Több mint 100 fát ültettek Tatán az elmúlt fél évben. A tata.hu tájékoztatása szerint idén havi rendszerességgel végeznek majd növényültetéseket városszerte. Az önkéntes munkát a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. segítette a gödrök kialakításával, és a terep előkészítésével.

Mint arról korábban beszámoltunk: tavaly májusban az Öreg-tó partján, júniusban a Kossuth téren szerveztek növényültetéseket és tereprendezést. Októberben pedig a piactér mellett, valamint az Építők Parkjában ültetett összesen 90 platánfát a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal munkatársi közössége. 

forrás: KEMMA

Az Öreg-tavi példány egyébként nem csak hazai szinten mérette meg magát: miután 2014-ben az év fája lett, az európai mezőnyben a második legszebbnek választották.

A Cseke-tavi platán egyébként egyidős az Angolkerttel. Az Esterházy-család megrendelésére Bőhm Ferenc tervezte és építette a tájkertet 230-250 évvel ezelőtt. Nem véletlenül lett kedvelt jegyes- és esküvői, szerelmespáros fotós helyszín egyébként a fa: a föld- és vízszinttel párhuzamos nőtt ugyanis. Méretes törzse egészen benyúlik a tó fölé. Érdekesség, hogy a közvetlenül a tó partjára ültetett platánsor több példánya is megdőlt a laza szerkezetű, vizes talajon, de egyik sem feküdt fel a partfalra ilyen csodával határos módon, olvasható a leírásában, amelyben viccesen megjegyzik, hogy egyesek szerint a világ leghiúbb fájával van dolgunk, aki egész évben saját tükörképét csodálja a víz tükrében. A fa egyébként 12 méter magas (avagy hosszú), a törzskerülete 120 centiméter. 

Ahogy az a park oldalán olvasható, az annak idején ide ültetett fák, növények egy részét külföldről hozatták, a többit pedig telepítés előtt csemetetelepeken nevelték és szállították ide. A kert építésének első szakasza Esterházy Ferenc gróf halálával zárult le. Az immár megyei értéktáras tatai tájkert a végső méreteit a 19. század első évtizedeire érte el.

A most benevezett platán közelében áll a törökmecset. A nyolcszögletű alaprajzú, gótizáló építmény jellegzetes eleme a kertnek, alaprajzával az építtető Esterházy Ferenc gróf szabadkőműves mivoltára is utalhat. Szabálytalan elrendezésével egy omladozó gótikus templom romjait jeleníti meg, a festői hatást erősíti a köveken csörgedező vízesés és az azon keresztül folyó kerti patak. 

Szintén itt van a közelben a Kazinczy-pad. Híres költőnk kétszer látogatott el ide, 1803-ban és 1831-ben. Ezeknek a látogatásoknak emlékét őrzi 1964 óta az ülőalkalmatosság. Szintén itt állnak a közelben a műromok, vagy egyszerűen műrom, amely a legkiemelkedőbb efféle építmény az ország területén.

A műromok érdekessége egyébként, hogy Charles Moreau tervei alapján olyan eredeti romokból készültek, mint a vértesszentkereszti román kori apátság oszlopai és a domborműves római sírkövek, olvasható a Tata környéke oldalon. A szerelmesek itt is gyakorta fotózkodnak. 

Visszatérve a különleges platánhoz: jelenleg (július 11-én) vezeti a versenyt, méghozzá egy miskolci feket nyárfa előtt. A voksolás október elsejéig tart, tehát érdemes gyűjteni a támogatókat, szavazókat Az összes döntős fa:

Az idei versenyben a következő fákra lehet szavazni:

• A Hétágfa Tanösvény galagonyafái Kistótfaluban
• Perkátai Öreg Tölgy – az idős fák nagykövete
• Nagy idők tanúja – Páfrányfenyő a keszthelyi kastély parkjában
• Kincses Makkfa – Nagykőrös
• Platán „híd” a tatai Angolkertben a Cseke-tó felett
• Gesztenyefa Angyalföldön – Budapest
• Aggastyán (Micsky hársak) – Dánszentmiklós
• Ősi gyógyító Hársfa az évszakok jegyében – Jobbágyi
• A Bakáts tér Hőse – Budapest
• Akiknek már nem lesz több tavaszuk: a Lengyeli-legelő Fái-Pacsa határában
• 250 éves fekete nyárfa – Miskolc
• A gyógyító fa -Budapest,Népliget

A verseny célja – Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenyre egyébként bárki nevezhet fát, annak történetével egyetemben. A Cseke-tavi platánt a Miénk a Grund Városvédő Egyesület és a Csurgó-kút Egyesület nevezte, tudtuk meg utóbbi alelnökétől, Somogyi Balázstól. A szakmai zsűri a nevezések alapján választ ki 12-15 fát. Az, hogy melyik kapja az Év Fája elismerést, közönségszavazáson dől el. A szakmai zsűri mindezek mellett kiválasztja a Hős Fát is: ez az elismerés olyan faegyedeket illetve a jelölőiket illeti, amelyek élete veszélyben van, és amelynek megmentéséért a körülötte élők aktívan cselekednek.

forrás: kemma.hu