Mocz András az Országfásítási Program keretében két öthektáros friss telepítés kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta: több mint kétmillió hektárnyi erdő szerepel az erdészeti és a földhivatali nyilvántartásban, ami Magyarország területének 23,8 százalékát teszi ki. A zártkerteket, családi kerteket, parkokat vagy az utak menti fásításokat is együttvéve ez az arány 25,4 százalék, amit a kormány 2030-ig 27 százalékra kíván bővíteni.

Ezt szolgálja a 2019-ben indított Országfásítási Program – ennek része az Újszülöttek Erdeje is -, amelynek keretében együttesen több mint 2000 hektár erdőt telepítettek az elmúlt öt évben. A forrást ehhez az Energiaügyi Minisztérium biztosítja, évente 2 milliárd forintot, amivel az erdei iskolák programjához is támogatást nyújt – ismertette a helyettes államtitkár.

Megindultak emellett a településfásítások is, amelynek során idén tavasszal mintegy 280 település kap szaporítóanyagot. Ebben a programban az elmúlt öt évben 70 ezer fát ültettek el, ez most tavasszal még 7 ezerrel gyarapodik, de év végéig 100 ezerre emelkedik az újonnan telepített fák száma, ami együttesen 500 hektár erdőterületnek felel meg – sorolta.

Arról is beszélt, hogy a belterületi fásításokon kívül külterületen, a magántulajdonban lévő termőföldeken is történik erdőtelepítés a Vidékfejlesztési Program, illetve az uniós Közös Agrárpolitika keretében, és összesen 64 milliárd forint áll erre rendelkezésre. További 80 milliárd forintot biztosítanak a korábban telepített erdők fenntartására, gondozására, ápolására, továbbá a gazdák jövedelempótlására.

Folynak az erdőtelepítések a magántulajdonba került szántókon és legelőkön is, ezeken öt év alatt 37 ezer hektár új erdőt telepítettek, amihez tavaly 7700 hektár adódott még. Mindezek a számok azt jelzik, hogy az embereknek az erdőtelepítés mint alternatív földhasznosítás egy lehetőséget ad a megélhetésre, hiszen 12 éven keresztül járadékot kapnak – jelezte Mocz András.

A helyettes államtitkár kitért a Városierdő-programra is, ami mintaprogramként indult el Sárváron, Balatonfüreden, Tatán, Budapesten és Kecskeméten. Szívesen látogatják az emberek az erdőket, a Covid-járvány idején az erdők látogatottsága 30-35 millióról 45-50 millióra emelkedett, mert maga az erdő a gazdasági, védelmi funkción felül közjóléti szerepet is betölt.

Magyarország erdőterülete tehát nem csökken, hanem emelkedik és a törekvés az, hogy ezek az erdők egészséges állapotban maradjanak, és az is cél, hogy a klímaváltozás negatív hatásait ki lehessen védeni – közölte Mocz András.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként beszélt arról, hogy nagyon fontos cél, hogy növelni tudjuk a magyarországi erdőterületek méretét, meg tudjuk védeni az erdőinket a klímaváltozás negatív hatásaitól. Zalában is nagyon jelentős a bakancsos turizmus és az erdők turisztikai szerepe, és fontos ezeknek a lehetőségeknek a bővítése.

Az Országfásítási Program keretében Gelse határában, valamint Ligetfalván összesen 80 ezer csemetét ültettek el a közeli napokban, ami hozzájárul ahhoz, hogy óvjuk, védjük a környezetünket, ami mindannyiunk közös érdeke – jegyezte meg a politikus.

Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy az elmúlt hét évben 19 helyszínen mintegy 30 erdőrészletben végeztek erdőtelepítést több mint 73 hektáron. Ehhez 577 ezer csemetét és 2800 kilogramm makkot használtak fel.

Gelsén és Ligetfalván is öt-öt hektár nagyságú telepítést végeznek ezen a tavaszon. Ligetfalván az Újszülöttek Erdeje program keretében több mint 40 ezer csemetét ültettek.

Gelsén egy speciális, nehéz adottságú területen ültettek cser- valamint nyárfacsemetéket, amit madárcseresznyével, vadkörtével és vadalmával vegyítettek, a területet pedig vadkárelhárító kerítéssel vették körbe.

A szakember jelezte: a térségben és az erdőgazdálkodásban is jellemző, hogy erre a nehéz fizikai munkára nehéz embert találni, ezért az erdőtelepítést nagy részben már gépi ültetéssel végzik.

forrás: AM Sajtóiroda

Kiemelték, a kormány azonban ennek ellenére továbbra is a hazai vállalkozások oldalán áll, ennek megfelelően továbbra is következetesen képviseli a magyar gazdaság, a helyi lakosság és a hazai logisztikai szektor szereplőinek érdekeit.

A kormány olyan szabályozási környezetet kíván kialakítani, hogy megvédje a magyar gazdaság érdekeit, támogassa a hazai vállalkozásokat, és csökkentse a településeket terhelő áthaladó kamionforgalmat egyaránt.

Hozzátették, a cél egyértelmű, a magyar vállalkozók versenyképességének erősítése mellett biztosítani kell, hogy a helyi lakosok kevesebb nehézgépjármű-forgalmat szenvedjenek el, különösen a településeken áthaladó főutak mentén.

Az útdíj mértékéről azt írták, hogy 2026. március 1-jétől – a 2026. január 1-jétől már hatályba lépett, inflációkövető növekedésen túl – nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.

Ezzel összefüggésben azonban 2027. január 1-jétől differenciálásra kerül a főutak díjszintje, és ezt követően a gyorsforgalmi úthálózattal párhuzamos főutak eltérő útdíjjal lesznek igénybe vehetők, mint a gyorsforgalmi utakkal nem kiváltható főutak.

A differenciált díjszabás célja, hogy a tranzitforgalom inkább a gyorsforgalmi hálózatot használja, és ne terhelje indokolatlanul a településeken áthaladó főutakat.

A magyar gazdák támogatásával összefüggésben hangsúlyozták, jelentősen bővül a mezőgazdasági termékek útdíjkedvezménye. A saját eszközzel szállító mezőgazdasági termelők továbbra is teljes díjkedvezményben részesülnek, azonban a díjtermékek köre jelentős mértékben bővül a gabonafélék, élőállat, tej, konzervipari alapanyagok és egyes takarmányfajták esetén. A kedvezmény ellenőrizhető módon – az üresfuvarok kivételével – kiterjesztésre kerül a fuvarozók igénybevételével történő szállításra is.

A közleményben kitértek arra, hogy szigorúbban lépnek fel a szabályszegő tranzitforgalommal szemben. Jelentős mértékben megemelkednek a tranzitút-szabályok megszegéséhez kapcsolódó bírságtételek, és az ellenőrző szervek határozottabban lépnek fel azokkal szemben, akik a magyar településeken áthaladva próbálják elkerülni a gyorsforgalmi úthálózat használatát. A tranzitút-szabályok megszegése esetén alkalmazható bírság összege 400 000 forintra emelkedik.

Ezzel párhuzamosan kivezetésre kerülnek a hazai fuvarozók versenyképességét rontó, a teherforgalmi intézkedésekhez kapcsolódó előéleti pontok. Emellett a jogkövető magyar fuvarozók számára további könnyítések lépnek életbe.

Megszűnnek a teherforgalmi korlátozásokhoz kapcsolódó büntetőpontok, ezzel csökken a jogkövető magyar fuvarozók adminisztratív terhelése; 60 perces türelmi idő hibás tengelyszám-beállítás esetén bírság nélkül; a viszonylati jegyek érvényességi idejének jelentős meghosszabbítása

– írták a közleményben.

Hozzátették, a magyar érdek az első. A kormány olyan szabályozási környezetet alakít ki, amely egyszerre védi a magyar gazdaság szereplőit és a helyi közösségek életminőségét. Cél a kevesebb indokolatlan kamionforgalom a településeken, erősebb magyar vállalkozások és biztonságosabb, nyugodtabb lakókörnyezet az ország minden részén – tájékoztatott az ÉKM.

forrás: MTI 02-18

Lázár János miniszter fogadta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesület, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, a Logisztikai Egyeztető Fórum, az a Magyar Szállítmányozók Szövetsége és az Autós Nagykoalíció és a Magyar Független Fuvarozók Egyesületének képviselőit, valamint az ellenőrzést végző hatóságok (ORFK, NAV), illetve az országos közútkezelő és útdíjszedő vállalatok munkatársait. Az eseményen részt vett továbbá Hubai Imre az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.

A célok továbbra is közösek: a nemzetközi tranzitforgalom minél nagyobb mértékben a 2×2 sávos úthálózaton bonyolódjon le. Ez növeli a közlekedésbiztonságot és a lakosság számára okozott tehertételt is lényegesen mérsékeli.

Ugyanakkor a fuvarozói érdekképviseleti szervek újfent felsorakoztatták érveiket, amellett, hogy a március 1-jén napján hatályba lépő szabályozás értelmében az útdíj 35%-való emelkedésének terhét a hazai fuvarozó vállalkozások nem tudják kigazdálkodni. Erre tekintettel Lázár János kezdeményezte az egyeztetések folytatását és február 15-ig új javaslat kidolgozását kérte az érintett állami szervek, valamint az érdekképviseleti szervek együttműködésével.

Az javaslatok kidolgozásának fő területei:

– a mezőgazdasági termelők és az agrárium versenyképességének előmozdítását célzó külön szabályozás az útdíjak tekintetében,

– az útdíj rendszerével, emelésével, valamint ennek ütemezésével kapcsolatos alternatívák kidolgozása,

– a bevezetett súlykorlátozások hatáselemzése, és szükség szerinti felülvizsgálata a gyakorlati tapasztalatok és a fuvarozói jelzések alapján,

– a közúti fuvarozókat érintő ellenőrzési gyakorlatok egységesítése,

– a fuvarozói szektor versenyképességét biztosító, kiszámítható középtávú intézkedési javaslatok összeállítása.

Minden résztvevő számára a konszenzuson alapuló megoldás az igény ezért a munka tovább folytatódik.

forrás: ÉKM

Az egyeztetésen a felek részletesen átbeszélték a fuvarozók által benyújtott 12 pontból álló javaslatcsomagot és több vállalást is tettek. Ennek keretében:

• jövő héttől az ágazati szervezetekkel (Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és NiT Hungary) folytatandó találkozókra az Orosz Tibor által alapított Magyar Független Fuvarozók Egyesülete (MFFE) is teljes jogú meghívást kap,
• a fuvarozói érdekképviseletek és az ÉKM 2025. december 19-én aláírt megállapodása március 1-ig elegendő teret ad a vitatott kérdések rendezésére,
• a legfontosabb cél, hogy a magyar fuvarozók ne kerülhessenek versenyhátrányba a külföldi konkurenciához képest,
• az MFFE kezdeményezte a bírságolási moratórium bevezetését március 1-ig, továbbá a bírságolási gyakorlat megváltoztatását, különös hangsúllyal a hazai utakon szabálytalankodó külföldi kamionokra,
• a jövő heti egyeztetésen részt vesznek majd az útdíjszedő társaság, valamint az ellenőrzést végző társhatóságok (ORFK, NAV) képviselői is.

A jövőben a minisztérium és az ágazati szervezetek közösen tájékoztatják a nyilvánosságot a tárgyalások előrehaladásáról.

forrás: Építési és Közlekedési Minisztérium

A rendezvény előterében a BELSOUND Kft mini-kiállítás formájában mutatta be egyéni hallásvédő, zajvédő eszközeit, megoldásait.

1) A hazai faipar támogatása-fejlesztése, az erdészeti klímaadaptáció várható hatásai
A vetített előadás (pdf)

Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár
Agrárminisztérium,
Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság


2) Nemzeti Faipari Stratégia cselekvési terve
A vetített előadás (pdf)

dr. Széles Attila, osztályvezető
Agrárminisztérium,
Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárság,
Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály, Faipari Osztály

3) A nemzetközi K+F projektek szerepe a fenntarthatósági célkitűzések elérésében
Soós Rita, INTERREG BIOECO-UP projekt vezető
Agrárminisztérium,
Agrármodernizációs Főosztály
–közzétételhez nem járult hozzá—

4) Természetes építőanyagok hazai felhasználásának támogatása
A vetített előadás (pdf)

Tóth Péter, főmérnök
Építési és Közlekedési Minisztérium,
Építésgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárság

5) Helyzetben az ágazati kommunikáció – mi várható a közeljövőben?
A vetített előadás (pdf)

Ihárosi Péter, erdőmérnök, szakoktató, szakújságíró, digitális tartalomkészítő


6) Aktuális piaci helyzet elemzés a Papierholz Austria oldaláról (cellulóz/papíripari aktualitások, iparifa piaci helyzetkép, biomassza/energetikai faanyag piaci helyzetkép)
A vetített előadás (pdf)

Fekete Szabolcs, beszerzési vezető Magyarország
Papierholz Austria GmbH.

7) Innovatív csemetekerti technológiák a klímaváltozásra: EGEDAL, URBINATI és FLORIMO
A vetített előadás (pdf)

Dr. Horváth Sándor, cégvezető
WOODTECH Kereskedelmi Zrt.


8) Köbözőkönyv Digitális Korszaka elérkezett: teljes elérhetőség 5 operációs rendszeren (Windows, Mac, Linux, Android, iOS) / Fafajspecifikus weboldalaink új lendületben
A vetített előadás (pdf)

Tóth János – ügyvezető főtitkár
FAGOSZ / FATÁJ / FATUDAKOZÓ

A rendezvény előterében a BELSOUND Kft mini-kiállítás formájában mutatta be egyéni hallásvédő, zajvédő eszközeit, megoldásait.

A videókat a HAZAI ERDÉSZ csapata készítette, szerkesztette.

szerk: Tóth János, FAGOSZ

Tájékoztatása szerint a Déli Körvasút építésének részeként a most elindult és tavaszig tartó faültetési program a kerület miden szegletére kiterjed, Újbuda összes üres fahelyét betelepítik hosszú életű, városi környezethez és a klímaviszonyokhoz jól alkalmazkodó fafajokkal, mint pusztaszil, magas kőris és ezüst hárs. A fák lombkoronája a helyi adottságokhoz igazodik majd, utcákban a vezetékekhez, közterületeken és parkokban a tágasabb térhez.

A fahelyek előkészítését és a faültetéseket is a körvasutat építő vállalkozó valósítja meg az ÉKM koordinálásával, valamint a helyi önkormányzat bevonásával – tájékoztatott.

A fatelepítési programmal nemcsak a vasút környéke, hanem az egész kerület tovább zöldül, ezzel javul a levegő minősége, mérséklődik a zajterhelés és élhetőbbé válik a lakókörnyezet – jegyezte meg.

A vasúti pálya megépülése után, a környezeti rendezés keretében további, mintegy ezer új fát is telepítenek. A Sashegy lábától egészen a Dunáig húzódó 3300 méter hosszú, új zöldfolyosó Buda egyik legnagyobb és legkorszerűbb parkja lesz, amelynek területe meghaladja a Városmajor és a Vérmező együttes méretét. A terület gazdag szabadidős szolgáltatásaival, sportlétesítményeivel felértékeli a lakókörnyezet ingatlanjait, a zöldfolyosó mentén fut majd Budapest eddig legnagyobb és legvonzóbb kerékpárútja – jegyezte meg.

A Déli Körvasút fejlesztése napi 60 ezer ingázó autó forgalmával, 300 kilométeres kocsisorral mentesíti a budapesti utak zsúfoltságát, ezzel évente több mint 104 tonna nitrogénoxiddal és közel 900 tonna szénmonoxiddal csökkenti a főváros levegőszennyezését. Egyben egy régi adósság törlesztéseként, megvalósul az 1877-ben átadott vasúti szakasz teljeskörű zajcsillapítása is – jegyezte meg.

Kovács Balázs Norbert szerint ezzel elmondható, hogy a Déli Körvasút az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása Magyarországon – jegyezte meg.

Az MTI kérdésére kifejtette, a projekt ütemterv szerint halad és várhatóan 2028 végére fejeződhet be. A beruházás soron következő fontos szakaszaként említette, hogy december elején emelik a helyére a Bartók Béla út fölött átívelő vasúti hidat, a Szerémi útnál pedig zajvédő fal kialakítása zajlik és jelenleg a zajszintet tesztelik – mondta.

Az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásából és hazai forrásokból, a V-Híd Zrt. kivitelezésében megvalósuló vasúti projekt a budapesti és országos vasúti közlekedés egyik legjelentősebb, stratégiai fontosságú infrastrukturális beruházása – írta az ÉKM MTI-nek küldött keddi közleményében.

Célja, hogy Budapest és agglomerációja számára gyorsabb, megbízhatóbb, fenntarthatóbb és környezetbarát vasúti közlekedési lehetőséget biztosítson, miközben országos és nemzetközi vasúti kapcsolatok hatékonyságát is jelentősen javítja.

forrás: MTI

Zambó Péter úgy fogalmazott: az olyan zöldterületek, mint a Sárváron – egy országos mintaprogram első helyszínén – megújított erdőrészlet, nem csupán esztétikai értékkel bírnak, hanem ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: hűtik a várost, szűrik a levegőt, vizet tartanak vissza, és szén-dioxidot kötnek meg.

Elmondta, az Agrárminisztérium által indított Városierdő-fejlesztési Program egy szakmailag megalapozott, hosszú távra tervezett klímaalkalmazkodási beavatkozás-sorozat, amely az erdészeti kutatások legfrissebb eredményeire és a helyspecifikus szakértelemre épül.

Szavai szerint a sárvári fejlesztés kiváló példája annak, hogy a tudományos intézmények, a döntéshozók és a helyi közösségek együttműködésével hogyan lehet valódi változást elérni.

Hozzátette: a programot az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve az ország szén-dioxid-kvóta bevételeiből finanszírozzák, öt helyszínen: Budapesten, Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán alakítanak ki egy-egy mintahelyszínt helyi erdész szakemberek munkájára alapozva, 2026-ban pedig további 15 város csatlakozhat majd a programhoz.

Zambó Péter hangsúlyozta: Sárvár különösen méltó helyszíne az első mintaprogramnak, hiszen a városban működik a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete, amely az erdészet terén az ország egyik legfontosabb kutatási és innovációs központja.

Ismertetése szerint a fél hektáros „beavatkozási terület” ugyan kisméretűnek tűnhet, de jelentősége messze túlmutat önmagán. „A faállomány szerkezetének megújítása, az őshonos, szárazságtűrő fafajok telepítése, az elegyes kor- és fajösszetétel kialakítása mind-mind olyan lépések, amelyek biztosítják a városi erdő klímával szembeni ellenálló-képességét” – mondta.

Hozzáfűzte, az elültetett 300 konténeres csemete – köztük kocsányos és kocsánytalan tölgy, mezei juhar, szil, madárcseresznye és más őshonos fajok – nemcsak biológiai változatosságot képviselnek, hanem a fenntarthatóság szimbólumai is egyben. Az egyedi védelem, a gondos talaj-előkészítés és az ápolási munkák mind azt a célt szolgálják, hogy ez az erdő ne csak túléljen, hanem gyarapodjon.

„Ez a projekt több, mint biológiai fejlesztés, ez egy társadalmi üzenet is: hogy az élhető város nem képzelhető el erdő nélkül, ahol az árnyékot adó fák nem akadályai az urbanizációnak, hanem szövetségesei a túlélésnek, ahol a természet nem háttér, hanem infrastruktúra és ahol a zöld nem luxus, hanem életfeltétel” – hangoztatta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt tíz évben az önkormányzattal közösen sokat tettek azért, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező, Vadkert-major és Vadkert körút által határolt terület – amelyen a Sárvári Gyógy és Wellness fürdő, továbbá több szálloda is található – valóban Sárvár „zöld szíve” lehessen.

Megújították a csónakázó tavat, futókör, sétányok, kerékpárutak és játszótér épült a területen – sorolta.

Hozzátette: a munkát folytatják tovább, napirenden van a sárvári sportcsarnok mögötti területen egy kertvárosi szabadidőpark létrehozása is.

forrás: AM Sajtóiroda

Vitályos Eszter kijelentette, hogy a program igazi ereje az együttműködésekben rejlik, mert hét szervezet, hét különböző szakterület vesz benne részt.

Hozzátette, hogy a projektet az Aktív Magyarország Nonprofit Kft. vezeti, de a megvalósításban számos egyéb elhivatott partner is közreműködik, ilyen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), az Ipoly Erdő Zrt., Ipolytölgyes község önkormányzata, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság is.

„Azt gondolom, hogy ez a széles körű összefogás és a hét különböző szakterületnek az együttműködése a záloga annak, hogy valóban szakmailag megalapozott és természetvédelmi szempontból felelős, és a helyi közösségek javát és érdekeit szolgáló fejlesztések fognak megvalósulni” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Vitályos Eszter azt mondta, hogy az ÉKM több mint 2,2 milliárd forinttal, az Aktív Magyarország Nonprofit Kft. csaknem 450 millióval, az Ipoly Erdő Zrt. több mint 135 millióval, Ipolytölgyes önkormányzata pedig mintegy 72 millió forinttal járul hozzá a közös célhoz.

A projekt 2029 tavaszára fejeződhet be, addigra a Börzsöny és az Ipoly vidéke még közelebb kerülhet az emberekhez.

„Azt gondolom, hogy ez az országos minta meg fogja mutatni, hogy hogyan lehet egyszerre óvni és egyszerre fejleszteni olyan helyeken is, ahol egyébként a természeti értékeket a jövő nemzedékek számára fontos megőrizni” – fűzte hozzá a kormányszóvivő.

Révész Máriusz, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a TOP 6.1.4-es aktív turisztikai fejlesztések között öt olyan projekt van, amely 11,2 milliárd forint értékben az itteni aktív turisztikai fejlesztéseket szolgálja. Megjegyezte, hogy ezek a korszerűsítések sokrétűek, de mindenképpen egy fontos célkitűzésük, hogy könnyebb legyen az idelátogató turistáknak, és könnyebb legyen az idelátogató turistákat elviselniük a helyben lakóknak.

Az államtitkár azt mondta, az első ilyen nagyobb projekt a kerékpáros turisztikai hálózat kialakítása a Dunakanyar térségében. Hozzátette, hogy Kismaroson építenek egy 650 négyzetméteres kerékpárosközpontot, a kisvasutat meghosszabbítják, hogy közelebb legyen mind a kerékpárosközponthoz, mind a rendes vasútállomáshoz. Révész Máriusz azt mondta, hogy ezeken túl létesülnek még kisebb kerékpárosközpontok Révész MáriuszSzobon, Zebegényben, Kismaroson, Nagymaroson, Szokolyán, Márianosztrán és Kóspallagon is. Ezeket egy hálózatként tudják majd használni az idelátogatók – ismertette.

Szólt arról is, hogy a második projekt a Dunakanyar aktív víziturizmusának a fejlesztését szolgálja, amire 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A projektet a Magyar Kajak-Kenu Szövetség irányítja, és elérhető lesz általa, hogy a Dunakanyar térségében az eddiginél sokkal többen vízitúrázzanak. Több település lesz részese ennek a fejlesztési elemnek is, Ipolydamásd, ahol egy kisebb víziturisztikai központ épült, Szob, Nagymaros, Visegrád, Vác, Göd és Szigetmonostor – fűzte hozzá.

Révész Máriusz azt mondta, hogy a harmadik projekt – elsősorban a gyalogtúrázók részére – a Börzsöny Vándorút, amely egy átfogó gyalogtúra-hálózat kialakítását jelenti.

forrás: kormany.hu

A tájékoztatón elhangzott, kétéves előkészítő szakasz után az ÉVOSZ megkapta a szakhatóságoktól az engedélyt a rendszer bevezetésére, amely október 1-től el is indul.

A péntek délelőtti sajtótájékoztató után Szegeden a Szent Gellért Fórumban elkezdődött az ÉVOSZ éves országos konferenciája, amelyről szintén beszámolunk cikkünkben.

A határontúl előállított magyar termékek is a fókuszban

Az ÉVOSZ által az ÉKM támogatásával kidolgozott tanúsítási rendszer két védjegyet tartalmaz:

• a Prémium Magyar Építőanyag,
• valamint a Prémium Regionális Építőanyag védjegyeket.

A rendszer kimondott célja a hazai és regionális gyártású – azaz a szomszédos országokban magyar kapacitásokkal előállított – építőipari termékekre felhívni a figyelmet.

A Prémium Regionális termékekről a sajtótájékoztatón Koji László elmondta, az elmúlt években a magyar tulajdonú építőipari cégek a szomszédos országokban komoly gyártó kapacitásokat hoztak létre: az itt előállított alapanyagokat tekintik regionális termékeknek a védjegy szempontjából.

Amit a kivitelezés terén sikerült elérni, az alapanyag gyártásban is érvényesíteni szeretnék

Az eseményen Koji László ismertette, jelenleg az importkitettség 48 százalékos az építőipari alapanyagok tekintetében, amit mindenképp csökkenteni kellene.

Szavai szerint egy további cél a fogyasztók rászoktatása a hazai gyártású minőségi termékekre. Szintén fontos célként fogalmazta meg az építési helyszínhez közelebb gyártott, illetve az alacsonyabb környezetterhelésű építési termékek használatát.

Kiemelte, a tanúsítási rendszert az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának kezdeményezésére és szakmai támogatásával dolgozták ki. „Szakmai súlyát az adja, hogy a tanúsítási rendszert maga az építőiparban tevékenykedő vállalkozók közössége hozza létre” – mutatott rá.

Jó példaként a magyar élelmiszeripart jelölte meg, amelyben 15 éve kezdték el a magyar termékek védjegyes támogatását, egy mára jól működő rendszert alkotva. „Reméljük, hogy 2-3 év múlva mi is el tudjuk érni ezt a szintet” – fejtette ki.

Amit a kivitelezés terén sikerült elérni, az alapanyag gyártásban is érvényesíteni szeretnék

Csepreghy Nándor egy tágabb nézőpontból indulva azt hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltás idején az építőipar részesedése 4,5 százalék volt a GDP-ben. „Az eltelt 15 év alatt többek közt a 30 ezer milliárd forintnyi állami építési beruházásoknak is köszönhetően ez az arány 6,1 százalékra nőtt, ma mintegy 4000 milliárd forintnyi összeget tesz ki” – hangsúlyozta az államtitkár.

Arra is kitért, hogy a kormányzat szuverenista gazdaságpolitikája a kivitelezésben már elérte a célját:

„Itt a magyar cégek aránya 90 százalékos, azaz a célunk már teljesült. Az alapanyaggyártás viszont csak 15-20 százalékon áll; ezt a 2026-ban induló ciklus végére 50 százalék fölé kell emelni.” Hozzátette, többek közt emiatt is karolták fel az ÉVOSZ által kezdeményezett védjegy rendszert.

Tízezres nagyságrendű felpörgést várnak az Otthon Starttól

A sajtótájékoztatót követően az ÉVOSZ éves országos konferenciáján Csepreghy Nándor tartott nyitó előadást. Elmondta, 2010 óta a magyar állam megrendelőként 30 ezer milliárd forintot költött közberuházásokra, többek közt a gyorsforgalmiút-hálózat bővítésére. Tíz megyei jogú várost értek el új gyorsforgalmi utak, és a 2010-es három helyett már 11 autópálya vezet az országhatárokig.

Az ÉKM miniszter-helyettese emlékeztetett, a pandémia és a 2022-ben elkezdődő orosz-ukrán háború komoly bizonytalanságot teremtett, megszüntetve azt a biztos hátteret, amely az építőiparnak évről-évre növekvő megrendelési volument eredményezett. Hozzátette, a politikai és gazdasági körülmények megváltozása a hitelkamatok emelkedésével járt, amely a magasépítésben csökkentette a keresletet. Erre a kormány részben szabályozási lépésekkel tudott reagálni. Ugyanakkor a kereslet helyreállításának érdekében indította el a kormány az Otthon Start Programot, amely a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelnek köszönhetően tízezres nagyságrendben tudja felpörgetni a lakásépítést – tudatta Csepreghy Nándor.

A folytatásban az iparág valamennyi alágazatát érintő előadások következtek az építőipar meghatározó cégeinek képviselőitől. A magas-, a mélyépítés és a gyártás szemszögéből terítékre kerültek az ágazatot immár évek óta lassító megrendeléshiányra adható lehetséges válaszok. Visszatérő elemként elhangzott az együttműködés erősítése a piaci szereplők között, akárcsak az építőipar aktív szerepvállalása az iparágat érintő szabályozások, illetve gazdaságélénkítő kidolgozásában. Emellett több előadásban is szó esett a rendkívüli módon megnövekedett verseny hatásairól, valamint a szükséges hatékonyságnövelő beavatkozásokról is.

forrás: Magyar Építők

Az intézmény Magyarország legnagyobb épület- és építőanyag-ipari minőségellenőrző innovációs szervezete, a hazai építésügy meghatározó szereplője és szakmai szellemi központja. Tevékenységét országos lefedettséggel látja el, a több mint fél évszázad alatt felhalmozódott tapasztalatát, tudását és hozzáértését hazai és nemzetközi szinten is bizonyította.

A 174/2025. (VI. 30.) Kormányrendelet értelmében 2025. július 1-jétől az ÉMI egyes, állami építési beruházásokhoz kapcsolódó műszaki szolgáltatási feladatait az ÉKM vette át.

Tizennyolc darab beruházás tartozik ide, köztük a Nemzeti Hauszmann Program keretében a Budai Várnegyedben megvalósuló valamennyi építési beruházás, a teljes Budai Palotanegyedet érintő fejlesztések, a Magyar Tudományos Akadémia Székház és Könyvtár épületegyüttese felújítása és bővítése. A Kormány döntése – és a 246/2025. (VIII. 5.) Kormányrendelet – értelmében 2025. december 31-én az ÉMI jogutódlással beolvad a Közlekedéstudományi Intézetbe (KTI), amely biztosítja a feladat- és hatáskörök folytonosságát. Ennek köszönhetően a szakmai tevékenységek és az ÉMI által képviselt értékek a jövőben is változatlan formában fennmaradnak.

Az átalakulás célja a magas és mélyépítési tudásbázis, valamint a minőségellenőrzési tevékenység duplikációjának elkerülése. A tárca tájékoztatása szerint ez a változás nem érinti az ÉMI által végzett tanúsítási, megfelelőségértékelési, vizsgálati kutatásfejlesztési, minőségbiztosítási, minőségértékelési és tudományos tevékenységeket, amelyek továbbra is az ÉMI keretein belül, a megszokott szakmai minőségben folytatódnak.

„Társaságunk teljes mértékben elkötelezett mind meglévő, mind leendő partnereink tanúsítási igényeinek kielégítése mellett, és fontos számunkra a hosszú távú, eredményes együttműködések megőrzése is. Nem egy nagy múltú intézmény megszüntetése a cél, hanem egy átgondolt szervezeti átalakítás, amely biztosítja, hogy feladatainkat hatékonyabb, modernebb és átláthatóbb módon lássuk el. Kiemelten törekszünk arra, hogy az ÉMI évtizedek alatt felhalmozott tapasztalata, tudásbázisa, szakértői közössége és nemzetközi kapcsolatai a jövőben is megmaradjanak és tovább erősödjenek” – idézte a közlemény Határ Renátát, az ÉMI ügyvezetőjét.

forrás: ÉKM Sajtóiroda