A finn meteorológiai intézet szerint a július szokatlanul meleg hőmérsékletet hozott az egész országban, de a hőség különösen Észak-Finnországban volt jellemző.

Az ország északi részén a havi átlaghőmérséklet 15,5 és 18 Celsius-fok között volt, mintegy 2-3,4 fokkal az átlaghőmérséklet felett.

Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet (FMI) kutatója az YLE News finn hírportálnak elmondta, hogy Lappföld az eddigi legmelegebb nyár előtt áll.

„Jelenleg úgy néz ki, hogy ez így is lesz, hacsak nem tör ki hideg levegő a hónap utolsó napjaiban. Ha ez bekövetkezik, az újabb jele lesz az egyre melegedő éghajlatunknak, és azt fogja mutatni, hogy Lappföldön már túlléptük a történelmi nyári éghajlatot” – mondta Rantanen.

A forró napok száma – az FMI meghatározása szerint azok a napok, amikor a napi hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot – júliusban elérte a 20-at, ami négy nappal haladja meg a havi átlagot.

Kevóban, az Utsjoki legészakibb településén található természetvédelmi területen volt a legtöbb forró nap, 14 nap. Az FMI hozzáteszi, hogy a forró napok száma szokatlanul vagy kivételesen magas volt Északkelet-Lappföldön.

Megnövekedett az erdőtüzek kockázata Lappföldön

Az éghajlatváltozás okozta melegebb hőmérséklet az erdőtüzek kockázatának növekedésével jár.

A finnországi Lappföld Inari régiójában a helyiek és a vadvilág idén nyáron eddig 17 tűzesetet szenvedett el. Timo Nyholm, a lappföldi mentőszolgálat ügyeletes tűzoltó tisztje szerint ez jóval meghaladja az évszakos átlagot, amely 10 tűzvész. Várakozásai szerint a nyári össztűzvészek száma 20 tüzet fog meghaladni.

A melegebb hőmérséklet miatt a növények szárazabbá válnak, és serkentik a növények növekedését, ami azt jelenti, hogy a tüzek számára több üzemanyag áll rendelkezésre az égéshez.

„Az éghajlatváltozás meghosszabbítja a tűzszezont” – mondta Outi Kinnunen, az FMI kutatója az YLE Newsnak.

„Ahogy az éghajlat melegszik, a hótakaró korábban csökken, a nyári hőmérséklet emelkedik, és a földfelszínek szárazabbá válnak, még akkor is, ha az általános csapadékmennyiség várhatóan növekedni fog.”

Kutatásai szerint Finnországban az évszázad végére valószínűleg nőni fog a tüzek éves száma és mérete.

A kibocsátások kezelése ezért elengedhetetlen. Mivel azonban sok erdőtűz tábortűzként kezdődik – ami a tavi halászat, a bogyószedés és a vadászat egyik alaptevékenysége -, az embereknek is nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk.

Lappföld távoli fekvése miatt a tüzeknek gyakran hosszú ideig van idejük égni, mielőtt a tűzoltók a helyszínre érnének.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews 08-27

A görögországi erdőtüzek, amelyek jelenleg Athén környékén égnek, az éghajlatváltozás miatt kétszer valószínűbbé váltak.

A Kelet-Angliai Egyetem (UEA), az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központja (UKCEH), a Met Office és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) által közzétett „State of Wildfires” jelentés a szélsőséges tüzek első éves felmérése.

A jelentés a 2023. márciusa és 2024. februárja között bekövetkezett tüzeket, a mögöttük álló okokat és azt vizsgálja, hogy előre jelezhetőek-e. A kutatók azt is elemezték, hogy az éghajlatváltozás mennyire növelheti a hasonló események kockázatát a jövőben.

A tanulmány megállapította, hogy ha nem lett volna csendes év az afrikai szavannákon, akkor a tüzekből származó kibocsátás világszerte a legnagyobb lett volna a 2003 óta feljegyzett szezonok közül.

A tavalyi tűzszezonban világszerte mintegy 3,9 millió négyzetkilométernyi terület égett le.

2023-ban soha nem látott mértékű erdőtüzek pusztítottak világszerte

A kanadai tüzek 2023-ban több mint 230 000 ember evakuálásához vezettek, és nyolc tűzoltó vesztette életét.

Dél-Amerikában is szokatlanul sok tűzvész pusztított a 2023-24-es szezonban, különösen a kontinens északi részein. A brazíliai Amazonas államban, Bolíviában, Peruban és Venezuelában pusztító lángok miatt az Amazonas térségében volt a legrosszabb a levegő minősége a világon.

A chilei, hawaii és görögországi erdőtüzek szintén gyorsan terjedtek és intenzíven égtek. Chilében 131, Hawaiin 100, Görögországban pedig 19 ember vesztette életét.

„Tavaly azt láttuk, hogy az erdőtüzek embereket öltek meg, ingatlanokat és infrastruktúrát pusztítottak el, tömeges evakuálásokat okoztak, megélhetést veszélyeztettek, és létfontosságú ökoszisztémákat károsítottak” – mondta az idei elemzés vezető szerzője, Dr. Matthew Jones, az Egyesült Arab Emírségekben működő Tyndall Éghajlatváltozási Kutatóközpont munkatársa.

„Az erdőtüzek az éghajlat felmelegedésével egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, és mind a társadalom, mind a környezet szenved a következményektől”.

Hozzáteszi, hogy Kanadában egyetlen szezonban egy évtizednyi tűz okozta szén-dioxid-kibocsátást regisztráltak – több mint 2 milliárd tonna CO2-t. Ezek a kibocsátások tovább növelik a CO2 légköri koncentrációját, ami tovább fokozza a globális felmelegedést.

Hogyan növeli az éghajlatváltozás az erdőtüzek valószínűségét?

A tavalyi tüzek hatásainak katalogizálása mellett a jelentés három régióban a szélsőséges tüzek okaira is összpontosít: Kanada, Nyugat-Amazónia és Görögország.

Mindhárom helyen azt találták, hogy a tűzveszélyes időjárás – amelyet a forró, száraz körülmények jellemeznek, amelyek miatt a tüzek nagyobb valószínűséggel gyulladnak ki – az éghajlatváltozás miatt jelentősen megváltozott.

A szélsőséges tűzveszélyes időjárás 2023-ban Kanadában háromszor, Görögországban pedig kétszer valószínűbbé tette a tüzeket. Amazonasban a forró, száraz időjárás 20-szor valószínűbbé tette a tüzeket.

Kanadában és Görögországban a súlyos tűzveszélyes időjárás és a sok száraz növényzet keveréke okozta a tüzek számának és kiterjedésének jelentős növekedését tavaly.

A kutatók a legmodernebb attribúciós eszközökkel azt is kiszámították, hogy az éghajlatváltozás hogyan változtatta meg a tüzek által felégetett területet, szemben azzal, hogy hogyan néznének ki a tüzek egy éghajlatváltozás nélküli világban.

„Gyakorlatilag biztos, hogy a 2023-as kanadai és amazóniai erdőtüzek során az éghajlatváltozás miatt nagyobbak voltak a tüzek” – mondta Dr. Chantelle Burton, a Met Office vezető éghajlatkutatója.

„Már most is tapasztaljuk az éghajlatváltozás hatását az időjárási mintákra az egész világon, és ez számos régióban megzavarja a tűzvészek normális rendszerét. A tűzkutatás szempontjából fontos annak feltárása, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a tüzekre, ami betekintést nyújt abba, hogy azok hogyan változhatnak tovább a jövőben.”

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet az erdőtüzek korlátozásában

A jelentés szerzői szerint a szélsőséges erdőtüzek gyakorisága és intenzitása növekedni fog az évszázad végére, különösen, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása magas marad.

„Amíg az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább emelkedik, a szélsőséges erdőtüzek kockázata fokozódni fog” – magyarázza Dr. Douglas Kelley, az UKCEH vezető tűzkutatója.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és az ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási célok kitűzésével azonban a jövőbeni tüzek valószínűségének növekedése minimálisra csökkenthető.

„Bármelyik kibocsátási forgatókönyvet követjük is, a szélsőséges erdőtüzek kockázata növekedni fog Kanadában, ami rávilágít arra, hogy a társadalomnak nemcsak a kibocsátást kell csökkentenie, hanem alkalmazkodnia is kell a változó erdőtűzkockázatokhoz” – teszi hozzá Dr. Kelley.

„Ezek az előrejelzések rávilágítanak arra, hogy sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását és a növényzet kezelését annak érdekében, hogy csökkentsük az egyre súlyosabb erdőtüzek kockázatát és hatásait a társadalomra és az ökoszisztémákra.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: EuroNews