A rangerek a natúrpark Temes megyei területén járőröztek, amikor észrevették, hogy egy autóból kiszálló férfiak illegálisan fákat vágnak ki. A tolvajok menekülni próbáltak, a parkőrök pedig járművükkel a nyomukba eredtek, és a legközelebbi település határáig követték őket, ahol váratlanul mintegy húsz ember sietett a fatolvajok segítségére, és körülvették park alkalmazottait. A támadók között volt az a személy is, akit a lopáson értek, ő egy bottal ütlegelte a parkőröket, akik végül a szolgálati autóba menekültek.

A járművet is megrongálták: letörték a jobb oldali visszapillantó tükröt, valamint a sofőr oldalán az ablakot is bezúzták, de sikerült beindítaniuk az autót, és elmenekültek a feldühödött csoport elől.

„A rendőrség azonosította az elkövetőket, a Temes megyei ügyészség pedig büntetőeljárást indított a történtek miatt. Örülünk, hogy kollégáink a sérüléseik ellenére élve megmenekültek ebből a súlyosan elítélendő helyzetből, amely akár tragédiával is végződhetett volna” – idézte a közlemény Mihai Pascut, a tájvédelmi körzet igazgatóját.

A Maros-ártér Tájvédelmi Körzet az ország nyugati részének legfontosabb vizes élőhelye, amelyet hordalékos erdők, tavak, bozótosok és indák alkotnak – ezek több mint 200 madárfaj és más védett állat számára nyújtanak fészkelő helyet és menedéket. A terület a 22 romániai nemzeti és természetvédelmi park egyike, 17 455 hektáron terül el a Maros mentén, Arad és Temes megyében, nyugati határa az országhatárig tart.

Az aradiak kedvelt kirándulóhelyén, a Csálai-erdőben található látogatói központban gyalogos, kerékpáros és vízitúrákra lehet befizetni, illetve a parkot bemutató kiállítás tekinthető meg, a diákcsoportoknak pedig különböző oktató jellegű programokat szerveznek.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szombaton bejelentette, felszólítja a Romsilva állami erdőgazdálkodási vállalatot, hogy az összes erdőgazdálkodási dolgozót szereljék fel testkamerákkal. A miniszter hozzátette, az elmúlt években a vállalat vezetése szállodákba vagy nyugdíj-kiegészítésekbe fektetett be több száz milliót, ahelyett, hogy efféle biztonsági eszközöket adott volna a munkások kezébe.

forrás: AradiHírek / Magyar Hírlap

Az Agerpres szerint közösségi oldalán Buzoianu hangsúlyozta, hogy a vezérigazgatói versenyvizsgát a Romsilva igazgatótanácsa szervezte meg, a minisztériumnak ebben nincs hatásköre, „több tucat oldalt kitevő” megjegyzéseiket pedig figyelmen kívül hagyták. A tárcavezető úgy véli, hogy az új vezérigazgató, Jean Vişan nem fogja végrehajtani a szükséges reformokat. Emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban ügyvivőként már Vişan vezette a vállalatot, és „megakadályozott minden olyan intézkedést, amely pozitív változást hozott volna”. „Azt hiszem, sokan örülnek ennek az eredménynek, amelyet tálcán kínált nekik az igazgatótanács” – tette hozzá.

Buzoianu szerint „hosszas küzdelem” lesz a Romsilva reformja, de eltökélt szándéka felszámolni a korrupciót a vállalatnál. „Százszor figyelmesebben fogom nyomon követni a Románia erdeit veszélyeztető kisiklásokat és jogsértéseket” – zárta bejegyzését a miniszter.

A Romsilva igazgatótanácsának szerdai bejelentése szerint Jean Vişan megbízatása három évre, 2029 augusztusáig szól. A vállalat közleményében emlékeztettek, hogy a vezetőkiválasztási eljárást január 12-én indították el, és 13-an jelentkeztek a tisztségre, akik közül nyolcan teljesítették a részvételi feltételeket. A szelekciós bizottság szűkített listájára végül öt jelentkező került fel, akiket a motivációs levelek és az alkalmassági meghallgatások alapján rangsoroltak. A többszakaszos kiválasztási eljárás átláthatóan, jól meghatározott szempontok alapján zajlott, független szakértők felügyelete alatt – hangsúlyozták a közleményben.

A Romsilva vezérigazgatói tisztségére kinevezett Jean Vişan erdőmérnök 49 éves. Egyetemi tanulmányait a brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karán végezte, ahol 2017-ben doktori fokozatot is szerzett erdőgazdálkodásból. Pályafutása során a Buzău megyei erdészeti igazgatóságnál és Romsilva irányító testületénél is vezető pozíciókat töltött be. Vişan 2025 augusztusától a vállalat ügyvivő vezérigazgatója volt.

forrás: Maszol.ro

A „Fák ültetésének hónapja” 1902-ben, Spiru Haret közoktatási miniszter javaslatára indult, és az idők folyamán „Az erdő hónapjává” vált – egy több mint egy évszázados hagyomány, amely évente jelzi az erdőtelepítési szezon kezdetét Romániában.

Az idei esemény-sorozat hivatalosan egy közös ültetési akcióval indult, amelyet a Prut folyó mindkét partján szerveztek, a Moldovai Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumával együttműködésben. Az esemény kiemeli a két állam közötti együttműködést az erdőterületek kiterjesztése és a természetes ökoszisztémák védelme érdekében, bizonyítva, hogy a természetvédelem túllép az adminisztratív határokon.

Az eseményen részt vett Diana Buzoianu, a környezetvédelmi, víz- és erdőügyi miniszter, Gheorghe Hajder, a Moldovai Köztársaság környezetvédelmi minisztere, a központi és helyi hatóságok képviselői, erdészeti szakértők, önkéntesek, valamint az erdők fenntartható kezelésében részt vevő intézmények képviselői.

„A mai ültetés egy egyszerű, de erőteljes üzenetet hordoz: a jövő erdeit közösen építjük. A Prut nem választ el minket, hanem emlékeztet arra, hogy ugyanazokat az ökoszisztémákat és ugyanazt a felelősséget osztjuk meg a természet iránt. Amikor egy fát ültetünk, többet ültetünk, mint egy erdőt – együttműködést, bizalmat és közös jövőt ültetünk a folyó mindkét partján élő közösségek számára. A Románia és a Moldovai Köztársaság közötti partnerség azt mutatja, hogy a környezetvédelem nem áll meg a határokon, és hogy a természet érdekében hozott megoldások az emberek, intézmények és közösségek közötti együttműködésen alapulnak” – nyilatkozta Diana Buzoianu környezetvédelmi, víz- és erdőügyi miniszter.

Idén a tavaszi és őszi erdőtelepítési kampányok keretében a Nemzeti Erdészeti Igazgatóság – Romsilva körülbelül 25 millió erdőfát ültet az állami tulajdonú erdők regenerációs programja keretében. A program körülbelül 9 500 hektár erdőterületen végzett munkálatokat céloz meg, ebből 5 920 hektáron természetes regenerációval, 3 580 hektáron pedig mesterséges regenerációval, azaz erdőtelepítéssel. Ezenkívül 2 619 hektáron folyó kiegészítő ültetési munkálatokat, valamint 1 550 hektáron a természeti katasztrófák által érintett ültetvények helyreállítását is elvégzik. E munkálatok elvégzéséhez körülbelül 25 millió erdészeti csemetét használnak fel, amelyek többsége a Romsilva saját erdészeti faiskoláiban került termesztésre.

Az erdőregenerációs munkákra – amelyek magukban foglalják az erdőtelepítést, a kiegészítést (pótlás), a helyreállítást, a terület és a talaj előkészítését, az ültetvények karbantartását és a természetes regeneráció támogatását – elkülönített költségvetés 337 millió lej, amely összeg az erdőmegőrzési és -regenerációs alapból származik.

Az elmúlt hat évben a Romsilva 83 584 hektár állami tulajdonú erdőterületet regenerált, ebből 26 736 hektárt erdőtelepítéssel, 56 848 hektárt pedig természetes regenerációval, több mint 155 millió erdőcsemetét ültetve.

A Romsilva tevékenysége kiegészíti a Nemzeti Helyreállítási és Reziliencia Terv (PNRR) által finanszírozott nemzeti erdőtelepítési programot, amely országos szinten nagy érdeklődést váltott ki. Eddig 2 169 projektet nyújtottak be, amelyek közül 1 153-at szerződtek le, és az ültetett terület meghaladta a 11 231 hektár erdőt.

Románia e program keretében 18 000 hektár erdőtelepítést és újratelepítést vállalt, és a program jelenlegi alakulása szilárd alapot biztosít a kitűzött célok eléréséhez, sőt azok túlteljesítéséhez is.

A Nemzeti Erdészeti Igazgatóság – Romsilva 3,13 millió hektár állami tulajdonú erdőt kezel, erdészeti szolgáltatásokat nyújt mintegy egymillió hektár más tulajdonú erdő számára, valamint 22 nemzeti és természetvédelmi parkot irányít, amelyek összterülete meghaladja a 850 000 hektárt.

A Iași megyei Victoria településen zajló akcióval az Erdő Hónapja 2026 az együttműködés és a természet iránti közös felelősség jegyében veszi kezdetét, megerősítve az erdőtelepítés fontosságát a biológiai sokféleség védelme, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a közösségek fenntartható fejlődése szempontjából.

forrás: ForestMania

A bejegyzés szerint ez a havi mennyiség a teljes 2025-ös évben feltárt illegális kitermelés mintegy 32 százaléka. A decemberben megállapított, körülbelül kétmillió lejes kár a tavalyi éves becsült kár 28 százalékának felel meg – számolt be az Agerpres.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter a bejegyzésben idézett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az illegális fakitermelés visszaszorítása következetes és dokumentált ellenőrzésekkel, valamint a károk pontos megállapításával érhető el. Hozzátette: növelik az ellenőrzések hatékonyságát, megerősítését és támogatják az erdőállomány védelmét szolgáló intézkedéseket.

A minisztérium szerint az Országos Erdőőrség a következő időszakban összehangolja az informatikai faanyag-nyomonkövetési rendszerek adatihoz igazítja a terepen tartott ellenőrzéseit, és következetesen alkalmazni fogja a törvényben előírt szankciókat.

forrás: Maszol.ro

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter a legfőbb ügyészséghez, valamint az Országos Erdészeti Igazgatóság (Romsilva) vezetéséhez továbbítja a minisztérium ellenőrző testületének jelentését az Aradi Erdészeti Igazgatóság működéséről. A tárcavezető csütörtökön a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón ismertette, miként jutott Teodor Țigan volt aradi erdészeti igazgató 100 ezer eurós nyugdíjprémiumhoz – írta az Agerpres hírügynökség.

A jelentés szerint az igazgatóság „gyorsuló pénzügyi összeomlásban” van: 2024-ben mintegy 15 millió lej veszteséget könyvelt el, míg 2025. első félévében már 12 millió lej mínuszt halmozott fel.

Az ellenőrzés során olyan beruházásokat is azonosítottak, amelyeket kifizettek ugyan, de a valóságban nem léteznek. Példaként Buzoianu a Valea Orbilor erdészeti út esetét említette, amelynek felújítására 280 ezer lejt fizettek ki, ám a helyszínen mindössze némi kavicsot szórtak le, az út ténylegesen nem épült meg.

A miniszter rámutatott: az Aradi Erdészeti Igazgatóság éveken át megszegte a Romsilva igazgatótanácsa és főigazgatója által jóváhagyott gazdasági és teljesítmény-kritériumokat. Hozzátette, hogy Teodor Țigan 2022. decemberében a szintén Arad megyei, berzovai erdészeti hivatalhoz nyújtotta be nyugdíjazási kérelmét, nem pedig a Romsilvához.

Mivel a hivatal nem értesítette a központot, az igazgató két éven át egyszerre kapott fizetést és nyugdíjat.

A legsúlyosabb szabályszegés 2023. decemberében történt, amikor Țigan a 100 ezer eurós nyugdíjprémiumot nem a Romsilva főigazgatójától, hanem az Aradi Erdészeti Igazgatóság gazdasági igazgatójától kérte. A kérelmet jóváhagyták, a prémiumot kifizették, noha a törvény és a munkaszerződés egyértelműen kimondja: a nyugdíjprémium csak a munkaviszony megszűnése után járhat.

Teodor Țigan ügye a Rise Project oknyomozó portál cikke nyomán került a közvélemény tudomására. A tényfeltárás szerint az exigazgató 2023-ban bruttó 74 000 lejes nyugdíjat vett fel, emellett bruttó 825 000 lejes fizetést kapott az állami erdőket kezelő vállalattól. A Rise értesülései szerint 2023. decemberében a Romsilva központi szervének tájékoztatása nélkül váltotta be a nyugdíjprémiumát. Ezt követően kérte egyéni munkaszerződésének meghosszabbítását, amit kétszer is elfogadtak, és 2025. júniusáig volt érvényben.

Idén a Romsilva új vezetősége úgy döntött, hogy felbontja a munkaszerződését az Arad megyei erdészetnél, mivel már részesült a nyugdíjprémiumban. Áprilisban azonban Teodor Țigan beperelte a Romsilvát emiatt, és az infláció mértékével, valamint kamatokkal számított kártérítést követelt. Azt állította, hogy a munkaszerződésének a felbontása „időszerűtlen és önkényes” volt.

forrás: AradiHírek

Ugyanakkor a bruttó országos minimálbér 2025. január elsejétől való emelésének nyomán a bérköltségeket 8,9 százalékkal ki kellett egészíteni a 2024-es szinthez képest.

A Romsilva 3,5 milliárd lejes bevételre számít 2025-ben, ami 1,1 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Miután a 2025-re számolt összköltségek 3,4 milliárd lejre rúgnak (0,3 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva), ez 90 millió lejes bruttó nyereséget jelentene az állami erdészeti vállalatnak.

Amint arról beszámoltunk, a módosított kollektív munkaszerződésük szerint október 1-jétől egyhavi fizetésnek megfelelő bónuszra jogosultak nyugdíjba vonuláskor a Romsilva állami erdőgazdálkodási vállalat alkalmazottai. Mint ismeretes, az elmúlt időszakban több botrányos ügyre is fény derült a Romsilva háza táján. Az egyik legnagyobb felháborodást az okozta, hogy Teodor Țigan, a Romsilva korábbi vezérigazgatója nyugdíjazásakor közel bruttó 100 000 eurós prémiumot kapott.

Ugyanakkor csütörtöki ülésén a kormány meghatározta azokat a környezetvédelmi projekteket, amelyek továbbra is finanszírozhatók az országos helyreállítási terv (PNRR) költségvetéséből – jelentette be az ülés után a környezetvédelmi tárca vezetője.

Diana Buzoianu szerint az eredtileg környezetvédelmi projektekre lefoglalt 3,6 milliárd euróból 1,35 milliárd euró marad rendelkezésre, amelyből finanszírozni fognak minden olyan projektet, amelynek megvalósítási foka meghaladja a 30 százalékot.

Víz- és csatornahálózatok kiépítését vagy kibővítését, szelektív hulladékgyűjtő központok és újrahasznosító üzemek építését célzó beruházásokról van szó. A miniszter szerint leállítanak minden olyan projektet, amelyeknek megvalósítása augusztus 19-éig el sem kezdődött.

Ezzel szemben a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) költségvetéséből fogják finanszírozni azokat az elkezdett projekteket, amelyek megvalósítási foka nem éri el a 30 százalékot. Ezen beruházások összege 12 milliárd lej – számolt be az Agerpres szerint sajtótájékoztatóján Buzoianu.

A miniszter elmondta: a víz-és csatornahálózat-fejlesztésre aláírt 318 szerződésből 123 marad PNRR-finanszírozással, 120-nak az AFM költségvetéséből biztosítják a pénzt, 71 szerződést pedig felmondanak. Ami az erdőtelepítéseket illeti, az 1381 projektből 1038-at finanszíroznak a helyreállítási terven keresztül, 38 szerződést pedig felmondanak – számolt be a miniszter.

forrás: krónika.ro

Romániában az erdei ökoszisztémák gyors ütemű degradációja zajlik. A természetes erdőállomány jelentős része klimatikus stressz, kártevők elszaporodása, valamint antropogén beavatkozások és intézményi mulasztások kombinációja miatt hanyatlik. A biomassza-csökkenés, a lombhullatók és fenyőfélék halálozási rátája, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások romlása már nem előrejelzések szintjén jelenik meg, hanem terepi adatgyűjtések és kutatási eredmények alapján dokumentált tény.

A ProTV részletes riportban gyűjtötte össze azokat a konkrét eseteket, ahol az ökológiai összeomlás jelei már mérhetőek, és ahol az állami erdőgazdálkodási rendszer strukturális hiányosságai lehetetlenné teszik a gyors és hatékony beavatkozást. A hírtelevízió nemcsak a természeti állapotokat vizsgálta, hanem a jogi, adminisztratív és politikai reakcióképtelenséget is.

Flavius Bălăcenoiu, az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) munkatársa már hosszú hónapok óta járja és elemzi Dél-Románia erdőségeit. A terepi vizsgálatai szerint az erdők állapota drámaian romlott az elmúlt néhány évben. A jelenség kifejezetten gyors lefolyású: „Két évvel ezelőtt egy adott területen az állomány körülbelül 10 százaléka volt érintett. Ma ugyanezen a helyen már 95 százalék körüli a károsodás. Gyakorlatilag az egész erdőrész eltűnt” – mondta a kutató a tévés stábnak.

Bălăcenoiu hangsúlyozta, hogy a fák nem egyik napról a másikra halnak meg, de a folyamat egyre gyorsabb, és nagyon nehéz megállítani. A legfőbb kiváltó ok a tartós aszály, amely legyengíti a fákat, csökkenti a víz- és tápanyagfelvételüket, és ezzel fogékonnyá teszi őket a kártevők támadására.

„Ezek a rovarok gyakorlatilag megszakítják a víz és tápanyag áramlását a gyökér és a korona között. A fa nem tudja magát regenerálni, nem jut el benne a nedvesség, és belülről kezd elpusztulni. Ez nem látszik azonnal kívülről, de ha megnézzük a törzset, már láthatóak a járatok, amelyeket a lárvák rágcsáltak bele. Ahol ez megindul, onnan már nincs visszaút” – mondta a szakértő.

A kutató szerint a kártevők fáról fára haladnak, és olyan gyorsan terjednek, hogy a szakemberek gyakran csak akkor észlelik a problémát, amikor már túl késő beavatkozni.

„Elég egy száraz nyár, és ha nincs aktív megfigyelés, mire ősszel valaki kimegy a terepre, már több hektárnyi állomány teljesen elhalt. Nem lehet egy-egy fát kezelni – ez már tömeges pusztulás.”

Bălăcenoiu rámutat: ha az erdő egyensúlya megbillen, a biológiai védekező mechanizmusok is megszűnnek. Ilyenkor már nem csak a gyenge példányok, hanem az egyébként egészséges fák is áldozatul eshetnek. És ha egyszer beindul a láncreakció – aszály, gyengülés, kártevő, fertőzés, pusztulás –, akkor csak átfogó, rendszerszintű beavatkozással lehetne megállítani a folyamatot.

Laura Bouriaud egyetemi tanár és erdészeti kutató még erősebben fogalmaz: „Amit most látunk, annak már húsz éve meg kellett volna történnie. Az adaptációs intézkedésekhez már régen elkéstünk. Most már csak kármentésről lehet beszélni.”

Az erdők regenerációja sem természetes úton, sem mesterségesen nem halad. Pedig a klímaváltozás okozta stressz jelei évek óta láthatók. A törvények azonban merevek: ha egy erdőt kivágnak, azonos fafajjal kell újratelepíteni – méghozzá helyben szedett magból. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a Brănești melletti tölgyes, ahol a friss telepítés során az összes csemete elpusztult, újra tölggyel kellene beültetni. Ugyanazzal a fajjal, ami az adott klímán már bizonyítottan életképtelen. Ahogy Bouriaud fogalmaz: „Ez nonszensz. Egy ismert hibát ismétlünk meg, újra és újra.”

A kutató egy hosszú távú modellezést is végzett: 2070-re a lucfenyőállomány 80%-kal zsugorodhat, a bükk- és a tölgyállomány pedig hasonló mértékű visszaszorulásnak lesz kitéve.

Ezek az adatok már eljutottak a környezetvédelmi minisztériumba is, de érdemi stratégia egyelőre nem látszik. A minisztérium szerint „több mint 20 törvénytervezet van előkészületben”, de az idő nem az ő oldalukon áll.

A jelentések szerint az Erdélyi-Érchegységben 2017 óta vészhelyzet van, amit a hatóságok egyszerűen nem tudnak kezelni. Egy vihar után több száz hektárnyi fa dőlt ki, amelyben azóta ipidák, vagyis kéregbogarak szaporodtak el. Az erdő védett terület, ahol minden beavatkozásra külön engedély kell, és a döntések egy tudományos tanács kezében vannak, amely évente kétszer ülésezik. A kérelmek jó részét visszautasítják. Eközben a fertőzés 400.000 köbméternyi faállományt érint.

Dan Neag, a Kolozs megyei erdészeti hivatal mérnöke szerint a természeti parkot kezelő intézmény tehetetlen, a törvények szerint nem léphetnek. „Mi csak nézzük, ahogy a rovarok elpusztítanak mindent” – mondta Neag a ProTV-nek. A fertőzött területek mentén szükség lenne védősávok kialakítására, olyan fákkal, amelyek megállíthatják a bogarak terjedését, de a törvény ezt sem engedi meg.

Ugyanez a tragédia játszódik le a Kelemen-havasokban is. 2020-ban ott is letarolta a vihar az erdőt, és a kidőlt fákat azóta sem lehetett eltávolítani. Ma már több mint 300 hektár halott erdő áll ott. A kéregbogarak továbbra is dolgoznak, miközben a törvény csak „vizuális monitorozást” engedélyez. Sem permetezni, sem fákat eltávolítani nem lehet.

A ProTV stábja által bemutatott képek, interjúk és helyszíni jelentések nemcsak a közönyt, hanem a rendszer bénultságát is feltárják. Florin Nan, a brassói erdőfelügyelet munkatársa például egy 12 hektáros, jogellenes tarvágást dokumentált – az előírások szerint a területre csak akkor lehetett volna kitermelési engedélyt adni, ha a természetes újulat legalább 70%-ban jelen van. Ez nem volt meg. A jelentést benyújtotta a feletteseinek, de a dokumentum eltűnt, az ügy megakadt, őt magát pedig fegyelmi vizsgálattal fenyegették.

Korábban Nan egy másik, jóval nagyobb szabású zűrös fakitermelési ügyet is feltárt: a Szeben megyei Lator-patak völgyében több mint ezer teherautónyi fát vágtak ki illegálisan. A kivizsgálás végén a hatóságok hivatalosan azt közölték: „az elkövetők ismeretlenek”. A fa eltűnt, a kár visszafordíthatatlan, felelős pedig nincs.

A riport nyomán a tévés stáb eljutott az ország legfelsőbb döntéshozóihoz is, megszólaltatták az államfőt és a környezetvédelmi tárca vezetőjét is. A megszólalók közül többen elismerték a helyzet súlyosságát, de a legtöbben továbbra is a törvényi keretek hiányára hivatkoznak, nem saját felelősségükre.

Nicușor Dan államfő rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Meg kell vizsgálni, milyen jogi, végrehajtási és pénzügyi intézkedésekre van szükség”.

Mircea Abrudean, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, hogy törvényt kell módosítani, különben semmit sem lehet tenni. Abrudean egyébként korábban Kolozs megye prefektusa volt, pont abban az időszakban, amikor az Erdélyi-Érchegységben elszabadult a kéregbogarak által okozott fertőzés. „Hallottam róla már akkor is, de soha nem jelezte senki hivatalosan, hogy be kellene avatkozni” – mondta. Akkor nem lépett közbe, most pedig új törvények meghozataláról beszél, vagyis épp arról, ami egyébként a dolga volna az általa vezetett testületnek.

A környezetvédelmi tárcát vezető Diana Buzoianu elismerte, hogy az állami erdészet jelenlegi működése nem alkalmas a klímaváltozás okozta válságok kezelésére: „A helyzet drámai. A mostani rendszer egyszerűen nem képes alkalmazkodni a változásokhoz, törvényeink elavultak, és sok esetben még akkor sem tudunk beavatkozni, ha látjuk, hogy pusztul az erdő.”

Buzoianu szerint jelenleg több mint húsz jogszabály-módosításon dolgozik a minisztérium, amelyek célja a beavatkozások gyorsítása, új fafajok telepítésének engedélyezése és az invazív kártevők elleni védekezés egyszerűsítése lenne. Ugyanakkor nem adott határidőt, és azt sem mondta meg, mikorra kerülhetnek ezek a parlament elé.

Közben az olyan állami intézmények, mint Romsilva, amelynek feladata lenne az ország erdőinek védelme és kezelése, továbbra is próbálja szépíteni a helyzetet. Robert Pache szóvivő arról beszélt a Pro Tv-nek, hogy mindent ellenőrzés alatt tartanak. „Stabilak vagyunk, próbálunk lépést tartani a kihívásokkal” – nyilatkozta.

A Románia által vállalt 2020–2026-os erdősítési programban az állami jelentések szerint eddig csak 9 ezer hektárt sikerült beültetni a tervezett 56 ezerből. Az uniós támogatásra rendelkezésre állt egy milliárd euró, de ennek alig 10 százalékát használták fel. A fennmaradó összegek jelentős részét Brüsszel már visszavonta.

A hivatalos indoklás szerint elhúzódó közbeszerzések, adminisztratív nehézségek és jogi akadályok hátráltatták a megvalósítást, de a valóság az, hogy a rendszer alkalmatlan volt egy ilyen méretű program végrehajtására.

forrás: TransTelex

A Romsilva állami erdészet átszervezése az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettségek egyike. Célja a kiadások csökkentése és a tevékenység hatékonyabbá tétele a vezetői tisztségek számának mérséklésével, egyértelmű teljesítménykritériumokkal, valamint az indokolatlan juttatások megszüntetésével – tájékoztat a Rador hírügynökség. A jelenlegi 41 erdészeti igazgatóság számát 12-re csökkentik, amelyek átveszik a megyei szinten dolgozó alkalmazottakat.

Diana Buzoianu nemrég rámutatott: a változtatások szükségesek, tekintettel a Romsilva kiadásaira, beleértve a bónuszokat és a jelentős prémiumokat is, amelyeket még azokban az igazgatóságokban is kiosztottak, amelyek évek óta veszteséget termeltek. A miniszter bejelentette, hogy a Romsilva vezetőségi tagjaival folytatott egyeztetések után úgy döntöttek, nyilvánosságra hoznak egy pályázati felhívást 27 területi igazgatói állásra, amelyek a közeljövőben megüresedtek volna. Az állásokat 60 napos, meghatározott időtartamra tölthetik be.

„Ez fontos pillanat a jó szándékú emberek számára, hogy jelentkezzenek – Idézet ez az első alkalom a Romsilva történetében, hogy ilyesmit megvalósítanak a területi struktúrákban, az ideiglenes vezetői posztokra. A Romsilva eljárást dolgozott ki: benyújtják a pályázati anyagokat, ezt követően interjúk lesznek, majd közzéteszik az eredményeket. Valódi reformot csak akkor tudunk elérni, ha új emberek is vannak, akik készek előrelépni” – mondta a környezetvédelmi miniszter.

Forrás: Krónikaonline.ro

A bejegyzésben idézték Diana Buzoianu minisztert, aki hangsúlyozta, hogy ez volt az első ilyen procedúra, amely teljesen átlátható módon zajlott, az interjúkat rögzítették és közzétették, és a végső döntés meghozatala előtt a civil társadalom képviselőivel is konzultáltak. „Ezt tartom a követendő iránynak a továbbiakban is: világos szabályok, átláthatóság és elszámoltathatóság az ország erdővagyonának kezelésében” – fogalmazott.

Az Agerpres beszámolója szerint Jean Vişan 48 éves és erdőmérnöki végzettséggel rendelkezik. 2001-ben diplomázott a Brassói Transilvania Egyetemen, majd 2017-ben doktori fokozatot szerzett erdőgazdálkodásból. Pályafutása során több erdőregenerációs és az erdészeti infrastruktúra korszerűsítését célzó projektet koordinált, a Romsilva helyi kirendeltségeinél és központi szervezeténél is vezető pozíciókat töltött be.

A Romsilva ügyvivő vezérigazgatójának kiválasztási eljárását augusztus 11-én indította el az igazgatótanács. A tisztségre 25-en jelentkeztek, akik közül 17-en tettek eleget a megszabott feltételeknek. A jelölteket az interjúkat követően rangsorolták.

forrás: Maszol.ro

A 2023–2024-es időszakban a bruttó nyereség több mint 83%-kal zuhant – derült ki az ellenőrzés folyamán. Sok igazgatóság folyamatos veszteségeket termel. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter a jelentést továbbította a Legfőbb Ügyészséghez.

„Ez a jelentés megerősíti azt a valóságot, amelyet éveken át szőnyeg alá söpörtek: eltűrt gazdasági veszteségek, ellenőrzés hiánya, helyi összejátszások és egy olyan szervezeti kultúra, amely már nem a közérdeket szolgálja” – idézi a minisztert a tárca közleménye.

„Románia erdeit nem kezelheti olyan intézmény, amely elvesztette irányát, és a bürokrácia mögé rejti az igazságot. A Romsilva reformja nemcsak szükséges, hanem elkerülhetetlen. A lehető legradikálisabb intézkedéseket fogjuk meghozni a törvény betartatásáért, és együttműködünk a nyomozóhatóságokkal, hogy tisztán lássunk. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy kedden továbbítom a jelentést a Legfőbb Ügyészséghez. Ez a mi felelősségünk az állampolgárokkal és az erdőkkel szemben” – nyilatkozta a miniszter.

A minisztérium tájékoztatása szerint az ellenőrzés négy kulcsterületre összpontosított: a pénzügyi mutatók alakulása, a humánerőforrás- és személyzeti kiadások kezelése, az erdők megőrzési és regenerálási alapjának felhasználása, valamint az alapok kezelése.
„Az eredmények jelentős működési zavarokat és súlyos vezetési hiányosságokat mutatnak. A 2023–2024-es időszakban a bruttó nyereség több mint 83%-kal zuhant: 2023-ban 251,9 millió lej volt, 2024-ben pedig már csak 42,2 millió lej. A 2022-es évhez képest a visszaesés közel 90%. Ez a negatív tendencia a hatékony ellenőrzési mechanizmusok hiányát, a források hibás elosztását és a rendszerszintű hatékonysághiány eltűrését tükrözi” – írja a közlemény.

„Annak ellenére, hogy több erdőigazgatóság évek óta hatalmas veszteségeket termel, az ott dolgozó alkalmazottak mégis indokolatlan jutalmakat és »kiváló«, illetve »jó« minősítéseket kaptak. Például 2021-ben és 2022-ben több mint 25 millió lej értékben osztottak ki jutalmakat olyan igazgatóságoknál, amelyek közel 70 millió lejes veszteséget halmoztak fel. Az ellenőrző testület jelentése szerint a 2021–2023 közötti időszakban kiosztott indokolatlan jutalmak több mint 46 millió lejes kárt okoztak. Ez egy olyan valóság, amelyet egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert világosan megmutatja, hogy milyen diszfunkcionálisan kezelik az erdeinket – csak azért, hogy bónuszokat és különféle juttatásokat biztosítsanak” – hangsúlyozta Diana Buzoianu.

A minisztérium adatai szerint az igazgatóságok közötti teljesítménykülönbségek megmagyarázhatatlanok az általuk kezelt erdőterület nagyságához képest.

2024-ben például az Arad megyei igazgatóság (101 000 hektár) több mint 14,7 millió lej veszteséget jelentett, míg az Argeș megyei (112 000 hektár) több mint 3,6 millió lej bruttó nyereséget könyvelt el. Ezek az eltérések több területi struktúra gyenge menedzsmentjét jelzik.

A dokumentum szerint az ellenőrzések megállapításai teljes mértékben indokolják a Legfőbb Ügyészség értesítését, a bűncselekmény gyanújának további vizsgálata céljából, valamint a Romsilva szerkezeti reformjának haladéktalan megkezdését.

forrás: Maszol.ro