A FAGOSZ szinte az alapítása óta építi a fagazdaságban működő vállalkozások adatbázisát, melynek mai formája a FATUDAKOZÓ weboldalon érhető el a teljeskörűen. Ezen cégek egyik szűkebb csoportja a 2009-ben a létrehozott (majd 2017-ben átöltöztetett, illetve 2025-ben új formátumra aktualizált) Hungarobinia weboldalra elhelyezett – akáccal foglalkozó, akác termékeket gyártók és/vagy forgalmazók köre.

Pár héttel ezelőtt életre hívtuk a tölgyekkel – angolul OAK – foglalkozó magyar (angolul hungarian) vállalkozásokat támogató tematikus weboldalunkat HungarOAK.hu névvel, elérhetőséggel.

Az oldal bemutatja a fontos tölgy-fafajokat, röviden bemutatja a feldolgozásukkal foglalkozó vállalkozásokat.

Az oldalra feltöltött faanyagok, fatermékek kategóriák szerint, és partnerenként is áttekinthetőek., mindegyikhez részletes termékleírás is közzé-tehető.

A weboldalt színesíti még a termékkörhöz kapcsolódó hírek, események követését lehetővé tevő „AKTUALITÁSOK” menüpont is.

Az oldal a magyar mellett elő van készítve az angol nyelvű működésre is. A partnerek, termékek, termékleírások feltöltése jelenleg is folyamatban van.

Természetesen örömmel vesszük minden érdekelt vállalkozás jelentkezését!

HungarOAK / HungaRobinia / FATUDAKOZÓ / FATÁJ / ERDŐINFO / ErdészInfo / Fából emberit

A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás az erdészeti tudomány és az erdőkezelés jelenlegi legfontosabb témája. Az elméleti kutatások mellett az állami erdészeti társaságok gyakorlati programokat is folytatnak: az egyik együttműködés keretében november végén két tonna Törökországból származó tölgymakk érkezett hazánkba. A kezdeményezés célja, hogy a szakemberek nagy területen alkalmazva vizsgálhassák a várható klímaváltozási trendekhez már alkalmazkodott szaporítóanyagból létrehozott erdők fejlődését, fejtette ki az államtitkár.

A török-magyar erdészeti együttműködési programot a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) által fejlesztett „klíma-előrejelző” alkalmazás és döntéstámogató rendszer alapozta meg. A „SiteViewer” szoftver segítségével a SOE ERTI kutatói kimutatták, hogy az évszázad közepétől hazánkban olyan klimatikus viszonyok várhatók, amelyek már ma is jellemzőek Törökország bizonyos területein. Mivel a fenntartható erdőkezelés során évtizedekre kell előre gondolkodni, ezért az erdészek törökországi, úgynevezett „klímaanalóg” erdőkből hoznak Magyarországra szaporítóanyagot, mondta Zambó Péter.

Az együttműködést a török és magyar szakemberek részletes előkészítő munkája előzte meg, melynek keretében az Agrárminisztérium is több ízben folytatott egyeztetéseket a Török Erdészeti Főigazgatóság (OGM) szakembereivel. A program során kifejezetten a hazánkban is őshonos tölgyfajok, mint a kocsánytalan tölgy és a csertölgy alkalmazkodásának megsegítésére fókuszálnak. A mintegy két tonnányi első szállítmány Törökország észak-nyugati, márvány-tengeri régiójából érkezett. A török tölgymakkot a Mecsekerdő Zrt. nemrég átadott hűtött makktárolójába szállították. A Mecsekerdő Zrt. mellett több állami erdészeti társaság – így a Bakonyerdő Zrt., a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a ZALAERDŐ Zrt. – is részt vesz a programban, melynek keretében erdősítésekben és csemetekertekben vetik el a déli származású szaporítóanyagot, valamint hazai tölgyesekbe ültetik elegyfaként, hogy növeljék az erdők ellenállóképességét. A felnövekvő fák tulajdonságait az állami erdőgazdálkodók, a SOE ERTI kutatói és az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakemberei folyamatosan monitorozzák. Érdekesség, hogy a kocsánytalan és csertölgy mellett ezzel a szállítmánnyal érkezett a hazánkban is őshonos, azonban a neve ellenére alig elterjedt magyar tölgy makkja is. A szárazabb és melegebb klímát jobban viselő magyar tölgy (Quercus frainetto) a jövőben a tölgyesek fenntartásának egyik fontos fafaja lehet.

A hazánk őshonos fafajainak déli származású szaporítóanyagát alkalmazva olyan aktív klímavédelmi cselekvési programot indítottunk, amely fontos alapot jelent a hazai erdők alkalmazkodó képességének növelése szempontjából – összegezte Zambó Péter államtitkár.

forrás: AM Sajtóiroda

Az október és a november eleje nemcsak a vad- és a szelídgesztenye szezonja, de az erdészeteknél a tölgymakk felvásárlásának időszaka is. A sikeres erdősítések alapfeltétele ugyanis, hogy megfelelő mennyiségű tölgycsemete álljon rendelkezésre. Ehhez minden évben több mázsa makkra van szükség. Szerencsére, amíg vannak az erdei munkát szerető, szorgos emberek, akik évről évre összegyűjtik a szükséges mennyiségű makkot, addig nincs akkora baj, de jellemzően az egész országban egyre nagyobb a hiány belőle. Az tölgyfaormányos bogaraknak „köszönhetően” ugyanis a makk nagy része még azelőtt lepottyant, hogy megérett volna.

Pedig sok makkra van szükség

Bakonyerdő Zrt.-nél például – jellemzően Pápa, Devecser, Keszthely környékén – a tavalyi szezonban összesen 930 mázsa makkot gyűjtöttek össze. Ennek a mennyiségnek a legnagyobb része csermakk volt, amelyből térségenként eltérő, de közepes termésnek számított.

Az előző évhez képest kevésbé tapasztaltuk a rovar- és gombakárosításokat a makktételeken. 80 százalékos csíraképességet állapítottak meg a többszöri vizsgálatok, mindemellett minőségileg is elfogadhatónak találták a kollégák a makktételeket – nyilatkozta idén januárban a FATÁJ online-nak a Bakonyerdő Zrt.

Kocsányos tölgy makkból 75,06; kocsánytalan tölgy makkból 143,70; csertölgymakkból 711,375; és vöröstölgymakkból 0,49 mázsát tudtak összegyűjtetni, amit felvásároltak, és ennek egy részét továbbértékesítették.

Az országosan gyenge KST makktermés miatt a KST makknak csak egy részét tudtuk beszerezni, a maradék szaporítóanyagot csemetével váltottuk ki. KTT és CST, VT makk igényünket a gyűjtésből sikeresen biztosítottuk. Az idei év őszi erdősítési szezonjában az erdőtelepítések és erdőfelújítások érdekében 340,26 mázsa makk vetése és 480 630 darab elültetése a feladat, ami 86 hektár makkvetést és 52 hektár csemeteültetést jelent” – közölték akkor.

Lehet még gyűjteni – így alakulnak idén a felvásárlási árak

Az idei évben a Bakonyerdő Zrt.-nél a makk felvásárlási árai (2021. szeptember 30-tól visszavonásig, módosításig) az alábbiak szerint alakul:

• Bükk: 2900 Ft/kg
• Kocsánytalan tölgy: 650 Ft/kg
• Kocsányos tölgy: 650 Ft/kg
• Cser tölgy: 400 Ft/kg
• Molyhos tölgy: 1000 Ft/kg
• Vörös tölgy: 150 Ft/kg

Ahogy a felhívásban írják, a felvásárlás elszámolásához őstermelői igazolvány és tárgyévre érvényesített betétlap vagy vállalkozói igazolvány és hozzá tartozó adószám szükséges. Kitétel még, hogy minimum 95 % csíraképességű és 95 % tisztaságú makkot vásárolnak fel. A minőségi előírást el nem érő makk esetén árcsökkentést alkalmazunk. A minőség megállapítására az átvétel során a helyi kolléga közreműködésével, a gyűjtő jelenlétében kerül sor.

De az ország számos egyéb pontján is fizetnek a szorgos makkgyűjtőknek. A Zalaerdő Zrt. Bajcsai Csemetekertjében fel is vásárolják a kocsányos és a kocsánytalan tölgy, a csertölgy, a vöröstölgy, a feketedió, a bükk és az erdeifenyő termését.

• Az idei átvételi árakat a Zalaerdő honlapján lehet megtalálni: ITT
• A Vérteserdő felhívását, árakkal pedig ITT találjátok!
• Ha Somogy megyében gyűjtenétek, ITT nézzetek körül!

Figyelem, nem lehet csak úgy makkot gyűjteni!

A legfontosabb, hogy hazai állami és magánerdeink többségében tilos makkot gyűjteni – minden esetben engedélyt kell kérni! Természetvédelmi területen szintén tilos, illetve szintén engedélyhez kötött a gyűjtés. Az erdészetek például névre szóló gyűjtési engedélyt adnak ki, amin rajta szerepel, kinek a nevére szól, a hátoldalán pedig a kerületvezető erdész – akinek a területéről gyűjtik a makkot – ellenjegyzi, hogy hol szabad makkot gyűjteni.

Kerített területeken, erdősítésekben, bontóvágások területein szintén tilos a makkgyűjtés!

Nem mindegy milyen az a makk

A földre hullott érett, barna színű makkok alkalmasak a gyűjtésre. Ez azért is fontos, mert fafajtól függően 6 hónaptól 2 évig tarthat beérésük időtartama. A zöld, fekete, elszíneződött makkok gombás betegségre vagy rothadásra, a makkon látható apró lyukak pedig zsizsik vagy más kártevő jelenlétére utalnak, az egyértelmű penészedésről nem is beszélve, így ezeket értelemszerűen nem gyűjtjük.

A makkok gyűjtési ideje általában szeptember-október- november elejére esik, ám az érési idők fajonként és országrészenként némileg eltérhetnek. Először az éretlen és beteg termések hullanak le.

A gyűjtéshez mindenképpen jól szellőző zsákokat használjunk, amelyben tárolhatjuk is a makkot a feldolgozásig. Műanyagzacskókban biztosan gyorsan be fognak penészedni a magas víztartalmú termések.

Makkoltatás szokása régen

A makk az erdei állatok egyik legfontosabb táplálékforrása ott, ahol tölgyek előfordulnak. Tartalmaz makkot a madarak (varjúfélék, galambok, egyes récék és több harkályfaj) étrendje is. Az apró termetű emlősök közül az egerek, mókusok és számos más rágcsáló eszi. A nagyobb testű állatok közül a disznófélék (vaddisznó), medvék és szarvasfélék fogyasztják. Az őz étrendjének 25%-át is kiteheti ősszel. Egyes állatok, például a lovak számára toxikus a fogyasztása. Egykor, főleg ínséges időkben emberi táplálékforrásként is felhasználták például lisztté őrölve, de a bükkmakk alkalmasabb erre a célra.

Egyes nagyobb tölgyerdőkben szokás volt régi időkben a „makkoltatás” is. Ez egy ősi, extenzív hizlalási mód volt, a kukorica és a burgonya elterjedése előtt, melynek során a sertéseket októberben-novemberben az alkalmi legelőként szolgáló tölgy- és bükkerdőkbe hajtották, ahol a gazdag makktermést fogyasztották, míg az el nem fogyott vagy a nagy hó nem akadályozta a makkoltatást (ez esetben tavasszal visszahajtották őket). Kisebb szerepet játszott a juhok, kecskék és szarvasmarhák takarmányozásában.

Emberi fogyasztásra alkalmas?

A tölgyfamakkot régen gyógytáplálékként is számon tartották, a megpörkölt makkokból készített „makk-kávé” roboráló, erősítő hatású, ezért angolkóros gyermekekkel, valamint lábadozó betegekkel is itatták, valamint az időskori emésztési panaszokat is enyhíti.

A makkban található mag teljes értékű fehérjét, keményítőt, zsírt és rostot tartalmaz, amely értékes tápanyagforrássá teszi. Nem mellékesen pedig gazdag B6- és B12-vitaminban, folsavban, tiaminban, riboflavinban, niacinban, sok vasat, kalciumot, magnéziumot, foszfort, nátriumot, mangánt, rezet, cinket is tartalmaz.

A hazánkban előforduló tölgyek közül a kocsányos és a kocsánytalan tölgy kérgét és levelét is gyógynövényként tartjuk számon.

Vigyázat, nem mindegy, hogyan készítjük el!

Magas a csersavtartalma miatt alapvetően keserű íze van, ráadásul mérgező is lehet, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk. De a csersav vízben oldható, ami azt jelenti, hogy el lehet távolítani a makkból. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy mielőtt használni kezdjük, áztassuk be.

Adjunk literenként egy teáskanál szódabikarbónát a vízhez, majd hagyjuk állni legalább 12 órán keresztül. Aztán pucoljuk meg, végül szárítsuk ki! Száradás után pedig készíthetünk belőle lisztet vagy használhatjuk a kávé alternatívájaként.

forrás: HelloVidék