A Budai Tájvédelmi Körzet nyugatról határolja Budapestet sok helyen mélyen a városba ékelődő, jellemzően őshonos erdőkkel borított hegyvonulataival. A Natura 2000-es természetvédelmi terület egyedülálló botanikai, földtani és tájképi értékek őrzője, a főváros „tüdejének” is nevezik. Területét átszelik az E.ON és elődvállalatainak 70-80-as években épített gerinchálózatai, melyek 50 évvel ezelőtt még lakatlan övezetben létesültek, azóta azonban az agglomeráció körbenőtte őket. A környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba – megnövekedett lakosságszáma és folyamatosan emelkedő energiaigénye, valamint a természeti környezet megóvásának együttes igénye hívta életre az E.ON Hungária Csoport egyik legjelentősebb Buda környéki hálózatfejlesztését.

Kezdetben 7.500 fogyasztót látott el az a solymári alállomás, amely ma 40.000 fogyasztási pont áramellátását biztosítja. A régió legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló alállomás megújítása a folyamatosan növekvő energiakereslet miatt vált szükségessé, az E.ON pedig nem a hagyományos dinamikájú, időigényes fejlesztés mellett döntött. Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomást létesített Solymáron, hogy ügyfelei igényeit gyorsabban és hatékonyabban tudja kiszolgálni. A magasabb szereltségi szintű, gyorsabban leszállítható és üzembe helyezhető kompakt konténer alállomás megépítésével, valamint az új és korszerű kapcsolóberendezésekkel még tovább növelhető az üzembiztonság, és az esetlegesen bekövetkező hibák javítása is rövidebb ideig tart majd.

Az alállomás megújulásával párhuzamosan az E.ON megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó 20 kV-os középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését, a teljes folyamat 2022-2025 között több lépcsőben, az ügyfelek áramellátásának folyamatos biztosítása mellett történik. A légvezetékes hálózat megszüntetését – az üzembiztosabb hálózat igényén túl – több időjárási és természeti tényező indokolta, elég csak a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre gondolni, amikor a légvezetékekre fagyó vastag jégréteg súlya alatt a betonoszlopok kitörtek, leszakítva teljes vezetékszakaszokat, és elhúzódó áramszünetet okozva az ott élőknek. A vezetékek környezetében lakott területen a gallyazás, erdős területen a nyiladékkezelés egész éves feladatot ró az áramszolgáltatóra: a vezeték környékét folyamatosan gondozni kell a biztonságos működés érdekében. Nehézséget jelent, hogy az átjárhatatlan meredek erdős szakaszokon csak kézi erővel végezhető ez a művelet, egy vihar által kidöntött oszlop cseréje pedig időigényes és csak helikopterrel megoldható.

A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, amelyek korábban akár több órás szolgáltatáskieséseket is okozhattak.

A 2022-ben indult projekt keretében a földkábelek jelentős részét már lefektette az E.ON, idén pedig megkezdte az oszlopok és légvezetékek elbontását. Pesthidegkút fejlődő városi részében, a családi házas övezetben minden oszlopot földkábellel váltottak ki. Máriaremete teljes területén elbontották az oszloptranszformátorokat, a földkábelek jelenlétét az utak mentén látható betonházas transzformátorállomások jelzik, itt egy kilométer hosszú erdei nyiladékot szüntetett meg az energiacég. A fejlesztésben az üzembiztonságot és a környezetvédelmet szorosan kíséri az esztétikum: egy oszlopok és vezetékek nélküli tisztább, rendezettebb városi utcaképnek örülhetnek az itt élők. A Hármashatárhegytől Budakesziig tartó cseres, kocsánytalan tölgyes erdőkön áthúzódó vonalszakaszon a vezetékeket több helyütt már levágták, most kezdik meg a vasoszlopok kiemelését. A Budakeszi vonalon is kompakt állomások jelzik a földkábelek jelenlétét, Nagykovácsiban pedig a földkábelek lefektetése és a régi vonalak bontása a nagykovácsi körforgalom megépülése után kezdődik majd el.

„Az E.ON Hungária Csoportnál a jövő áramhálózatát építjük, mindezt összhangban a természettel. A gyorsan fejlődő budai agglomerációt érintő beruházásunk jelentősen növeli a térség áramellátásának biztonságát, hálózatunk a jövőben kevésbé lesz kitett az időjárás egyre jellemzőbb szélsőségeinek, valamit a környéken élők bővítési igényeinek teljesítése gyorsabban valósulhat majd meg. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy olyan fejlesztést valósítunk meg, amelynek révén szinte láthatatlanná tesszük a villamos hálózatot, eltűnnek az oszlopok és vezetékek, a földbe helyezett kábelek révén pedig képesek leszünk visszaadni a természet eredeti szépségét” – mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A földkábelesítés természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy a területet gondozó Pilisi Parkerdő szakemberei által ültetett őshonos fafajokkal begyógyíthatja az erdő.

„A Pilisi Parkerdő, mint a főváros és térségének legnagyobb zöld infrastruktúrakezelője üdvözölte az E.ON Hungária Csoport fejlesztési törekvéseit. A légvezetékek megszűnése nemcsak egy optikai tájseb begyógyítására nyújt lehetőséget, de egyúttal növelheti a fával borított területek arányát is, ami a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze és egyben a helyi lakosság „zöld” iránti igényére is megoldást adhat. Következő lépésként fontos lesz e területek szakszerű kezelése, hogy a villamos távvezetékek évtizedes fennállása alatt megjelent idegenhonos és invazív növényekből álló gócpontokat megszüntessük, segítve ezzel az őshonos növényzet térhódítását” – mondta el Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének erdészetvezetője.

A solymári alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.

A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A programra olyan közösségi kezdeményezésekkel lehet jelentkezni, amelyekben a közös munka és élmény hozzájárul a gyerekek oktatásához és neveléséhez, rajtuk keresztül pedig tágabb környezetük szemléletformálásához.

Egy-egy iskolai vagy óvodai fenntarthatósági projektre akár 2,5 millió forint összegű támogatást nyerhetnek a közösségek zöld elképzeléseik megvalósításához. A díjakat az E.ON a Föld bajnokai ősszel rendezett gálája keretében adja át.

“A fenntarthatóság az E.ON Hungária Csoport számára olyan alapérték, mely minden egyes cselekedetünket inspirálja. Elkötelezettek vagyunk olyan programok támogatásában, amelyek célja, hogy segítsen a gyerekeknek abban, hogy minél korábban megismerjék a környezettudatosság fontosságát. Hiszünk abban, hogy jelentős és tartós változást elérni csak összefogással lehet, ezért keressük most a „Föld bajnokait”, és szeretnénk megtalálni és támogatni a legizgalmasabb iskolai vagy óvodai fenntarthatósági programokat. A legjobb pályázatokat be is mutatjuk majd, hiszen fontos számunkra, hogy ezek felkarolásával inspirációt nyújtsunk másoknak, akik szeretnék a környezettudatos és fenntartható szemléletet beépíteni a gyerekek mindennapjaiba” – mondta el Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője.

A környezeti és fenntarthatóságra nevelés kis lépésekkel kezdődik, az E.ON pedig abban hisz, hogy a legkisebb iskolai vagy óvodai közösségek projektjei is képesek változást előidézni a szűkebb környezetükben. Közös szemétgyűjtéssel, a helyi patak megtisztításával, vagy egy rovarbarát virágoskert kialakításával is sokat tehetünk a fenntarthatóbb holnapért, a programokba bevont gyerekek pedig egyre nyitottabbá válnak a zöld kezdeményezések iránt.

“Az ökotudatos szemléletmód nem a tananyag része, hanem észrevétlenül itatja át a gyerekek iskolás mindennapjait.  Fontosnak tartjuk, hogy a diákokat a zöld programjaink aktív részeseivé tegyük, és azt tapasztaljuk, hogy ezeket nem feladatként, hanem egy számukra fontos és élvezetes közösségi programként élik meg. Legyen szó a madárbarát parkunk csinosításról, vagy egy közös kupakgyűjtő akcióról, mindenki szereti kivenni a részét a Föld megmentéséből. Egy ilyen pályázat a gyerekeknek még több tudást, tapasztalatot, az intézményeknek pedig hatalmas segítséget jelent a programok továbbfejlesztéséhez” – teszi hozzá Dicső István, az ökoiskolaként működő budapesti Kosztolányi Dezső Általános Iskola igazgatója.

Az E.ON a Föld bajnokai pályázatokat a megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímavédelem, az üvegházhatású gázok, a levegőtisztaság, a vizek védelme, az újrahasznosítás, a természeti erőforrások és a biodiverzitás témakörében várja. 

A részletes pályázati kiírást és pályázati lapot a Föld bajnokai oldalon találják meg az érdeklődők.

A pályázatokat május 1-ig lehet beküldeni az afoldbajnokai@eon.hu e-mail címre.

A beérkező pályázatokat öttagú zsűri bírálja el. A zsűriben Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgatója mellett olyan, – a fenntarthatósághoz és energetikához kapcsolódó – szakemberek és közéleti szereplők foglalnak helyet, mint Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének alelnöke, Kump Edina, környezetkutató, a Körforrás szakmai vezetője és alapítója, Szomolányi Katalin, fenntarthatósági szakértő, a Planet Fanatics alapítója és Pokorny Lia színésznő, a Holnapra is marad című fenntarthatósági szemléletű receptgyűjtemény szerzője.

“Azért fontos az E.ON pályázata, mert az ovisoktól egészen a középiskolásokig mindenkinek ad lehetőséget, hogy ne csak elméleti szinten, hanem a gyakorlatban is meg tudják valósítani azokat a fenntarthatósági programokat, amikre egyébként nem biztos, hogy lenne lehetőségük” – mondta el Kump Edina, a Föld bajnokai pályázat zsűritagja.

A zsűri mellett a közönségnek is fontos szerep jut az iskolák és óvodák pályázatainak értékelésében, hiszen  a közönség szavazatai alapján is be lehet majd jutni a győztes kezdeményezések közé.  

forrás: E.ON