Miközben a COP28 klímatárgyalásokon az országok az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentési módozatain vitatkoznak, egy dán vezetésű országcsoport úgy döntött, hogy a végső célt tűzi ki: több szén-dioxidot – a globális felmelegedés fő forrását – kell eltávolítani a légkörből, mint amennyit kibocsátanak.

A negatív kibocsátók csoportját vasárnap indította útjára Dubaiban Dánia, Finnország és Panama, és ezt a célt a kibocsátás csökkentésével, az erdők védelmével és bővítésével, valamint új technológiákba való beruházással kívánja elérni.

Panama már elérte a célt hatalmas erdőségeivel, amelyek hatalmas szén-dioxid-elnyelőként működnek. Finnország és Dánia 2035-re, illetve 2045-re szeretné elérni ezt a célt.

Hogyan válhatnak az országok negatív kibocsátóvá?

„Hatalmas kihívás karbonsemlegessé, majd karbonnegatívvá válni, és még nem tartunk ott – figyelmeztetett Kai Mykkänen, Finnország környezetvédelmi minisztere – de valóban ezt célozzuk”.

A gazdag északi ország számára a stratégia hármas. Csökkenti a kibocsátást, különösen az energiaszektorban, bővíti az erdőket, és befektet a szén-dioxid-leválasztási és -eltávolítási technológiába. Ez megakadályozza, hogy a bolygót felmelegítő kibocsátások a légkörbe kerüljenek, majd elszállítja őket oda, ahol a föld alatt tartósan tárolhatók.

Sok szakértő szerint a szén-dioxid megkötésére és tárolására szolgáló technológia működik, de drága. Még a bevezetés korai szakaszában van, így nem áll rendelkezésre nagy léptékben.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világon mintegy 40 nagy szén-dioxid-leválasztó projekt működik, amelyek évente nagyjából 45 millió tonna szén-dioxidot vonnak ki. Ez a mennyiség elenyésző – a globálisan kibocsátott 36,8 milliárd tonna szén-dioxidnak nagyjából 0,1 százaléka, a Global Carbon Project adatai szerint.

Reális megoldás-e a szén-dioxid-leválasztás?

„A szén-dioxid-leválasztás évtizedek óta tartó vizsgálata azt mutatja, hogy nem hatékony, nem gazdaságos és kockázatos a közösségek számára” – mondja Nikki Reisch, a Center for International Environmental Law (Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ) éghajlat- és energiaprogramjának igazgatója. „Az az iparág, amely az éghajlati katasztrófa szélére sodort minket, nem fog megmenteni minket attól.”

Dan Jørgensen, Dánia környezetvédelmi minisztere elismeri, hogy hosszú út áll előttünk. „Nyilvánvalóan ez egy nagy lépés, különösen, ha olyan technológiát akarnánk alkalmazni, amely még nem teljesen kiforrott” – mondja.

Panamától és Finnországtól eltérően Dánia nem rendelkezik hatalmas erdőkkel, és az új technológiát kulcsfontosságúnak tartja a célok eléréséhez. Az ország nemrégiben tette le az első lépéseket egy új szén-dioxid-leválasztó létesítmény építésére, amely várhatóan 2026-ra lesz működőképes. Reméli, hogy a projekt a koncepció bizonyítékaként szolgál majd.

„Amikor 1991-ben úgy döntöttünk, hogy megépítjük az első tengeri szélerőműparkot, sokan a fejüket rázva azt gondolták, hogy ez őrültség, mert túl drága” – emlékszik vissza Jørgensen. „De megcsináltuk, és ma már a tengeri szélerőművek árban szinte mindenhol a világon felveszik a versenyt a fosszilis energiával.” Ma Dánia villamos energiájának közel 50 százaléka származik szélenergiából.

A finn Mykkänen szerint a szén-dioxid-leválasztás még mindig „voodoo”-nak hangzik, de biztos benne, hogy a technológia 10-15 éven belül normalizálódik, ahogy az országok beruháznak bele, és a költségek csökkennek.

Finanszírozásra van szükség a fejlődő országoknak a kibocsátás csökkentéséhez

A technológiaátadás és az energiaátállás finanszírozása kulcsfontosságú vitás pont volt a dubaji éghajlat-változási tárgyalásokon, ahol a fejlődő országok több finanszírozást sürgetnek a fejlett világtól, hogy segítsék őket a fosszilis tüzelőanyagokról való leválásban.

Harjeet Singh, a Climate Action Network International munkatársa szerint a világnak kétirányú megközelítésre van szüksége.

„A fejlett országoknak nettó negatívra kell csökkenteniük a kibocsátásukat” – mondta Singh. „Ugyanakkor azonban át kell adni a technológiát és a finanszírozást a fejlődő országoknak, hogy ott ténylegesen megsokszorozhassuk ezt az erőfeszítést, mert a kibocsátás ott növekszik”.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews 12-11