„A hazai agrárgazdaság számára a nemzetközi versenyben, valamint a hazai élelmiszerellátás stratégiai feladatainak ellátása érdekében is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazza a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Az agrárium szereplői a digitális fejlesztésekkel magasabb színvonalon és hatékonyabban állíthatnak elő a fogyasztók igényeinek még inkább megfelelő termékeket” – mondta el Nagy István. Hozzátette: A DAS megvalósításával hazánk nemcsak sikeres alkalmazója lehet az új technológiáknak, hanem – a fejlesztések aktív közreműködőjeként – nyertese is lehet a világ agráriumában zajló változásoknak.

Az 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat a DAS-ban priorizált intézkedések megvalósításához biztosít költségvetési forrásokat. Az agrárminiszter szerint az intézkedési terv elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország agrárgazdasága újabb szintre lépjen és általánossá váljon a mezőgazdaság 4.0, azaz az adat alapú digitális agrárgazdaság. 

A miniszter a részleteket ismertetve elmondta, hogy a DAS végrehajtása során a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. digitális mintagazdaságként, valamint mezőgazdasági 5G- és drón tesztpályaként is segíti a jövőben a megfelelő innovációs környezet létrehozását, másrészt lehetővé teszi a termelők számára ezeknek a technológiáknak a bemutatását. Létrejön a Digitális Termelői Piac, amely logisztikai, valamint minőségbiztosítási és menedzsment-szolgáltatásokat is nyújt majd a hazai termelők és fogyasztók közötti minél rövidebb ellátási lánc működéséhez. Hozzátette: a Digitális Agrár-rezsicsökkentési Program keretében az állami szervezetek által „előállított” és gyűjtött adatok bárki számára ingyenesen, nyílt adatként és digitálisan hozzáférhetővé válnak. Ennek első lépéseként 2021-től az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai adataihoz a mezőgazdasági termelők ingyen juthatnak hozzá.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője felhívta a figyelmet, hogy a DJP keretében 2019-ben elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja, hogy az agrárdigitalizáció az információ gyűjtésével és feldolgozásával, illetve a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával – az agrártermelők rendelkezésére álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett – hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez. A szakmai vezető szerint a digitalizáció kiváló lehetőséget teremt a biztonságos, kiemelkedő minőségű élelmiszereket előállító agrárgazdaság számára, amely ennek köszönhetően fokozottabban ki tudja szolgálni az egészség- és környezettudatos fogyasztói igényeket is. Hozzátette: a DAS keretében többek között majd a Digitális Agrárakadémia (DAA) segíti a magyar gazdák digitális kompetenciájának fejlesztését, emellett megkezdődik az agrárágazat adatgazdálkodási környezetének fejlesztéséhez szükséges digitális rendszerek előkészítése is.

Magyarország Digitális Agrár Stratégiája céljának teljesüléséhez szükséges, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben alkalmazásra kerüljön:

– a szántóföldi növénytermesztésben,

– az állattenyésztésben,

– a kertészetben,

+ a szőlészetben,

– a halászatban és

– az erdészetben is.

Fontos jövőbeli trend lehet az önjáró erdészeti járművek (harveszterek és forwarderek) üzemeltetése.

A DJP 2.0 keretében már 2019-ben elkészült a DAA 20 db tananyaga, a következő esztendőben többek között a tananyagok továbbfejlesztése, naprakészen tartása és egy ezekhez illeszkedő online platform létrehozása, valamint a DAA országos kiterjesztése a cél. A tananyagokat a szakmában dolgozó szakemberek állították össze, akik az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal is szemléltették a könnyebb megértés érdekében.

A kialakítás alatt álló ERDEINK – Erdészeti Információs Keretrendszer az adatvagyonhoz való hozzáférést és az elektronikus ügyintézést támogatja, ugyanakkor a digitális agrárstratégia részeként kiemelt szerepe van annak a Földügyi Operatív Központ által működtetett, fenntartott és fejlesztett Földmegfigyelési Információs Rendszernek is, amely hozzájárul az erdőtervezés és az erdőgazdálkodás térinformatikai támogatásához a hatósági munkák részeként és az erdőgazdálkodói oldalról történő hozzáférésen keresztül.

Az ERDEINK projekt keretében

– lehetőség nyílik az erdészeti igazgatásban az e-ügyintézés korszerűsítésére, csökkentve ezzel az ügyintézési időket

– biztosított lesz az erdők térinformatikai és leíró adataihoz a szabályozott hozzáférés, lehetővé téve az erdőgazdálkodók, ügyfelek erdőtulajdonosok számára a munkájukhoz, vagy ügyintézéseikhez szükséges aktuális adatok elérését, és a pontos, hibamentes kérelembenyújtást.

– a külső szakrendszerekkel történő adatcsere, adatharmonizáció biztosítja az adatok aktualitását, az erdőgazdálkodók adminisztrációs terheit csökkenti és javítja a közigazgatás hatékonyságát

– biztosított lesz a kormányablakokban egyes adatszolgáltatási ügyek intézése, valamint rendelkezésre állnak majd az ügyfelek tájékoztatásához szükséges térképi és egyéb adatok, ügyindítási lehetőségek

– egyszerűsíthetők a kormányzati döntések megalapozását szolgáló és nemzetközi adatszolgáltatások

– a terepi elektronikus adat- és jegyzőkönyv-rögzítés bevezetésével gyorsul a hatósági munka, és csökken az ügyek átfutási ideje, javul az adatbázis aktualitása és a benne foglalt adatok megbízhatósága

– a mobiltechnológia alkalmazása lehetővé teszi az erdő látogatóit, kirándulóit útba igazító applikációk fejlesztését, segítve ezzel az erdészeti adatok felhasználását a nagyközönség számára, például az erdei közjóléti létesítmények nyilvántartásán alapuló mobil applikációval kirándulás, túrázás útvonala tervezhető.

– lehetőség nyílik a téradatok hatékony felhasználására, az egyes adatbázisok közötti együttműködés, adatcsere és adatharmonizáció megteremtésére, mely összességében a jó kormányzás, a szolgáltató állam és a fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődés egyik alappillére minden fejlett országban,

– a modern, platformfüggetlen rendszer kialakításával a további technológiai fejlesztések egyszerűsödnek, az open-source technológiák lehetséges alkalmazása a költséghatékonyabb közigazgatást biztosítja

– A szolgáltatás-orientált architektúra bevezetése lehetővé teszi az adatok felhasználási és felhasználói körének bővítését, a külső rendszerek (pl.: Állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok Vezetői Információs Rendszerének) esetleges későbbi csatlakozása a technológia lehetőségeiből adódóan egyszerűvé válik.

– A kifejlesztésre kerülő kockázatelemző-értékelő rendszer lehetőséget ad a faanyag-kereskedelmi lánchoz kötődő ellenőrzések hatékony végrehajtására, mérsékelve ezzel a piacra kerülő illegális forrásból származó faanyag mennyiségét, javítva ezzel a hazai vállalkozások helyzetét, védve a fogyasztók érdekeit.

– Az erdőállományok egészségi állapotának folyamatos nyomon követése, és az erdészeti szakszemélyzet által bejelentett erdőkárokat tartalmazó Országos Erdőkár Nyilvántartó rendszer segítségével előre jelezhetők az erdőt érő nagyobb károsítások, lehetőséget adva ezzel a megelőzésre, és védekezésre.

– a folyamatok magas fokú elektronizáltsága országosan egységesíti az igazgatást, növeli a kiszámíthatóság és jogbiztonság érzését az ügyfelekben.

1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat

Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) részletes intézkedési tervéről és az első prioritásba tartozó feladatok teljes körű ellátásához szükséges költségvetési források biztosításáról, valamint a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról szóló 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat módosításáról

„9. A Kormány a DAS Korm. határozat 5. pontjában szereplő intézkedés végrehajtása érdekében felhívja a pénzügyminisztert, hogy az agrárminiszter és az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával gondoskodjon 230 000 000 forint rendelkezésre állásáról 2024. évtől évente, a központi költségvetés XII. Agrárminisztérium fejezet, 17. Nemzeti Földügyi Központ címen.”

szerk: TJ, Forrás: njt.hu; DigitálisJólétProgram; AM Sajtóiroda