Új pozíciójában Erika feladata a folyamatos növekedés irányítása és az üzleti tevékenység fejlesztése lesz a három országban. Fő célja, hogy a vásárlóközpontú kultúra jegyében még megfizethetőbbé, hozzáférhetőbbé és fenntarthatóbbá tegye az IKEA-t a többség számára, valamint hosszú távú növekedést és a pozitív hatást biztosítson a régióban.

„Megtisztelő és izgalmas számomra, hogy új fejezetet nyithatok a karrieremben. Nagy alázattal és lelkesedéssel vállalom ezt a feladatot, és örülök, hogy csatlakozhatok ehhez a fantasztikus csapathoz”

– mondja Erika.

„Izgatottan várom, hogy a meglévő szilárd alapokra építve, a különböző kultúrákból és nézőpontokból tanulva továbbvigyük a vállalatot a növekedés és siker útján, hogy az IKEA még relevánsabbá és hozzáférhetőbbé váljon a vásárlók számára.”

Erika gazdag és sokrétű tapasztalatra tett szert az IKEA-nál, globális és regionális szintű pozíciókban. 2010-es csatlakozása óta számos fontos vezetői pozíciót töltött be, többek között volt Category Manager és Commercial & Range Manager, 2021-ben az IKEA Marketing & Communication AB ügyvezető igazgatója lett, majd az IKEA Franciaország Deputy Country Retail & CSO Managereként ért el jelentős eredményeket stratégiai látásmódjával és befogadó vezetési stílusával.

David McCabe, aki 2021 óta vezeti a szervezetet, 2025 szeptemberétől új, globális pozíciót tölt majd be.

„Igazi öröm volt számomra, hogy az elmúlt négy évben egy ilyen fantasztikus csapattal dolgozhattam együtt”

– mondja Dave.

„Együtt jelentős előrelépéseket tettünk annak érdekében, hogy szebb hétköznapokat teremtsünk az emberek többsége számára – megfizethetőbb IKEA ajánlatokkal, fokozott hozzáférhetőséggel és szélesebb szolgáltatásválasztékkal. Nagyon fognak hiányozni a régió fantasztikus emberei, köszönöm mindenkinek, hogy ilyen különlegessé tették ezt az időszakot”.

forrás: TradeMagazin

Az IKEA soroksári áruháza 2026-ra a világ legnagyobb fulfillment központjává alakul, amely az online rendelések gyorsabb kiszolgálására és hatékonyabb logisztikára összpontosít. A beruházás közel 50 millió euró, amely megduplázza az áruház online értékesítési kapacitását, miközben a hagyományos vásárlói élményt is megtartja. Az új modell a budapesti és a magyarországi házhoz szállítási folyamatokat is jelentősen felgyorsítja – hangzott el az áruház kedd délelőtti megnyitóján, amelyen a Pénzcentrum is ott volt.

A fejlesztések során a klasszikus áruház és a raktározás újragondolásával hibrid megoldás jön létre, amely ötvözi a digitális és fizikai vásárlás előnyeit. „Folyamatosan azon dolgozunk, hogyan juthatnak el megfizethető lakberendezési termékeink minél több emberhez, mind fizikailag, mind digitálisan, a legfenntarthatóbb módon” – mondta Tolga Öncü, az IKEA Retail (Ingka Csoport) kiskereskedelmi üzleti vezetője.

A vásárlói élmény átalakításának egyik fő eleme az interaktív és digitális eszközök bevezetése, például élő chat a termékekkel kapcsolatban, szőnyegterítő projektorok és digitális kioszkok. „A soroksári áruház teljesen más, mint bármely más IKEA áruház a világon. A vásárlást új ötletek, interaktív kiállítások és a digitális élmény teszik még magával ragadóbbá” – mondta David McCabe, az IKEA Csehország, Magyarország és Szlovákia vezérigazgatója.

Az átalakítás jelentős kapacitásbővüléssel jár: az éves kiszállított csomagok száma 540 000-ről 950 000-re nő, miközben az automatizáció és a modern logisztikai megoldások csökkentik a működési költségeket és a kiszolgálási időt. Az IKEA célja, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb rendszert hozzon létre, amely gyorsabb kiszolgálást biztosít a régió vásárlóinak.

Az új működési modell más országok számára is mintaként szolgálhat a jövőben. „Magyarország kulcsfontosságú piac számunkra, és ez a beruházás biztosítja a jövőnket” – tette hozzá McCabe. Az IKEA hosszú távon abban bízik, hogy az új logisztikai rendszerrel és digitális megoldásokkal jobban kiszolgálhatja a vásárlói igényeket, miközben hatékonyabbá teszi működését.

forrás: pénzcentrum / IKEAPress

A képeken David McCabe. Fotó: Fazekas István

A létező legbutább kérdéssel kezdeném: képzelje el, hogy egy huszonéves, keveset kereső fiatal pár vagyunk, és szeretnénk berendezni egy lakást. Nyilván arra sincs sok pénzünk. Mit tegyünk?

Egyáltalán nem buta ez a kérdés, hiszen ennél a korcsoportnál ez a legjellemzőbb élethelyzet. A mi dolgunk pedig éppen az, hogy pontosan megértsük ezt az élethelyzetet, a jellemző szükségleteket, álmokat, kihívásokat. És hát a legfontosabb, amit itt meg kell érteni, az a pénzszűke, ami egyre több ember számára határolja be a lehetőségeket, nem csak ebben a korosztályban. Ezért nekünk a kulcsszó a megfizethetőség.

De mégiscsak profitot szeretne elérni a cég.

Az nem új az IKEA számára, hogy megfizethetők próbálunk lenni, nem a mostani, inflációs környezetre adott válasz, ez a lelkünk mélyéről jön. Ha az üzleti lehetőségeink engedik, akkor kedvező árakat kínálunk.

A megfizethető egyenlő az olcsóval?

Nagyon fontos számunkra, hogy a piacon a legkedvezőbb árat kínáljuk, de bizonyos területeken ez nem jelentheti azt, hogy beáldozunk bármit is. Például a termékeinknek tartósnak kell lenniük: amikor gyártunk egy matracot, legalább 50 ezer nyomáspróbával teszteljük. Meg szépnek is kell lenniük. Szerintem azok is, erről ismernek minket. Aztán a funkcionalitás is fontos, sőt, hogy rugalmas felhasználhatóság, és persze az, hogy fenntartható módon készüljenek, fenntartható alapanyagokból, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy a vevőink is fenntarthatóbb módon éljenek. Mindezek a szempontok megjelennek abban, ahogy beszerezzük az alapanyagokat, ahogy gyártunk, ahogy szállítunk, ahogy működnek az üzleteink. Demokratikus dizájnnak hívjuk ezt a hozzáállást – tény, hogy ebben az ár az az „ötödik elem”. Kezdve mindjárt azzal, hogy a tervezésnél mi az árcédulából indulunk ki.

Mondjuk legyen szó egy asztalról: az elgondolás az, hogy bambuszból készüljön, tegyen eleget a funkciójának, nézzen ki jól, és egyből meghatározzuk azt is, hogy legyen X az ára. A cégalapító Ingvar Kamprad egyszer azt mondta, hogy egy asztalt bárki ki tud hozni ezer euróból, az igazi feladat az, hogy száz euróból kihozd. Ahhoz tudásra, kreativitásra van szükség.

Azért az alapítás óta sok minden történt. Ha most bemegyek egy IKEA-ba, lehet, hogy nem egy asztallal, hanem egy plüssállattal és egy lekvárral megyek haza. Vagy csak megebédelek.

Azt mondjuk, mindent meg lehet találni nálunk, amire az embereknek szüksége lehet, ami jobbá teheti az életüket. Tudja, miért van étterem minden IKEA-ban? Annak idején Kamprad figyelte a vásárlókat az első üzletben, és mikor azt látta, gyorsan távoznak, megkérdezte őket, miért? A válasz az volt, hogy elfáradtak a bútornézésben, ennének valamit. Hát lett étterem is, hogy annál több időt töltsenek el nálunk. De ahogy nincs IKEA étterem nélkül, úgy nincs étterem áruház nélkül sem.

Nem baj, hogy közben nem vesznek semmit?

Nekünk az is jó, ha csak betérnek egy húsgombócra. Vagy éppen a vegán változatára, ha arra vágynak. Tavaly 3,8 millió látogatónk volt a magyarországi éttermeinkben. Ez nagyon nagy szám.

Hányan fordultak meg az üzletekben?

Összesen 8,3 millióan, többen, mint egy évvel korábban.

Mekkora hányaduk vásárolt is?

Ez nagyon változatos, főleg, hogy Magyarországon nagyon eltérő áruházaink vannak. Az Örs vezér téri például egy forgalmas városi tömegközlekedési csomópont mellett található, Budaörsre autóval mennek az emberek. De nyilván a vásárlási ráta összefügg az üzleti környezettel, és az elég érdekes volt tavaly Magyarországon. Ezért is döntöttünk az árcsökkentés mellett, ami szintén negatívan befolyásolta a forgalmi adatainkat.

Kimondottan a magyar piacon lépték ezt meg?

Nem, több országban fektettünk ebbe jelentős összegeket, de a mi régiónkban, ami Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából áll ezt kimondottan komolyan vettük: Csehországban a termékeink 70 százalékánál csökkentettük az árat. És nem olyan termékekről beszélünk, amelyeket nagyítóval kell megkeresni valahol a polc mélyén, a legnépszerűbb árucikkekről van szó.

A befektetés szót használta, de az árcsökkentésnek azért köze lehetett ahhoz, hogy a bekerülési költségek csökkentek: vége az energiaár-robbanásnak, rendeződött a helyzet a fapiacon is, csak hogy két példát említsek.

Érdemes minden elemét megnézni az árképzésnek, és a munkatársaink folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel alacsonyabb bekerülési költségeket tudunk elérni. Az elmúlt években valóban egészen szélsőséges mozgások voltak a gyártásban, a szállításban, szóval nem voltak könnyű helyzetben. És ezen túl is komolyan át kell tekinteni a működésünket.

Ha ez az irány, hol lesznek öt év múlva? Még alacsonyabbak lesznek az árak?

Igen, nekünk is pont ezt a kérdést kell megválaszolnunk. Egy ideje már nem próbálok jósolni, annyi meglepetés ért minket, legfeljebb az alapértékeinkhez tudjuk tartani magunkat.

Azért a tervekbe csak bele kell írni valamit.

Hát ez az! De az mondjuk biztos, hogy több lehetőséget is nyitva kell tartanunk, és ambiciózusabbnak kell lennünk a célterületeinken. Mondok egy példát: fókuszáljunk az alvásra. Mindenki alszik, és mindenki tudja, hogy ha jól alszik, jobb napja lesz utána. A dolgunk azonban nem csupán az, hogy eladjunk egy ágyat, a mi dolgunk az, hogy az embereknek segítsünk abban, hogy jobban aludjanak. Ez összefügg a levegő minőségével, a világítással, a zajjal, ehhez mi mind kínálhatunk termékeket.

Mindennek a cég részéről is van egy pénzügyi aspektusa: akármilyen megfizethető egy termék, ugyanúgy meg kell tervezni, ahhoz pedig plusz erőforrások kellenek, ezek pedig egyre drágábbak lesznek. Ezt miből finanszírozzák?

Abban hiszünk, hogy a cégben keletkező profitot kell erre elkölteni. Talán tudja, hogy az IKEA egy alapítvány tulajdonában van.

Igen, ettől aztán kevésbé átlátható a működése, mint egy tőzsdén jegyzett cégnek.

Valóban, de másfelől nem a részvényesek rövid távú érdekei határozzák meg a működést, mi hosszabb távon tudunk előre gondolkozni.

A magyar piac hogyan viszonyul a többihez? És akkor most sok mindenre gondolok, hogy például itt kevesebb húsgombócot adnak el…

Meglepődne, ha tudná, mennyit adunk el!

Mennyit adnak el?

Több mint 1,2 millió adagot az 1,4 millió húsos hotdog mellett. De értem a kérdést, itt az elkölthető jövedelem alacsonyabb sok európai országnál, ezért is kulcskérdés az árazás. Én azonban már több országban dolgoztam az IKEA-nál, és ez a kérdés mindig is fontos volt. Több hasonlóság van, mint gondolnánk: a rugalmasan alakítható berendezési tárgyakra például mindenütt egyre nagyobb az igény. Az ebédlőasztal ma már a home office vagy a távoktatás íróasztala is, hogy csak egy példát mondjak. Persze, az USA-ban nagyobb kanapéra van igény, mint Japánban, de nem ez a jellemző.

Azért van a magyar bútorpiacnak egy sajátossága, amely érinti az IKEA-t is: az állam időről időre támogatásokkal igyekszik felpörgetni a lakásfelújítást, a lakásvásárlást. Erre hogyan reagálnak?

Természetesen van hatása a forgalmunkra, de mondjuk tavaly, amikor ilyenek nem voltak, akkor is eladtunk naponta hatvan konyhát. Azért ez szép szám, ugye? A mi feladatunkat nem változtatja meg, hogy éppen van-e valami állami ösztönzőprogram.

Én azért még maradnék egy kicsit a politikánál: mit remél attól, hogy a miniszterelnökünk szerint repülőrajtot vesz idén a gazdaság? Ez nyilván az ingatlanpiacot is felpörgeti, és az új lakáshoz új bútorok is kellenek.

Abban a kitüntetett helyzetben vagyunk, hogy Magyarországon mi vagyunk az első választás, amikor az emberek az otthonuk berendezésére gondolnak. Tudta, hogy az összes országunk közül itt a legnagyobb a piaci részesedésünk? Nem Svédországban, hanem Magyarországon.

Szóval tudjuk, hogy az emberek hozzánk fordulnak akkor is, ha lakást vesznek, akkor is, ha gyerekük születik, akkor is ha több pénzük van, és akkor is, ha kevesebb.

Nálunk viszont nincsenek belvárosi, kisebb üzletek. Nem is terveznek ilyeneket?

Folyamatosan figyeljük a piaci trendeket, az üzleti környezetet, de jelenleg meglévő áruházainkra fókuszálunk, legyen szó a vásárlási élmény erősítéséről vagy az energiahatékonyabb működésről. Az biztos, hogy készülünk újabb tervezőpontok megnyitására.

Visszatérnék az első kérdésben emlegetett huszonéves párhoz. Nyilván az ő igényeik is változnak, de akár egy tipikus fiatal pár is egészen más volt húsz éve, mint most, és egészen más lesz tíz év múlva. A termékfejlesztés ezt hogyan tudja lekövetni?

Nemcsak változtak, de ez a változás jelentősen fel is gyorsult, gondoljunk csak a Covidra. Egészen másképp vásárolnak most az emberek, mint néhány évvel ezelőtt. Ez is része annak, amit korábban mondtam, hogy a mi feladatunk megérteni az emberek szükségleteit. És ez igaz a jövőre is. Igen széles körű kutatásokat végzünk háztartásokban, megkérdezzük az embereket, mit szeretnek a lakásukban, mit nem? Miről álmodnak, ha körbenéznek? Mit kezdenének a konyhájukkal? És ha valaki meghozza azt a döntést, hogy új konyhára van szüksége, hogyan kezdi el a tervezést? Elmegy egy boltba? Beszélget valakivel? Komoly munkát tettünk abba, hogy közelebb kerüljünk a vásárlóinkhoz, Budapesten kívül is, például a tervezőstúdiókkal, vagy rendelési pontok felállításával. Tisztában vannak azzal, hogy ez nem egy áruház, de mégis valamennyire közelebb kerülnek ahhoz az élményhez. A soroksári üzletben ugyanakkor egy az IKEA-nál is egyedülálló átalakítást végzünk: 19 milliárd forintból átalakítjuk, digitalizáljuk, még kényelmesebbé tesszük a kiszolgálás rendszerét az áru beérkezésétől az eladásig.

Milyen a jövő rugalmasan alakítható bútora?

Ennek talán a legklasszikusabb példája a hosszabbítható gyerekágy. De rugalmasan átalakíthatóvá igyekszünk tenni a tárolórendszereinket is, hiszen az a húszéves pár most egészen mást próbál elpakolni, mint pár év múlva. Nekünk arra is gondolni kell, mi lesz akkor.

Üzletileg miért jó ötlet egy hosszabbítható ágy? Nem lenne jobb, ha vissza kellene jönniük egy-két év múlva a szülőknek, mert kinőtte a gyerek az ágyát?

Nem mondanám, különösen, hogy azért visszajönnek, mert azt vállaltuk, hogy visszavesszük azt az ágyat, ha már tényleg kinövi a gyerek. Ez a körforgásos gazdaságnak is szép példája. Végeztünk egy felmérést, és abból az derült ki, hogy a világon hatvanezer tonnányi bútor végzi a szemétdombon egy év alatt. Nem igazán tudtam ezzel az adattal mit kezdeni, szóval átváltottam egy számomra is érthető mértékegységre: ez azt jelenti, hogy évi 1,5-1,9 millió karosszék végzi a szemétben.

Ezzel kezdenünk kellett valamit. Azt el kell fogadnunk, hogy egy bútor egy idő után már szükségtelenné válik, de lehetővé tettük, hogy „egy második életet” adjunk a bútoroknak, ami nagyon népszerű programnak bizonyult, és folyamatosan növekszik, Magyarországon is. Azt is látjuk, hogy a visszavett bútorokért kapott utalványhoz képest jóval többet költenek el aztán az emberek.

Elképzelhetőnek tart egy előfizetéses modellt, ahol valójában csak egy időre béreljük a bútorainkat, hogy utána egy újabbra cseréljük le?

Egyes országokban az üzleti célú bútorainknál kísérleteztünk már ezzel, de ez még nagyon kezdeti fázisban jár. Ebben a régióban még nem gondolkodunk ennek a bevezetésén.

Mi kerülhet még az IKEA polcaira?

Az okosotthon nyilvánvalóan egy fontos irány a termékfejlesztésben, és itt is igyekszünk szem előtt tartani a rugalmasságot. Mondjuk egy hangszórót egy szép lámpába építünk be. Vagy egy légtisztítót egy asztalba. De nagyobb bútoroknál is próbálkozunk teljesen átalakítható megoldásokkal: gondoljunk egy ebédlőszettre, amit aztán hálószobává tudunk átalakítani. Egy csomó embernek nincs elég helye arra, hogy mondjuk önálló ebédlőt alakítson ki, de mégsem szeretne az ágy szélén kucorogva enni.

Tehát Álcákat terveznek?

Vagy mondjuk inkább azt, hogy Transformers bútorokat csinálunk.

A magyarországi IKEA 2024-e számokban

3,8 millióan jártak az IKEA éttermekben és a svéd finomságok boltjában, amelyek bevétele 12 százalékkal nőtt.

246 153 növényi hotdog és 81 718 adag vegán húsgolyó fogyott, ez a kategóriájukban a fogyasztás 15, illetve 6 százalékát tette ki.

Húsos hotdogból 1 443 759-et vettek a magyarországi áruházakban, húsgombócból 1 249 501 adag fogyott.

A vásárlók naponta átlagosan 62 konyhát, 74 kanapét, 205 ágyat és 314 matracot vettek meg.

A legnépszerűbb bútor a Hemnes kihúzható ágy, a legnagyobb darabszámban eladott bútoralkatrész a konyhai sarokpánt, de a legtöbbet a kék szatyorból adtak el, abból is a kiskocsishoz szerelhető tároló volt a legkelendőbb.

Az online vásárlások a forgalom 22,5 százalékát adták, az átlagos online vásárlás értéke 82 242 forint volt.

forrás: HVG

Az elmúlt időszakot számos külső tényező befolyásolta, többek között a világjárvány, valamint a bizonytalan gazdasági és geopolitikai helyzet, azonban a lakberendezési inspiráció bővítése, valamint a digitális, az új és a meglévő áruházakba történő befektetések felgyorsításának köszönhetően 7 százalékkal növekedett az áruházak látogatottsága, az online részesedés pedig 26 százalékra bővült (a 2022-es pénzügyi évben ez 25 százalék volt) – derült ki a vállalat közleményéből.

Bár bizakodón tekintek a jövőbe, fel kell készülnünk arra, hogy az előttünk álló út rögös lesz – nyilatkozta Jesper Brodin, az Ingka Csoport vezérigazgatója.

Miközben az IKEA fennállásának 80. évfordulóját ünnepli, a vállalat egy jobb IKEA létrehozására készül: átalakítja az áruházait a vásárlói igényeket kiszolgáló hálózat kapacitásának növelése érdekében, egyúttal olyan összcsatornás kiskereskedővé válik, amellyel a vásárlók bármikor, bárhol és bármilyen módon kapcsolatba léphetnek. Az Ingka Csoport 60 helyszínen nyitott új áruházakat, egyebek mellett Koppenhágában, Madridban, Rómában és San Franciscóban, valamint Tervezőstúdiókat többek között Ausztráliában, Szerbiában és Magyarországon Debrecenben és Pécsen.

Mindemellett a vállalat felgyorsítja a beruházásokat a legnagyobb piacai közül az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban. Ezekben az országokban több mint 4,5 milliárd eurót invesztál a vásárlói élmény és a házhozszállítási szolgáltatások javítását célzó projektekbe. Az év elején az Ingka Csoport bejelentette a Made4net szolgáltató felvásárlását, amely a jövőben vezető szerepet tölt majd be a vásárlói igényeket kiszolgáló hálózat terén a kiskereskedelemben.

Az Ingka Csoport folyamatos növekedésével és teljesítményével párhuzamosan a kiskereskedelem egyenletes ütemben történő átalakulása is érezteti a hatását.

Ez megköveteli tőlünk, hogy folyamatosan keressük a módját annak, hogyan tudjuk megerősíteni a vállalatainkat, és biztosítani a megfelelő pénzügyi hátterünket a jövőben – folytatja Brodin.

Az elmúlt években a vállalat elkötelezte magát amellett, hogy 6,5 milliárd eurót fordít a megújuló energiára, amelyből közel 4 milliárd euró befektetése már megtörtént.

Az Inter IKEA Systems B.V. – amely az IKEA koncepció tulajdonosa és az IKEA franchise-átadója világszerte – ma bejelentette, hogy az IKEA kiskereskedelmi forgalma mind a 12 franchise-csoportot magában foglalva elérte a 47,6 milliárd eurót. Az Ingka Csoport részesedése a teljes forgalomból 90 százalék.

A vásárlóinknak és termékeink népszerűségének köszönhetőn a 2023-as pénzügyi évre még jobb eredményeket várunk a magyar piacon, mint az előző évben – mondta David McCabe, az IKEA Csehország, Magyarország és Szlovákia ügyvezető igazgatója.

Végül pedig néhány kulcsadat a pénzügyi évből:

• Teljes IKEA kiskereskedelmi forgalom: 41,7 milliárd euró a 2023-as pénzügyi évben (+5,7%), 39,5 milliárd euró a 2022-es pénzügyi évben (+5,5%)
• Online részesedés: 26 százalék a 2023-as pénzügyi évben, 25 százalék a 2022-es pénzügyi évben
• Áruházlátogatás: 697 millió látogatás a 2023-as pénzügyi évben (+7,4%), 650 millió látogatás a 2022-es pénzügyi évben
• IKEA applikáció: 19,7 millió letöltés a 2023-as pénzügyi évben, 20,3 millió letöltés a 2022-es pénzügyi évben
• Nyitások: 60 helyszínen a 2023-as pénzügyi évben, 52 helyszínen a 2022-es pénzügyi évben
• Eladott húsgolyók és húsmentes golyók: 1,2 milliárd a 2023-as pénzügyi évben, 1,1 milliárd a 2022-es pénzügyi évben
• Fenntarthatóság: 4 milliárd euró (a 6,5 milliárd eurós portfólióból) befektetés megújuló energiaprojektekbe: szél-és napenergia.
• 575 szélturbina 17 országban, 20 napelempark és 935 000 napelem az IKEA egységek tetején.

forrás: portfolio / IngkaGroup 10-12

Amellett, hogy a vállalat továbbra is az emberek többsége mellett állva még több otthon lakberendezéséhez járult hozzá, folyamatosan fejlesztette áruházait és a digitális szolgáltatások terén is bevezetett újdonságokat, például a Billie chatbotot, vagy az online foglalási lehetőséget a Bútormentő Pontokon. Az IKEA 125 ezer euró értékben (humanitárius segély, illetve lakberendezési támogatások) segítette az Ukrajnából érkező menekülteket. 2023-ban az IKEA Tervezőstúdió nyitását is tervezi Debrecenben. 

2022-es pénzügyi eredmények

Az IKEA Magyarország 1730 munkatársának köszönhetően annak ellenére, hogy a 2022-es pénzügyi év (2021. szeptember 1-2022. augusztus 31.) kihívásokkal teli volt, az előző évhez képest közel 20%-os növekedést ért el a kiskereskedelmi forgalmat illetően (az előző pénzügyi év forgalma 110,1 milliárd forint volt). Az áruházak 8 millió látogatót köszöntöttek, az IKEA.hu weboldal 12,7 millió egyedi látogatót regisztrált, 66%-ukat mobileszközről. Az IKEA Family klub is tovább növekedett, a pénzügyi év végére több mint 1,2 millió tagot számlált. 

Több digitális fejlesztés is történt az elmúlt évben. Februárban indította el a vállalat az új, Billie névre keresztelt chatbot szolgáltatást, amely az év minden napján 24 órában támogatja a vásárlókat megoldási javaslatokkal. A nyár során az IKEA bevezette az online foglalási lehetőséget a Bútormentő Pontok esetében is, így a vásárlók már az IKEA.hu weboldalon megismerkedhetnek a kedvezményes árú bútorok jó részével, és le is foglalhatják kedvenceiket addig, amíg beérnek az áruházba megvásárolni azokat.

A pénzügyi év alatt az IKEA átlagosan 98 konyhát és 99 kanapét adott el naponta. A legnagyobb számban eladott termék az ikonikus FRAKTA táska volt, melyet a fehér OFTAST tányér követett a sorban. 

„Elkötelezetten támogatjuk vásárlóinkat abban, hogy otthonaikat az életstílusukhoz hangolják és az élethelyzetüknek megfelelően tervezzék át – bárhova is sodorja őket az élet, és bármilyen költségvetés is álljon rendelkezésükre. Hálásak vagyunk, hogy érdeklődésük töretlen az IKEA iránt, melynek köszönhetően gazdasági évünket a globálisnál is magasabb eredményekkel zárhattuk: Magyarországon 20%-os növekedésről számolhatunk be, míg az online értékesítés terén 34%-os emelkedésről – megközelítőleg minden ötödik vásárlónk az online rendelést választotta. Annak is nagyon örülünk, hogy az előző évhez képest 1 millióval több látogatót üdvözölhettünk áruházainkban. Rengeteg nagyszerű lakberendezési megoldással vártuk őket, hogy nálunk inspirálódva szebbé tehessék az otthoni mindennapjaikat. Mindemellett további fejlesztéseket eszközöltünk áruházainkban és az online térben is, ahol bevezettük az új IKEA alkalmazást. Értékeinkkel összhangban támogattuk azokat, akiknek a legnagyobb szükségük volt rá: az Ukrajnából menekülő embereket, akik elvesztették otthonaikat. Átmeneti szálláshelyeket és otthonokat rendeztünk be számukra, összesen 125 000 euró értékben. Mindezen eredmények nem valósulhattak volna meg lelkes és elkötelezett munkatársaink nélkül” – mondta el David McCabe, az IKEA magyarországi, csehországi és szlovákiai régiójának ügyvezető igazgatója és fenntarthatósági vezetője.

Tervek és fejlesztések a 2023-as évre

Az IKEA Tervezőstúdió nyitását tervezi Debrecenben 2023 első félévében. Az itt dolgozó munkatársak lakberendezési tanácsadással segítik majd az érdeklődőket, valamint a rendelési folyamat kapcsán is támogatják a vásárlókat. 

Az első negyedév során egy új vásárlási folyamat is bevezetésre kerül, ami a Szkenneld és Vedd nevet kapta. A vásárlók az IKEA alkalmazás segítségével a vásárlás közben beszkennelhetik a bevásárlókocsiba kerülő termékeket, majd egyszerűen kifizethetik azokat. Ezzel a lehetőséggel elkerülhetik a kasszák előtt történő sorban állást és egy még kellemesebb vásárlói élményt tapasztalhatnak meg.

Folytatódik a 2022. decemberben indult Live Shopping sorozat, melynek keretében online felületeken új, kreatív megoldásokat inspiráló termékkollekciókat és szezonális ajánlásokat mutatnak be az IKEA munkatársai, többek között a fenntarthatóbb életmód témájában.

Az IKEA célja, hogy a házhoz szállítással vásárolt termékek esetén a kiszállítások 25%-a elektromos járművekkel történjen. Ez egy ambiciózus cél, de a vállalat elkötelezett a fenntarthatóság irányába és folyamatosan dolgozik azon, hogy teljesítse ezt. Az IKEA 18 új elektromos járműre vár ebben az évben a csehországi, magyarországi és szlovákiai régióban.

Egy új, megosztott bevásárlólista bevezetésére is készül az IKEA, amely kívánságlistaként is funkcionálhat. Példaképpen, ha egy pár életében mérföldkő közeledik, együtt összeállíthatják kívánságlistájukat, majd megoszthatják rokonaikkal és barátaikkal, akik ennek segítségével a kívánt termékekkel tudják megajándékozni őket. 

Együttműködés világhírű tervezőkkel, élet kis terekben

Ebben az évben is több limitált kollekciót mutat be az IKEA. Februárban érkezik a Sabine Marcelis holland dizájnerrel közösen megalkotott VARMBLIXT kollekció, mely a fény és a fénytörés motívumára épül. A márciustól elérhető BASTUA kollekció a finn divatmárka, a Marimekko és az IKEA kollaborációjának eredménye. A Latin-Amerikai világ inspirálta a szintén új ÖMSESIDIG kollekciót, emellett pedig egy különleges, múltidéző kollekció is érkezik majd az IKEA alapításának 80. évfordulójára.

Az IKEA multifunkcionális bútorokat is tervez, amelyeket könnyedén át lehet alakítani egyik funkcióból a másikba annak megfelelően, hogy éppen mire van szüksége a felhasználónak napközben vagy éjszaka. A megoldások egy részét kis mennyiségben kezdi forgalmazni a vállalat 2023-ban két piacon, Lengyelországban és Hongkongban. Ezt a tesztet követően döntenek majd arról, hogy a kollekciót elérhetővé tegyék más piacokon is. 2022. december 15. és 2023. szeptember 3. között a prototípusok megtekinthetőek a svédországi IKEA Múzeumban, a „Létezés maximuma – Nagy ötletek kis terekben” kiállításon. 

forrás: IKEA Lakberendezési Kft.

2020 őszén úgy tűnt, kemény vetélytársa akad a magyarországi lakberendezési piac két vezető bolthálózatának, az IKEA-nak és a JYSK-nek. Ekkor történt, hogy a Kika magyar üzleteit magába olvasztotta az osztrák tulajdonú XXXLutz. A „piros székes áruház” szándéka a magyarországi piacralépésre már 2019-ben aggodalmat váltott ki a lakberendezési és bútorkereskedelmi cégekből. Elviekben ugyanis a XXXLutzot is irányító cégcsoport, melynek tagjai a Mömax és Möbelix boltok is, a Kika boltok feletti hatalomátvételével jó nagy szeletet – ha nem a legnagyobbat – hasíthatta ki magának a bútoreladási tortából. Sikerült vajon azóta a manőver és 2021-re lebirkózták az osztrák áruházláncok a svéd (húsgolyó- és) bútornagyhatalmat? Vagy a trónfosztás még várat magára?

A magyar piacon jelenlévő nagyobb lakberendezési áruházláncok közül az IKEA tette közzé utolsóként a legfrissebb üzleti évére vonatkozó bevallását. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának bárki által hozzáférhető adatai alapján az IKEA Lakberendezési Kft. 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között 110 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el belföldi értékesítéssel. Ez 12,6 százalékkal több, mint a tárgyévet megelőző üzleti évben. Azonban nem csak az IKEA szakíthatott az elmúlt időszakban.

A kisebb, de kiterjedtebb bolthálózattal rendelkező JYSK Kereskedelmi Kft. szintén jócskán növelte bevételeit, 11,6 százalékkal. Ezzel 57,2 milliárd forint nettó árbevételre tett szert 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között. Ugyanakkor a Möbelix és Mömax boltokat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft. 33,8 milliárd forint nettó árbevételre tett szert utolsó üzleti évében, vagyis 2020. április 1-je és 2021. március 31-e között – ez némiképp helyezíti az összevetést. A tárgyévét megelőző üzleti évhez képest mindössze 2,9 százalékos növekedést ért el.

A piros székes áruház nettó árbevétele a belföldi értékesítést illetően viszont még jelentősen csökkent is, 12,4 százalékkal esett vissza. 2020. október 1-je és 2021. szeptember 30-a között 21,9 milliárd forintot könyveltek el. Így amíg a korábbi üzleti évben a Möbelix, Mömax és XXXLutz üzleteket összefogó cégcsoport árbevétele együttesen meghaladta a JYSK áruházakét, idén fordult a kocka, a dán lakberendezési lánc felülkerekedhetett.

Adózott eredményt tekintve pedig kimagasló a Jysk teljesítménye. Az IKEA nagyot csökkent a tárgyév előtti időszakhoz képest. David McCabe, az IKEA regionális ügyvezetője és fenntarthatósági vezetője (magyar-cseh-szlovák régió) januárban elmondta, hogy az elmúlt pénzügyi évben példátlan fennakadásokkal kellett szembenéznünk a kiskereskedelmi üzletágunkban – a járvány okozta lezárás miatt áruházaink több mint egy hónapig zárva voltak.

Az MMXH az előző üzleti évében történt csökkenés után ismét növekedni tudott, az XXXLutz viszont pedig még mélyebbre süllyedt mínuszban. Így tehát a trónfosztás még várat magára, viszont ez az összevetés akkor mutatna ennél reálisabb képet, ha a tárgyévek időszaka is egybeesne.

Egy kézbe került mind az öt X

Múlt év végén jelentették be, hogy november végétől Simonyi András került az XXXLutz lakberendezési Kft. CEO pozíciójába, aki egyben megtartotta az MMXH Lakberendezési Kft. ügyvezetői tisztségét is. Ezzel a lépéssel az osztrák hátterű XXXLutz csoport valamennyi magyarországi márkája, vagyis a Mömax, a Möbelix és az egykori Kika boltokat átvevő XXLutz is egy kézbe került. Az új ügyvezető elmondása szerint az összevonás „a szinergiák jobb kihasználásán keresztül” további növekedési céljaik elérést szolgálja.

A cégcsoportunk forgalma a 2021-es évben várhatóan meghaladja a 75 milliárd forint forgalmat, amellyel a piac meghatározó szereplőjévé válunk – mondta el akkor Simonyi András. A 75 milliárd forintos forgalom már közelebb esik az IKEA árbevételeihez, azonban még mindig nem éri el azokat.

A bútor- és lakberendezési piac szereplői viszont éppen azért találták aggasztó lépésnek, hogy a Kika boltokat az XXXLutz vegye át, mert így túlságosan leuralhatja az osztrák cégcsoport a mezőnyt. A Kika mindössze 6 áruházat üzemeltetett Magyarországon: kettőt Budapesten és egy-egy üzletet Budaörsön, Győrben, Debrecenben és Pécsett. Ez még nem lett volna elég a „hatalomátvételhez”. Az XXXLutz Csoport azonban valójában már 1999 óta van jelen Magyarországon, csak üzletei nem ezt a nevet viselték. A cégcsoport jelenleg 12 Mömax és 8 Möbelix áruházat üzemeltetett, ebből 4-4-et Budapesten. (Ezek közül egyes áruházaikat is például a 2015-ben Magyarországról kivonult Baumax üzletek helyén alakították ki.)

Összehasonlításképpen az IKEA-nak mindössze 3 áruháza van, a budaörsi, soroksári és az Örs vezér téri üzlet. Az viszont igaz, hogy folyamatosak a fejlesztések, bővítések és a cég idén is további bővítést tervez a szolgáltatások és találkozási pontok terén. A JYSK-bútorbolthálózat egészen máshogy épül fel, kisebb üzletei sokkal jobban lefedik az országot, 2022-ben már 91 boltjuk üzemel.

Nincs messze az erőfölény?

A Kika átvételével az XXXLutz és MMXH lehetséges összefonódása bejelentésre került még 2019-ben a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) is. A hivatal akkor jóváhagyta a Kika üzletek átvételét, pedig a részletes indoklásban megállapították: a bútorok országos kiskereskedelmi forgalmából 2018-ban a Mömax és Möbelix (vagyis XXXLutz Csoport) 0-10 százalék közötti, a KIKA Csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett. Az indoklás szerint együttes részesedésük nem érte el a 20 százalékot. Az IKEA és a JYSK esetében szintén 10-20 százalék közötti részesedést állapítottak meg a magyarországi bútor kiskereskedelmi forgalomból. (Az ügy részleteiről ebben a cikkben írtunk részletesen.)

Mindez a vásárlók szempontjából is igen fontos, ugyanis a JYSK és a Praktiker akkori álláspontja szerint az összefonódást követően az XXXLutz Csoport erőfölényes helyzetbe kerülése a piaci szereplők kiszorulásával, a piacra lépés megnehezülésével járhat, továbbá a versenytársaktól független, a fogyasztók számára hátrányos árazást hozhat. A kisebb vállalkozások (pl. az Alpha Bútor Kft., a Főnix Bútorszalon Kft., a Balla Bútor Kft., az RS Bútorpiac Kft., vagy a BRW Bútorház Kft.) azt is aggályosnak tekintették, hogy egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt a nagyobb vállalkozásokkal, mivel azok a nagyobb összegű megrendeléseikre tekintettel olcsóbban tudják beszerezni az árukat. Ez hozzájárul a nagyok egyeduralmához, és kedvezőtlenebb árakhoz vezethez. Végül azonban a GVH úgy döntött, nem veszélyes, ha az XXXLutz átveszi a Kika üzeleteket is.

Az új CEO által említett 75 milliárdos XXXLutz cégcsoportos forgalom már nincs messze az IKEA 110 milliárdos árbevételétől, és mindenképp meghaladja a JYSK 57 milliárdos bevételét. Viszont egyelőre a Kikát átvevő XXXLutz boltok nem mutattak fel növekedést, ami igazán fenyegető lenne. A járvány, illetve a gazdasági hatások is bizonyára közrejátszanak ebben, a következő években derül ki valószínűleg, mennyire komoly vetélytársa lehet az osztrák cégcsoport a svéd lakberendezési boltóriásnak.

forrás: pénzcentrum