Zambó Péter a sajtótájékoztatón elmondta, a program célja, hogy a vidéki településeken a tél kezdete előtt a rászorulók hozzájussanak az önkormányzatok segítségével ahhoz a tűzifamennyiséghez, amely átsegíti őket a téli fűtési szezon bizonyos szakaszán. Hozzátette, hogy a programban az állami erdőgazdaságok biztosítják a tűzifát, az önkormányzatok pedig gondoskodnak a tűzifa szétosztásáról az adott településen. „Ők ismerik legjobban a helyben felmerülő igényeket, ők ismerik legjobban, hogy kik a rászorulók az adott településen” – fűzte hozzá az államtitkár.

Az erdőkért felelős államtitkár azt mondta, a kormány két módon is segít a programban; először a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) meghirdeti az 5 milliárd forintos pályázatot, majd a nyertesek kihirdetése után elküldi az erdőgazdaságok felé, hogy kik melyik önkormányzattal milyen mennyiségre költhetnek szerződéseket. Másrészt a kormány az állami erdőgazdaságok révén biztosítja a szükséges tűzifát évről évre, a szétosztásra kerülő fa mennyiségének 90 százalékát az állami erdőgazdaságok biztosítják a települések számára – tette hozzá Zambó Péter.

Az államtitkár azt mondta, a programot lebonyolító állami cégcsoport minden évben csaknem 2000 önkormányzattal áll kapcsolatban és szolgál ki szociális tűzifával. Ebben az évben eddig 1850 önkormányzattal kötöttek szerződést, csaknem 108 ezer köbméter tűzifára. Az erdőgazdaságok évente megközelítőleg 200 ezer köbméter tűzifát biztosítanak, ami az ország tűzifatermelésének 5 százaléka.

Dukai Miklós, a KTM önkormányzati államtitkára azt mondta, a pályázatokat április 30-ig kellett benyújtani. Hozzátette, idén 2358 önkormányzat nyújtott be érvényes és jogilag, formailag hibátlan pályázatot, ezekről május 30-ig Navracsics Tibor miniszter hozott döntést. Az önkormányzatok augusztus 1-jével a támogatásban elnyert összeget megkapták, hogy minél előbb fel tudjanak készülni a fa megrendelésére, illetve a kiszállításokra.

Az államtitkár elmondta, a programban nem csak tűzifát lehetett vásárolni, hanem lehetősége van az önkormányzatoknak barnakőszén vásárlására. Az idei pályázaton 160 önkormányzat vásárolt barnakőszenet. Hozzátette, az önkormányzatok legkésőbb február 16-ig fogják tudni kiosztani a szociális tüzelőanyagokat a rászorulóknak.

Dukai Miklós azt mondta, a program 2011-ben 800 millió forintos keretösszeggel indult, a következő évben már 1 milliárd forintos összegre emelkedett. 2013-ban már 2 milliárd forintra pályázhattak az önkormányzatok és 2019 óta 5 milliárd forint az elérhető keretösszeg. Hozzátette, az elmúlt évek során így a programra, természetesen a téli rezsicsökkentéssel együtt már 58 milliárd forintot fordított a kormány. Szerintem nem kevés, de a rászorulók megsegítése minden pénzt megér – fűzte hozzá Dukai Miklós.

forrás: AM Sajtóiroda

Dukai Miklós emlékeztetett: a kormány 2010-ben egymillió új munkahely létrehozását vállalta, amely azóta létre is jött, a rászorulók megsegítésére pedig 2011-ben indították el – akkor még 900 millió forint körüli összeggel – a szociális tüzelőanyag-programot.

Ennek a pályázatnak ma már ötmilliárd forint a keretösszege, és évente 180-200 ezer háztartásnak nyújtanak segítséget – tette hozzá.

Az államtitkár jelezte: a tüzelőanyag 95 százalékban tűzifát jelent – amelyet az önkormányzatok a kormányhivatalok által bejegyzett erdőgazdálkodóktól, 95-98 százalékban az állami erdőgazdaságoktól szereznek be -, de barnakőszén vásárlásához is igényelnek néhányan támogatást.

A programra Dukai Miklós tájékoztatása szerint április 30-ig lehetett pályázni, május végére született döntés, és szeptember végéig kapják meg az önkormányzatok a folyósított összeget. A tüzelőanyagot az emberekhez az önkormányzatoknak kell eljuttatniuk február 15-ig.

Dukai Miklós a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a programról elmondta: Magyarország 2864 ötezer lakos alatti önkormányzatából 2346 pályázott, és nyert is el támogatást tűzifára.

A legtöbb igény Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Baranya vármegyéből érkezett, ahol az aprófalvas településszerkezet jellemző – ismertette az államtitkár.

Az önkormányzatok április 30-ig pályázhattak az ebr42 önkormányzati információs rendszerben a támogatásra, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter május 29-én döntött arról, hogy a 2346 önkormányzat által benyújtott érvényes pályázat közül 174 igény esetében barnakőszénre, 2122 esetében keménylombos, 50 esetében pedig lágylombos tűzifára nyertek el a pályázók kormányzati támogatást – tudatta az államtitkár. Hozzáfűzte, a támogatást szeptember 30-ig utalványozzák az önkormányzatok részére.

A nyertes önkormányzat a támogatásból vásárolt tűzifát, illetve szenet 2025. február 14-éig osztja ki a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása legkésőbb 2025. március 31-éig történhet meg; a tűzifa, valamint a szén szállításából – ideértve a rászorulókhoz való eljuttatást is – származó költségek a nyertes önkormányzatot terhelik – áll a közleményben.

Dukai Miklós kitért arra is, hogy az állami erdészeti társaságok a kezdetektől jelentős résztvevői a kormány által 2011-óta meghirdetett szociális célú tüzelőanyag programnak, a programra pályázó önkormányzatok számára annak kezdete óta az állami erdészeti társaságok több, mint 1.900.000 köbméter tűzifát biztosítottak a fenntartható módon kezelt magyar erdőkből.

Idén a legtöbb támogatást, összesen több mint 933 millió forintot Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye önkormányzatai kapják, ezt követik Szabolcs-Szatmár Bereg vármegye önkormányzatai több mint 907 millió forinttal, valamint Somogy vármegye önkormányzatai csaknem 420 millió forinttal.

forrás: MTI

Dukai Miklós emlékeztetett: a programot 2011-ben indította a kormány azzal a céllal, hogy az önkormányzatokon keresztül segítsen a krízishelyzetnek leginkább kitett családoknak. A program éves szinten 180-200 ezer háztartást támogat – tette hozzá.

Az önkormányzati államtitkár tájékoztatása szerint várhatóan május végéig lehet majd pályázni, így az erdőgazdaságok is felkészülhetnek az igények ismeretében. Mire a fűtési szezon elkezdődik, minden önkormányzatnál ott lesz a pénz, és biztosíthatják a tüzelőanyagot, jellemzően a tűzifát a rászorulóknak – emelte ki.

Dukai Miklós a programmal kapcsolatban a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című pénteki műsorában azt is elmondta: szociális tüzelőanyagra az ötezer lakos alatti települések pályázhatnak alapvetően tűzifára, de minden évben vannak olyan önkormányzatok, amelyek barnakőszenet vásárolnak.

Az M1 aktuális csatorna műsorában Dukai Miklós hangsúlyozta: idén is támogatást kapnak a települések az energiaárak kompenzálására. Tavaly a kormány több mint 67 milliárd forintot biztosított, amellyel óvodák, bölcsődék, szociális bentlakásos intézmények, illetve a közvilágítás, közétkeztetés költségeihez járultak hozzá.

Idén a költségvetési törvény rezsivédelmi alapjában 83 milliárd forintos keretösszeg van elkülönítve, és első körben a tízezer fő alatti önkormányzatok már kaptak is egy mintegy 30 milliárdos támogatást, amelyet a költségvetési törvény mechanizmusain keresztül folyósítanak – mondta.

Szintén kiegészítő támogatást kapnak az önkormányzatok a minimálbér és garantált bérminimum emelkedéséből adódó többletkiadásokhoz – ez idén 67 milliárdos többlettámogatás -, valamint a pedagógusok átlagosan 32,5 százalékos béremeléséhez is biztosítja a kormány a plusz forrásokat – ismertette Dukai Miklós a tévéadásban, a rádióműsorban pedig jelezte: utóbbi nagyságrendileg 66 milliárd forintot jelent, az esélyteremtési illetmény a hátrányos helyzetűekkel foglalkozóknak pedig további több mint 12 milliárd forintos tétel.

forrás: MTI 02-16

Egy fillérrel sem növekedett a 2023-as szociális célú tüzelőanyag program pénzügyi kerete a korábbi, 2022-eshez képest: mindkét évben 5-5 milliárd forint jutott a közel 2400 önkormányzatnak. Ez az infláció miatt azt jelenti, hogy valójában 15-20 százalékkal kevesebb tűzifával számolhattak a rászorulók a mostani fűtési szezonban, mint egy évvel korábban.

Az ötezer lakosúnál nem népesebb települések tavaly április 28-ig pályázhattak az összegre, s a Belügyminisztérium (BM) számítása szerint országosan mintegy 200 ezer háztartás részesülhetett a szociális tűzifából, amelyet idén február 15-ig kell kiosztani. A tárca a korábbi gyakorlattal ellentétben előrehozta a pályázat kiírását a nyár végéről tavaszra, hogy az önkormányzatok minél hamarabb megkaphassák a támogatást, amit a Magyar Államkincstár egy összegben folyósított 2023. szeptember 15-ig – mondta korábban Dukai Miklós, a BM önkormányzatokért felelős államtitkára. A támogatást az a települési önkormányzat igényelhette, amelyik a szociális rászorultság és az igénylés részletes feltételeit aktuális, 2023-as rendeletben szabályozta úgy, hogy előnyt élvezzenek a lakhatási támogatásban részesülő aktívak vagy időskorúak és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családok.

Háztartásonként legfeljebb 5 erdei köbméter tűzifa vagy 10 mázsa szén volt biztosítható a pályázat keretében, ennek azonban a tapasztalatok szerint legfeljebb töredékét tudták kiosztani az önkormányzatok a szűkös keretből. 

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Sajtóosztályától megtudtuk: 2022-ben 2374, míg 2023-ban 2344 önkormányzat pályázott és nyert el támogatást, s minden olyan jogosult település részesült a keretből, amelyik igényelt belőle.

– A semminél jobb – így jellemezte a szociális tűzifaprogramot Üveges Gábor, a 450 fős Hernádszentandrás független polgármestere. A hátrányos helyzetű észak-borsodi, encsi kistérségben lévő településen 150 háztartásba vittek a 120 mázsányi szociális tűzifakeretből, vagyis könnyen kiszámolható, hogy egy családnak még egy köbméternyi sem jutott. Ez nem oldja meg az itteniek gondjait, akik csak fával tüzelnek, azoknak ez a mennyiség legfeljebb egy-másfél hétre elég. 

Ráadásul a fa kiosztásával járó feszültségek tapinthatóak, hiszen ott, ahol a keveset kell szűkösen beosztani, még azt is patikamérlegen méricskélik az emberek, ha a másiknak egy vékony ággal netán több jutott. Az önkormányzat dolgozói igyekeztek a leginkább rászorulóknak azzal is segíteni, hogy az egyedül élő idősekhez például nemcsak kiszállították a fát, de be is rakták az udvarba, ha ugyanis csak úgy leborítják a házak elé, félő, hogy másnapra akár szőrén-szálán el is tűnhet a téli időszakban értékesnek számító rakomány.

A kalauzként dolgozó, Hernádszentandráson élő Kőházi Sándor még nem használta fel a 0,7 köbméternyi, nekik járó szociális tűzifát – amikor igényelték, a párja átmenetileg épp munkanélküli volt, így jogosultak voltak a keretre –, mert jellemzően gázzal fűtenek, és csak hétvégén lobbantja be a kazánt. Szerinte annak, aki az egész telet fával vagy szénnel húzza ki, nem jelent nagy könnyebbséget a szociális tűzifa, de az emberek leginkább úgy vannak vele, hogy ha jár, akkor elfogadják.

– A tavalyi mennyiség szűk háromnegyedét kaptuk, 49 köbmétert – mondta Bónis Imre, az ormánsági Sámod polgármestere. – Ebből 43 családnak tudtunk adni 1-1,5 köbmétert, ami igencsak szűkös mennyiség. Szerencsére az időjárás december végéig kegyes volt, sokkal kevesebb tüzelőre volt szükség, mint egy átlagos télen, de az elmúlt héten azért már falták a fát a kályhák. 

A kiosztott famennyiség egy szűk hónapra elég, persze nem a teljes ház kifűtésére, de sajnos, az emberek már hozzászoktak, hogy csak egy-két helyiségben van meleg.

A többség ennek megfelelően csak a nappalit és/vagy a konyhát fűti, azt is mértékkel, 8-10 helybéli család pedig igencsak nagy gondban lenne, ha az önkormányzat nem segítené őket külön is: a településnek van egy erdős része, innen kapnak fát a leginkább rászoruló nyugdíjasok és közmunkások, akik esélytelen, hogy piaci áron kifizessenek 35 ezer forintot egy köbméter fáért.

– Öt köbméter, ha szűkösen is, de elég lenne a télre, de a szociálissal együtt is csak három van, majd meglátjuk, mi lesz február közepétől – állította egy helybeli nyugdíjas. – A polgármester biztosan segít…

Bizakodása nem alaptalan, az alig kétszáz lelkes faluban figyelnek egymásra a helybéliek, s hamar híre megy, ha valamelyik kémény nem füstöl télvíz idején, és ilyenkor azonnal érkezik a segítség, hiszen a sámodi elv szerint olyan nincs, hogy valaki nem tud begyújtani a kályhában legalább egy helyiségben.

A szociális munkások a dél-somogyi Babócsán is azonnal jelzik a településvezetésnek, ha valahol égető a tűzifahiány, s ilyenkor az önkormányzat a saját kasszából vásárolt fával, vagy 10-15 ezer forint azonnali segéllyel próbálja orvosolni a problémát.

– A kiosztott szociális fa nem sokra elég: ahogy mondani szokták, egy kályha, egy hónap, egy köbméter fa – magyarázta Jáger Gábor, a másfél ezres falu polgármestere. – Persze a fűtési rendszertől is függ, ahol cserépkályha van, ott takarékosabban tudnak fűteni, a sima vaskályha viszont eszi a fát. A legideálisabbak a központi fűtést biztosító modern kazánok, na, de ezen a vidéken ez nem divat, nincs pénze rá az embereknek, hogy kiépítsék. Sokaknak még arra sem, hogy fát vegyenek, nemhogy teljes áron, de még a múlt év elején sem tudták kihasználni a lehetőséget, melyet a hatósági áras tűzifa jelentett.

– Harmincezer volt egy köbméter kiszállítással, de az erdészetek 1-2 köbméterrel nem foglalkoznak, öt alatt nem jön a teherautó, viszont nincs és nem is volt 150 ezrünk, hogy egy kocsit kifizessünk – legyintett egy négygyermekes, negyvenes asszony, aki így elsősorban az önkormányzattól kapott két köbméternyi tüzelővel próbál gazdálkodni. – Napközben, amíg a gyerekek az óvodában és az iskolában vannak, nem gyújtok be, csak nem sokkal délután négy előtt, akkor is csak az egyik szobában, oda gyűlünk össze, aztán fürdéskor a fürdőszobában megy egy kis villanyhősugárzó, meg lefekvés előtt a gyerekszobában rakok a tűzre a kicsiknek. A nagyok pedig kapnak plusz takarót.

A falu 134 köbméter szociális fát kapott, ezt 108 család között osztotta ki az önkormányzat, jellemzően egy köbméter jutott házanként, ahol több a gyerek, oda kettő. Egy főre eső 67 ezer forint alatti bevételtől járt a fa, egyedülállók esetén pedig valamivel több, mint hetvenezer volt a plafon, ami arcpirítóan alacsony összeg, gazdagabb vidékeken, ahol kevesebb a rászoruló, ennek a másfélszeresénél is ad egy önkormányzat, csak hát Dél-Somogy az ország egyik legszegényebb vidéke, ahol a százezres egy főre jutó bevétel sokszor már kiemelkedőnek számít. Babócsán akár tripla ennyi fát is ki tudott volna osztani az önkormányzat, s akkor sem kapott volna senki érdemtelenül szociális tűzifát…

– Kijárunk a falu környéki csalitosokba, az utak és a vasút mellé, aztán összeszedjük a karvastagságú száraz, letörött ágakat – tárta szét a kezét egy harmincas férfi, amikor arról kérdeztük, honnan tudják pótolni a hiányzó mennyiséget. – Az erdőbe nem lehet bemenni, az erdészek nagyon figyelnek, s ha elkapják az embert, lopás miatt feljelentik, szerencsére az önkormányzat megengedőbb, szemet hunynak, ha a bicikli csomagtartójára kötök néhány ágat, amit a csalitban levágtam.

Két faluval arrébb, a Dráva menti Heresznyén is sokan gyűjtögetnek: a vízvári vagy bélavári határban a piaci ár feléért lehet összeszedni a letört, leszakadt ágakat, vannak, akik egy télen 3-4 köbmétert is összegyűjtenek, ami meglehetős meló, viszont kevésbé érzi meg a családi kassza.

– A falu fele, 54 család kapott szociális fát, 1,4 köbmétert tudtunk adni nekik, legalább a duplájára szükség lenne – mondta Rengel László polgármester. – Akiknek nagyon nincs pénzük tüzelőre, azoknak 1-2 köbmétert az önkormányzat is ad, persze ezt a saját büdzséből kell megvennünk. 

A legszegényebbeknek így jó esetben összejön négy köbméter, ami persze csak arra elég, hogy ne fagyjon meg senki…

Inflálódott a rendelt mennyiség is

– Van fa elég, még úgy is, hogy bejött a hidegebb idő, s megélénkült a forgalmunk az elmúlt év utolsó három hónapjához képest – mondta lapunknak Francz Géza, az egyik somogyi tűzifakereskedés alkalmazottja. – Tavaly amúgy valamivel korábban, már a nyáron lezajlott a nagy roham, láthatóan a többség próbált betárazni tűzifából, sokan pedig még március vége előtt rendeltek a hatósági áras tüzelőből. Az árak nagyjából ugyanazok, mint egy éve, egy köbméter fát fajtától függően 32-35 ezer forintért lehet venni, a változást inkább abban tapasztaltunk, hogy valamivel csökkent az átlagmennyiség a rendeléseknél: aki korábban 12-13 köbmétert vett a télre, az most 9-11-et, vagyis megpróbálják jobban beosztani, ami persze csak úgy megy, ha kevesebbet fűtenek időben vagy helyiségszámban.

A tűzifakereskedő hozzátette, miután december végén az előrejelzés lehűlést és komoly éjszakai fagyokat jósolt, megnőtt a forgalmuk, jellemzően néhány köbmétert rendelnek tőlük, amit kapacitástól függően cirka egy hét alatt ki is tudnak szállítani, sőt, szerencsés esetben egy hétfőn leadott rendelés pénteken már a kályhába kerülhet.

forrás: Népszava

Az idén is 5 milliárd forint áll rendelkezésre a szociális tűzifa-program megvalósítására – jelentette be a közelmúltban a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Dukai Miklós közölte: az önkormányzatok április 28-ig pályázhatnak az összegre, a pénzből megvásárolt tűzifát pedig a leginkább rászoruló családoknak osztják majd ki. 

A programban jellemzően 5 ezer lakosúnál nem népesebb települések vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy 2300-2400 településen mintegy 200 ezer háztartáshoz jut el a tűzifa 2024. február 15-ig – tette hozzá. Közlése szerint újdonság, hogy előrehozták a pályázat kiírását a nyár végéről tavaszra, hogy az önkormányzatok minél hamarabb megkaphassák a támogatást. 

Arról is szólt, hogy az energiaárak növekedése miatt a központi költségvetés mintegy 76 milliárd forintnyi rezsitámogatást nyújt az önkormányzatoknak. A 10 ezer lakosúnál népesebb 155 település 44 milliárd forint, a többi pedig összesen 32,1 milliárd forint támogatásban részesül. 

A magunk mögött hagyott télen népszerű volt a szociális tűzifa-program Komárom-Esztergomban is, erről január végén beszélt lapunknak Macsek Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgatója. Mint fogalmazott, tavaly ősztől január közepéig meghaladta a 48 ezer köbmétert az erdészethez érkezett igény. Működési területükön 22 önkormányzat pályázott sikeresen a vármegyéből: Környe, Bakonysárkány, Bokod, Kecskéd, Kömlőd, Szákszend, Baj, Kocs, Ácsteszér, Aka, Ászár, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Nagyigmánd, Réde, valamint Tárkány. 

Macsek Lajos azt is elmondta: a szervezet a megnövekedett piaci igények ellenére sem termelt ki üzemi terveit meghaladó mennyiségű fát. Az Erdészeti és a Természetvédelmi Hatósággal rendszeresek az egyeztetések, engedélyükkel folynak a munkák mindenhol. Szűkebb hazánkban egyébként a kezdeti hatalmas lendület ugyan az őszre valamelyest alábbhagyott, de a lakosság részéről mindvégig folyamatos volt az érdeklődés a program iránt, ebben pedig minden bizonnyal az energiaárak megemelkedésének is volt szerepe.  

Jó tanácsok
A vezérigazgató több megszívlelendő tanáccsal is szolgált a vásárlóknak, melyeket minden bizonnyal a következő tél előtt is érdemes megfogadni. Fontos, hogy csak az állami erdőgazdaságoktól lehet maximált árú tűzifát vásárolni, emellett az is lényeges, hogy akik házhoz szállítást kérnek, előtte egyeztessenek, hogy a tehergépjármű, amely a fával együtt 22–25 tonnát nyom, meg tud-e állni a ház közelében, illetve megoldható-e ott biztonságosan a kipakolás. Érdemes átvizsgáltatni a kandallókat is a beüzemelés előtt, különösen azokat, amelyeket már régen használtak. 

forrás: KEMMA 04-11

A programban jellemzően 5 ezer lakosúnál nem népesebb települések vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy 2300-2400 településen mintegy 200 ezer háztartáshoz jut el a tűzifa 2024. február 15-ig – tette hozzá. Közlése szerint újdonság, hogy előrehozták a pályázat kiírását a nyár végéről tavaszra, hogy az önkormányzatok minél hamarabb megkaphassák a támogatást.
A pályázatok benyújtási határideje: 2023. április 28.

A szociálistűzifa-pályázat kiírása itt érhető el.

„A támogatást a Kedvezményezett +/- 5% elfogadott tűréshatárú, átlagosan 100 cm hosszú, 5–35 cm átmérőjű tűzifának kizárólag a fővárosi és a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságai által nyilvántartott erdőgazdálkodóktól (a továbbiakban: erdőgazdálkodó) történő megvásárlására fordíthatja.”

Keménylombos tűzifa igénylése esetén az önkormányzat legfeljebb 2 erdei m3/ellátott tűzifa mennyiséget igényelhet. Lágy lombos tűzifa igénylése esetén az önkormányzat legfeljebb 3 erdei m3/ellátott tűzifa mennyiséget igényelhet. Barnakőszén igénylése esetén az önkormányzat legfeljebb 6 q/ellátott szén mennyiséget igényelhet.

Arról is szólt, hogy az energiaárak növekedése miatt a központi költségvetés mintegy 76 milliárd forintnyi rezsitámogatást nyújt az önkormányzatoknak. A 10 ezer lakosúnál népesebb 155 település 44 milliárd forint, a többi pedig összesen 32,1 milliárd forint támogatásban részesül – ismertette Dukai Miklós.

forrás: Belügyminisztérium

Mint korábban megírtuk, a szociális tüzelőanyag pályázatra 2374 települési önkormányzat nyújtott be érvényes támogatási igényt, így várhatóan mintegy 180-190 ezer család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. A pályázatok beadási határideje augusztus 31-e volt, az önkormányzatok pedig legkésőbb 2023. február 15-éig oszthatják ki a tüzelőanyagot a rászorulóknak. A teljes támogatási összeg pénzügyi felhasználásának határideje pedig március 31. A tűzifa és a szén szállításából származó költségek az önkormányzatokat terhelik. A programra a kormány ötmilliárd forintot fordított.

A szociális tüzelőanyag program 2011 óta működik, és az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken élők tüzelőanyag-felhasználásához járul hozzá.

Szabó Gellért, aki egyben a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere is, lapunknak kifejtette: ahhoz, hogy egy ötezer lélekszám alatti település támogatást kaphasson, az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia, hogy ki jogosult a támogatásra. Szavai szerint ebből a körből a legszegényebbeket, akik a legnagyobb nehézséggel küzdenek, nem szoríthatják ki.

A mi esetünkben a településre vonatkozó különböző szociális paramétereket figyelembe véve 110 köbméter fára lehettünk volna jogosultak, és meg is ítéltek 78 köbmétert. Ennek biztosítására az állami támogatást megkaptuk, szerződtünk az erdőgazdasággal, az önkormányzat pedig megkezdte a fa elszállítását az erdőből. A szociális tűzifát aztán eljuttatjuk a rászorulókhoz, ami folyamatos – mondta Szabó Gellért. Hozzátette: azokon a településeken azonban, ahol az önkormányzat nem élt a lehetőséggel vagy érvénytelen pályázatot adott be, a rászorulók szociális tüzelőanyag nélkül maradhatnak. Szavai szerint ez viszont nem állami, hanem önkormányzati mulasztás, amelynek pótlása helyi forrás és döntés kérdése.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára megerősítette, hogy nincs fennakadás a szociális tüzelőanyag programban.

Az agrártárcán keresztül az az információnk van, hogy a pályázaton nyertes önkormányzatok folyamatosan szerződnek le az állami erdőgazdaságokkal, a folyamat rendben, zökkenőmentesen halad, csakúgy, mint a kiszolgálás. Eddig semmilyen fennakadásról nem érkezett hozzánk jelzés – hangsúlyozta Dukai Miklós.

forrás: MagyarNemzet 11-27