Az autóval és vonattal is elérhető, Bakonyszentlászlótól néhány kilométerre lévő Vinyéről indul és a pirossáv-jelzésű turistaúton halad dél felé.

Az ország egyik legszebb kirándulóhelyén, a bakonyi Cuha-patak völgyében immár húsz éve várja a természetkedvelő látogatókat a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete által működtetett Cuha-völgyi erdei tanösvény. Az autóval és vonattal is elérhető, Bakonyszentlászlótól néhány kilométerre lévő Vinyéről indul és a pirossáv-jelzésű turistaúton halad dél felé.

Szűken vett nyomvonala körülbelül egy kilométer hosszú, de érdemes a völgyet Porva-Csesznek vasútállomástól a Vinye melletti Kőpince-forrásig (mintegy 4 kilométer) bejárni.

A minden évszakban varázslatos útvonal többször átszeli a kanyargó Cuha-patakot, így a kiépített gázlókon vagy a mederben lévő köveken való átkelés színesíti a sétát.

A tanösvényen kihelyezett hagyományos jellegű, szöveges, képekkel illusztrált ismeretterjesztő táblák bemutatják a környék élővilágát, földtörténetét, talajtani vonatkozásait, de olvashatunk a híres bakonyi betyárokról és vasúttörténeti érdekességekről is. A bakonyi erdőgazdálkodást, erdei haszonvételeket, az erdők természetességét is több megállón keresztül ismerhetjük meg. Az utat egyedi, gyönyörűen faragott táblák kísérik, a völgy cserje- és fafajait mutatják be hajtásuk, termésük ábrázolásával és tudományos nevük feltüntetésével. A térség nevezetes pontjai közötti tájékozódást szintén faragott irányítótáblák könnyítik.

A gyalogút mentén több pihenőhely is található, ahol tűzrakó helyek, padok, asztalok, esőbeállók várják a kirándulókat. Gyönyörű sziklák magasodnak az „Erdei Tanterem” pihenőhely körül, ahol akár egy egész osztály hallgathatja ülve a szabadtéri biológiaórát.

Az útvonal bejárásához érdemes egyik irányban vonatra szállni, hiszen a völgyben halad át az ország egyik legszebb vasútvonala, melynek Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszát 1896-ban adták át, Vinyétől Veszprémig pedig 2011 óta műemléki védelem alatt áll. Rendkívüli műszaki felkészültséget igényelt a kor szakembereitől, hogy a Magas-Bakony vonulatát átszelő Cuha-patak szűk, nagy esésű, helyenként erősen kanyargó szurdokvölgyében megtervezzék és megépítsék a vasutat.

Több helyen a meredek hegyoldal szikláinak lerobbantásával alakították ki a pályát, három szakaszon pedig alagút fúrásával tudták csak továbbvezetni a síneket.

A munkában egy fiatal mérnök, Gubányi Károly jeleskedett, aki ott szerzett tapasztalatait néhány évvel később kínai vasútépítéseknél kamatoztatta. Ő irányította a Csendes-óceánhoz vezető transz-bajkáli vasút Mandzsúriát átszelő igen nehéz szakaszának munkálatait. A nevét viselő viadukt a vasútvonal egyik leglátványosabb eleme, melynek szomszédságában találjuk a vasútépítők emlékművét. Porva-Csesznek állomáson a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség 2014 óta üzemelteti vasúttörténeti kiállítását, ahol a történeti leírások mellett archív fényképek, ruházatok, makettok és vasúti eszközök segítik felidézni a vasútvonal régi fénykorát.

A tanösvényen kívül a Cuha-patak völgyében számtalan felfedezni valót találunk. Vinyétől keletre, a zöld- és a sárgasáv-jelzésen 300 métert haladva elérjük a Kőpince-forrást és -barlangot. A forrás mindig 7 °C-os vize remek frissítőt nyújt a túrázóknak, az egykor Savanyú Jóska és más bakonyi betyárok búvóhelyéül szolgáló barlang bejáratánál pedig a karsztosodáshoz kapcsolódó ismereteinket frissíthetjük fel. A Cuha-patak és a Hódos-ér találkozásánál a Pakucs-pihenőt, észak felé az Alsó-Cuha-szurdokban haladva pedig az Ördög-rétet találjuk, melynek szomszédságában a Remete- és a Zsivány-barlangot is felkereshetjük. A térség többnapos felfedezésére, a környék látnivalóira jó tippeket adnak a tanösvény indítótáblái is.

Rosta Katalin, Bakonyerdő Zrt.
Fotók: Fellner Zoltán, Gergál-Gombási Mónika, Rosta Katalin
forrás: MagyarMezőgazdaság / A Mi Erdőnk