A Német Faipari Szövetség (HDH) kifejezetten elkötelezi magát az EUDR célja mellett, amely a globális erdőirtás és az erdőkárosítás elleni küzdelem, hogy ezzel hosszú távon biztosítsa a fenntartható ellátási láncokat. Ez a cél azonban a jelenlegi végrehajtási előírásokkal nem érhető el.

A HDH ezért az EU-széles körű szabályozási csomag keretében az EUDR alapvető egyszerűsítését kéri a terhek és kötelezettségek ország- és termékspecifikus, a globális erdőveszélyre vonatkozó kockázatok alapján történő méltányos elosztásával.

Vissza a bevált EUTR-módszerhez

A globális erdőirtás elleni küzdelem értelmes útja a korábbi faanyag-kereskedelmi rendelet (EUTR) megközelítésében rejlik.

Ebben az esetben az első forgalomba hozó feladata volt a fa eredetének jogszerűségének biztosítása – ez a modell bevált. Az EUDR tekintetében a HDH e.V. ezen elvhez visszatérést követeli: az első forgalomba hozónak kell továbbra is felelősséget vállalnia az erdőirtásmentesség biztosításáért, nem pedig az egész ellátási láncnak.

Ez a jelentéstételi kötelezettségek tényleges kockázatnak megfelelő méretezésével valósítható meg.

A bizonyított erdőirtási problémákkal küzdő régiókat célzottan felelősségre kell vonni, míg a magas nemzeti szabványokkal és törvényekkel rendelkező országokat (például Németországot) tehermentesíteni, vagy teljesen mentesíteni kell a jelentéstételi kötelezettség alól.

HDH ügyvezető igazgatója, Dr. Denny Ohnesorge:
„Végre itt az ideje, hogy ott küzdjünk az erdőirtás ellen, ahol valóban zajlik! A nulla kockázati kategória bevezetésére irányuló javaslat egy lépés a jó irányba, de nem elégséges. Az EUDR alapvető átdolgozása nélkül ugyanis a bürokratikus terhek továbbra is a downstream ellátási láncot terhelik. Ha komolyan gondoljuk a bürokrácia leépítését, akkor meg kell könnyítenünk azoknak a vállalkozásoknak is a terheit, amelyek olyan országokból szerzik be a faanyagukat, ahol nincs erdőirtás, mint például Németországban.”

Fókusz az erdőirtás fő okozóira

Az EUDR-nek ott kell kezdenie, ahol az erdőirtás valódi okai rejlenek: a pálmaolaj-ültetvények, az olyan mezőgazdasági termékek termelése, mint a kávé és a kakaó, valamint az állattenyésztés terjeszkedése. Ezek bizonyítottan a globális erdőirtás fő hajtóerői.

Ezeknek a szektoroknak kell a rendelet középpontjában állniuk, nem pedig a fenntarthatóan működő európai faiparnak.

forrás: HDH

Ez az átfogó dokumentum bemutatja az Európai Faipari Szövetség legfontosabb eredményeit, tevékenységeit és politikai prioritásait az elmúlt évben. Fa: a fenntartható Európa kulcsa – az éghajlatváltozás kezelésétől az építőipar forradalmasításáig ez a jelentés kiemeli a fa alapvető szerepét Európa zöldebb és fenntarthatóbb jövő felé vezető útján.

Az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) 2024. november 21-én tartotta őszi közgyűlését, amelyre 16 tagországának, valamint 22 európai és nemzeti szervezetének küldötteit hívta össze. Ezek a szervezetek együttesen több mint 180 000, a fafeldolgozó és faipari ágazatban tevékenykedő vállalatot képviselnek. A virtuális közgyűlésre az Európai Unión belüli jelentős politikai változások okán került sor, az újonnan megválasztott Európai Parlament és az új Európai Bizottság éppen zajló megalakulási folyamata miatt.

Mivel a CEI-Bois felkészül a változó brüsszeli politikai környezetre, a közgyűlés a szövetség jövő évi prioritásainak meghatározására és érdekérvényesítő stratégiáinak a változó uniós jogalkotási menetrendhez való igazítására összpontosított. A tagok tájékoztatást kaptak az új Európai Bizottság politikai javaslatairól, amelyek befolyásolni fogják a CEI-Bois 2025-ben végzett munkáját.

A 2023-2024-es év kiemelt érdekérvényesítő tevékenységei és legfontosabb eredményei

A közgyűlés során a CEI-Bois közzétette a 2023-2024. évi érdekérvényesítési jelentését is, amelyben felvázolta az elmúlt év legjelentősebb tevékenységeit és eredményeit. A jelentés kiemeli a szövetség folyamatos erőfeszítéseit az európai fafeldolgozó ipar érdekeinek uniós szintű előmozdítására. Néhány fontosabb kiemelkedő pont a következő:

• Az Európai Parlament elismerése: 2024 nyarán a CEI-Bois hozzájárulását az európai parlamenti választásokon való részvétel előmozdításához egy partnerségi megállapodással kapcsolatos rendezvényen ismerték el, amelyen Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is részt vett. Az eseményen a CEI-Bois aktív szerepvállalását ismerték el a 2024-es európai választások során a választói részvétel ösztönzésében.
• WoodPop elkötelezettség: A CEI-Bois aktívan részt vett az Európai Fapolitikai Platformban (WoodPop), amely az osztrák kormány által vezetett kezdeményezés. A CEI-Bois 2024 novemberében részt vett a WoodPop „A Wood-Based Circular Bioeconomy for a Sustainable Europe” című politikai dokumentumának elindításában, amely a faalapú anyagok által vezérelt fenntartható és körkörös biogazdaság mellett száll síkra.
• Európai erdőirtási rendelet (EUDR): A CEI-Bois 2024-ben kiemelt figyelmet fordított az európai erdőirtási rendelet (EUDR) jogalkotási fejlesztésére. A konföderáció szorosan együttműködött a kulcsfontosságú politikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy a rendelet egyensúlyt teremtsen az erdőirtás elleni küzdelem sürgős célja és az iparág gyakorlati szempontjai között, és olyan ésszerűsített megközelítés mellett szállt síkra, amely hatékony és végrehajtható.
• A szén-dioxid-kibocsátás megszüntetésének tanúsítási kerete: A CEI-Bois támogatta az EU szén-dioxid-kivonás tanúsítási keretrendszerének véglegesítését is, amelynek célja a szén-dioxid megkötésének és hosszú távú tárolásának elismerése és jutalmazása olyan termékekben, mint a fa. Ez a keret kulcsfontosságú a faalapú termékek éghajlatváltozás mérséklésében játszott szerepének elismerése szempontjából.
• Rugalmas fa projekt: Az EU által finanszírozott Resilient Wood projekt befejezése olyan ajánlásokat terjesztett elő, amelyek célja a munkavállalók vonzerejének és megtartásának növelése a faiparban. Ezek az ajánlások a szociális párbeszédre épültek, és az ágazatban a munkaerővel kapcsolatos kihívások kezelésére irányultak.
• Érdekérvényesítő kiadványok: A CEI-Bois a Fűrészipar Európai Szervezetével együttműködve két kulcsfontosságú érdekérvényesítő dokumentumot adott ki: Ezen kívül a konföderáció terjesztette a Timber!Hogyan segíthet a fa megmenteni a világot az éghajlati összeomlástól az Európai Parlament tagjainak, és tervezi, hogy eljuttatja azt az illetékes európai biztosoknak, amint megerősítik őket posztjukon.
  1. A biogyártás, a körkörös biogazdaság és az európai fafeldolgozó és fűrészipari iparágak
  2. Az európai fafeldolgozó és fűrészipari iparágak kiáltványa a 2024-29-es politikai ciklusra

A CEI-Bois új igazgatótanácsának megválasztása

A közgyűlésen megválasztották a CEI-Bois igazgatótanácsát is a 2024 novemberétől 2026 novemberéig tartó kétéves mandátumra. Az újonnan megválasztott igazgatósági tagok a következők:

• Sampsa Auvinen – elnök
• Michael Pfeifer (FV Holzindustrie, Ausztria)
• Mathias Fridholm (SFIF & TMF, Svédország)
• Filip De Jaeger (Fedustria, Belgium)
• Stephen King (TDUK, Egyesült Királyság)
• Ana Dijan (Horvát Faklaszter, Horvátország)
• Rob van Hoesel (FEFPEB, Hollandia)
• Denny Ohnesorge (HDH, Németország)
• Antti Koulumies (FFIF & FWIF, Finnország)

Az új igazgatótanács a következő két évben irányítani fogja a szövetség tevékenységét, segítve a politikai menetrend kialakítását és a fafeldolgozó ágazat szerepének megerősítését a szélesebb értelemben vett európai zöld átmenetben.

Előre tekintve: CEI-Bois 2025 prioritásai

A CEI-Bois 2025-re vonatkozó prioritásainak meghatározásakor a szövetség több kritikus területre összpontosít:

1. A zöld és körkörös biogazdaságért való kiállás: A fa és a faalapú termékek szerepének elismerése és előmozdítása a körforgásos biogazdaságra való európai átállásban, a fenntarthatóságra, az innovációra és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosítva.
2. Munkaerőfejlesztés és készségek: A CEI-Bois a szakképzettségi hiányosságok kezelésére és a faipari munkafeltételek javítására helyezi a hangsúlyt, és célzott szakpolitikák és szociális párbeszéd révén folytatja erőfeszítéseit a szakképzett munkaerő vonzására és megtartására.
3. Kereskedelem és piacra jutás: A CEI-Bois továbbra is kiáll a tisztességes kereskedelmi politikák és a piacra jutás mellett, és azon dolgozik, hogy az európai fafeldolgozó ipar versenyképes legyen a világpiacon.
4. Európai erdészet és fenntarthatóság: Mivel a környezetvédelmi aggályok továbbra is meghatározzák a politikát, a CEI-Bois továbbra is kiáll a fenntartható erdőgazdálkodás és a faipar éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepe mellett.

Közelgő események: CEI-Bois nyári közgyűlés Helsinkiben

A CEI-Bois következő közgyűlésére 2025. június 10-11-én kerül sor Helsinkiben, Finnországban, a finn erdészetiszövetségek szervezésében. Ez a közelgő esemény további lehetőségeket kínál a CEI-Bois tagjai számára, hogy összehangolják álláspontjukat a kulcsfontosságú szakpolitikai kérdésekben, és megerősítsék közös hangjukat Brüsszelben.

A CEI-Bois továbbra is képviseli az európai faipar érdekeit, és a fenntarthatóságra, a munkaerő-fejlesztésre és a zöld gazdaságért való kiállásra való stratégiai összpontosítása révén a szövetség az elkövetkező években kulcsfontosságú szereplőként vesz részt az uniós politika alakításában.

szerk/ford.: Tóth János, forrás: CEI-Bois

Az iparág példát akar mutatni, és egész Németországban fel akarja hívni a figyelmet a faipar klímapolitikai és gazdasági jelentőségére. „A német faipar 70 000 vállalatával és 650 000 alkalmazottjával meghívja a fiatalokat és az idősebbeket, hogy ismerjék meg az iparágunkat és a A fa megmenti az éghajlatot kezdeményezésünket” – mondja Erwin Taglieber, a kampányért felelős Német Faipari Tanács (DHWR) elnöke.

A nyitórendezvényre szeptember 13-án, pénteken kerül sor a Haas vállalatnál Falkenbergben (Bajorország), és egy kéthetes kampány kezdetét jelzi, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a faipar szerepére az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az eseményt a Német Erdészeti Tanács, a Bajor Ácsok Céhének Szövetsége és a Bajor Erdőtulajdonosok Szövetsége támogatja.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HolzForum

A DHK idei, ötödik kiadása a „Fával építés a városi területeken” mottó alatt került megrendezésre. A kongresszus előadói ezt hangsúlyozták: A fával való építkezés a tervezési lehetőségei miatt a legjobb feltételeket kínálja a fenntartható városfejlesztéshez, amely több életteret teremt a korlátozott földterületen, és egyúttal nagymértékben hozzájárul az éghajlatvédelemhez.

A DHK-n Dr. Denny Ohnesorge, a HDH ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a növekedésnek különösen a sorozatos építkezések és felújítások adnak lendületet. „A 21. században a soros építés azt jelenti, hogy a fogyasztók és a vállalatok magas minőségi, kényelmi és környezetvédelmi igényeinek megfelelünk – mind műszakilag, mind vizuálisan, az épület tervezése és kivitelezése során” – hangsúlyozta Ohnesorge.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HDH 06-13

A fából készült csomagolóanyagok szenvednek a legjobban

A kétszámjegyű forgalomcsökkenés döntő tényezője a kulcsfontosságú ágazatokban bekövetkezett változás volt. A fűrészipar például több mint 27 százalékos forgalomcsökkenést könyvelhetett el, amely 2023-ban 6,4 milliárd euróra esett vissza. A faalapú anyagok, köztük a forgácslap és OSB-lemez értékesítése 15,6 százalékkal 5,3 milliárd euróra esett vissza. A legnagyobb százalékos forgalomcsökkenést a faiparban 2023-ban a facsomagolás esetében regisztrálták, amely 27,5 százalékkal 863 millió euróra esett vissza. A facsomagolási ágazat, amelybe a raklapok, exportcsomagolás, valamint kábel- és kötéldobok, a német ipar logisztikájában betöltött jelentősége miatt a gazdasági tendenciák korai indikátorának számít. Az e termékcsoport értékesítésének erőteljes visszaesése ezért különös aggodalomra ad okot az általános gazdasági fejlődés szempontjából.

Csökkenés a bútoriparban

A bútoriparban a veszteségek százalékban kifejezve korlátozottabbak voltak, összesen 4,3 százalékkal, 18,0 milliárd euróra csökkentek. Az egyes szegmenseken belül ellentétes fejlemények voltak tapasztalhatók. A legjelentősebb visszaesés a nappali-, étkező- és hálószobabútorokat magában foglaló „Egyéb bútorok” esetében volt, ahol az eladások 12,6 százalékkal 5,6 milliárd euróra csökkentek.
Ezzel szemben az irodabútorok esetében enyhe, 2,6 százalékos, 2,3 milliárd euróra történő növekedés volt tapasztalható, míg a bolti és egyéb szerződéses bútorok értékesítése szintén enyhén, 3,3 százalékkal, 2,3 milliárd euróra emelkedett. A HDH összegzése szerint a bútoripari ágazatban a beérkező megrendelések az év folyamán jelentősen visszaestek a fogyasztói bizonytalanság és az ebből fakadó fogyasztásgyengülés miatt.

Építőiparhoz kapcsolódó ágazat

A faipar építőiparhoz kapcsolódó ágazatának forgalma az előző évhez képest 3,0 százalékkal 7,7 milliárd euróra csökkent 2023-ban. „A faipar építőiparhoz kapcsolódó ágazatának év eleji viszonylag magas rendelésállománya az év folyamán fokozatosan csökkent, egyre kevesebb megrendelés érkezett egyszerre. Az építőipari kereslet drasztikusan összeomlott az építési költségek masszív emelkedése, az egyre rosszabb finanszírozási feltételek és a bizonytalan finanszírozási feltételek miatt” – összegzi a HDH ügyvezető igazgatója, Denny Ohnesorge a számokat, amelyek a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatokra vonatkoznak.

Ébresztő a politikusoknak

Ohnesorge szerint a faipari értékesítés alakulása ébresztő hívás kell, hogy legyen a politikusok számára, akik a keretfeltételek javításával kedvezőbb környezetet teremthetnek. „Kevesebb szabályozási teherre és több ösztönzőre van szükségünk az éghajlatbarát növekedésbe való beruházáshoz. Az ösztönzői oldalon az éghajlatbarát felújítások és építkezések jobb finanszírozási feltételei elengedhetetlenek” – figyelmeztet Ohnesorge. „A fával történő klímabarát beruházások biztosíthatják a zöld növekedést Németországban, ha a növekedés előtt álló akadályok megszűnnek. Ellenkező esetben fennáll a lefelé tartó spirál veszélye” – figyelmeztet Ohnesorge.

A faipari alkalmazotti és vállalati változást vizsgálva látható, hogy mennyire súlyos a helyzet: a negatív értékesítési tendenciát a vállalatok számának és az iparágban foglalkoztatottak számának érezhető csökkenése kíséri. Az 50 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok átlagos száma az előző évhez képest 1,1 százalékkal 917-re csökkent 2023-ban, míg a faiparban foglalkoztatottak száma 2022-hez képest jelentősen, 2,4 százalékkal 151.794 főre csökkent.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HDH

A „Holz rettet Klima” 15 szakmai szövetség közös kezdeményezése a Német Faipari Tanács (DHWR) égisze alatt. Az iparág összesen mintegy 70.000 vállalatot képvisel 650.000 alkalmazottal és 120 milliárd eurós éves forgalommal. „Németország egyre többet faterméket használ és épít fából. A hidaktól a lakóépületeken át a bútorokig és a parkettákig azonban sokkal többet kell fát használni ahhoz, hogy Németország elérje a klímacélokat, ideális esetben 2030-ig” – szólít fel Erwin Taglieber, a DHWR elnöke.

Prof. Dr. Hans Joachim Schellnhuber éghajlatkutató, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet (PIK) alapító igazgatója szerint a fa az „anyag, amiből a jövő készül”. Az új kezdeményezés magas színvonalú nyitórendezvényén tartott beszédében Schellnhuber világossá tette, hogy a fa használata a fenntartható építés és életmód érdekében elengedhetetlen az éghajlat helyreállításához. A Német Környezetvédelmi Díj jelenlegi győztese, Dagmar Fritz-Kramer csak megerősíteni tudja ezt: „A fa a legkörnyezetbarátabb anyag a világon. Mivel a fa regionális, megújuló erőforrás, rövid ellátási láncokkal, előállítása és feldolgozása során nagyon kevés energiát fogyaszt” – érvel a faépítő vállalkozó.

A német faipar a szakértők bátorítása által megerősítve érzi magát elkötelezettségében. „A fából készült termékeknek a fosszilis nyersanyagok alternatívájaként és szén-dioxid-elnyelőként betöltött fontos szerepét a tudomány és a kutatás már régóta elismeri” – hangsúlyozza a DHWR ügyvezető igazgatója, Dr. Denny Ohnesorge. „Az új kezdeményezéssel szeretnénk eloszlatni a fa felhasználásával kapcsolatos fenntartásokat, és konkrét példákkal illusztrálni a fa nagyszerű előnyeit a fenntartható életmód szempontjából” – mondja Ohnesorge.

„A fa megmenti az éghajlatot” kommunikációs kezdeményezést a #holzrettetklima hashtag kíséri, különösen a közösségi médiában. A HOLZ-RETTET-KLIMA.DE weboldalon további információk, valamint a kezdeményezésről készült infografikák és egy film található.

Forrás: holzindustrie.de

Az EU most már kifejezetten vállalja, hogy 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek 20%-át természetessé teszi. Az összes károsodott ökoszisztémát 2050-ig helyre kell állítani. Az eredeti javaslattal ellentétben most egyértelműbbé vált, hogy nem csak az eredmény számít, hanem a tagállamok erőfeszítései is a célok elérésére. A Land & Forest Companies Austria és a német AGDW – Erdőtulajdonosok Szövetsége és a HDH – Német Faipar Szövetség is bírálja a helyreállítási törvényről szóló kompromisszum irreális és eltúlzott tartalmát.

Németország

Az AGDW – Az erdőtulajdonosok szövetsége „irreálisnak” és „ebben a formában nem megvalósíthatónak” minősítette a csütörtök késő este Brüsszelben megtárgyalt kompromisszumot a természetvédelmi helyreállítási törvényről (NRL – Nature Restoration Law). Ivo von Trotha, az AGDW végrehajtó bizottságának tagja és az Európai Erdőtulajdonosok Szövetségének (CEPF) alelnöke rámutatott, hogy a végrehajtás valószínűleg különösen a finanszírozás hiánya miatt fog kudarcot vallani: „Túlzó célok, de nincs pénz – ez egy mérgező keverék”.

Már 1992-ben, amikor bevezették a natura 2000-et, az EU-n belüli védett területek összekapcsolt hálózatát a Fauna-Flóra-Habitat irányelv (FFH) alapján, elkövették azt a hibát, hogy nem biztosítottak finanszírozást a kiadásokra és az erdőtulajdonosok kártalanítására. Felszólította a szövetségi kormányt, hogy az NRL-irányelvet „pragmatikusan és ne dogmatikusan” hajtsa végre.

Von Trotha bírálta az EU Bizottság folyamatos „féktelen szabályozási őrületét” is, és példaként említette a talajfigyelésről szóló tervezett irányelvet (EU talajstratégia), valamint a részletes és költséges monitoringrendszerek bevezetését. „A von der Leyen asszony által meghirdetett paradigmaváltás még nem látszik” – mondta von Trotha. Ezért még fontosabb, hogy az erdőtulajdonosok számára fontos javulást sikerült elérni az NRL háromoldalú egyeztetési folyamatában.

A faipar kritikusan szemléli a megállapodást

Dr. Denny Ohnesorge, a Német Faipari Szövetség (HDH) ügyvezető igazgatója kommentálja a Tanács, a Bizottság és az EU parlamenti képviselői között a természet helyreállításáról szóló törvényről szóló brüsszeli háromoldalú megállapodást:

„Az Európai Unió csak fenntartható erdőgazdálkodással és a klímabarát termékeket célzó, bejövő fakitermeléssel fogja elérni természetvédelmi és környezetvédelmi céljait. A gazdálkodás korlátozását ezért el kell utasítani. A természet helyreállításáról szóló törvény megközelítését a faipar továbbra is nagyon kritikusan szemléli.

A megállapodás jelenlegi állása szerint az EU tagállamainak 2030-ig intézkedéseket kell kezdeményezniük az erdőkben tapasztalható pozitív tendenciák megvalósítására. A németországi erdőkben azonban az olyan alapvető mutatók, mint a biológiai sokféleség, már most is jó irányba mutatnak. Ezért itt feleslegesek az új szabályozások. Azt is meg kell jegyezni, hogy az éghajlati válság nyomán Németországban szükség van az erdők átszervezésére, amely már javában zajlik. Az erdőtulajdonosok támogatása szükséges az erdőátalakításhoz, míg a brüsszeli dirigista szabályozás veszélyes.

A háromoldalú tárgyalások során fontos korrekciókat sikerült elérni az eredeti tervekhez képest. Értelemszerűen az önkéntes cselekvés elvét most sok helyen hangsúlyozzák. Üdvözlendő a háromoldalú megállapodás erdősítési célja. Jó, ha több erdőterület jön létre, amelyet a jövő generációi fakitermelésre használhatnak. De itt is elmondható, hogy Európában az elmúlt években már Brüsszel előírásai nélkül is nőtt az erdőterület, így Németországban is.

Ausztria
A Land&Forst Betriebe Österreich bírálja a helyreállítási törvényről szóló kompromisszum irreális és túlzó tartalmát, és felszólítja a szövetségi kormányt, hogy a törvényt országos szinten, a földtulajdonosokkal egyenlő feltételek mellett hajtsa végre.

Felix Montecuccoli, az LFBÖ elnöke az új természetvédelmi törvényről: „Pozitívum, hogy hangsúlyos, hogy az éghajlatváltozást most már nagyobb mértékben veszik figyelembe. Kételkedünk azonban abban, hogy az irreális célok, különösen a helyreállítási intézkedések végrehajtása az érintett élőhelyterület 90 százalékán a gyakorlatban megvalósítható.”

Erdészet – a fenntarthatóság lejáratása
Az erdőgazdálkodással kapcsolatban Felix Montecuccoli élesen bírálja az új törvényt: „A cikk azt sugallja, hogy az erdészeti ágazat eddig nem vette kellőképpen figyelembe az erdők biológiai sokféleségét, és hogy rosszul gazdálkodott. Ez technikai szempontból teljesen téves, és lejáratja az őshonos erdők generációk óta tartó fenntartható kezelését és gondozását. Ezt a lehető leghatározottabban visszautasítjuk! „

Montecuccoli ugyanakkor rámutat, hogy a finanszírozás tekintetében még mindig sok a megválaszolatlan kérdés: „Bár a Bizottságnak a hatálybalépéstől számított egy év múlva azonosítania kell a meglévő finanszírozási cserepek hiányosságait, ez még nem jelent megoldást a pénzhiányra. Hiányoljuk, hogy még mindig nincs külön uniós alap a természetvédelemre és a tájgazdálkodásra”.

Montecuccoli így zárja: „Elismerjük, hogy sürgős szükség van átfogó természetvédelmi megoldásokra, és megjegyezzük, hogy az átfogó intézkedések növelik a megmaradt mezőgazdasági területekre nehezedő nyomást. Ezért arra kérjük a szövetségi kormányt, hogy a törvényt a földtulajdonosokkal azonos feltételek mellett, nemzeti szinten hajtsa, hajtassa végre.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: LFBÖ / HDH / Waldeigentümer

Sajnos az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak félidős értékelése lesújtó. Ez nem utolsósorban az „Szárazföldi ökoszisztémák védelme” (15. cél) célkitűzésre vonatkozik, amely a talajvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése mellett a fenntartható erdőgazdálkodásról is szól. Az ENSZ adatai szerint az erdőterületek globális csökkenése tovább nőtt, még ha az erdőirtás üteme lassult is. A fenntartható fejlődési célok szerint 2020-ra meg kellett volna állítani az erdőpusztulást. „Az egészséges erdők jelentik a Föld ép ökoszisztémájának fenntartásának alapját, és elengedhetetlenek a globális felmelegedés megállításához. A folytatódó globális erdőirtás ezért a megélhetésünket fenyegeti” – figyelmeztet Dr. Denny Ohnesorge, a HDH ügyvezető igazgatója.

A fenntartható erdőgazdálkodásra való áttérést sürgetik

Az ezredforduló óta a globális erdőterület mintegy 100 millió hektárral, 4,1 milliárd hektárra csökkent az ENSZ adatai szerint. Ezzel szemben Európában, ahol fenntartható erdőgazdálkodást folytatnak, az erdőterület növekedését regisztrálták.

„Ez azt mutatja, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás elősegíti az erdők megőrzését, sőt növelését, mivel a használók érdekeltek az erdő hatékonyságában. Ahelyett, hogy továbbra is csak a totális védelmi koncepciókra hagyatkoznánk, fontos, hogy ezt az (ön)érdekeltséget kifejezetten előmozdítsuk az aktív erdőgazdálkodásban, különösen a déli országokban” – figyelmeztet Ohnesorge.

„Az aktív erdőgazdálkodás más fenntartható fejlődési célok eléréséhez is hozzájárul, mint például a szegénység csökkentése, a víz- és talajvédelem, valamint az élelmezésbiztonság” – hangsúlyozza Ohnesorge.

Emellett az SDG 12. célkitűzése a fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítására szólít fel. „A fatermékek nagyobb mértékű használatára való áttérés az élet számos területén jelentősen hozzájárulhat a fenntartható életmódhoz, itt Németországban és világszerte. A fával való építés itt fontos terület, az épületek építése, valamint a belsőépítészet és a fenntartható bútorok terén” – magyarázza a HDH vezérigazgatója.

kapcsolódó:

Global Sustainable Development Report (GSDR) 2023 / Globális Fenntartható Fejlődési Jelentés

szerk/ford: Tóth János, forrás: HDH 09-20

Ez a nap Quatarban február 10. volt; Ausztriában április 6.; Franciaországot vizsgálva május 5.; Svájcra számítva május 13.; Magyarország esetében május 30.

A közhiedelemmel ellentétben a német erdők nincsenek túlhasználva, ahogy azt a Német Faipari Szövetség (HDH) kifejti. Ennek ellenére nincs okunk arra, hogy tétlenkedjünk. Az előrehaladó klímaváltozás ugyanis az erdők gyors átalakítását követeli meg.

A fosszilis erőforrások fogyasztása és a véges nyersanyagok felhasználása miatt az iparosodott és a feltörekvő országokban az emberek messze azon felül fogyasztanak, mint amit a bolygó valójában nyújtani tud. Ezt fejezi ki a Föld túlhasználásának napja. Németország esetében a számítások szerint ez a nap 2023. május 4-én következett be.

„Miközben mi a véges erőforrások felhasználása miatt a lehetőségeinket meghaladóan élünk, a német erdők más képet mutatnak: az erdőterület évtizedek óta folyamatosan növekszik – a német erdők fenntartható kezelése ellenére vagy éppen azért, mert a német erdőkkel fenntartható módon gazdálkodnak. Egyes esetekben a fenntartható használatra szánt értékes tartalékok kihasználatlanul maradnak” – hangsúlyozza Denny Ohnesorge, a HDH ügyvezető igazgatója, és kifejti: „Különösen az erdőknek a jövő melegebb és szárazabb éghajlatával megbirkózó erdők felé történő szükséges átalakítása igényel most aktív erdőgazdálkodást és az idősebb, instabil erdők hasznosítását. Ez megnyitja az utat az új, fiatal, klímastabil erdők előtt, csökkenti a globális függőségeket és biztosítja a regionális nyersanyagellátást. A német erdők értékes faanyagának körültekintő felhasználása az emberek és a környezet érdekeit szolgálja” – hangsúlyozza Ohnesorge.

Konkrét alkalmazások légvárak helyett

Egy pillantás a statisztikákra azt mutatja, hogy a német erdőkből származó több fa fenntartható felhasználása könnyen lehetséges: 2017-ben valamivel kevesebb mint 3,9 milliárd köbméter fakészlet halmozódott fel a német erdőkben – az éves kitermelési mennyiség a legutóbbi számítások szerint alig 79 millió köbméter volt. Iparági számítások szerint Németország fakészletéből egy háromszor három méter alapterületű fatornyot lehetne építeni a Holdig.

„Nem légvárakat akarunk, hanem konkrét alkalmazásokat. És ezekből van bőven, ahogyan az ezekhez szükséges faanyagból is, például a bútoripari, vagy a házépítési felhasználásokhoz” – mondja Ohnesorge.

Példa: A Berlin-Tegelben, a volt repülőtér helyén épülő Schumacher Quartier esetében a feltételezések szerint mintegy 5250 lakóegységet építenek majd fából, a következő 10 év során. Lakásonként átlagosan 30 köbméter faanyag felhasználásával évente mindössze 25 000 köbméter nyers faanyagra lenne szükség. Ez a 2022-ben Brandenburgban termelt fa nyersanyag (vagyis 5,2 millió köbméter) kevesebb mint 0,5 százalékának felel meg.

„Németországban mind a kemény-, mind a puhafa esetében van kihasználatlan potenciál” – összegez Ohnesorge. A hazai erdők fenntartható hasznosítása világszerte példamutató.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HDH 05-04

Az ilyen erdőhasználati tilalmak ellentmondanak a szövetségi kormány fontos céljainak, mint például a lakosság fával és fatermékekkel való tervezett regionális ellátása, valamint a tervezett faépítési kezdeményezés.

Sürgősen figyelmeztetünk a nagy erdőterületek általános pihentetésére irányuló pénzügyi ösztönzőkkel szemben, ahogyan azt az ANK-ban felvázolták.

Ahhoz, hogy Németország erdőit alkalmassá tegyük az éghajlatváltozásra, pénzügyi támogatásra is szükség van. Ennek azonban olyan támogatásokra kell összpontosítania, amelyek középpontjában az aktív erdőátalakítás áll, és amelyek az erdők növekedésére irányulnak.”

Az ANK-ben jelenleg előirányzottak szerint a szövetségi bükkösökben le kell állítani a fakitermelést, a többi erdőben pedig az erdőtulajdonosoknak nyújtott, adóból finanszírozott kifizetésekkel kell finanszírozni az erdőhasználat elmaradását. A fakitermelés ilyen szigorú leállítása érthetetlen és indokolatlan, még az erdő biológiai sokféleségének igen kedvező alakulása mellett is – érvel a HDH.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HDH 03-29