„Az új Nemzeti Energiastratégia eredeti menetrendje szerint a hazai biogáz-potenciállal 2030-ra reálisan földgázfogyasztásunk 1 százalékát válthatjuk ki, ami évi 85 millió köbmétert jelent, 2040-re pedig már százmillió köbmétert. A biogáztermelésben azonban ennél sokkal nagyobb potenciál rejlik, a termelés felfuttatásával a fosszilis földgázimportunk akár 25 százaléka is kiváltható vele” – mondta a világgazdaságnak Agatics Roland, a Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátoraként működő DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A hulladékgazdálkodási szakember kifejtette, a biogáz olyan megújuló energiaforrás, amelynek fő alapanyaga az állati hígtrágya, növényi és vágóhídi hulladékok, energianövények, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék. Ezekből a biogázüzemekben speciális technológiával hő- és villamos energiát termelnek. A biogáz fő alkotóelemei a metán, a szén-dioxid, de nitrogént, hidrogént, kénhidrogént és ammóniát is tartalmaz. Tisztításával és szén-dioxid-artalmának leválasztásával biometánt kapunk, amely kémiailag és fűtőértékében semmiben sem különbözik a fosszilis földgázban levő metántól, tehát minden olyan célra hasznosítható, amelyre ma fosszilis földgázt használunk. A biogáz kiválóan hasznosítható tehát például a hulladékfeldolgozókban, azok energiaigényét fedezheti.

„Biogáz-potenciálunk kiaknázása a földgáz behozatalának csökkentése mellett villamosenergia-importunk mérsékléséhez is hozzájárulhat, növelve az energiaszuverenitást és a vidéki kistérségek jövedelemtermelő képességét úgy, hogy a bevételek helyben maradnának” – mondta Agatics Roland. Hozzátette, a körforgásos gazdaság feltételrendszerének megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a hulladékalapú biogáztermelés jövedelmező és kiszámítható iparággá váljon. A biogázt tűzifa és LPG helyett is használhatjuk, a szén-dioxid-kibocsátás mindkettővel mérsékelhető.

Fejenként átlagosan 416 kilogramm szilárd települési hulladékot termelünk a háztartásunkban egy évben, ami a teljes lakosságra vetítve csaknem 3 millió 931 ezer tonna. Ebből az egy főre jutó átlagosan termelt élelmiszer-hulladék mennyisége 65,5 kilogramm, a teljes lakosságra vetítve csaknem 635 ezer tonna, mindez pedig értékes nyersanyag. Idén

több településen, így Kecskeméten és Cegléden is megkezdődött a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékok vagy másképp fogalmazva: a biohulladékok házhoz menő gyűjtése. 

A 109 ezer lakosú Kecskeméten például a becsült élelmiszer-hulladék mennyisége egy évre vetítve hétezer tonna. Ezt biometánná alakítva 35 helyi járatú autóbusz üzemeltetését lehetne megoldani, illetve 12 hulladékszállító autót működtetni. A ceglédi konyhai hulladékból pedig 12 helyi járat működése lenne biztosítható a számítások szerint.

Napjainkban a legnagyobb kihívást a hulladékgazdálkodási iparág számára is a klímavédelmi törekvések megvalósítása, így a körforgásos gazdasági modell megteremtése jelenti. Ennek megvalósításának pedig az egyik leglényegesebb eleme a hulladékgazdálkodásban is a megújuló energia felhasználásával működő létesítmények és rendszerek kialakítása – hangsúlyozta Agatics Roland. A szakember szerint a fenntartható hulladékgazdálkodás megteremtéséhez a többi között napelemparkok telepítése és biometán-meghajtású hulladékszállító autók üzembe állítása szükséges. Valamint biogázüzemek létrehozása, amelyeknek köszönhetően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók saját maguk állíthatják elő – például az általuk begyűjtött konyhai és szerves hulladékokból – járműveiknek a tankolásra alkalmas tisztaságú CNG-gázt.

forrás: vg.hu