Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

• Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
• Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
• Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
• Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
• Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
• Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
• Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
• Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén. Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
• Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
• Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
• Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A csodasmagyarorszag.hu felmérést készített arról, hogy a magyarok szerint mely kilátópontok kínálják a legszebb panorámát. A feltett kérdésre végül 2198 fő válaszolt, az első helyezett tekintetében pedig hatalmas egyetértés volt: a kitöltők 40 százaléka a Visegrádi-hegység népszerű kirándulóhelyének, a 639 méter magas Prédikálószéknek adta az aranyérmet – olvasható az MTI közleményében

Kékestető, Fotó: Kutasi Xenia, Shutterstock

Második helyre Magyarország legmagasabb pontja, az 1014 méteres Kékestető került, amely a szavazatok 14 százalékát gyűjtötte be. A dobogó alsó fokára 10 százalékkal a balatonboglári Gömbkilátó állhatott fel, de a top10-es listán a lillafüredi Zsófia-kilátó, Dobogókő, a pécsi tévétorony és a Salgótarján közelében magasodó Salgó vára is szépen szerepelt. Őket követi a Mátra közkedvelt kirándulóhelye, a Galya-kilátó, majd a Mecsek legmagasabb pontján található Zengő-kilátó, valamint a János-hegyi Erzsébet-kilátó.

Gömbkilátó, Balatonboglár, Fotó: Kurka Geza Corey, Shutterstock

Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a Prédikálószék minden korosztályban tarolt, a generációkat nézve azért voltak eltérések. A 18-29 évesek körében például a balatonboglári Gömbkilátó került a második helye, a Kékestető csak a harmadik lett. A 65 év feletti korosztályban pedig a Prédikálószéket Dobogókő, majd a Kékestető követi.

forrás: drive

A Rám-szakadék egy vulkáni eredetű szurdokvölgy, összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. Természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak, ahol akár kőgurulás, sziklaomlás is előfordulhat, ezért a Pilisi Parkerdő eddig is minden lehetséges csatornán és módon jelezte: a Rám-szakadékot mindenki csak saját felelősségére látogathatja!

A folyamatosan növekvő látogatószám miatti emberi terhelés, a klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és a rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a legutóbbi omlást követően a Pilisi Parkerdő úgy döntött, hogy alátogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékeléséig ideiglenesen lezárja.

A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy felelősséggel és bizonyossággal egyik sziklafalról sem állítható, hogy ott a kőhullás és omlás lehetősége kizárt. Ugyancsak kiszámíthatatlanná teszik a kőzettömegek viselkedését az azokat átjáró törési síkok, azonban az omlások várható idejét nem lehet megjósolni. A Pilisi Parkerdő az eredmények alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Rám-szakadék a természeti jellegét megváltoztató, nagymértékű és jelentős költségekkel járó beavatkozás nélkül nem tehető teljesen biztonságossá. Ugyanakkor az ilyen mértékű beavatkozások (betonozás, acélhálóval történő borítás) éppen a szurdok természeti értékét és szépségét károsítanák.

A Rám-szakadék teljes átvizsgálása alapján a Pilisi Parkerdő az ösvény lehető legbiztonságosabb nyomvonalának kijelölése és kiépítése érdekében a kirándulók feje fölé nyúló szikláknál új, elkerülő nyomvonalat és lépcsőt hozott létre. Emellett a sziklafal állékonyságát rontó gyökereket és faegyedeket eltávolította, továbbá az útvonal legkritikusabb szakaszait minden tavasszal szakértőkkel végigvizsgáltatja.

A Parkerdő szakemberei a szurdokvölgy 4 olyan helyszínén, ahol stabil térerő áll rendelkezésre, segélyhívó pontokat alakítottak ki. Az SOS pontokon található információk segítségével gyorsabbá és egyszerűbbé válik a bajba jutott turisták tartózkodási helyének azonosítása, mely gyorsabb mentést tesz lehetővé. Az erdészeti társaság emellett fenntartja a Rám-szakadék turistaútján az egyirányú forgalmat, így azon kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába lehet csak haladni. A szurdoknál és a Rám-szakadék fogadóépületénél továbbá új, a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen kialakított, többnyelvű, a megértést piktogramokkal segítő tájékoztató táblákat is kihelyeztek. A tájékoztatás lényege, hogy a Rám-szakadék továbbra is látogatható, azonban természeti képződményről, nem pedig emberi építményről van szó, amely bármikor okozhat meglepetéseket. A látogatásával járó veszélyekkel és kockázatokkal mindenkinek tisztában kell lennie, s azokért a felelősséget magának kell vállalnia.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Mint arról lapunk is beszámolt, áprilisban sziklaomlás következett be a Visegrádi-hegység közkedvelt szurdokában. Bár akkor szerencsére nem történt személyi sérülés, a balesetveszély elkerülése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. ideiglenesen lezárta a Rám-szakadékot, majd geológiai és statikai vizsgálatot végeztettek el. A közelmúltban a dömösi testületi ülésen is felmerült a téma, most pedig fejleményekről tudunk beszámolni.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy szakértőkkel folytattak egyeztetéseket arról, hogy mi okozhatta a sziklafal leválását. Kiderült az is, hogy egyrészt folyamatosan növekszik a látogatók száma – ami ezzel párhuzamosan erősödő emberi terhelést jelent a természetre nézve – másrészt a klímaváltozás is negatívan hat a szurdokra. Például az aszályos időszakokat követő felhőszakadások is elősegíthetik a Rám-szakadék kőfalainak további aprózódását. Éppen ezért a jövőben is előfordulhatnak hasonló sziklaomlások.

A minap Reinitz Gábor és Csontos Dömötör, a Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészetének vezetője és Erős Gábor, Esztergom térségének országgyűlési képviselője társaságában kerestük fel a Rám-szakadékot. Megtudtuk, hogy az állami erdőgazdaság alpintechikát alkalmazó szakembereket bízott meg azzal, hogy felmérjék a szurdokban lévő sziklafal állapotát, ahol kell, ott pedig elvégzik a szükséges beavatkozásokat. A munkálatok ottjártunkkor is zajlottak a Rám-szakadékban, több helyen látni lehetett a patakmederbe dőlt és összedarabolt farönköket. Hamarosan befejeződik annak a lépcsőnek a kialakítása is, mellyel a túrázók kikerülhetik majd a legutóbbi sziklaomlás nyomán balesetveszélyessé vált szakaszt.

Reinitz Gábor a helyszínen elmondta: a Pilisi Parkerdő minden felületén igyekszik hangsúlyozni, hogy a kirándulók a saját felelősségükre látogatják az erdőket, szurdokokat. Ugyanakkor a Rám-szakadék bejáratánál egy új táblát is el fognak helyezni majd, mely felhívja a figyelmet a veszélyekre. Mindemellett azt is feltüntetik rajta, hogy a túrázók csak a kijelölt útvonalon haladhatnak, a szurdokot csak zárt lábbeliben lehet látogatni és arra kérnek mindenkit, hogy ne álljanak be a sziklafalak alá.

Ezen kívül bemérték azokat a pontokat, ahol van térerő a Rám-szakadékban, így külön SOS pontként fogják jelölni, hogy hol lehet baj esetén telefonon keresztül segítséget hívni.

A turizmus szempontjából is fontos a Rám-szakadék

A Rám-szakadék a helyiek mellett a távolabbról érkező kirándulók körében is igen népszerű kirándulóhelynek számít. A Parkerdő oldalán is olvasható, hogy a vulkáni eredetű szurdokvölgy egyes részein a szakadék szélessége nem éri el a 3 métert, ellenben vannak olyan szakaszai is, ahol 35 méter mély. Mindig van benne víz, a Rám-patak általában kicsi vízhozammal csordogál végig a kövek között, de hirtelen kialakuló felhőszakadások, nagy viharok hatására rövid időn belül vad folyammá duzzadhat. Erős Gábor a látogatáskor úgy fogalmazott: a térségi turizmus számára fontos a Rám-szakadék újranyitása, ugyanakkor azt kéri a látogatóktól, hogy tartsák be a szabályokat és körültekintően kiránduljanak a szurdokban.