30 éve vagy a színházi szakmában, faipari mérnöknek indultál, ’92-ben megalapítottad céged, amely az egyedi tervezésű faipari megoldásokra szakosodott, majd egy évre rá, ’93-ban belecsöppentél a színház világába. A gyártástól, megvalósítástól hogyan jutottál el a tervezésig?

Nagyon sok fantasztikus produkcióban volt szerencsém kivitelezőként részt venni. A szakma valamennyi neves tervezőjével volt alkalmam együtt dolgozni. Nagyon sokat tanultam tőlük. Minden tervezőtől mást és mást sajátítottam el. Eleinte a terveiket szceníroztam (alkalmaztam a színpadra), ennek már több, mint 20 éve. Kerestem az új technológiákat, hogy azzal is segítsem a színpadra kerülő díszletelemek színvonalát.

Idővel egyre több rendezőtől is kaptam megkeresést, hogy tervezzek nekik díszletet. Ennek is már több, mint 15 éve. Eleinte bátortalanul, később a jó visszajelzéseket követően, szívesen terveztem és tervezek a számomra fontos rendezőknek díszletet.

Az elmúlt 30 évben számtalan projekten dolgoztál, melyikre vagy a legbüszkébb? Illetve mi volt az, ami a legnagyobb kihívást jelentette?

Nem tudok kiemelni egyetlen díszletet. Mindig az a legfontosabb, amit éppen csinálok. Talán az első Szegedi Szabadtéri előadásom a Benyovszky (2008) emlékezetes, de az István, a király tervezések is, melyekből mostanáig 4 is készült. Mindegyik díszletre emlékszem és fontos nekem.

Az ’Álmaimban Déryné’ című előadás díszlettervei mellett a kivitelezés is a te feladatod. Mi volt a tervezésnél a kiindulópontod? Milyen rendezői iránymutatásokat kaptál?

A szövegkönyv elég pontosan megadta a kiindulópontot. A rendező, Kis Domonkos Márk az első elkészült látványtervek alapján elmondta az érzéseit és elképzeléseit a mű kapcsán. Vannak rendezők, akik a tervezőre hagyatkoznak, és vannak, akik az elképzeléseiket szeretnék viszontlátni. Jelen esetben az utóbbi áll fenn.

A rendezői koncepciótól hogyan jutunk el a kész díszlettervig? Általában hogyan néz ki nálad az alkotófolyamat? Mi a menete?

A rendező elmondja, hova képzeli a darab világát. A szövegkönyvet elolvasom. A két hatás alapján a fejemben megszületik az elképzelés. Az első látványtervek alapján már tudom merre megyünk. Majd az alaprajz, látványterv és makett is elkészül. A makettet nagyon fontosnak tartom a próbafolyamat miatt is.

Általában miből merítesz ihletet?

Mindig más. Ezt nem lehet konkretizálni. Nagyon sok hatás, élmény éri az embert az évek folyamán is, ahogy a mindennapokban is.

Mesélj kicsit nekünk a díszletről? Milyen alaphangulatot szeretnél vele tükrözni? Milyen szimbólumok lelhetőek fel benne?

Az erdő és a benne fellelhető varázslatok. A szobor és a hús-vér ember.

Az erdő, mint varázshely végig követi az ember történetét.

Az erdő maga az élet, a megújulás, az állandóság és folyamatos változás.

Az embert egyszerre megnyugtatja és izgatottá teszi. Érzékszerveink felerősödnek, például a különféle zajokra. Inspirációként szolgált továbbá az Erdő fáinak fohásza:

 „Bölcsőtől már elkísér az egész élten át, s ha munkád egyszer véget ér a sírba véle szállsz.”

Milyen vízióra, motívumra építetted fel a látványvilágot?

Az erdőben játszódik a történet, de, olyan erdőre volt szükség, amit el tudunk emelni a Dérynével való találkozásokkor. Ezekhez a jelenetekhez szolgálnak eszközként az operafóliás hátsó- és oldalfalak, amelyek különösen fontosak a vetítés és színezhetőség miatt. Emellett sziklás emelvényt is készítettünk Déryné alakjának megjelenítéséhez, eltűnéséhez, mintegy varázslatszerűen.

Milyen anyagokkal dolgoztál? 

Acél, alumínium, hungarocell, rétegelt lemez, tüll, operafólia, mindezt speciális technológiákkal ötvözve. A maszkok, sziklák, valamint a Déryné szobor szobrászgéppel megmunkálva és LINE-X bevonattal készült.

Az előadás a premiert követően turnéra indul, így fontos a könnyed utaztathatóság. Milyen egyedi megoldásokat kellett emiatt alkalmaznod?

Már a tervezésnél figyelembe vettem a kivitelezés megoldásait. Az utaztatás szempontjából pedig a különböző színpadméreteket vettem figyelembe. Bizonyos mértékig szélességben is állítható lesz a díszlet. Szállítás szempontjából a nagy felületek nem csak lapra bonthatóak, hanem alumíniumból készülnek, így a tömegük is kedvezőbb.

A darab a jelenben játszódik, de egyben ablakot nyit a múltra. Múlt és a jelen hogyan kapcsolódik össze vizuálisan? Neked melyik a kedvenc korszakod? Melyik áll hozzád közelebb?

Világítással tudjuk majd elkülöníteni az időeltéréseket. Ezt segítik közben az operafóliás falak, amik lehetőséget adnak projektoros vetítéshez is. Én a jelent szeretem, megélni a lehető legjobban.

forrás: DérynéProgram