az európai piacon (Hakkarainen 2020)

Hazai kutatók több ízben is foglalkoztak LVL fejlesztéssel (Németh és tsai. 2004, Vilpponen és tsai. 2014), azonban a kísérletek biztató eredményei ellenére a hazai ipar egyelőre nem kezdett el érdeklődni a termék iránt. Nemrégiben újra elkezdődtek az LVL kutatások a Soproni Egyetemen, ezúttal kimondottan az alul-hasznosított fafajokra koncentrálva.

A kísérletek során I-214 olasznyár és csertölgy kombinációjával hoztunk létre különböző LVL lemezeket, és vizsgáltuk azok tulajdonságait. A lemezek gyártása során többféle rétegelrendezés készült 2,8 mm vastag nyár és 1,4 mm vastag cserfurnér, és kétféle szerkezeti ragasztóanyag (melamin-karbamid-formaldehid MUF, valamint metilén-difenil-diizocianát PMDI) felhasználásával, valamint lépcsőzetes présdiagrammal.

A lemezek lapmérete 40×40 cm, vastagsága 14 mm volt. A 3. ábra szemlélteti az elkészült kombinációkat. A tiszta nyár (N) és tiszta cser (Cs) lemezek MUF ragasztóval készültek; a kombinált lemezek (K1 és K2) MUF és PMDI ragasztós változatban is elkészültek. Az N jelű lemezből két példány is készült. Az alkalmazott préselési hőmérséklet 140 °C, a teljes présidő padig 13 perc volt mindkét ragasztó esetében.

A mechanikai tulajdonságok vizsgálatához a 400×400 mm lapméretű lemezekből 19 mm széles próbatesteket alakítottunk ki, így a próbatestek mérete 14x19x400 mm volt.
A próbatesteket univerzális anyagvizsgáló gépen, 3 pontos hajlítással vizsgáltuk, az MSZ EN 310:1999 szabvány szerint. 360 mm-es támaszközzel. A vizsgálat előtt a próbatestek tömegét is megmértük, így a sűrűségük is kiszámítható volt.

A 2. táblázat foglalja össze a legfontosabb mérési eredményeket. A várakozásnak megfelelően a legjobb eredményeket a cser LVL hozta, igen kis szórás mellett, ami a sok vékony réteg miatt nem meglepő. A nyár lemezek szilárdsága jócskán elmarad a csertől.

Nagyon jó volt a kombinált lemezek teljesítménye is, különösen a K2-es lemez, ahol a csertölgy a külső rétegekben található. A PMDI ragasztóval készült K1-es lemez szilárdsága a vártnál magasabb – ez vélhetően nem elsősorban a ragasztóanyagnak köszönhető, hanem a lemez magasabb sűrűségének (ami a véletlenszerűen kiválogatott, jobb minőségű furnéroktól ered. Ha a sűrűség hatását figyelmen kívül hagyjuk, akkor mindkét alkalmazott ragasztóanyag hasonlóan jó eredményeket hozott.

Fontos eredmény, hogy az összes lemez átlagos szilárdsági értéke jóval meghaladja az alapanyag szilárdságát. Ennek oka a jó minőségű alapanyag mellett a gyártási folyamat során létrejövő tömörödés és a ragasztóanyag szilárdító hatása. Ennél is fontosabb, hogy a szórásértékek konzisztensen alacsonyak, 10% alattiak. Ez szintén a faalapú anyagokra jellemző, mivel az alapanyagban található fahibák és gyengébb minőségű részek a szerkezetben szétoszlanak, és így konzisztensebb, megbízhatóbb tulajdonságok jönnek létre, ezért az LVL gerendák karakterisztikus szilárdsági értéke jellemzően az alapanyag 2-szerese, vagy annál is magasabb értéket vehet fel.

Az LVL kísérletek folytatódnak; jelenleg folyamatban van a hazai nyár furnérok beszerzése kimondottan ebből az alapanyagból készülő LVL tartókkal való kísérletezés céljából. Az alkalmazott ragasztóanyagok körét is kiszélesítjük, illetve előkészületben van egy együttműködés az LVL ipari gyártásával kapcsolatban.

LSL (rétegelt szálforgács tartó) hazai alapanyagból

A fejlesztések harmadik fontos iránya az ún. LSL (Laminated Strand Lumber) tartók fejlesztése. Ezek a tartók az OSB-hez használt hosszú-forgácsokhoz (ún. strandekhez) hasonló alapanyagokból épülnek fel, azonban az OSB-vel ellentétben a strandek orientációja mindenhol hosszirányú, így itt is egy fűrészáru helyettesítésére alkalmas terméket kapunk. Európában ez a termék kevésbé ismert, de Észak-Amerikában több, mint 300.000 m3, elsősorban fenyő és lágylombos anyagból készülő LSL-t állítanak elő és használnak fel évente (Hasan és tsai 2023.)

A Soproni Egyetemen 2023-ban kezdődtek el az LSL kifejlesztésével kapcsolatos kutatások. Ennek során először vegyes OSB strandekkel kezdtünk el kísérletezni, az optimális préselési paraméterek kiválasztása céljából. Ennek során kikísérleteztük az optimális ragasztóanyag-mennyiséget, célsűrűség értéket és présidőt egy 30 mm vastag, 400×400 mm lapméretű LSL számára.

A 2024-es évben elkezdődött a hazai- és nemes nyár strandek, valamint az abból készíthető építőipari anyagok vizsgálata és összehasonlítása. A kísérletekben használt strandeket a Swiss Krono Kft. vásárosnaményi üzeme gyártották le, amihez több, mint 1000 m3 (kb. 30 szállítmány) rönköt különítettek el mind hazai, mind nemes nyár anyagból. A cég által biztosított, szárított strandek nedvességtartalma kb. 4%. A DNS vizsgálatok eredményei alapján a nemesnyár strandek Populus nigra és Populus deltoides mintázatot mutatnak (tehát valamilyen Populus´ euramericana hibridnek felelnek meg), míg a hazai nyár strandek nemesítetlen Populus nigra alapanyagból készültek.

A projekt keretében a hazai és nemes strandek és strandalapú anyagok többféle tulajdonságát vizsgáljuk, beleértve:
− A strandek színjellemzőit;
− A strandek morfológiai tulajdonságait;
− A strandek nedvesíthetőségét és ragaszthatóságát;
− A nyár OSB fizikai és mechanikai jellemzőit;
− A nyár LSL fizikai és mechanikai jellemzőit

A kísérletek nagy része már lezajlott, jelenleg a strandalapú anyagok tulajdonságainak a vizsgálata, illetve az eredmények értékelése zajlik. Ebben a cikkben a strandek színinger jellemzőinek összehasonlítását tudjuk bemutatni.

Több, mint 300 véletlenszerűen kiválasztott strand vizsgálata történt meg mindkét alapanyagból, melyeken strandenként 5-5 színmérést végeztünk a korai és a késői pásztán. A CIELAB színkoordináták mérése minden megjelölt mérési helyen, mindegyik stranden, egy SPECTROPHOTOMETER d-2600CM műszer segítségével történt.

A 4. ábra mutatja a világosságmérés eredményeit, az 5. ábra pedig a piros színezetet.
A sárga színezet ehhez nagyon hasonló tendenciát mutat. Az eredményekből látható, hogy a hazai nyár korai pásztája világosabb, míg a kései pászta sötétebb, mint a nemes nyár esetében. A színtelítettségnél is hasonló tendenciát lehet megfigyelni. A teljes színinger-különbség (∆E*) értéke a korai pásztánál 2,675, ami észrevehető, de kis mértékű különbség, a kései pásztánál pedig 9,946, azaz nagy különbségnek számít.

Az eredményekből az látható, hogy a hazai nyár nem feltétlenül sötétebb (mivel a világosabb korai pászta aránya jóval magasabb strandeken belül), azonban a nagyobb színeltérések, nagyobb kontraszt miatt a hazai nyárból gyártott OSB és LSL várhatóan tarkább lesz, mint a nemes nyár esetében.

Az eredményeket árnyalja, hogy a hazai nyár strandekből előállított LSL lemezek a hőpréselés hatására erőteljesen megbarnultak, így, bár a hazai nyár strandek nem sötétebbek, a belőlük készülő termék színére ez nem feltétlenül igaz (6. ábra)

ÖSSZEFOGLALÁS

A bemutatott példák illusztrálják, hogy a magas hozzáadott értékű szerkezeti alapanyagok gyártása lehetőséget kínál a jelenleg alul-hasznosított hazai faanyagok hasznosítására. További kísérletekre és kutatásokra van szükség az optimális tulajdonságú, hazai nyárból, csertölgyből és egyéb, a jövőben meghatározóvá váló alapanyagokból készült, piacképes építőanyagok kifejlesztésére, és piaci bevezetésének előkészítésére. E kutatások jelenleg is folyamatban vannak a Soproni Egyetemen.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ez a kutatás a „TKP2021-NKTA-43” számú projekt keretében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg. Az alapanyagokat a BEK-Holz Kft., a JAF Holz Ungarn Kft. és a Swiss-Krono Kft. bocsátotta rendelkezésre. A kísérletekben közreműködtek, és a kutatás sikeréhez hozzájárultak: Dr. Alpár Tibor, Kozelka János, Mohammad Fakhori, Kun Gábor, Báder Mátyás és Takáts Dávid. A szerzők hálásan köszönik Dr. Benke Attila és Dr. Cseke Klára segítségét az alapanyag-fajták DNS-alapú azonosításában.

FELHASZNÁLT IRODALOM

• Borovics A., E. Kiraly and P. Kottek. 2024. Projection of the Carbon Balance of the Hungarian Forestry and Wood Industry Sector Using the Forest Industry Carbon Model. Forests 2024, 15, 600. doi: 10.3390/f15040600
• Brandner, R., G. Flatscher, A. Ringhofer, G. Schickhofer, and A. Thiel, 2016. Cross laminated timber (CLT): overview and development. Eur. J. Wood Wood Prod. 74(3):331–351, doi: 10.1007/s00107-015-0999-5.
• Hakkarainen, J. 2020. LVL Handbook Europe. 2nd ed. Federation of the Finnish Woodworking Industries. 226 pp. ISBN 978-952-94-2347-7
• Hasan, K.M.F., M. Bak, A.A. Altaher, J. Garab, P.G. Horváth, L. Bejó, T. Alpár 2022. Laminated strand lumber (LSL) potential of Hungarian and Central European hardwoods: a review. Eur. J. Wood Wood Prod. 82(2):245-264
• Liu, M. T. Huzita, A. Murano, C. S. Goh, and C. Kayo, 2023. Economic Ripple Effects Analysis of Cross-Laminated Timber Manufacturing in Japan. Forests 14(3):492, doi: 10.3390/f14030492.
• Marko, G., L. Bejo, and P. Takats. 2016. Cross-laminated timber made of Hungarian raw materials. IOP Conf. Ser. Mater. Sci. Eng., vol. 123, p. 012059, doi: 10.1088/1757899X/123/1/012059.
• MSZ EN 310:1999; Fa alapanyagú lemezek. A hajlítószilárdság és a hajlítási rugalmassági tényező meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület, Bp. 8 old.
• MSZ EN 408:2010+A1:2012. Faszerkezetek. Szerkezeti fa és rétegelt-ragasztott fa. Egyes fizikai és mechanikai tulajdonságok meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület, Bp. 39 old.
• Németh J., Szabadhegyi, Gy., Kovácsvölgyi G. 2004. LVL (Laminated Veneer Lumber) típusú, furnér alapú, szerkezeti célú anyagok előállítása hazai kitermelésből származó nyár klónok alapanyagbázisán. Faipar 52(3):6-9
• Vilpponen, E., Komán Sz., Bejó L. 2014. Nemesnyárból készült LVL mechanikai tulajdonságainak javítása lombos fafajokból készült furnérrétegekkel, I. rész: Roncsolásmentes vizsgálat és a tulajdonságok modellezése. Faipar 62(1):24-30.

forrás: Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap kiadvány, 2024

A kereszt rétegelt faanyag, vagy CLT, egy olyan tömeges fatermék, amely kemencében szárított, egymásra merőlegesen tájolt, majd szerkezeti panelekké ragasztott rétegeket használ. A lemez a fából készült rétegek derékszögben történő ragasztásával mindkét irányban kiváló szerkezeti merevséget biztosít.

Az 1923. augusztus 21-i szabadalom a következőket írja elő:

Az archívum szerint „feltaláltak egy (bizonyos) új és hasznos fejlesztést a kompozit fűrészáru területén, amelynek leírása a következő…”.

„Az így kialakított csíkokat vagy deszkákat ezután megfelelő hosszúságúra vágják, majd az ilyen hosszúságokat egymásra helyezik, hogy több réteget képezzenek, úgy, hogy az egyik rétegben lévő fa rostjai derékszögben haladnak a szomszédos rétegben lévő fa rostjaival.”

Továbbá, a közhiedelemmel ellentétben, Andrew Dunn állítása szerint a CLT-t az USA-ban találták fel, nem Európában! A szabadalom mögött Frank J Wars és Robert Watts állt, mindketten a Washington állambeli Tacoma, Piece városának polgárai.

Júniusban a Wood Central arról számolt be, hogy a Quince Market Insights által közzétett jelentés szerint a globális CLT piac a következő hét év során megháromszorozódik, és 2030-ra 1,66 milliárd dollárról 4,24 milliárd dollárra emelkedik.

A jelentés, amely 12 vezető CLT-gyártótól származó adatokat használ fel, a globális kereslet gyorsulását prognosztizálja Észak-Amerikában és Európában, az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig növekvő keresletet, amelyet Ausztrália, Japán, Kína és India táplál.

Naponta több CLT-épületet helyeznek üzembe a világ minden részén. A jelentés szerint a piac 14,3%-os növekedést mutat, az új gyártóüzemekbe történő tőkeberuházások pedig a termelés növekedését ösztönzik.

A múlt héten a Wood Central arról számolt be, hogy a NeXTimber csatlakozik a Xlam, a Cusp és több mint 20 importőrhöz, amelyek az ausztrál piacot látják el.

Új-Zélandon már működik a világ egyik legnagyobb CLT-gyára; a Red Stagg’s TimberLab és az Oji Fibre Solutions Kinleith Mill az új-zélandi kormány bejelentését követően CLT-üzemet kíván létesíteni.

A Timber Offsite Construction immár 24. éve egyike a három nemzetközi konferenciának, amelyek a faalapú előregyártással és a helyszíni építéssel foglalkoznak. Dunn úr elmondta a Wood Centralnak, hogy a program a fából készült épületek tervezésével és építésével foglalkozó tervező szakembereket célozza meg. A szeptember 11. és 12. között a melbourne-i Crown Promenade-on megrendezésre kerülő konferencia Dunn úr szerint nagyobbnak és jobbnak ígérkezik, mint valaha!

„Az elsődleges hangsúly a faipari technológia kereskedelmi célú alkalmazásain van. A program és az előadók az eddigi TOC-konferenciák közül a leglenyűgözőbbek” – mondta Andrew Dunn.

Az előadók között szerepel Andrew Ball, az oWoW elnöke, az USA első post and plate magasépületének fejlesztője. Ball úr az általa Kaliforniában fejlesztett oszlopos és lemezes (pontszerűen alátámasztott) fából készült magasépületeket fogja bemutatni.

A konferencia programját két ikonikus épület esettanulmánya, a perthi Murdoch University Boola Katitjin épülete és a melbourne-i Hines T3 Collingwood 15 emeletes faépülete teszi teljessé.

szerk/ford: Tóth János, forrás: WoodCentral 08-21

A fa fantasztikus anyag. Erős, sokoldalú, könnyű és az egyetlen megújuló építőanyag. A Holmen fűrészüzemeinek magas műszaki színvonala lehetővé teszi a méretek és minőségek széles skálájának előállítását. Ma már mindent kínálunk az asztalosipari faanyagtól és az építőipari kereskedők számára készült finomított termékektől kezdve a CLT és a ragasztott gerendaváz korszerű szerkezeti elemekig.

„A faipari termékek fejlesztésével az erdészeti üzletágunk természetes folytatása, és fontos eleme a Holmen stratégiájának, amely az erdő birtoklására és értéknövelésére irányul. A házakhoz és más épületekhez használt fatermékek jelentős éghajlati előnyökkel is járnak, mivel hosszú ideig tárolják a szenet, ugyanakkor kiváltják a betonból és acélból származó fosszilis kibocsátásokat” – mondta Johan Padel, a faipari termékekért felelős vezető alelnök.

Raktározás és testreszabás a ragasztott faanyagból Dél-Svédországban

Az évek során a Holmen fokozatosan fejlesztette az építőipari kereskedőkkel folytatott üzleti tevékenységét, nem utolsósorban a Martinsons felvásárlásával, amely a ragasztott gerendákat is felvette a termékkínálatába. A ragasztott fűrészárut a Västerbottenben található Bygdsiljum fűrészüzemben gyártják, ahonnan az ország egész területére szállítják a vevőknek. A teljes mennyiség mintegy felét az építőipari kereskedőkön keresztül szállítják. A Norrköping mellett található Braviken fűrészüzemben egy vágósor és egy elosztó raktár létesítése lerövidíti a szállítási időt a dél-svédországi ügyfelek számára, miközben csökkenti a szállítási költségeket és a termékek éghajlati lábnyomát.

Növekvő CLT-mennyiségek

A Bygdsiljum fűrészüzemben a szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló bővítés és beruházás szintén lehetővé teszi számunkra a CLT-termelés növelését. A CLT-ből készült szerkezeti elemek ablakok és ajtók kivágásainak elkészítéséhez használt új CNC marógép lehetővé teszi a kapacitás 50 százalékos növelését. Az új üzem várhatóan 2024 tavaszára lesz üzemképes.

„A feldolgozott fatermékek, különösen a CLT és a ragasztott gerendák iránti kereslet növekszik, és a faépítés iránti növekvő érdeklődéssel nagy lehetőségeket látunk az üzletág további fejlesztésére. A nagyobb mennyiségű hozzáadott értékű termékekbe történő beruházással és az építőipari kereskedőknek történő értékesítés növelésével megtesszük a következő lépést üzletágunk megerősítése érdekében” – mondta Olov Martinson, a Bygdsiljum fűrészüzem vezetője.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HOLMEN