Időpont: 2026. 04. 23. csütörtök, 9-16 óra

Helyszín: Kecskemét, KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotel (6000 Kecskemét, Mártírok útja 88.)

Új fogalmak és jó gyakorlatok a települési és városi erdőgazdálkodásban Kecskemét településen

Választható kiegészítő képzés az erdészeti szakszemélyzet számára valamint továbbképzés agrárgazdasági és vidékfejlesztési független szaktanácsadók részére

A képzés a településeken és azok közelében található erdők speciális kezelésének lehetőségeit mutatja be, feltárva az ezen erdőkkel kapcsolatos lakossági igényeket, bemutatva a városierdő-gazdálkodás elméleti alapjait, és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. A képzés célja, hogy az az erdészeti szakszemélyzet, aki a települések közelében magán, állami vagy éppen önkormányzati tulajdonban álló erdőt kezel, átfogó képet kapjon a nemzetközi szakirodalomban “urban forestry” néven megjelenő fogalomrendszerről, és annak hazai gyakorlatban történő megvalósítási lehetőségeiről. A képzés elméleti és gyakorlati részre tagolódik. Az elméleti rész megismertet a városierdő-gazdálkodáshoz és a zöldinfrastruktúra-kezeléshez kapcsolódó fogalmakkal, a városierdő-kezelési terv készítésének folyamatával és a városi erdők felmérése során használható modern technológiákkal, továbbá elemzi a városierdő-gazdálkodás közgazdasági vonatkozásait, különös tekintettel az önkéntes karbonpiaci finanszírozás kérdéseire. A gyakorlati rész egy-egy terepi helyszínen mutat be példát a települési erdők kezelésének speciális szempontrendszerére.

Itt olvashatod a meghívóban a részletes felhívást. 
Jelentkezni pedig ezen a linken, online lehet 2026.04.20-ig.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

(x) Pannon Örökerdő Kft.

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is.

A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg. Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is.

A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András.

Közös munkával indult a Csalánosi Parkerdő megújulás

Március 20-án ismét közös munkára gyűltek össze a Kecskeméti Városrendészek és a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. szakemberei, hogy megújítsák a Csalánosi Parkerdőt. A már hagyománnyá vált tavaszi akció azonban idén túlmutatott a megszokott szemétszedésen: egy új, hosszú távú fejlesztési program első lépései is elkezdődtek.

A kezdeményezés minden évben az Erdők Nemzetközi Napjához kapcsolódik, célja pedig nemcsak a parkerdő tisztán tartása, hanem a lakosság és a szakemberek közös felelősségvállalásának erősítése is. A munkát ezúttal is a Juniperus Parkerdészet irányította, biztosítva a szakmai hátteret a feladatok elvégzéséhez.

Az idei alkalom különlegességét az adta, hogy a résztvevők már a „Városierdő-fejlesztési Mintaprogram Kecskeméten – Természetközeli erdőkezelés a Csalánosi Parkerdőben” projekt előkészítésén dolgoztak. A program országos szinten, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésében valósul meg, több állami erdészeti társaság és a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének bevonásával.

A fejlesztés célja, hogy a városi erdők alkalmazkodóbbá váljanak a klímaváltozás kihívásaihoz, miközben megőrzik és gazdagítják természeti értékeiket. Emellett kiemelt szempont, hogy ezek a területek továbbra is biztonságos, élhető és vonzó rekreációs környezetet biztosítsanak a lakosság számára.

A Csalánosi Parkerdőn belül a 81D erdőrészlet is a program egyik mintaterülete lett. Az itt tervezett beavatkozások a természetközeli erdőgazdálkodás elveire épülnek, és hosszú távon a biodiverzitás növelését, a zöldfelületek stabilitását, valamint a közösségi használat fejlesztését szolgálják.

A gyakorlati munkák során a résztvevők négy csoportra osztva dolgoztak. Volt, ahol a terület előkészítése zajlott mulcsozással és ültetőgödrök kialakításával, máshol ágvágással és a parkerdő tisztításával járultak hozzá a megújuláshoz. Ezek az első lépések megalapozzák a későbbi, komplexebb beavatkozásokat.

A projekt hivatalos megnyitóját 2026. március 24-én tartják a helyszínen. Az esemény nemcsak a fejlesztés indulását jelenti, hanem egy szemlélet megerősítését is: a városi erdők jövője a természetközeli kezelésben és a közösségi együttműködésben rejlik.

A mostani akció jól példázza, hogy a fenntartható erdőkezelés nem csupán szakmai feladat, hanem közös ügy. A Csalánosi Parkerdő megújulása pedig nemcsak a jelen, hanem a jövő generációinak is értéket teremt.

forrás: KEFAG Zrt / AM Sajtóiroda

Több olvasónk is jelezte, hogy a közelmúltban fakivágások történtek a Csalánosi Parkerdőben. Különösen a Kadafalvára vezető felüljáró alatt volt feltűnő a változás. Innen lényegében eltűnt egy kisebb erdőterület. Megkerestük a KEFAG Zrt.-t, amelynek kezelésében áll a parkerdő, hogy megtudjuk, miért volt szükség a munkálatokra.

Mint megtudtuk, ezen területen jelenleg két erdőrészletben végeznek fakitermeléssel járó munkákat. A terület délkeleti sarkában lévő Kecskemét 81 I erdőrészletben (2,41 ha-on) és mellette a Kecskemét 81 J erdőrészletben (0,21 ha-on).

A területek beazonosításához kattintson IDE!

Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, a fakitermelések a vágásérett és igen rossz egészségi állapotú, sok elszáradt, gombakárosított faegyedeket tartalmazó faállomány lecserélésére, megújítására irányulnak. A területrész nagy arányban tartalmazott fenyőféléket, melyek önmaguktól nem képesek megújulni.  

– Az állomány egészségi állapota az utóbbi években rohamosan romlott, nem halaszthattuk tovább a felújítását – nyilatkozta a vezérigazgató. Hozzátette, az erdő ebben az egészségi állapotban nem tudott eleget tenni a parkerdő felé támasztott elvárásoknak. Mindemellett az elhalt, kidőlt, illetve fennakadt faegyedek balesetveszélyessé váltak. Megjelentek nemkívánatos invázióra hajlamos növények is, mint például a nyugati ostorfa, a bálványfa, illetve a keskenylevelű ezüstfa, ezek visszaszorítása csak így oldható meg vegyszermentesen.  

– Az átalakítással célunk, hogy a termőhelynek megfelelőbb, természetközelibb fafajösszetételű és szerkezetű, jó egészségi állapotú állományt hozzunk létre – hangsúlyozta Sulyok Ferenc. Mint elmondta, munkájukat az erdészeti hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri, így a felújítás szakszerűsége ellenőrzött keretek között zajlik.

A kivágott állomány helyén őshonos fafajokból álló új erdőt alakítanak ki, többféle elegyfafajjal és cserjével. Így a parkerdő a jövőben még szebb lesz, és az ott élő állatvilágnak táplálékot és búvóhelyet nyújthat majd.

forrás: hiros.hu