Három kiváló erdész életművének elismerésére átadták a Rimler Pál Díjat, és négyen kapták meg kimagasló munkájuk elismeréseként a Megosz emlékérem kitüntetést. Az ünnepi hangulatot fokozta a Szengáli Szűrös Táncegyüttes műsora, és délután egy színvonalas szakmai konferenciára került sor. 

Az alábbi cikkben tudják megtekinteni az:

• ünnepi beszédeket, elsőként a a Megosz elnökének évértékelőjét,
• a szakmai konferencia előadásait,
• végül, de nem utolsósorban olvashatják a kitüntetésben részesült kiváló kollégáink életútját, méltatását.

A MEGOSZ elnöksége gratulál a kitüntetett kollégáinknak és további sikereket, és jó egészséget kíván nekik és szeretteiknek!

Ünnepi beszédek

Mocz András beszéde

Zambó Péter beszéde

Győrffy Balázs beszéde

Porga Gyula beszéde

Cseh Tibor András beszéde

Szakmai előadások

Dr. Andréka Tamás közigazgatási államtitkár előadása

Nagy Attila főosztályvezető előadása

Szentpéteri Sándor főosztályvezető előadása

Kiváló kollégáink életútjának méltatása

Az kiváló kollegáink szakmai életútját egy-egy dokumentumban foglaltuk össze.
(A nevükre kattintva pdf fájlban olvasható a tanulságos életút áttekintés.)

Andrásevits Zoltán szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Balogh Sándor szakmai életút – Rimler Pál Díj
Barabits Elemér szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Csordás Nagy László szakmai életút – Rimler Pál Díj
dr. Gabnai Ernő szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Mihálkovics Róbert szakmai életút – Rimler Pál Díj
Virágh Pál szakmai életút – MEGOSZ emlékérem

forrás: MEGOSZ

Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára elmondta, hogy jelenleg is éppen egyeztetés alatt van egy kormányrendelet, ami az eljárási szabályok változtatását tartalmazza. Azt remélik, hogy még ebben a hónapban törvénybe tud lépni. Ha a szabályozás valóban hatályba lép, akkor pár hét múlva már az első árverésekre sor is kerülhet. Ismertette, hogy összességében 60 ezer hektárnyi földforgalmat tudnak ebben az évben generálni, ami 10 hektár alatti és feletti földeket, erdőterületeket és honvédelmi területeket is magába foglal.

Komoly nyitottság van a földértékesítések iránt a gazdáknál. A kérdés inkább az, hogy lesz-e kedvezményes hitel ehhez az árverési programhoz? Nyilván ebben az inflációs helyzetben 0-1%-os hitelek nem lehetnek, de a Széchenyi Kártya Program a földvásárláshoz is felhasználható – mondta Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.

Cseszlai István, a NAK Biztosításközvetítő Kft. ügyvezetője szerint sokkal kevésbé érezhető most az a gazdálkodókon, hogy várják ezt a programot, mint például 3-4 hónappal ezelőtt. Nagyon sok gazdálkodót érkezett igény, de a tavalyi év árnyékában kezd visszaesni a lelkesedés. A tervszámok, amik ki lettek írva, teljesülni fognak, de sok múlik a határidőkön és a hiteleken.

A földforgalmi döntéseket tehát a háború, a hitel és a határidők is nagyon befolyásolják, nem lepődnék meg, ha elmaradnának a várttól.

Pásztor Tamás, a Vetőmag és Szárító Kft. őstermelő-ügyvezetője az előadás során elmondta, hogy Északkelet-Magyarországon teljes „csőd” volt a gazdálkodást illetően.

Az én környezetemben semmilyen érdeklődés nincs, ennek a fő oka a pénzhiány. Sokan minden tartalékukat felélték, ráadásul hatalmas kamatok vannak a hiteleknél. A gazdálkodó-vevők nagyon meggondolják a vásárlást.

A szakember továbbá megjegyezte, hogy korábban sok gazdálkodó úgy érezte, nem azok jutottak a földekhez, akiknek igazán járt volna. Andréka Tamás kiemelte, fontos, hogy az államnak nem tulajdonosi szereplőnek kell megjelennie a földpiacon. Azoknak a területeknek kell az állam tulajdonában lennie, amik ezt megkívánják – ilyenek például a védett területek. Az állam nem kíván aktív bérbeadói pozícióban maradni. Szemléletváltás van, lényeges, hogy az állami földtulajdonokat csökkentsék és a gazdálkodókhoz minél több eljusson. Ezt pedig Cseszlai István is megerősítette, aki szerint valóban fontos, hogy a földek a gazdálkodók kezébe kerüljenek, az erdők és a természetvédelmi területek pedig jó helyen vannak az államnál. Ugyanakkor a mintagazdasági földek tartósan az államnál maradnak – húzta alá Andréka Tamás.

Új szabály a vételárakat illetően

Májustól változnak a földértékesítés szabályai, törvény írja elő, hogy az eladási ár az előző évihez képest legfeljebb 10 százalékkal emelkedhet. A 2013. évi földforgalmi törvényt múlt év végén módosították, majd utána az erdőnek nem minősülő földeknél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már jogosult vizsgálni a szerződés szerinti vételárat is. Újdonságnak számít az, hogy a föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket. Andréka Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon sok föld volt túlárazva, és rossz volt a szabályozás, egyszerűbb, kézzel foghatóbb megközelítés kellett.

Ugyanakkor az említett 10%-os toleranciasáv nem jelent objektív korlátot, lehetnek nagyobb eltérések még így is, de igazolni kell, hogy az adott terület értékesebb, mint egy „sima” terület. Értéknövelő tényező lehet például a jobb minőség, az öntözhetőség állapota, az elhelyezkedés, a méret stb. Ha tehát ezeket az eladó alá tudja támasztani és igazolni is tudja, akkor eladhatja drágábban a földjét. Cseh Tibor András felhívta a figyelmet, hogy ha valaki tudja vagy úgy gondolja, hogy az ő földje értékesebb, azt már az adásvételi szerződésbe is bele kell foglalni, később megtett indoklás nem vehető figyelembe.

Csak mezőgazdaság termelési szempontok kerülhetnek bele a szerződésekbe. Mindig települési szinten kell vizsgálódni, nem lehet minden települést és minden földet ugyanúgy vizsgálni. Az állami földek értékesítésénél nincsen árbeli plafon, ott az elsődleges cél a minél magasabb állami bevétel generálása. Ezek nem fognak beleszámítani az átlagárba, ez nagyon fontos!

Mi a helyzet az örökösödéssel?

Rengeteg magyar rendelkezik kisebb-nagyobb földdel, csak örökléssel több mint egymillió hektár termőföld cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben. A földterületek öröklésére azonban különleges szabályok vonatkoznak. Más a helyzet, ha valakire végrendeletben hagynak földet, és más, ha a törvényes öröklési rend szerint jut hozzá. Idéntől egy fontos változás lépett életbe a törvény alapján történő öröklésnél. Mostanáig a földterületek az örökösök közös tulajdonába kerülhettek – hacsak osztályos egyezséggel máshogy nem döntöttek – emiatt gyakran előfordult, hogy az örökölt földterületnek osztatlan közös tulajdonban kettő vagy több tulajdonosa lett. Ez a többi között a föld eladását vagy a bérbeadását is nehezítette, ha nem tudtak megegyezni a tulajdonosok.

Ha az örökösök nem tudnak megegyezni, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg azzal, hogy azt öt éven belül egyben értékesíteniük kell, az egyikük tulajdonába kell adniuk, az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk vagy az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont meg kell szüntetniük (például kisajátítás útján). Amennyiben az örököstársak egyiket sem teszik meg, akkor a határidő lejártával a tulajdoni hányad kényszer-értékesítésére kerül sor. Mindez csak a 2022. december 31-ét követően elhunyt örökhagyó tulajdonában álló termőföldek törvényes öröklésére vonatkozik.

forrás: AgrárSzektor

Az Országgyűlés előtt lévő földügyi tárgyú törvényjavaslatok között találunk olyat, amely a határidő meghosszabbításáról szól, de emellett a kiskapuk bezárása is kiemelt cél a jogalkotó részéről. A tervezett módosítások – elfogadásuk esetén – 2023. január 1-jén lépnek majd hatályba.

120 napra emelkedne a megosztási folyamat időtartama

Szűk három hónap – ennyi idő áll jelenleg rendelkezésre annak, aki egy nagyobb termőföldön kívánja megszüntetni a közös tulajdont. Erre az eljárásra tudniillik akkor van szükség, mikor legalább két tulajdonostárs eléri a területi minimumot az ingatlanban. Ilyenkor egy földhivatali kérelemmel indul a megosztás folyamata, szükség van továbbá osztóprogramra is, sőt a tulajdonostársak értesítése és az egyezség megkötése is bele kell, hogy férjen a 90 napos határidőbe.

Ez az idő hosszabbodik meg majd a törvényjavaslat elfogadása esetén: a megosztási eljárás lefolytatására immáron 120 nap áll majd rendelkezésre, sőt úgy, hogy ezt a meghosszabbított határidőt már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni lehet majd.

Bekebelezés: szigorodhatnak a feltételek

A többlettulajdon szerzésének azaz a bekebelezésnek eddig is szigorú feltételei voltak, most azonban egy újabb kiskapu bezárása kerül majd sor.

Bekebelezésre ugyanis jelenleg az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel; vagy
b) a tulajdonrészét örökléssel szerezte; vagy
c) a tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.

Ez utóbbi pont szigorodna a törvényjavaslat elfogadása esetén: 3 éves elvárás lesz ugyanis már azzal a tulajdonostárssal szemben is, aki közeli hozzátartozójától való szerzéssel lépett elő tulajdonostárssá. Természetesen ebbe a 3 évbe azt az időtartamot is figyelembe lehet majd venni, amely alatt a jogelőd (tehát az a közeli hozzátartozó, akitől a tulajdonrészt szerezte) tulajdonos volt az ingatlanban.

Ha végrehajtási jog van feljegyezve a tulajdoni hányadra

A jelenlegi szabályok alapján akár kétszeri fizetésre is kényszerülhetünk egy bekebelezésnél akkor, ha végrehajtási jog van feljegyezve a tulajdoni hányadra. Ez amiatt állhat elő, mivel a végrehajtási jog nem szűnik meg a bekebelezéssel, tehát hiába fizetünk a „bekebelezett” tulajdonos részére, a végrehajtási jog továbbra is terhelné az adott illetőséget. Ez változna meg a jövő évtől: a megszerzett tulajdonrész ellenértékét ugyanis már nem a tulajdonostárs részére kellene majd megfizetni, hanem már csak a végrehajtóhoz. Ezzel pedig megszűnne a kétszeres fizetés sajátos kötelezettsége, egyúttal pedig a végrehajtási jog is törlésre kerülne az ingatlanról. Fontos, hogy erre a lehetőségre csak addig az időpontig lesz lehetőség, amíg az esetleges árverés kitűzésére még nem került volna sor.

Elbirtoklás: már csak a teljes ingatlant lehetne így megszerezni

Az Agrokép-en már foglalkoztunk az elbirtoklással mint egy olyan jogi lehetőséggel, amely az elhanyagolt területek vagy az elhunyt tulajdonosok földjeinek megszerzését teszi lehetővé. Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül a birtokomban tartsam és elbirtoklási pert indítsak a tulajdonossal szemben. A korábbi cikkemben továbbá arról is írtam, hogy egy osztatlan közösben például az sincs kizárva, hogy csak egy tulajdoni hányadot birtokoljunk el, sőt ehhez még tulajdonostársnak sem kell lennünk. Nos, ez utóbbi változna meg a mostani törvényjavaslat alapján, hiszen a tulajdoni hányad – a jogcímes elbirtoklás kivételével – már nem lenne elbirtokolható a jövő évtől. Lényeges azonban, hogy a teljes ingatlan elbirtoklására ettől függetlenül továbbra is lesz lehetőség.

forrás: AgroKép

Komoly érdeklődés kíséri azt a nemrég benyújtott törvényjavaslatot, amely az agrárgazdaságok átadása terén hozna jelentős változásokat. A kiemelt figyelem nem véletlen, hiszen a magyar gazdatársadalom közel harmada mostanra nyugdíjaskorba lépett, a generációváltásra viszont – többnyire adminisztratív akadályok miatt – mégsem került sor idáig. Egy korábbi írásomban már részletesen elemeztem a gazdaságátadás jogi buktatóit, külön kiemelve például a haszonbérlet átadását vagy a támogatási jogosultságok átengedésének nehézségeit. Lássuk tehát, hogy milyen megoldásokat kínál ezekre a törvényjavaslat, melyekről várhatóan a december 13-ai héten szavaz majd az Országgyűlés.

Kinek jelenthet ez megoldást?

A gazdaság egyben történő átadására eddig is volt lehetőség (például adásvételi vagy ajándékozási szerződéssel), az újítás most az, hogy erre mostantól egyetlen szerződéssel, a teljes gazdaság és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok összekapcsolásával nyílik majd lehetőség. Fontos az is, hogy az átadás eddig ismert buktatói, a haszonbérlet, az engedélyek és egyebek átadásának nehézségei ezzel a szerződéstípussal már megoldottá válnak.

Lássuk először, kik köthetnek gazdaságátadási szerződést! A törvény hatálya az őstermelők és a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók gazdaságának átadására terjed ki, és főszabály szerint csak a családon belüli átengedésre lesz lehetőség. Az átadónak és az átvevőnek tehát hozzátartozónak kell lennie egymással (ez alól csak egy kivétel lesz, mégpedig az, ha az átvevő legalább 7 éve munkaviszonyban áll az átadóval).

Ki lehet átadó és ki átvevő?

Az átadóval szemben a javaslat először is egy életkori küszöböt határoz meg, ami az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódik: átadó tehát az lehet, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb 5 éven belül eléri. Életkori felső határa természetesen nem lesz az átadói pozíciónak, tehát valaki akár 100 évesen is dönthet az átadás mellett. Ezzel szemben az átvevőnél már lesz egy életkori felső plafon: az átadónál legalább 10 évvel fiatalabb és legfeljebb 50 éves személy szerepelhet az átvevői oldalon.

Fontos az is, hogy az átvevőnek őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak kell lennie, ezzel is garantálva a szakmaiság továbbvitelét. Van-e lehetőség több hozzátartozónkat is megjelölni átvevőként? A törvényjavaslat alapján átvevő csak egy személy lehet, de a jelenlegi normaszöveg alapján nem tartom kizártnak, hogy az átadó akár több szerződést is kössön, ezzel több gyermekét is bevonva az átadásba. A gyakorlatban számos ilyen kérdés felmerülhet még, éppen ezért a jogszabály csak 2023-tól lép hatályba, kellő felkészülési időt biztosítva nem csak a gazdálkodók, hanem a hivatalok számára is.

Mit értünk gazdaság alatt, mit lehet majd átadni?

Azt, hogy mit értünk agrárüzem vagy gazdaság alatt, eddig nem definiálta jogszabály. Ezúttal, ha nem is fogalomszerűen, de részletesen felsorolja a javaslat a gazdaság lehetséges részeit. A törvényjavaslat alapján a gazdaság valamennyi eleme átadható lesz, vagyis:

• a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló termőföld,
• a mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges egyéb ingatlanok,
• a tevékenység végzéséhez szükséges ingóságok,
• vagyoni értékű jogok (például támogatási jogosultság, haszonbérlet, telki szolgalom, haszonélvezet stb.),
• gazdasági társaság vagyonából való részesedés,
• szövetkezetben szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulatban való társulati érdekeltség,
• az egyes vagyonelemekhez kapcsolódó jogok (például. hatósági engedélyek).

Fontos megemlíteni, hogy a törvényjavaslat koncepciója a teljes gazdaságátadásra épül, így a gazdaságátadót az átengedést követően törölni kell a földműves illetve a NÉBIH nyilvántartásából is, de nincs kizárva, hogy ezt követően munkavállalóként tovább dolgozzon a gazdaságban.

Mi lesz az átadott gazdaság jogi sorsa?

Az átadásra ingyenesen vagy visszterhesen is sor kerülhet. Ellenérték fejében átadható lesz például adásvétellel vagy tartási szerződés útján, sőt arra is lesz lehetőség, hogy csak egy több éves együttműködési időszak után kerüljön sor a tulajdoni és egyéb jogok átadására. Mivel főszabály szerint a családon belüli átadásról van szó, így földek esetén nem kell kifüggeszteni a szerződést és nem érvényesülnek az elővásárlási-előhaszonbérleti jogok sem. A haszonbérlet átadása jogutódlás formájában történik majd, amihez egyébként a bérbeadó hozzájárulására sem lesz szükség.

Emellett várhatóan a VP-s támogatási jogosultságok átadásánál is jelentős könnyítések lehetnek. Arról pedig, hogy miként zárul a gazdaságátadás jogi folyamata, a következőket kell elmondani: a gazdaságátadási szerződést a kormányhivatal hagyja jóvá, olyan szempontokat vizsgálva az eljárása során, mint például, hogy megfelelnek-e az e törvényben előírt feltételeknek vagy az átvevő jogosult-e megszerezni a termőföld tulajdonjogát vagy használati jogát. Végezetül azt mindenképp érdemes kiemelni, hogy a törvényjavaslat legfontosabb elemei minősített parlamenti többséghez lesznek kötve, ezzel hosszú távon is biztosítva a gazdaságátadás folyamatának kiszámítható szabályait.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) megbízott főtitkára; forrás: AgroKép