Prof. dr. Fábián Attila rektor szerint a drónok érkezése egy új korszak kezdete az egyetemen, ahol a kutatók már nem elméletben, hanem a világ élvonalába tartozó eszközökkel dolgozhatnak.

A projekt alapötlete négy évvel ezelőtt született meg, amikor a szakemberek felismerték, a déli határ sűrű növényzettel borított részeit a jelenlegi módszerekkel szinte lehetetlen hatékonyan ellenőrizni. Ezt a rést tömik be az új, lézeres szkenneléssel (LiDAR) felszerelt gépek.

Prof. dr. Czimber Kornél összefoglalta a technológia lényegét is.

„Képesek vagyunk a pontfelhőből a domborzat fölötti tereptárgyakat – legyen az autó, személyek, de akár alagút vagy kerítés – térképezni különböző szűrőtechnikákkal. Képesek vagyunk pontfelhő-különbségeket képezni, tehát változásokat kimutatni, ezen túl pontfelhő különbségeket képezünk, hogy a változásokat kimutassuk.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha egy erdős területen korábban nem állt autó, de az újabb repülésnél már ott van, a rendszer azonnal jelzi a különbséget.

A Soproni Egyetem új büszkeségei, a Quantum Systems által gyártott „Iker” drónok, függőlegesen szállnak fel, mint egy helikopter, de úgy repülnek, mint egy repülőgép. Ez a kombináció elképesztő teljesítményt tesz lehetővé.

„Míg a hobbidrónok 20 perc után lemerülnek, ezek a gépek másfél órát töltenek a levegőben. Egy repüléssel 700 hektár területet képesek tűpontosan felmérni, de a határvédelem mellett kiválóan alkalmasak az illegális fakivágások, a szemétlerakás vagy a gátszakadások figyelésére is. Az Iker drónnal egy mondjuk soproni hegyvidéki, 4000 hektáros területet egy nap alatt fel tudunk mérni” – tette hozzá Czimber professzor.

Bár a hardver Németországból érkezett, a rendszer „lelke” soproni. Az egyetem saját algoritmusokat fejlesztett az adatok feldolgozására, így a katonai minősítésű szenzorok által gyűjtött információkat a magyar erdőkre szabva elemzik.

Pál Károly, a drónokat szállító cég képviselője kiemelte, hogy a gépeken található LiDAR, optikai és multispektrális kamerák messze meghaladják az iparban jelenleg használt eszközök tudását.

A tesztidőszak már elindult, a tervek szerint pedig nyár végén élesben is munkába áll a flotta az erdőterületek és a határszakaszok felett.

Forrás: Soproni Egyetem

A rendezvény célja a traktorharveszterek és a vetődrónok hazai agrár-erdészeti viszonyok között történő alkalmazási lehetőségeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati tapasztalatok bemutatása. Ennek keretében ismertetésre kerül a TAEG Zrt. traktorharveszterének működése, továbbá a vetődrón és a drónos erdészeti felmérések (TreeDetect) alkalmazási gyakorlata.

A program terepi bemutatóval egészül ki, amely során a résztvevők megismerhetik és kipróbálhatják a traktorharvesztert, valamint gyakorlati példákon keresztül láthatják a vetődrón és a drónos erdőfelmérés alkalmazását, és lehetőség nyílik a tapasztalatok közös értékelésére.

Dátum:               2026. április 24-én, péntek

Helyszín:             9451 Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 193. (Röjtökmuzsaj Faluháza)

A részletes program megtekinthető a MEGHÍVÓBAN.

A részvétel térítésmentes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. A részvételi szándékot 2026. április 22-ig szükséges jelezni e-mailben (kovacs.kinga@taegrt.hu) a szakirányítói, illetve szaktanácsadói azonosító megadásával.

A rendezvényen a szervezők 50 fő részvételét tudják biztosítani, a jelentkezés a visszaigazolással válik érvényessé.

Az esemény a jogosult erdészeti szakszemélyzet, valamint szaktanácsadók részére akkreditált kiegészítő képzésnek minősül.

forrás: NAK Erdészet

A rendezvényen az erdészet jövőjét formáló modern technológiák, a pályázat keretein belül beszerzett korszerű gépek – többek közt drón, szimulátor, erdészeti csörlő és motorfűrészek – mutatkoztak be.

A rendezvényen ünnepi köszöntőt mondott Börzsönyi Tünde iskolaigazgató, Molnár Zoltán, Centrumunk főigazgatója, Thumáné Klauzál Melinda, Piliscsaba polgármestere, Pap László, az Erdészeti Ágazati Tudásközpont ügyvezetője, valamint Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője.

A projekt főszereplői – a szóban forgó, az iskola rendelkezésére bocsátott erdészeti géppark – a jelenlegi és jövőbeli tanulóinknak kínálnak új lehetőségeket, hiszen gyakorlati tudásukat ezáltal már a legkorszerűbb környezetben fejleszthetik!

Gratulálunk az iskolának, és köszönjük mindazoknak, akik hozzájárultak a megvalósításhoz!

forrás: Szepesi László Technikum

Zambó Péter a bemutató üzemek fejlesztését szolgáló program keretében tartott eseményen emlékeztetett: a Mátrában található az ország egyik legnagyobb egybefüggő, zárt erdőállománya, amely nem csupán természeti kincs, hanem gazdasági, oktatási és ökológiai erőforrás. A kormány olyan alapként tekint ezekre az erdőkre, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalom fenntartható jövője szempontjából – tette hozzá.

Rámutatott: a Mátra Erdészeti Technikumban tartott rendezvény is bizonyítja, hogy az Agrárminisztérium és az Erdészeti Ágazati Tudásközpont hosszú távra tervez, hiszen a bemutató üzemek fejlesztését célzó program 750 millió forintos támogatásával szintet lépett, az eszközök mellett modern szemléletet, tudást és valódi szakmai előrelépést is biztosít.

Tájékoztatása szerint erdészeti traktorok, digitális eszközök és – most először – drónok is érkeznek az intézményekbe. „Olyan technológiai újítások ezek, amelyek mára elengedhetetlenné váltak a korszerű erdőgazdálkodásban” – húzta alá. Példaként említette, hogy a drónok lehetővé teszik a pontos térképezést, a nehezen hozzáférhető területek megfigyelését, míg az erdészeti traktorok a terepviszonyokhoz alkalmazkodva teszik hatékonyabbá az erdőkezelési munkákat.

A most átadott, 116 millió forintot meghaladó értékű eszközök – egy nagy teljesítményű, finn gyártmányú, Valtra erdészeti traktor, valamint 6 gyakorló, egy infravörös és egy hőkamerás drón – „új dimenziókat nyitva a tudásátadásban képessé teszik az erdészeti tanulókat arra, hogy magabiztosan lépjenek be egy digitálisan vezérelt, fenntarthatóságra épülő szakmai világba” – fogalmazott az államtitkár.

Kifejtette: a hegyvidéki erdők kezelése mindig is különleges szakmai hozzáértést igényelt. A klímaváltozás következtében megváltozó csapadékeloszlás, az extrém időjárási események, az erózió fokozódása és a biológiai sokféleség megőrzése olyan kihívásokat jelentenek, amelyekre csak felkészült, elhivatott szakemberek tudnak válaszolni.

A Mátra térsége évről-évre szembesül ezekkel a kihívásokkal, ezért itt is egyre fontosabbá válik az a kérdés, hogyan lehet összehangolni a természet védelmét, a gazdasági szükségleteket és a társadalmi elvárásokat – mondta. Ezért is fontos, hogy az oktatás a legmodernebb tudásanyagra és technológiákra épüljön – jegyezte meg.

Ismertetése szerint a „Bemutató üzemek támogatása” program országszerte 5 agrárszakképzési centrumot érint. „A mai átadó ünnepség egy hosszú távú stratégia és szakpolitikai építkezés újabb lépcsőfoka, amely a gazdasági, ökológiai és társadalmi igények közös metszéspontját keresi és találja meg az erdők fenntartható kezelésében” – hangsúlyozta az államtitkár.

forrás: AM Sajtóiroda

Bár ma még sok ezek közül inkább kísérleti szakaszban van, a trend egyértelmű: a jövő erdészete digitálisabb, automatizáltabb és fenntarthatóbb lesz. A cikk nyolc olyan fő irányt mutat be, amelyek várhatóan meghatározzák az erdőgazdálkodás fejlődését a következő évtizedekben.

1. Drónok és távérzékelés

A drónok forradalmasítják az erdőfelmérést. Nagy felbontású kameráikkal és LiDAR-szenzoraikkal részletes képet adnak a faállomány sűrűségéről, a koronaszint szerkezetéről és a fák egészségi állapotáról. Segítségükkel 3D modellek és pontos készletnyilvántartások készíthetők, sőt a kártevők vagy betegségek által veszélyeztetett területek is időben azonosíthatók. A drónok ugyanakkor az illegális fakitermelés és a természeti katasztrófák okozta károk ellenőrzésében is kulcsszerepet játszanak.

2. Mesterséges intelligencia és big data

Az AI az erdőgazdálkodás agya lesz: hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával képes előre jelezni a növekedési trendeket, a szénmegkötési képességet vagy a kártevők terjedését. Így a menedzsment nemcsak reagál, hanem megelőző lépéseket tehet, például célzott ritkításokat vagy korai kártevőirtást. Az AI segítségével optimalizálható a kitermelési ütemezés is: a fák a megfelelő időben kerülnek kivágásra, ami növeli a termelés hatékonyságát és csökkenti az ökológiai lábnyomot.

3. IoT és okos erdők

Az Internet of Things technológiája lehetővé teszi, hogy az erdők „okossá” váljanak. Szenzorhálózatok mérik a talajnedvességet, a hőmérsékletet és a növekedési ütemet. A távoli adatgyűjtés segítségével folyamatos képet kaphatunk az erdő állapotáról. Különösen fontos a tűzvédelemben: a szenzorok a legkisebb füst- vagy hőmérséklet-változást is érzékelik, és azonnal riasztást küldenek, így a gyors beavatkozás megakadályozhatja a nagy kiterjedésű erdőtüzeket.

4. Blockchain és az ellátási lánc átláthatósága

A faanyag eredetének igazolása világszerte egyre fontosabb. A blockchain biztosítja, hogy minden egyes szállítmány útja – az erdőtől a feldolgozóüzemig – visszakövethető legyen egy megmásíthatatlan digitális nyilvántartásban. Ez egyrészt erősíti a fogyasztói bizalmat, másrészt segíti a törvényes és fenntartható fakitermelés ellenőrzését. A vállalatok számára egyszerűbbé válik a tanúsítási folyamat, és könnyebben teljesíthetők a nemzetközi előírások.

5. Precíziós erdőgazdálkodás GPS és GIS segítségével

A GPS és GIS rendszerek alapjaiban változtatják meg a tervezést és az erőforrás-gazdálkodást. A gépek és munkások pontos helyzete nyomon követhető, így hatékonyabb és környezetkímélőbb a fakitermelés. A GIS révén részletes térképek készülnek a domborzatról, a talajviszonyokról vagy a védendő élőhelyekről. Így a nyomvonalvezetés és az új erdészeti utak kialakítása minimális ökológiai kárral járhat, miközben biztosítható a gazdasági haszon.

6. Robotika és automatizálás

Az erdészeti robotok már ma is képesek önálló fakitermelésre, ágaprításra vagy rönkszállításra. Szenzorokkal és AI-val felszerelve biztonságosan navigálnak nehéz terepen, és folyamatosan működnek. Ez nemcsak a termelékenységet növeli, hanem az emberi munkavégzéssel járó baleseti kockázatot is csökkenti. A jövőben az éjjel-nappal üzemelő, autonóm erdészeti robotok lehetnek a fakitermelés fő szereplői.

7. Műholdas technológia

A műholdak régóta támogatják a globális erdőmegfigyelést, de az utóbbi években a felbontás és pontosság ugrásszerűen javult. Ma már valós időben követhető a világ erdeinek állapota: a tarvágások, az újratelepítések vagy a biomassza változásai. A műholdak a szén-dioxid megkötés mértékét is mérni tudják, így kulcsszerepet játszanak a klímavédelmi vállalások teljesítésében és az erdőirtás elleni nemzetközi összefogásban.

8. Genomika és biotechnológia

A genetikai kutatások új távlatokat nyitnak az erdőgazdálkodásban. A fák genetikai térképezése révén azonosíthatók a gyors növekedést, jobb faanyagot vagy kártevő-ellenállóságot biztosító tulajdonságok. Ezek felhasználásával ellenállóbb és klímaváltozáshoz alkalmazkodó fafajok hozhatók létre. A biotechnológia emellett lehetőséget kínál a szennyezett talajok megtisztítására is, például olyan fák ültetésével, amelyek képesek nehézfémeket megkötni és így a degradált területeket újra termővé tenni.

Összegzés

A jövő erdőgazdálkodása a high-tech eszközök és a hagyományos szakmai tudás ötvözésén alapul. A drónok, AI-rendszerek, IoT-szenzorok, blockchain, precíziós térinformatika, robotika, műholdas technológia és a genetikai fejlesztések együtt teszik lehetővé, hogy a faanyag-termelés és a környezetvédelem kéz a kézben járjon. Ez a fejlődés nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem biztosítja, hogy az erdők a jövő generációi számára is értékes és megőrzendő erőforrások maradjanak.

Forrás: Erdőfeltárás oldal / The Future of Forestry: High-Tech Tools Leading the Way, AgriMachinery Africa – Harvesting / Forestry rovat, 2024. október 22.

Az Erdőmérnöki Kar kutatói naprakészen követik a technológiai újdonságokat és azok vadgazdálkodási alkalmazását is vizsgálják. Így tudtak bekapcsolódni többek között a hőkamerával felszerelt drónok segítségével végzett őzgida mentésbe.

A Soproni Egyetem 2018 óta használ hőkamerás drónokat a vadbiológiai kutatásokban. Ebben a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet és a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet dolgozik együtt. Az egyetemi oktatók elmondták: a drónos technológia nem csupán a vadmentésben bizonyult hatékonynak, hanem a vadállomány megfigyelésében, a vadszámlálásban, valamint a mezőgazdasági károk felmérésében is új lehetőségeket nyitott.

– A drónos hőkamerás megfigyelés egyik legnagyobb előnye, hogy a növényzettel borított területeken is képes észlelni az elrejtőzött gidákat, még mielőtt a kaszálógépek elindulnának, így lehetőség van az állatok biztonságos áthelyezésére – hangsúlyozta Dr. László Richárd a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense.

A terepi munka azonban nem mentes a kihívásoktól: az időjárási viszonyok, a hőmérséklet-ingadozások és a gyorsan változó mezőgazdasági munkarend nehezítik a mentések pontos időzítését. A szakemberek szerint a hajnali órák a legalkalmasabbak a bevetésekre, amikor a hőkülönbség a legnagyobb, mivel ilyenkor a kamerák észlelőképessége a leghatékonyabb.

A hőkamerás technológia alkalmazása ugyan speciális ismereteket igényel, de a Soproni Egyetem oktatási programjaiban – az alapképzéstől a doktori iskolákig – egyre hangsúlyosabb szerepet kap a pilóta nélküli légi járművek kezelése, a távérzékelési módszerek oktatása, valamint a térképészet és képfeldolgozás gyakorlata. – ismertette Dr. Kalmár Sándor.  A Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense hangsúlyozta: A hallgatók elméleti és gyakorlati képzéseken keresztül sajátíthatják el a technológia működését, így már tanulmányaik során aktív részeseivé válhatnak a természetvédelem és a precíziós vadgazdálkodás új korszakának.

Dr. Király Géza, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet vezetője szerint a jövő a még intelligensebb eszközöké: – Ma már olyan hőkamerák is rendelkezésre állnak, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek automatikusan felismerni az élőlényeket a képeken. Ez nemcsak gyorsítja, hanem pontosítja is a mentési folyamatokat.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei elkötelezettek a technológiai újítások természetközeli alkalmazása mellett: céljuk, hogy a modern megfigyelőrendszerek – különösen a drónalapú megoldások – még szélesebb körű bevezetésével hosszú távon biztosítsák a vadállomány védelmét, valamint előmozdítsák a mezőgazdasággal való harmonikus együttélést. A kar nagy területeket lefedő, most zajló vadlétszámbecslő projektjei is hozzájárulnak ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk az élőhelyek és élőlények állapotáról és a vadgazdálkodás fenntartható irányairól. A drónok ebben a szemléletben eszközök, de mondhatjuk, hogy a természet iránt felelősség új szimbólumai is egyben.

forrás: Soproni Egyetem EMK

Még csak most ismerkednek ezzel az új eszközzel, de már látszik, rengeteg területen lehet hasznosítani a rögzített képeket. Sok mindenben segítség a drón. 

Drón másfél millióért

A Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképzőiskola és Kollégium nemrég egy profi, másfél millió forint értékű drónt kapott fenntartójától, az Alföldi Agrárszakképzési Centrumtól – ahogyan a többi hozzájuk tartozó intézmény is.

Kíváncsi diákok, lelkes pedagógusok

– Megfelelő szoftverrel megtámogatva különböző színtartományokban tud felvételt készíteni, amivel például könnyen és gyorsan fel lehet mérni a faállomány egészségügyi állapotát. Most pedig a réten található közönséges cickafark állományt mérjük fel – mutatta Bánhidy Zoltán kollégiumi nevelőtanár a Négyökrű-réten. A tanár urat négy lelkes diák kísérte el – Becsei Hunor, Varga Mátyás, Vesmás György és Fónai Dominik –, akik mind kipróbálhatták a profi eszközt. 

Szakmai és pedagógiai jelentősége is van

– Egyelőre még keressük a lehetőségeket és a legjobb felhasználási módokat. Például a jövőben megvizsgálhatjuk, hogy az újonnan elültetett erdőrészletben hány csemete maradt életben – tette hozzá a pedagógus. Kiemelte: a drónhasználatnak nemcsak szakmai, hanem pedagógiai jelentősége is van. A modern technológiák ismerete ma már alapvető, és fontos, hogy a bedős diákok ezzel is találkozzanak a képzésük során. A fiataloknak tetszett a drónozás, Hunor ezt így fogalmazta meg: nagyon éltem, csinálhatnánk máskor is.

forrás: délmagyar.hu

Madarász suli szakkör a Kiskunsági Nemzeti Parknál

Nagy jelentőséggel bír, hogy a fiatal generáció mihamarabb megismerje a természeti kincseket, legyen szó akár az állat-, akár a növényvilág képviselőiről. Ebből a célból jött létre a Madarász-suli szakkör a Kiskunsági Nemzeti Park szervezésében, ahol felső tagozatos diákok különféle foglalkozásokon kerülhetnek közelebb a gyakorlati természetvédelemhez.

Drónok a vadgazdálkodás szolgálatában

Korábbi adásunkban bemutattuk a drónok szerepét az erdészeti munkákban. Ezúttal a vadgazdálkodás került előtérbe, hiszen ugyanezeket a repülő eszközöket a vadmozgások feltárására, illetve a vadlétszám megbecslésére is lehet használni.

Erdő Ernő bácsi meséi – A fakivágás

Leginkább öreg, korhadt, ezért fizikailag is veszélyes fákat szükséges kivágni például egy nagyvárosban. Kint az erdőben fakitermelési célból vágnak ki akár fiatalabb, egészséges fákat is, hogy tűzifa, bútor-alapanyag legyen belőlük, de az ilyen erdőket eleve azért ültetik, hogy a fákat ily módon hasznosíthassák.

A klímaváltozás hatása a fenyvesekre

Bács-Kiskun vármegyének egy olyan helyszínére látogatunk most, ahol korábban egy erdei fenyves terült el. Az elmúlt évek aszályai viszont olyan mértékű károkat okoztak ezen erdőben, melyek helyrehozhatatlanná váltak, így az erdőgazdaság kénytelen volt véghasználatra kijelölni a területet. Azonban a táj megújulása is szerepel a tervekben.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdei talaj és típusai

A talaj nemcsak a földfelszín felső, vékony rétege, hanem annál sokkal több. Az erdő szerves része, amely összetett szerkezetű és bonyolult életközösséget magában foglaló élő rendszer.

Vízgazdálkodással a jövőért

Az éghajlati anomáliák nem kizárólag hőmérsékleti és kórokozó jellegű ártalmakkal okoznak károkat az erdőnek. A víz szerepe is megváltozik, hiszen az eső és a talajvíz jelenléte felértékelődik. A jövőnk szempontjából kulcsfontosságú a vízgazdálkodás fejlesztése, mert nélküle, a ma látható tájaink és erdőségeink pusztulása, még szembetűnőbbé válhat.

Természetes megújulás a Peszéri-erdőben

Az erdők regenerációjában az emberi tényezőnek jelentős szerep juthat. Azonban a természet pontosan tudja, mi a jó számára, és olykor olyan megoldásokkal lép elő, mely a szakembert is meglepi. Egy ilyen folyamat ment végbe az ország középső régiójának egyik vidékén.

A teljes műsor (26:00)

– Madarász suli szakkör a Kiskunsági Nemzeti Parknál
– Drónok a vadgazdálkodás szolgálatában
– Erdő Ernő bácsi meséi – A fakivágás
– A klímaváltozás hatása a fenyvesekre
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdei talaj és típusai
– Vízgazdálkodással a jövőért
– Természetes megújulás a Peszéri-erdőben

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Zane Driņķe, az LVM felügyelőbizottságának elnöke hangsúlyozza: „Bár tavaly nehéz volt a helyzet a nemzetközi fapiacokon, ahol a Lettországban termesztett és feldolgozott fatermékeket értékesítik, az LVM bevételei 2024-ben elérték az 598,8 millió eurót, amelyből 563,9 millió euró, azaz 94% a fatermékek – hengeresfa és apríték – értékesítéséből származó bevétel. Az LVM a 2024-es évet 150,1 millió eurós adózott eredménnyel (árbevétel-arányosan 26,6%) zárta.”

A gazdasági tevékenység lassulása a faanyag exportpiacain (építőipar, bútoripar, szállítás stb.) a hengeresfa árának csökkenésében is tükröződik. Az átlagos eladási árak mind Lettországban, mind a szomszédos balti államokban csökkentek a rekordszintekről. A tűzifa árszintje is csökkent, főként a meleg időjárás, a viszonylag alacsonyabb fosszilis energiaköltségek és a tűzifa-források megfelelő rendelkezésre állása miatt.

Rekordszintű erdőtelepítés

2024-ben 20 ezer hektár állami erdőt újítottak fel és erdősítettek be, ami a vállalat 25 éves történetében az eddigi legmagasabb újraerdősítési és erdősítési volumen, ami 6%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Tavaly a PlantMax erdőtelepítő gépet kísérleti jelleggel tesztelték a vállalat földterületein, hogy a telepítési szezonban a jövőbeni munkaerőhiányt és az erdészeti szolgáltatások növekvő költségeit kezeljék.

2024-ben összesen 71,1 millió eurót fektettek be a fejlesztésbe, amelynek több mint felét, azaz 42,2 millió eurót az erdei infrastruktúrába: erdei utak és hidak építésébe, az erdei vízelvezető rendszerek helyreállításába és fapajzsos sávok kialakításába, amelyek a különböző gazdasági és társadalmi jelentőségű erdőterületek megközelítését biztosítják.

Kibővített drónflotta – a nagyobb hatékonyság érdekében

Az LVM a távérzékelési képességek segítségével egyre nagyobb mértékben használ drónokat az erdészeti műveletekben: erdőgazdálkodási tervezés, a vállalat által kezelt erdők, utak és vízelvezető rendszerek felügyelete, ásványi erőforrások kezelése stb. során. A drónflotta fejlesztésébe történő éves befektetések révén a vállalatnak ma már több mint 170 drón áll rendelkezésére, ami lehetővé teszi, hogy jelentősen növelje műveleteinek hatékonyságát.

Az LVM 2024-ben kapta meg Lettország első, drónokra vonatkozó működési engedélyét.

A fát széles körben használják az építőiparban

Tavaly tavasszal adták át a Mežvidy faiskola csemeteválogató és -feldolgozó komplexumát, amelynek építése 2023 decemberében fejeződött be. A komplexum építésénél széles körben alkalmaztak fát, többek között extra hosszú fesztávú ragasztott fa szerkezeteket. Szintén 2024 őszén helyezték üzembe az új LVM ügyfélközpontot a nyugatvidéki Vidzeme régióban – ez is a faépítés példája.

Az ásványi anyagok (főleg kő, kavics) értékesítésének növekedése

2024-ben 4,0 millió euró bevétel származott az ásványi anyagok és keverékeik külső vevőknek történő értékesítéséből. Az ásványi anyagok és keverékek teljes értékesítése 1 302,1 ezer köbmétert tett ki, ami 492,4 ezer köbméterrel, azaz 61%-kal több, mint 2023-ban. Az LVM ásványi anyaggyártásának egy részét közérdekű építési projektekhez, például országos regionális utak építéséhez használják fel. Tavaly lezárult a tőzegkitermelésre vonatkozó földbérleti szerződések átfogó bérleti díj felülvizsgálati folyamata.

Új technológiákat vezettek be a csemeték feldolgozására

2024-ben az LVM összesen 52,77 millió erdei facsemetét szállított a vevőknek (2023-ban 53,57 millió csemetét). Ebből 23,91 millió darabot külső vevőknek értékesítettek, ebből 6,89 millió darabot exportáltak. A tavalyi év a legsúlyosabb fagyok rekordját hozta, ami hatással volt a csemeték növekedési feltételeire, következésképpen az eladott mennyiségekre is.

A Strenči faiskolában üzembe helyezték a vállalat második alternatív homokragasztó palántakezelő vonalát, amely lehetővé teszi a palánták kezelését a vegyszeres növényvédő szerekhez képest környezetbarátabb technológiával. Tavaly a hosszú távú tervek átértékelése vezetett a dísznövénytermesztési ágazat bezárásáról szóló döntéshez.

Az uniós jelentőségű élőhelyek helyreállítása

A vállalat 2024-ben három környezetvédelmi projekten dolgozott. A lettországi veszélyeztetett víztestek felszíni vizeinek minőségének javítása érdekében az LVM részt vesz a LIFE program integrált „LIFE GoodWater IP” projektjében. Tavaly a projekt keretében tervezett zöld és kék infrastrukturális munkálatokat végeztek a Tora folyó partján: négy ülepítő tavat ástak ki, és több mint 7 ezer lombhullató facsemetét ültettek el egy körülbelül négy hektáros területen. A tervezett demonstrációs területet is kialakították: a folyón való átkeléshez fából készült gyaloghidakat, a pihenőhelyhez pedig fapadot telepítettek.

A LIFE-IP LatViaNature projekt is folytatta aktív munkáját. Befejeződött az invazív fürtös rózsa ( Rosa rugosa ) irtási módszereinek tesztelése a Ziemupe Természetvédelmi Területen, és folytatódott az Európai Unió (EU) jelentőségű erdei élőhelyek minőségének javítására tervezett munka a Grebļukalns Természetvédelmi Területen, az Engure-tó Természetvédelmi Parkban és a Zvirgzdze belföldi dűnék területén.

Az EU Kohéziós Alapja által társfinanszírozott projekt keretében az LVM által korábban helyreállított uniós jelentőségű területek és fajok élőhelyeinek karbantartási munkálatai is a tervek szerint zajlottak.

2024-ben a Természetvédelmi Ügynökséggel együttműködve új projekt – „A lápi ökoszisztémák helyreállítása a különleges védelmi területeken” – indult el. A projekt célja az uniós élőhelyek helyreállításának előmozdítása a fokozottan védett természeti területeken a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások érdekében. A projekt keretében legalább 1 500 hektárnyi tőzegmocsári ökoszisztémát állítanak helyre.

Az LVM munkatársai minden évben felmérik a vállalat által kezelt területet a védett fajok új élőhelyei, a védett madarak fészkelő- és párzási helyei, valamint különböző uniós jelentőségű biotópok után kutatva.

Az éves madármegfigyelés során a környezetvédelmi szakemberek 2024-ben 459 új fészket találtak, amelyek közül 19 fészkelő tengeri sas. Az elmúlt 30 évben, a 20. század óta jelentősen nőtt e faj populációja. Az 1980-as években Lettország egész területén mindössze legfeljebb öt tengeri sas fészkelt.

Felújított és javított szabadidős pihenőhelyek

2024-ben az állami erdőkben található több mint 300 ingyenes turisztikai és rekreációs helyből 153-at újítottak fel – padokat és asztalokat cseréltek ki, menedékházakat, lépcsőket és gyaloghidakat újítottak fel, új kilátóteraszokat helyeztek el, többek között mozgáskorlátozottak számára, és számos más javítási munkát végeztek, hogy a lett állampolgárok számára változatos kikapcsolódási lehetőségeket biztosítsanak a természetben. A felújítási munkálatok a társaság történetében a rekreációs létesítményeken egy év alatt elvégzett legnagyobb mennyiségű karbantartási munka.

Turistaforgalom: 2024-ben az elmúlt évek legmagasabb értékét érték el – 435 ezer ember látogatta meg az LVM ingyenes rekreációs területeit a sétaútvonalakon.

Az LVM-nek immár hetedik éve sikerült megőriznie vezető pozícióját Lettország legzöldebb márkájaként, valamint a 2. helyet Lettország legemberibb márkái között.

2024-ben az LVM Lettország legzöldebb márkájának bizonyult a Brand Capital balti tanulmányában, így a vállalatnak immár hetedik éve sikerült megőriznie vezető pozícióját Lettország legzöldebb márkájaként, valamint a 2. helyet szerezte meg Lettország legemberibb márkái között.

forrás: LVM 2025-02-24

Az Agrár Szakképző Centrumok és az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. közös pályázatban nyerte el a történelmi léptékű támogatást a Vidékfejlesztési Program „VP1-1.2.1-23 – Bemutató üzemek támogatása” konstrukció keretében. Az erdészeti gyakorlati tudásátadás és a szakmai középfokú képzés műhelyei hosszú idő után jutnak hozzá ilyen léptékű és jelentőségű tudásátadási és eszközbeszerzési lehetőséghez.

Az erdészeti bemutató üzemi programok helyszínei az erdészeti szakképző iskolák: Sopron, Somogyzsitfa, Piliscsaba, Mátrafüred, Szeged és Ásotthalom.

A programok tematikája széles körű, mintegy 25 témakört ölel fel. Számos program az aktuálisan beszerzett korszerű eszközök (drónok, harveszter, szoftverek) használatára készít fel. Továbbá kínálunk nemzetközi kitekintést is az erdészet jövője, az erdei vízgazdálkodás és az erdészeti csúcstechnológiák világába is az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nkft szervezésében.

Minden iskolánál elérhető lesz a „SiteViewer: Bevezetés az új erdészeti döntéstámogató eszköz használatába” és „Az EUTR és az EKÁER megfelelő használata” bemutató üzemi program. Több helyszínen lesz lehetőség az ESZR és alprogramjainak (TERI, ETA) elsajátítására, a harveszter és forwarder kezelés megismerésére szimulátoros vagy terepi környezetben, valamint méretes fák irányított döntésének, vagy a korszerű szaporítóanyag-gyűjtés műhelytitkainak megismerésére. Emellett egy-egy helyszínen lesz elérhető például az erdészeti gépek javítása és karbantartása (Piliscsaba), vagy a legújabb térinformatikai megoldásokkal való ismerkedés (Szeged).

A programokon erdőgazdálkodók vagy alkalmazottaik, valamint az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenységet ellátó tagjai vehetnek részt.

A programokat a szervezők egymásra épülő „kezdő” és „haladó” modulban, azonos napon délelőtt és délután 4 + 4 órában kínálják, javasolt tehát az együttes jelentkezést mindkét programra. A külön megjelölt programpárok JESZ továbbképzési pontszerzők is (20 pont).

Jelentkezzen!     www.eatk.hu

Ezen az oldalon minden információt megtalál az erdészeti bemutató üzemi programokról – kereshet a helyszínek, a témák és az időpontok szerint is. Ismerkedjen a programokkal, jelentkezzen, és hívja fel kollégái figyelmét is erre a páratlan lehetőségre.

forrás: Erdészeti Ágazati Tudásközpont Kft.