Az EU természetvédelmi igazgatóinak találkozója

A dán elnökség által szervezett EU természetvédelmi igazgatóinak találkozójára szeptember 10–12. között került sor Koppenhágában. A találkozón részt vett a CEPF vezető politikai tanácsadója, Hélène Koch.

A két fő téma a nemzeti természet-helyreállítási tervek előkészítése volt, különös tekintettel az érdekelt felek bevonására, valamint a nagy ragadozókkal való együttélésre.

Az érdekelt felek bevonásának legjobb gyakorlataként a dán elnökség bemutatta „Megállapodás a zöld Dániáról” című dokumentumát. E megállapodás értelmében a földtulajdonosok és a gazdálkodók önként vállalják a figyelembe veendő földterületek felajánlását. A megállapodás célja többek között a nagyméretű erdőtelepítés.

A találkozó helyszínéül az Amager Common szolgált. A terület egy korábbi katonai gyakorlóterület, amelyet 1984-ben nyitottak meg a nyilvánosság számára. A terület a dán főváros közelében természeti élményeket kínál, ugyanakkor Kelet-Dánia egyik legfontosabb madárrezervátuma a vízi és gázlómadarak számára. A terület Natura 2000 élőhely- és madárvédelmi területté lett kijelölve, különös tekintettel a sós rétekre és a különböző gázlómadarakra. Az Amager Common jól illusztrálja a rekreáció és a természetvédelem kettős célkitűzését.

Erdészeti igazgatók találkozója

A dán elnökség által szervezett EU-erdészeti igazgatók találkozójára október 8–10. között került sor Koppenhágában. A találkozón részt vett a CEPF főtitkára, Fanny-Pomme Langue.

A három fő téma az erdőtelepítés és a faültetés, az erdők biológiai sokféleségének kezelése – integráció kontra szegregáció, valamint az erdőmonitoring – műholdak és új technológiák voltak.

Az ülés során a dán elnökség bemutatta „Megállapodás a zöld Dániáról” című dokumentumát, amely az erdőtelepítés fejlesztését célozza.

A találkozó helyszíni látogatásának első része a Himmelev-erdőben zajlott, ahol az erdőtelepítés, a biológiai sokféleség és az erdőkben található víz kérdéseit vitatták meg. A látogatás során a találkozó résztvevői 300 fát ültettek, hozzájárulva ezzel az Európai Bizottság által kitűzött 3 milliárd fa ültetési célkitűzéshez. A találkozó második része a Boserup-erdőben zajlott, ahol a szegregációs megközelítéssel történő biológiai sokféleség védelmét, valamint a természetközeli erdőgazdálkodást vitatták meg.

forrás: CEPF

A versenyzőknek mintegy 32 ország legjobbjai között kellett teljesíteniük és örömmel oszthatjuk meg, hogy 4 arany , 2 ezüst , 5 bronz , illetve 5 kiválósági érem birtokában zárták a versenyt.

Szóljon nekik a tapsvihar! Szép volt!

forrás: WorldSkills Hungary

Európa ökoszisztémáinak 2050-re helyre kell állniuk. Az EU természet-helyreállítási rendelete előírja egyes mezőgazdasági területek újbóli benedvesítését. A lápok helyreállítása jót tesz az éghajlatváltozás elleni védelemnek és a biológiai sokféleségnek, mivel az élő lápok elnyelik a szén-dioxidot. Összehasonlításképpen: az erdők bolygónk szárazföldi felszínének egyharmadát, a lápok csupán három százalékát borítják. Pedig a lápok kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők. Amikor azonban a lápokat lecsapolják, az évezredes szén-dioxid-tározók kibocsátóvá válnak.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az EU támogatja a vizes élőhelyek kutatását, feltérképezését és helyreállítását. A természet-helyreállításról szóló uniós jogszabály előírja, hogy az évtized végéig a lecsapolt lápok 30 százalékát helyre kell állítani, és ennek negyedét újra kell nedvesíteni. 2050-re a károsodott lápok felét helyre kell állítani – egyharmadukat újranedvesítés révén. A gazdák anyagi kártérítést vagy földterületet kapnak cserébe. A helyreállítási rendelet végrehajtása a tagállamok feladata. Az első tervek jövőre válnak elérhetővé. 

Koppenhágától északra hatalmas sekély vizű tavat hoznak létre. Több mint 200 évvel ezelőtt kis árkokat használtak a terület lecsapolására. A lecsapolás következtében a vízszint hét méterrel csökkent. Ezáltal klímakárosító szén-dioxid szabadul fel. Ennek megállítására most mocsári tavat hoznak létre.

Morton Elling a Dán Természetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a kormány úgy döntött, hogy csökkenti a mezőgazdaságból származó CO2-kibocsátást. „Ezért emeljük a talajvízszintet, mint itt Søborgban. A nedvesítés évente 8000 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást. Tavaly elkezdtük feltölteni a vízelvezető árkokat, és kis tavak alakultak ki, amelyekben sokféle élőlény él.”

Søborg Sø a 600 hektáros projekt neve. 63 földtulajdonost kellett meggyőzni. Néhányan már generációk óta művelik a földet. Sally Schlichting lótulajdonos eladta földje egy részét. „Ennek önkéntesnek kell lennie, mert ha megmondjuk a gazdáknak, hogy mit tegyenek, sokan nemet mondanak.”

A mezőgazdasági területek visszaállítására és újranedvesítésére vonatkozó uniós jogszabály ösztönzi a gazdálkodókat. De a törvény célokat is meghatároz. A legsürgősebb intézkedéseket 2032-ig végre kell hajtani.

A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél találkozom a vizes élőhelyek szakértőjével, Yurena Lorenzóval.

Euronews: „Miért fontosak a vizes élőhelyek és a lápok?”

Lorenzo: „Az elmúlt évezred során Európában a vizes élőhelyek 80 százalékát elvesztettük. Az EU-ban található (megmaradt) lápok 50 százalékát pedig lecsapolták.” 

Euronews: „Miért probléma a vízelvezetés?” 

Lorenzo: „Ha elvezetjük a vizet a lápokból, nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. Indonézia után Európa az üvegházhatást okozó gázok második legnagyobb kibocsátója a világon a lecsapolt lápok esetében. Ez riasztó. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tehát vissza kell vezetnünk a vizet a lápokba. Számomra a lápok és a vizes élőhelyek a természet szuperhősei. A világ növény- és állatfajainak 40 százaléka itt él.”

Euronews: „A közelmúltban lépett hatályba az uniós helyreállítási rendelet. Mi történik most?”

Lorenzo: „A tagállamoknak legkésőbb 2027-ig fel kell vázolniuk a helyreállítási terveiket.” 

Euronews: „A helyreállításra és benedvesítésre vonatkozó uniós célkitűzések ajánlások vagy kötelező érvényű célok?”

Lorenzo: „Ez az első alkalom, hogy (ezen a területen) egész Európára kiterjedő, jogilag kötelező érvényű, határidőkkel rendelkező jogszabályunk van. Ezek számszerűsíthető helyreállítási célok, amelyek határidőkhöz vannak kötve.” 

forrás: EuroNews

Erős Európa a változó világban

Az EU egy új nemzetközi renddel szembesül, amelyet bizonytalanság, globális stratégiai és gazdasági verseny, valamint a konfliktusok fokozódása jellemez. Ezért az EU-nak képesnek kell lennie önálló cselekvésre.

Az EU ereje többek között az európai egységben, a szilárd gazdasági alapokban, a stabil demokráciákban és a társadalmi egyensúlyban rejlik. Ezt az erőt tovább kell fejleszteni, és felhasználni kell az európai érdekek és a nemzetközi jogrend előmozdítására és védelmére.

A dán EU-elnökség egy erős és határozott EU-ért fog dolgozni, amely felelősséget vállal saját biztonságáért és versenyképességének erősítéséért. Ehhez az EU-nak szavakat tettekkel kell alátámasztania, és meg kell oldania a előtt álló kihívásokat. A zöld átállás elengedhetetlen a biztonságosabb és versenyképesebb Európa építéséhez.

2025. július 3-án, csütörtökön Dánia átveszi az EU elnökségét, amelyet egy „Európai utcabállal” ünnepel Aarhus Rådhusparken parkjában. Az esemény mindenki számára nyitott, és zene, művészet, közös étkezés és viták várják az érdeklődőket.

EU2025.DK

Naponta több mint 50 konténert szállítanak az Aarhusi kikötőből a JYSK Uldumban található elosztóközpontjába olyan árukkal, mint például matracok, ágyneműk és kerti bútorok. Most a Dania Connect 2 elektromos teherautóját vetették be az útvonalon, amelyek naponta 8 oda-vissza utat tesznek meg.

Ez az első alkalom, hogy a JYSK Dániában dízel teherautókat elektromos teherautókra cserél, és a JYSK arra számít, hogy a cserével 37%-kal csökkentheti a CO2e-kibocsátást. Emellett a megoldás értékes betekintést nyújt a JYSK-nek ahhoz, hogy a jövőben az ország más útvonalain is kiterjessze az elektromos teherautók használatát.

„Örülünk, hogy most már a Dania Connect-tel együtt elektromos teherautókkal szállítjuk áruinkat a dán utakon az Aarhusi kikötő és Uldum között. A JYSK-nél célunk, hogy a következő években csökkentsük a CO2e-kibocsátásunkat. Bár globális logisztikai hálózatunk sokféle megoldást igényel ahhoz, hogy elérjük a klímára gyakorolt hatásunk csökkentését, nagy várakozással tekintek az elektromos teherautókkal szerzett tapasztalatokra, hogy a programot tovább bővíthessük” – mondta Ole Thomsen, a JYSK ügyvezető alelnöke, logisztikai vezetője.

„Örülünk, hogy támogathatjuk a JYSK-öt a szállítással kapcsolatos CO2e-lábnyom csökkentésére irányuló munkájában. Már régóta dolgozunk a zöld átálláson, és célunk, hogy 2030-ra teherautóink 50%-a elektromos árammal működjön. Hiszünk abban, hogy ez a jövő fenntarthatóbb közlekedésének megteremtéséhez vezető út” – mondta Frank Hjortekær-Jensen, a Dania Connect csoport vezérigazgatója és tulajdonosa.

További megoldások a közlekedés CO2e-értékének csökkentésére

A Dania Connect új elektromos teherautói mellett, amelyek az Aarhusi kikötő és a JYSK Uldumban található elosztóközpontja között közlekednek, a JYSK más országban is számos kezdeményezést hajt végre az áruszállítás hatékonyabbá tétele és az éghajlatra gyakorolt hatás csökkentése érdekében.

„Az egyik dolog például a dízelről elektromos teherautókra való átállás, de számos más megoldást is vizsgálunk a logisztikai hálózatunkban. Többek között azt vizsgáljuk, hogyan tudjuk a raklapjainkat optimálisan megpakolni áruval, és hogyan tudunk minél több árut a lehető legtöbb szállítmányba beletenni. Ezen kívül a különböző országokban gyakran találhatunk olyan helyi megoldásokat, amelyek nem feltétlenül működnek egész Európában vagy az egész világon” – magyarázza Ole Thomsen.

Példák Svédországból és Finnországból:

A Göteborgi kikötőből a konténereket a JYSK Nässjöben található elosztóközpontjába lehetőség szerint elektromos vonatokkal szállítják, majd az utolsó szakaszon az elosztóközpontig elektromos teherautók viszik a konténereket. Ahhoz, hogy az áruk a Nässjöben található elosztóközpontból egészen az észak-svédországi üzletekig eljussanak, a konténereket a hagyományos dízel teherautók helyett elektromos vonatokra rakják vissza. Az észak-svédországi vasútállomásokról a helyi üzletekbe a konténereket pedig növényi olajjal vagy biogázzal működő teherautók szállítják.

Amikor a hagyományos, dízelüzemű teherautók jelentik az egyetlen megoldást, fontos, hogy minél több árut lehessen szállítani egy fuvarral. Ennek egyik módja, hogy egy teherautóra két pótkocsit csatlakoztatnak, amit nagy kapacitású szállításnak vagy moduláris közúti szerelvényeknek neveznek. A JYSK ezt a megoldást használja az észak-finnországi üzletek eléréséhez. Egy teherautó két-két különálló teherautó helyett, amik egy-egy pótkocsit vontatnak – ezzel akár 27 százalékos kibocsátás-megtakarítás érhető el.

A JYSK azt tervezi, hogy több országban is teszteli a moduláris közúti szerelvényekkel való megoldást, amint az Európában hosszabb távolságokon is lehetővé válik.

A JYSK egy skandináv gyökerű nemzetközi lakberendezési kiskereskedelmi áruházlánc, amely megkönnyíti a lakások és kertek minden helyiségének berendezését.

A JYSK több mint 3400 áruháza és webshopja 48 országban nagyszerű ajánlatokkal és hozzáértő kiszolgálással várja vásárlóit bármely felületén.

A 48 országban található több mint 3400 áruházzal és webáruházzal a JYSK mindig nagyszerű kínálattal és hozzáértő kiszolgálással várja vásárlóit, függetlenül attól, hogy az ügyfelek milyen platformon szeretnének vásárolni.

Az alapító Lars Larsen 1979-ben nyitotta meg első üzletét Dániában. A JYSK ma már 31.000 munkatársat foglalkoztat.

A JYSK a családi tulajdonban lévő Lars Larsen Group része, amelynek teljes forgalma a 2022/23-as pénzügyi évben 45 milliárd DKK volt. A JYSK forgalma a 2023/24-es pénzügyi évben 41,4 milliárd DKK volt.

forrás: JyskNewsRoom

Az UMAGE – dán bútorgyártó cég 2019-ben döntött úgy, hogy újraértelmezik a hagyományos 37 órás, hétfőtől péntekig tartó munkarendet. Azzal, hogy péntekre szabadnapot adtak a dolgozóknak, az volt a céljuk, hogy több időt biztosítsanak az életre, a feltöltődésre, valamint a termelékenység és a kreativitás kivételes szintjének felszabadítására – miközben minimalizálják a hosszú munkaidő és a feltöltődésre szánt elégtelen idő okozta hatékonysági hiányosságokat és tévedéseket. Ma már büszkén tekintenek vissza  az elmúlt öt évre, és arra, hogy ez a kezdeményezés hogyan alakította a cég és az alkalmazottak életét. Szerintük igazán jó döntés volt, hogy csak négy napot dolgoznak hetente.

Mit gondolnak a munkatársak arról, hogy csak négy napot dolgoznak?  

Egy tervező, aki már 10 éve dolgozik a cégnél anno úgy értékelte a döntést, hogy ez volt az a pont, amikor számára nyilvánvalóvá vált, hogy a munkahelyen is prioritásként kezelik az emberek jóllétét. Ez még inkább elkötelezetté tette a cég sikerei iránt, és azóta úgy gondolja, hogy semmi nem indokolja az ötnapos munkarendet, és minden szempontból jobb, hogy csak négy napot dolgoznak hetente.   

Ezzel szemben egy másik tervező, aki csak tavaly csatlakozott a céghez, kezdetben annyira nem hitt a 4 napos munkahétben, hogy a felvételi beszélgetésén azt mondta: szívesen dolgozna pénteken, mert eddig ez mindig is így volt. Azonban mióta a csapat tagja a péntekeket igazi szabadnapként éli meg, ami egyrészt felszabadító, másrészt segít a hét többi napján koncentráltabban és nagyobb kedvvel dolgozni. 

A cég kitart 

A cég továbbra is hisz benne, hogy a kipihent, boldog és elégedett csapat jóval inspiráltabb és innovatívabb. Ezért fontos számukra, hogy a munka és a magánélet valóban egyensúlyban legyen. Kitartanak a döntés mellett, mert amióta csak négy napot dolgoznak kevesebb hibát és hatékonyabb időfelhasználást tapasztalnak. Sőt, a munkatársak jóllétét a termelékenység ösztönzőjeként továbbra is prioritásként kezelik, és úgy gondolják, hogy további pozitív változásokra számíthatnak.

forrás: ELLE

Dambo hatalmas fából készült szobrai egy művészi, szabadtéri kincsvadászatot alkotnak, amelyet a közönség megtapasztalhat és élvezhet, és amelyek Rødovre, Hvidovre, Vallensbæk, Ishøj, Albertslund és Høje Taastrup városrészekben vannak „elrejtve”. Mind a hat szobor gondosan újrahasznosított faanyagból készült, és helyi önkéntesek segítségével épültek, készültek.

A Little Tilde, a Teddy friendly”, a Thomas on the mountain, az Oscar under the bridge, a Hill top trine és a Sleeping Louis neveket kapott óriások „titkos” helyeken vannak elrejtve a dán erdőkben. A hat óriás mindegyikét Dambo és egy önkéntesekből álló csapat építette kézzel, akik a helyi kidőlt fákból és lebontott épületekből származó hulladékfát használtak készítésükhöz. A teljesen egyedi, hatalmas figurák mindegyikével lehet foglalkozni és interakcióba lépni, mint például Little Tilde, aki 28 madáretetőt rejt a hasában, vagy Sleeping Louis, akinek tátongó szájába be lehet lépni és játszani.

Mindegyik szobor kizárólag helyi hulladékfából készült, amelyet Dambo és csapata gyűjtött össze.

Teddy Friendly a Høje Taastrupban városrészben van elrejtve.

A figura „bundája” helyi faanyagokból készült.

Thomas on the mountain Koppenhágában található.

Thomas egy domb tetején ül, ahonnan remek kilátás nyílik Albertslund településre.

A készítőknek egy helyi iskola fiatal önkéntesei segítettek.

Oscar under the bridge Ishøjban található.

A szobor egy lebontott vízimalomból származó fahulladékból és a helyi ipari cégektől származó törött raklapokból készült.

Hill top Trine szintén Koppenhágában nézelődik.

A látogatók bemászhatnak a tenyerébe, és elnézhetnek Avedøreslettenre.

Sleeping louis a rødovre-i dombon szundikál egy titkos területen.

Az emberek bemászhatnak a tátongó szájába, játszhatnak vagy akár aludhatnak is benne.

szerk/ford.: Tóth János, forrás: designboom

2030-ra 70 százalékkal akarják visszavenni az ország karbonlábnyomát, aminek egy jelentős része a mezőgazdaságból ered. Szakértők szerint már annyi fenntarthatóságot célzó intézkedést hoztak Dániában, hogy a mezőgazdaság lassan a kibocsátás 50-75 százalékáért lesz felelős, miközben a GDP-nek csak 1 százalékát teszi ki.

Persze az új intézkedések miatt a tej, tejtermékek és a hús ára valószínűleg megemelkedik majd, és lehet, hogy ha ezeket importálják, vagy ha tejalternatívákhoz szállíttatnak be alapanyagot (például szójababot Brazíliából), akkor valójában csak kiszervezik a karbonkibocsátást más országokba, ami hosszú távon nem megoldás. Mindenesetre egyelőre ez az egyik legambiciózusabb fenntarthatósági intézkedés.

forrás: telex

Dánia szívében egy olyan úttörő vállalkozás kezd formát ölteni, amely az építőipar fenntartható építéssel kapcsolatos megközelítésének újradefiniálását ígéri. A „Build-in-Wood Demonstrator”, egy újszerű teszt- és demonstrációs létesítmény jelenleg épül a Dán Technológiai Intézetben, egy kőhajításnyira a nyüzsgő Koppenhágától. Ez a kezdeményezés az innováció és az együttműködés világítótornya, amelynek élén egy EU által támogatott Horizon 2020 projekt áll, amely 21 partnert egyesít a faépítés teljes spektrumából.

A jövő terve

A két emeleten elterülő, 340 m2 alapterületű Demonstrator több mint egy épület; ez egy kézzelfoghatóvá vált vízió. A ragasztott fa oszlopokból és gerendákból, CLT (Cross-Laminated Timber) födémlemezekből és könnyű fa homlokzati elemekből épült demonstrátor a jövő építésének lehetséges példája. Ez a szerkezet nem pusztán építészeti bravúr, hanem a „Build-in-Wood” építési rendszer bemutatója – a faépítés határait feszegető kollektív európai innováció csúcspontja.

Moduláris innováció

A Build-in-Wood rendszert alapvetően úgy tervezték, hogy sokoldalú legyen, és megfeleljen a lakó- és kereskedelmi épületek különböző igényeinek Európa-szerte. Ez egy moduláris csoda, amely lehetővé teszi a testreszabást, hogy megfeleljen a különböző projektek sajátos teljesítménykritériumainak. Szerkezeti képességein túl a rendszert a fenntarthatóság jegyében tervezték, ösztönözve a meglévő épületek újrafelhasználását, utólagos átalakítását és bővítését. Ez a megközelítés nemcsak a faépítéssel kapcsolatos műszaki kihívásokat – mint például a tűzbiztonság, a nedvességkezelés és a hangszigetelés – kezeli, hanem az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható fejlődés útját is megnyitja.

A jövő faanyagának tesztelése

A demonstrátor élő laboratóriumként fog szolgálni, ahol a Build-in-Wood rendszert próbára teszik. Egyedülálló platformot kínál az iparági érdekeltek számára az innovatív építőanyagok, alkatrészek és rendszerek valós körülmények között történő feltárásához és értékeléséhez. A projekt célja, hogy az akusztikától és a beltéri klímától kezdve a szigetelés hatékonyságán át a nedvességgel szembeni ellenállásig olyan felbecsülhetetlen értékű adatokat gyűjtsön, amelyek forradalmasíthatják a fából való építkezést.

A fa és a bioalapú anyagok kulcsfontosságú szerepet játszanak majd az építőipar fenntartható fejlődésében. Az előttünk álló kihívások ellenére a Build-in-Wood demonstrátor egy lépés az akadályok kezelése és leküzdése felé. A könnyű szétszerelhetőség és átalakíthatóság révén az épület nem csupán egy szerkezet, hanem egy dinamikus kutatási eszköz, amely betekintést nyújt az új megoldásokba és gyakorlatokba.

Digitális társ

Az innováció egy újabb rétegét képezi a projekt, amely magában foglalja az épület digitális ikertestvérét, amely olyan érzékelőkkel van felszerelve, amelyek olyan létfontosságú paramétereket ellenőriznek, mint például a nedvességtartalom. Ez a digitális társ lehetővé teszi a megelőző karbantartást, és bepillantást enged a műszaki változtatások épület teljesítményére gyakorolt hatásaiba.

Az ilyen tesztépületek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mivel már több vállalat is szívesen használja a demonstrátort saját kutatásaihoz és dokumentációjához, egyértelmű, hogy ez a kezdeményezés az építési paradigma jelentős változásának élére áll. A jövőre nézve várhatóan mind a nemzeti, mind a nemzetközi kutatási és innovációs erőfeszítések sarokköve lesz.

Gyors tények

Az épület tulajdonosa: Dán Technológiai Intézet (DK) 

Építész: Waugh Thistleton Architects (Egyesült Királyság) 

Vállalkozó: Adserballe & Knudsen (DK) 

Az építkezés megkezdése: február 2024 

Becsült építési időszak: 6 hónap 

Mivel a fenntartható építés forradalmának küszöbén állunk, a Build-in-Wood Demonstrator nem csupán egy szerkezetet épít, hanem egy jövőt épít. Egy olyan jövőt, amelyben a fa vezető szerepet játszik a zöld építési gyakorlatok terén, és a környezetbarát, innovatív építés korszakát hirdeti, amely bolygónk és az emberek javát szolgálja.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Build-in-Wood

Ez az egyformaság – amely szöges ellentétben állt az általam megszokott vad és változatos mediterrán erdőkkel – teljesen lenyűgözött. A lombos lombkorona alatt az aljnövényzet gyérnek tűnt, csak néha pillantottam meg a végtelen másolatként ismétlődő, diszkrét virágú kendereket.

Azonnal arra gondoltam, hogy ha vadállat lennék, ez az erdő talán nem a legizgalmasabb hely lenne az otthonom. Kevés volt az élet fenntartásához szükséges biomassza, és bár az egyszerűsített tápláléklánc kevés versenytársat kínált, társak sem voltak. Az erdő egyhangúnak tűnt.

Egy európai terv több ezer hektárnyi terület újjáélesztésére…

Gyorsan eljutottunk tavaly áprilisig, amikor visszatértem ugyanerre a helyszínre, ezúttal a SUPERB (Systemic solutions for upscaling of urgent ecosystem restoration for forest-related biodiversity and ecosystem services) több mint 100 szakértője kíséretében, amely egy ambiciózus, 20 millió eurós projekt (közel 8 milliárd forint), amelyet a Horizont program finanszíroz, és amelynek célja több ezer hektár erdős táj helyreállítása Európa-szerte.

A kezdeményezés, amely 12 erdőre támaszkodik, köztük az aquitániai helyszínre is, hozzájárul az EU természetvédelmi helyreállítási törvényjavaslatának megvalósításához, amely arra kötelezi a blokkot, hogy 2030-ig legalább 30%-ban, 2040-ig 60%-ban és 2050-ig 90%-ban állítsa helyre a leromlott élőhelyeket. Emellett a politikai döntéshozóknak kritikus betekintést nyújt a kontinens élővilágába, életfenntartó rendszereibe és szén-dioxid-megkötő képességébe.

Az 1 millió hektárnyi ültetett erdőterületet felölelő aquitániai helyszín fontos szerepet játszik a helyi gazdaságban, mivel az ültetvények 90%-a magántulajdonban van. Történelmileg az itteni földtulajdonosok hosszú távú gondolkodással és türelemmel éltek. A fák növekedése időbe telt, de a gyümölcsök bőséges termést hoztak. A betakarítás során az elsőként kivágott fákat jellemzően cellulóz és papír előállítására használják fel. A kisebb fákat raklapoknak és csomagolóanyagoknak, míg a nagyobb fákat szerkezeti fának, gerendáknak vagy burkolóparkettának hasznosítják.

A helyiek generációkon át kiváló erdőgazdálkodási technikákat alkalmaztak, amelyek magas hozamot hoztak. Az erdő és a faalapú gazdaság azonban most veszélyben van. Az ott töltött egy hét alatt rájöttem, hogy ami egykor rendezettnek és fegyelmezettnek tűnt, az mostanra furcsának és kiegyensúlyozatlannak tűnt. Idővel a könyörtelen termelés kimerítette a talajt és a növényvilágot. Az éghajlat is napról napra szárazabbá vált. A földtulajdonosok egyre gyakrabban panaszkodtak természeti csapásokra – erdőtüzekre, kártevők kitörésére és pusztító szélviharokra.

Azért voltam ott kollégáimmal, hogy ellenőrizzem a helyreállítás előrehaladását, és tanuljak a helyi tudósok helyreállítási tapasztalataiból. Beszélgetéseink során egy szó többször is visszaköszönt: a rugalmasság – a képesség, hogy a zavarok után, függetlenül azok eredetétől, képesek újraéledni. Az erdőgazdálkodással kapcsolatban egy másik szó erre a biodiverzitás, a tudósok általunk használt száraz kifejezés a virágzó vadvilágra. 2021 decembere óta a SUPERB küldetése, hogy ezt visszahozza az aquitániai erdőkbe.

Élet a zöld folyosókon keresztül

Az unalmas, homogén természet felélesztéséhez jellemzően össze kell piszkítani, legalábbis emberi szemünk szerint. Több szinten is: a táj szintjén, azáltal, hogy az erdők, legelők és mezőgazdasági területek váltakoznak és kiegyensúlyozzák egymást; a fajok szintjén, hogy a fák, cserjék és gyógynövények sokasága nyújtson menedéket a vadon élő állatoknak; és a populáció szintjén, ahol még az azonos fajhoz tartozó fák nagy száma is eltérően reagálhat a környezeti kihívásokra, így maximalizálva túlélési esélyeiket.

Ez azonban gazdasági és logisztikai kihívásokat jelent. Az egyenetlen korú fákat és a különböző fafajokat aligha lehet egyszerre kitermelni, a nagy gépek pedig hozzáférési nehézségekkel küzdenek. Itt jönnek a képbe a SUPERB sövények. A 20 000 hektáron dolgozó csapatunk az elmúlt hónapokban 10 km hosszú sövényt telepített, hogy összekösse a meglévő lombos fafajok, például a tölgyek zugait. Az ötlet lényege, hogy fizikai gátat képezzenek, hogy növeljék a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességet, valamint a felmelegedő bolygónkkal esetleg fokozódó egyéb fenyegetésekkel, például a széllel, viharokkal, erdőtüzekkel és aszállyal szemben.

Ellenálló földbirtokosok megingatása

Míg sok földtulajdonos már elkötelezte magát amellett, hogy vegyes sövényt telepít fenyőültetvényei köré, mások óvatosabbak, és komoly bizonyítékokra lesz szükségük ahhoz, hogy elfogadják ezt a pénzbe kerülő és a hagyományokkal szakító gyakorlatot.

A francia partnerek, köztük az INRAE és az Európai Erdészeti Intézet tudósai mindent megtettek, hogy megnyugtassák őket. A hét folyamán három drónnal pásztázták a tájat felülről, feltárva a homogén fenyőerdők és a változatos sövények közötti kontrasztot. A földön csapatunk rovarcsapdákkal, kígyók csapdáival, gyíkok mikroélőhelyeivel, denevérek faüregével, valamint egyéb élőlények hangrögzítő és kameracsapdákkal találkozott. Még a talaj sokféleségét is megvizsgáltuk a benne rejtőző mikroorganizmusok DNS-elemzésével.

Az ökoszisztéma megértése és az ellenálló képesség erősítése érdekében még sok mindent fel kell tárni. Miközben a teljes megértésre várunk, egyre nagyobb teret nyer a „természetközelibb” gazdálkodási megközelítés, amely „az ökológiai integritást, a biológiai sokféleséget és a fenntartható gyakorlatokat helyezi előtérbe az intenzív emberi beavatkozásokkal szemben”, azt utánozva, amit a természet a legjobban csinál. Ennek a tudásnak az erdőgazdálkodók számára megvalósítható gazdálkodási tervekre való átültetése azonban a másik terület, amelyen a SUPERB dolgozik.

A SUPERB projekt koordinátoraként az összes demonstrációs helyszínt meglátogathattam, a leóni Kasztília erdeitől a svédországi Vindelälven-Juhttatahkka bioszféra alpesi tájain át a csehországi Vysočina és Észak-Morvaország hegyvidéki régiójáig. Minden erdő sajátos kihívásokat hozott, mint például a barkóbogár-támadások, a fák töredezettsége, az erdőtüzek és az elhagyott területek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a helyreállításhoz személyre szabott megközelítésekre van szükség, még akkor is, ha hasonló problémákkal kell szembenézni.

Resist, survive, respond, restore — Ellenállni, túlélni, reagálni, helyreállítani

Ez a cikk a The Conversation és a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja együttműködésének eredménye. A szerző júniusban közölt cikket a magazinnal.

szerk/ford: Tóth János, forrás: TheConversation