A nagymértékű károsodások:
• az éghajlatváltozás mérséklését célzó, javított és klímatudatos erdőgazdálkodás megvalósítását akadályozzák, és ezzel gátolják az EU éghajlatvédelmi céljainak elérését;
• erősen megzavarják a hosszú távú erdőtervezést a károsodott övezetekben, megnehezítve a fenntartható fakitermelést és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását, és súlyosan érintve a helyi gazdaságokat, az emberi jólétet és biztonságot.

A legfontosabb trendek magyarázata

• A szél okozta a teljes fakitermelési kár 46%-át. A legtöbbet szélsőséges szélviharok (csúcsok) tették ki, amelyeket széles körű krónikus károk egészítettek ki, különösen magas arányban az 1990-es és 2000-es években.
• Az erdőtüzek az összes erdőkár 24%-át okozták. Az 1970-es és 1980-as években jelentősen megnövekedett a tűz okozta környezeti zavar, majd két ellentétes tendencia következett be. A kisebb és átlagos méretű tüzek az 1990-es évek vége óta csökkentek a jobb tűzkezelés, tűzfelderítés és tűzvédelem eredményeként, de az éghajlatváltozással összefüggő megatüzek száma nőtt. A legfrissebb kutatások azt jósolják, hogy a jövőbeli éghajlati viszonyok között a tüzek mérete és súlyossága minden európai biomban növekedni fog.
• A károk közel 20%-át okozta a szú, és az utóbbi évtizedben drámai növekedési tendencia figyelhető meg. A még nagyobb károkat okozó 2020-as és 2021-es éveket kizárták.
• A kártevők és betegségek (egyéb biotikus károk) az összes erdőkár 8%-át tették ki, a legerősebb pozitív tendenciával és az 1980-as éveket követő hirtelen növekedéssel, amelyet valószínűleg az éghajlatváltozás befolyásolt.
• Az egyéb abiotikus károk (pl. hó és jég okozta) növekedtek, egyes években (pl. 2007-ben) nagy
kárcsúcsokat mutattak ki.

Az erdészeti zavarokról szóló hiányos jelentéstétel

A jelentéstételi gyakorlatok országonként nagyon eltérőek. Az adatelemzés feltárta, hogy a zavaró eseményekre vonatkozó következetes adatgyűjtés hiányzik, különösen a kisebb, szétszórt károk bejelentése tekintetében.
Ezenkívül az egyéb biotikus zavaró tényezők (a legnagyobb kárnövekedéssel) a leginkább aluljelentett zavaró tényezők közé tartoznak.

Mit tehetünk?

Az erdészeti környezeti károsítások összehangolt, egységesített, következetes és közel valós idejű páneurópai megfigyelési és jelentési rendszerére van szükség, a kisebb zavarok hatásaira vonatkozó adatgyűjtések javításával. Ez lehetővé fogja tenni számunkra az erdő-éghajlat-zavar kapcsolat megértését és szisztematikus tanulmányozását.
A következetes megfigyelési és jelentési rendszerhez a földi megfigyelések és a távérzékelés
kombinációjára van szükség.
Különleges erőfeszítésekre van szükség a zavarok dinamikájának jobb megértéséhez, különösen az
aszály és a biotikus tényezők várható növekedése, valamint a zavarok kölcsönhatásai miatt.

Szerzők:
Marco Patacca, Marcus Lindner, Gert-Jan Nabuurs, Mart-Jan Schelhaas

szerk/ford: Tóth János, forrás: EFI