A vásárok és kiállítások a korábbi évszázadokban teljesen más tradíciót képviseltek, mint a mai szóhasználatban és értelemben vett társaik. Fontos, hogy a téma tárgyalását azonban a kiállítások és a vásárok közötti különbség mibenlétének ismertetésével kezdjük.

A Magyar Értelmező Kéziszótárban¹ szereplő címszavak szerint a vásár időszakosan tartott rendezvény, amit kijelölt helyen tartottak. Ez áruk kipakolásával jár és nagyobb arányú adásvétellel. Ha a gazdasági vonatkozását vesszük figyelembe, akkor ez egy korlátozott időtartam alatt ismétlődő marketing-rendezvény.² A kiállítás Pusztai megfogalmazásában a következőképpen definiálható: „művészi alkotások, ipari, mezőgazdasági termékek nyilvános bemutatása; különböző bemutató vagy tárlat.”¹ (Pusztai et al. 2003) A vásárokkal szemben, a kiállításokon nagyon ritkán történik értékesítés. Ez utóbbi egy szakemberek által látogatott rendezvény, ahol az üzletek előkészítése a jellemző.  Összgazdasági szempontból a piaci átláthatóság megteremtéséhez járul hozzá.²

Magyarországon a kiállítások és a vásárok létrejöttéhez, először a brit Design Council alapításához kell visszatekintenünk. A Design Council – korábbi nevén Council of Industrial Design – 1944-ben alakult Winston Churchill kormányzása alatt azon célból, hogy megbirkózzanak a kor legnagyobb kihívásával, a háború utáni gazdasági fellendüléssel. Ennek a hatalmas feladatnak a felügyeletét a kormány megbízottjára, Hugh Daltonra ruházták, aki egyben a Kereskedelmi Tanács elnöke is. Dalton kinyilvánított küldetése, hogy „a nagyszerű designt támogassa, amely javítja az életet és jobbá teszi a világot”.³ Jelentős szerepet játszott az inkluzív design-tervezés koncepciójának népszerűsítésében.⁴ 1946 őszén a Design Council által szervezett első nagy horderejű projekt a londoni Victoria and Albert Múzeumban került bemutatásra. A Britain Can Make It kiállítás a kortárs brit dizájn és gyártás legjavának széles skáláját mutatta be és népszerűsítette, beleértve a ruházatot, a háztartási bútorokat, az irodai berendezéseket és a polgári közlekedést. A műsor alcíme, „Good Design and Good Business”, jelentős a Tanács víziója szempontjából, hisz a design volt a kulcs a brit ipar mozgatórugóihoz.⁵ 1951 nyarán a Tanács szerves részévé válik a Fesztivál of Britain nemzeti kiállítás és vásár szervezésének, mely látogatók millióit érte el az Egyesült Királyságban. A fesztivál célja az volt, hogy az emberekben a háború pusztításaiból való sikeres kilábalás érzését keltsék, valamint a brit tudomány, technológia, ipari formatervezés, építészet és művészetek népszerűsítése.⁶ A Design Council kezelte a fesztivál központi elemét, kiválasztva az utcabútorokat, grafikákat, feliratokat és ipari termékeket a londoni South Bank Exhibition kiállításra, amely öt hónap alatt 8,5 millió látogatót fogadott. Ezzel a brit design világszerte nagy sikert aratott.

A magyar Iparművészeti Tanácsot 1954-ben a fent említett brit Design Council mintájára alkották meg.⁷ A magyar Tanács feladata az ipari termékek művészi színvonalának emelésében, a nagyipari, szövetkezeti és kisiparos termelés folyamatos figyelemmel követésében és szakvéleményezésében nyilvánult meg. A Tanács felismerte, hogy nem csupán a vezetőket, de az embereket, a vásárlóközönséget is meg kell barátkoztatni az ipari formatervezés, típus, sorozatgyártás, szériatermék új fogalmaival, melyek ebben az időben kezdtek egyre jobban elterjedni. A Tanácsnak köszönhetően 1956-ban rendezik meg első ízben a Bútor és lakberendezési kiállítást, ami tulajdonképpen a Bútorértékesítő Vállalat (BÚTORÉRT) bemutatója volt. A Tanács a következő évben szintén első ízben rendez egy új eseményt, amely nem volt más, mint a szimbolikus Művész az iparban kiállítás a Kereskedelmi Kamara Váci utcai kiállítótermében. Az általános tematikájú kiállításon bemutatták az összes – az ipar körein belül munkálkodó – tervezőművészeti szakterületet (bútor-belsőépítészeti, szilikátipari, ötvös-fém, ipari forma, lakástextil, öltözködés).⁸ A Művész az iparban kiállítások célja az volt, hogy kiállítási lehetőséget teremtsen az iparban dolgozó tervezőművészek számára. A szervezet egyik fő tevékenységéhez tartozott az ipari formatervező kiállítási jogainak érvényesítése, ami a hagyományosan képzőművészeti aspektushoz kötött kiállítási formátumban való “területfoglalást” is kinyilvánította. 1957 legfontosabb feladatát mindezek mellett a Brüsszeli Világkiállításon való szereplés és az erre való tökéletes felkészülés képezte. A projekt célja ekkor már nem az volt, hogy Magyarország bemutatkozzon a nagyvilág előtt, hanem a lenullázott országimázs helyreállítása.⁹

Itt érdemes megemlíteni a Világkiállításokat. A világkiállítás, más néven univerzális kiállítás, egy nagy globális kiállítás, amelynek célja a nemzetek vívmányainak bemutatása.¹⁰ 1791-ben Prága rendezte meg az első világkiállítást – az első ipari kiállítást – II. Lipót cseh királlyá koronázása alkalmából.¹¹ Franciaországban hagyománya volt a nemzeti kiállításoknak, amely az 1844-es, Párizsban megrendezett, francia ipari kiállítással csúcsosodott ki. Ezt a vásárt más országos kiállítások követték Európában. 1851-ben a „Minden Nemzetek Ipari Munkáinak Nagy Kiállítását” a londoni Hyde Parkban található Crystal Palace- ban rendezték meg. A Nagy Kiállítás, ahogyan gyakran nevezik, Albert herceg, Viktória királynő férjének ötlete volt, és általában az első nemzetközi gyártási termékek kiállításának tartják.¹² A kiállítás befolyásolta a társadalom számos aspektusának fejlődését, beleértve a művészeti és formatervezési oktatást, a nemzetközi kereskedelmet és kapcsolatokat, valamint a turizmust. Ez az expó volt a precedense a számos, később World Expos névre keresztelt nemzetközi kiállításnak, amelyeket a mai napig tartanak.¹³ Az 1851-es kezdetek óta fokozatosan alakult a világkiállítások karaktere. Három korszak különböztethető meg: az iparosodás kora, a kulturális csere kora, valamint a nemzeti megnyilatkozások kora. Az első korszak, az „iparosítás” korszaka nagyjából az 1850-től 1938-ig tartó éveket fedte le. Ezekben az években a világkiállítások nagyrészt a kereskedelemre összpontosítottak, és bemutatták a technológiai fejlesztéseket és találmányokat. Ebben a korszakban mutatkoztak be először olyan találmányok, mint pl. a telefon. Az 1939–1940-es New York-i világkiállítás és az azt követők más megközelítést alkalmaztak, ezek kevésbé a technológiára, inkább a kulturális témákra és a társadalmi fejlődésre irányultak. Például az 1939-es vásár témája a ”Building the World of Tomorrow” (A holnap világának építése) volt; az 1964–1965-ös New York-i világkiállítás témája pedig a „Peace through understanding” (Béke a megértésen keresztül). Az 1967-es montreali nemzetközi és egyetemes kiállítás témája „Man and His World” (Ember és világa) pedig Antoine de Saint-Exupéry: Terre des Homines című művéből származik. Ezek a vásárok a hatékony interkulturális kommunikációt és a technológiai innováció megosztására ösztönözték a résztvevőket. A brisbane-i 88-as világkiállítástól kezdve az országok a kiállításokat platformként használták nemzeti imázsuk javítására pavilonjaikon keresztül. Ilyen például Finnország, Japán, Kanada, Franciaország és Spanyolország. A pavilonok egyfajta reklámkampányokká váltak, és az Expo a „nemzetmárkaépítés” eszközeként szolgált.

A világkiállítások nyomán speciális területeken is egymás után jöttek létre különböző léptékű nemzetközi szerveződésű kiállítások. 1961-ben hasonló gondolatok fogalmazódnak meg Olaszországban.¹⁴ 1961. szeptember 24-én egy tizenhárom olasz lakberendezési vállalkozóból álló csoport elhatározta, hogy elindítja az első milánói vásárt a lakberendezési világ számára, amely egy ihletett ötletnek köszönhetően a kezdetektől fogva a Salone del Mobile nevet viseli. 328 cég fogadta a meghívást, hogy részt vegyen ezen az izgalmas, új kiállításon, a televíziós riporterek pedig úgy jellemezték ezt az első kiadást, mint „csomagolt kiállítást mindenről, ami az otthon széppé és kényelmessé tételéhez szükséges”.¹⁵ Alig néhány évvel később, 1965-ben a vásártér 30/3-as pavilonjában összeálltak a lakberendezési szektor vezető vállalatai, így egy kiállítóteret hoztak létre széles árukínálattal. Ugyanebben az évben a Salone is elkezdett egységesebb installációkat és egyszerűbben bejárható tereket tervezni, egyre jobban körülhatárolható és kompakt identitást mutatva be, és ezáltal hatékonyabbá vált. A Salone minden év áprilisában Milánóban kerül megrendezésre párhuzamosan a kétévente megrendezésre kerülő Euroluce kiállítással páratlan években, az EuroCucina-val és a Nemzetközi Fürdőszoba Kiállítással páros években, valamint az éves Nemzetközi Bútorkiegészítő Kiállítással és a Workplace3.0-val. Ezeket az eseményeket az FTK (Technology For the Kitchen), az EuroCucina kísérő rendezvénye és az S.Project, a dizájntermékek, dekorációs és műszaki berendezési megoldások kiállítása kíséri. 1998 óta a vásár fénypontja a SaloneSatellite, amely a fiatal tervezők indítópultja, és hivatkozási pont az új tehetségeket kereső cégek számára. Erről egy korábbi cikkünkben bővebben olvashatnak (Antal Mária Réka & Nagy Vivien: Magyar fiatalok a milánói SaloneSatellite kiállításon¹⁸). A Salone del Mobile.Milano égisze alatt ezek az események összesen közel 210 000 négyzetméter nettó területet fednek le a Rho Fiera Milano vásártéren, és évente több mint 2300 legdinamikusabb és legkreatívabb vállalatot mutatnak be a világpiacon. Évente több mint 370 000 szakmai látogató vesz részt a vásáron, alig 70%-uk 188 másik országból való, több mint 5 000 olasz és nemzetközi újságíró, valamint körülbelül 27 500 közönséglátogató hétvégén, így a Salone del Mobile.Milano az egész ágazatra kiterjedő kihagyhatatlan találkozó helyévé vált. 

A SaloneSatellite-ről érdemes megemlíteni, hogy bár magyar tervezők is szép számmal részt vesznek az eseményen saját munkáikkal, azonban ezt nem mindig hazai színekben teszik. Tavalyi évben megemlítettünk pár ilyen személyt, akiknek a munkái kiállításra kerültek, ilyen például Horváth Zsuzsanna, aki Dániában élő magyar designer, vagy László Ágnes, aki Csíkszeredában született, de az Aalto Egyetem színeiben pályázott. A rotterdami székhelyű design stúdió munkái is kiállításra kerültek, melynek alapítói Nagy Viki és Oláh S Máté. Az alapító tagok szerteágazó szakmai háttere vezetett egy multidiszciplináris alkotóműhely kialakításához.¹⁸ A fent említett három példa is jól mutatja, hogy bár akadnak magyar kiállítók a SaloneSatellite-n, ezek sajnos nem Magyarországot képviselik.

Azonban ez nem azt jelenti, hogy határainkon kívül nem kerülnek megrendezésre magyar kiállítási események. 13 magyar design márka és művész tárgyait mutatták be 2024. április 15. és 21. között a Milánói Triennáléban a Magyar Divat és Design Ügynökség (HFDA) szervezésében a Milánói Design Héten. A HFDA célja, hogy további nemzetközi megjelenési lehetőségeket biztosítson a magyar márkák számára ismertségük növelése és kereskedelmi határaik kiterjesztése érdekében, ezzel is elősegítve a magyar kreativitást a magas nemzetközi ismertség felé. A nemzetközi közönség a magyar kultúra lendületes keresztmetszetét láthatta a Rossana Orlandi kurátor által készített design LAB-on keresztül a Budapest Select ernyőmárka alatt bemutatott termékek és kortárs műalkotások révén. A Magyar Fashion & Design Ügynökség a nemzetközi legjobb gyakorlatok alapján hozta létre a Budapest Select ernyőmárkát, hogy a magyar márkák könnyebben beazonosíthatók legyenek a külföldi megjelenések során.  A kiállítás már a megnyitó előtt bekerült a legnevesebb nemzetközi design magazinok top 5 ajánlójába. A magyar kulturális örökségből inspiráló, az innovatív és fenntartható gondolkodásmóddal közelítő együttműködések felkeltették a nemzetközi közönség figyelmét. A Design Walk in Budapest kiállítást olyan szaklapok ajánlották a látogatóknak, mint a Dezeen, a DesignBoom és az olasz La Repubblica design kiadványa, a Door. A hét egyik fénypontjaként Rossana Orlandi személyesen mutatta be a kiállítást a vendégeknek. A résztvevők között volt az olasz Elle Decor and Architectural Digest, a Domus, a Cose di Casa, az ausztrál Vogue Living, valamint brit és amerikai újságírók. A Budapest Select ernyőmárka rendezvényeit a cseh Vogue, az olasz L’Officiel és a GQ, valamint az NSS újságírói is megtekintették.¹⁶

Határainkon belül is rendelkezünk nívós kiállításokkal, melyen lehetőség van bemutatkozni. Ilyen például a Construma. A „CONSTRUMA Otthonteremtési kiállítási csokor” meghatározó kiállításán a konyhatechnológiától a fürdőszobán át a nappaliig minden megjelenik, ami a lakásbelső kialakításához szükséges.¹⁷ A tematizálás segíti a látogatók tájékozódását, és így több lehetőség mutatkozik a kísérő programok eléréséhez. Az OTTHONDesign nagy hangsúlyt fektet mind a lakberendezési trendek, mind a hazai design kultúra bemutatására. A Magyar Design standja egy teljes évet foglal össze a „designtermésből”. Alkotók, alkotások debütálhatnak itt, ezzel lehetőséget adva minden évben több tucat designer bemutatkozására, illetve ezzel is lehetőséget teremtve a hazai design kultúra fejlesztésére. A kiállítás szakmai részét erősíti a FABUNIO – Magyar Fa- és Bútoripari Szövetség – által szervezett konferencia és az egyéb szakmai programok, bemutatók, melyeken keresztül a hazai bútorgyártás, bútortervezés és képzés is figyelmet kap. A „CONSTRUMA Otthonteremtési kiállítási csokor” kiállításai 2025-ben: CONSTRUMA 43. Nemzetközi építőipari szakkiállítás; HUNGAROTHERM 12. Nemzetközi fűtés, szellőzés-, klíma- és szanitertechnikai szakkiállítás, OTTHONDesign 13. Otthonteremtési szakkiállítás. Utóbbi programjában található a MAGYAR DESIGN – Magyar tervezők legújabb design darabjai c. stand is. A rendezvényt számos workshop és szakmai konferencia, vagy éppen verseny is kíséri majd.¹⁷

Megállapítható, hogy napjainkban már nemcsak önmagában a kiállítás, vásár kap fontos szerepet, hanem ezzel párhuzamosan a szakma fejlődése, és a szakmai élet folyamatos mozgásban tartása is előtérbe kerül. A korábbi példák jól mutatják, hogy míg évtizedekkel ezelőtt a néphangulat befolyásolása, az átlagember szakmával való megismertetése volt a cél, most már sokkal inkább a szakmáról, a szakmai szereplők számára szólnak ezek a kiállítások. Bár nyitottak a nagyközönség felé, és számukra is kínálnak érdekességeket, újdonságokat, mégis elsődleges cél a szakmával foglalkozók bevonása. A kísérő programok elsősorban őket szólítják meg.

forrás: faipar

Szerzők:

Nagy Vivien PhD hallgató; Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, Kreatívipari Intézet; NagyVivien@phd.uni-sopron.hu
Dr. Antal Mária Réka egyetemi docens; Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatíviari Kar, Kreatívipari Intézet; antal.maria.reka@uni-sopron.hu
Gombos Marcell Faipari mérnök BSc. hallgató; Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar; GombosM21@student.uni-sopron.hu

Felhasznált szakirodalom & Forrásjegyzék

1. Pusztai F. és tsai (szerk.), Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003
2. Varga Levente, Kiállítói vásárprofilok elemzése az agrárgazdaságban, MARKETING & MENEDZSMENT 2012/4
3. „Design Council facilitates City scholarship”. City University London. Retrieved December 10, 2013.
4. Clarkson, John; Coleman, Roger; Keates, Simeon; Lebbon, Cherie, eds. (2003-04-02). Inclusive Design: Design for the Whole Population. London, UK: Springer. p. 515. ISBN 978-1-85233-700-1.
5. Design Council története (https://www.designcouncil.org.uk/who-we-are/our-history/timeline/) 2024.02.28.
6. History of Britain and Ireland. DK Publishing. 2011. p. 361. ISBN 9780756679866.
7. Iparművészeti Tanács (https://bu.hu.museum-digital.org/people/81715) 2024.09.20.
8. Művészet az Iparban Archívum (https://muveszetaziparban.hu/hu/az-archivumrol) 2024.09.15.
9. Magyarok az 1958-as brüsszeli Expón (https://magyarnarancs.hu/lokal/nagyot-lott-a-gulyasagyu-101840) 2024.09.20.
10. „world’s fair | History Instances, & Facts | Britannica”. Encyclopædia Britannica. Retrieved (https://www.britannica.com/topic/worlds-fair) 2025.02.26.
11. Klíma, Arnošt (1 February 1974). „The Role of Rural Domestic Industry in Bohemia in the Eighteenth Century”. The Economic History Review. 27 (1): 48–56. doi:10.2307/2594203. JSTOR 2594203. (2 June 2021)
12. The Great Exhibition of 1851 (A Nagy Kiállítás). The Gazette (https://www.thegazette.co.uk/all-notices/content/100717) 2025.02.26.
13. John R. Davies in Findling and Pelle (2008), „Encyclopedia of World’s Fairs and Expositions”, pp. 13–14
14. Cosmit – „Salone Internazionale del Mobile di Milano”. Cosmit.it. (2012) (https://www.italianidea.it/cosmit/) 2025.02.28.
15. Elisabetta Donati de Conti: 60 years of the Salone del Mobile.Milano for those who were not there (Salone del Mobile története) (https://www.salonemilano.it/en/articles/60-years-salone-del-mobilemilano-those-who-were-not-there) 2025.02.26.
16. Olaszország legjelentősebb múzeuma vendégül látta a magyar designt és művészetet a milánói Design Héten. Hungarian Fashion and Design Agency  (https://hfda.hu/hu/cikkek/italy-s-foremost-museum-hosted-hungarian-design-and-art-during-milan-design-week-3459) 2025.02.28.
17. OTTHONDesign OTTHONTEREMTÉSI SZAKKIÁLLÍTÁS. Hungexpo. (https://otthon-design.hu/) 2025.02.28.
18. Antal Mária Réka & Nagy Vivien: Magyar fiatalok a milánói SaloneSatellite kiállításon.
    MAGYAR ASZTALOS: MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR, AZ ORSZÁGOS ASZTALOS- ÉS FAIPARI SZÖVETSÉG HIVATALOS FÓRUMA 2024 Paper: 10586 (2024)
19. (https://faipar.hu/cikkek/rendezveny/10586/magyar-fiatalok-a-milanoi-salonesatellite-kiallitason) 2025.03.02.

Ábra forrásai:         

1. ábra: Felfedezési kupola a South Bankban, London – 1951 (https://www.vads.ac.uk/digital/collection/DCA/id/8405/) 2025.02.28.
2. ábra: BÚTORÉRT plakát 50′-es évek (https://hu.museum-digital.org/object/615334) 2025.02.28.
3. ábra: Magyarok az 1958-as brüsszeli Expón (https://magyarnarancs.hu/lokal/nagyot-lott-a-gulyasagyu-101840  ) 2025.03.03.
4. ábra: Milan Design Week – Triennale során rendezett Design Walk in Budapest kiállítás
   Fotó: HFDA/ Hype&Hyper @hypeandhyper
5. ábra: Magyar Design stand 2023 (https://otthon-design.hu/programok/magyar-design-2/) 2025.03.03.