Ezek a tervek érthetetlenek a szélsőséges időjárás és a rovarkártevők által okozott hatalmas erdőkárok, valamint az erdők újjászervezésére, az éghajlatbarát nyersanyag, a fa ellátásbiztonságára és a régió gazdasági stabilitására gyakorolt negatív következmények veszélye mellett. További területpihentetések helyett olyan aktív erdőgazdálkodásra van szükség, amely fenntarthatóan ötvözi a fahasználatot és a természetvédelmet.

Észak-Rajna-Vesztfália erdei óriási nyomás alatt állnak: az elmúlt években több mint 170.000 hektárnyi területet károsítottak tömegesen a szárazság, a viharok és a szú. Sürgősen szükség van az erdők éghajlatváltozással szemben ellenálló átalakítására – ez azonban csak célzott fenntartással, erdőtelepítéssel és fenntartható hasznosítással érhető el. A vadon élő területek további kijelölése lekötné a sürgősen szükséges erőforrásokat, és megnehezítené a stabil vegyes erdők kialakítását. „Minden köbméter fenntarthatóan hasznosított fa aktív klímavédelmet jelent. Különösen az erőforrások szűkössége idején kell úgy tekintenünk erdeinkre, mint aktív szövetségesekre az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – nem pedig mint statikus védelmi tárgyakra” – hívja fel a figyelmet Julia Möbus, a DeSH ügyvezető igazgatója.

Helyi értékteremtés és munkahelyek veszélyben

A további területpihentetések súlyos következményekkel járnának a közepes méretű faipari ágazatra nézve Észak-Rajna-Vesztfáliában. A hazai hengeresfa készlet már ma is szűkös: További korlátozások nagymértékben veszélyeztetnék a termelés biztonságát, a beruházásokat és a munkahelyeket – különösen a vidéki területeken. „Vállalkozásainknak kiszámítható keretfeltételekre és hosszú távú ellátásbiztonságra van szükségük. A tervezett vadonterületek azzal fenyegetnek, hogy tartósan károsítják a regionális faipar szerkezetét, és lelassítják a klímasemleges körforgásos gazdaságra való átállást” – figyelmeztet Möbus.

Fahasznosítás nélkül nincs klímavédelem

A fa a klímavédelem egyik legfontosabb megújuló nyersanyaga – regionálisan elérhető, CO2-tároló és sokoldalúan felhasználható. Ha a fát nem hasznosítják, akkor magasabb energiafelhasználású alternatívákat kell importálni vagy előállítani. A hazai hasznosításról való lemondás nemcsak a gazdaságot, hanem az ökológiai egyensúlyt is gyengíti. Az új nemzeti parkok kijelölésére tett korábbi kísérletek NRW-ben – például az Eggegebirge-hegységben vagy a Reichswaldban – már széleskörű elutasításba ütköztek a lakosság körében. Ennek ellenére a tartományi kormány a tervezett vadonfejlesztéssel továbbra is hasonló irányvonalat követ. „Ehelyett integrált erdőgazdálkodási stratégiára van szükség, amely összekapcsolja a klímavédelmet, a biológiai sokféleséget és a nyersanyagellátást. Ennek eléréséhez megoldásorientált párbeszédre van szükség az erdészeti prioritásokról: az éghajlatvédelem, a nyersanyagbiztonság és a regionális gazdaság nem ellentmondás, hanem együttesen kell figyelembe venni” – zárja Möbus. „

Forrás: zukunft-holz.de

A tárcavezető a 2030-ig előre tekintő versenyképességi stratégia bemutatása során hangsúlyozta, hogy a gazdaságot és a versenyképességi kérdéseket nem szabad felülről szemlélni, konkrét intézkedésekre van szükség, amelyekre a vállalatoknak kell javaslatokat tenni.

A fenti megközelítést alkalmazva összesen 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, acélipar és műanyagipar együttesen. Mindezek alapján 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. A versenyképességi stratégia ezért a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a Kormány.

Nagy Márton kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni. A magyar gazdaság 2024-ben 2-3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a növekedés, azaz megtörténik a gazdaság növekedésének helyreállítása. A gazdasági növekedés helyreállításához tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség.

A nemzetgazdasági miniszter általános versenyképességi célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, melyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése.

A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése.

A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál, amelyekhez kapcsolódóan az alábbi konkrét lépések kerültek kialakításra.

Járműipar: A járműipar átalakulásával új, stratégiai jelentőségű ágazatok születnek, melyben piacvezetőkké válunk.
– Járműipari beszállító-fejlesztési program kialakítása, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
– A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája értékelési szempont legyen
– Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
– Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása: K+F, akkumulátor-újrahasznosítás infrastruktúra és gyártókapacitások összehangolása
– Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
– Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése
– A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése

Élelmiszeripar: Geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtünk.
– Iparági konszolidáció elősegítése, a hazai vállalatok megerősítése a hazai kereskedelemben
– Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása
– A hazai hatóságok fellépésének megerősítése piacvédelmi céllal
– Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal
– Digitalizációs programok indítása célzott állami támogatással, különös tekintettel a magyar hátterű szoftvergyártókra
– Mezőgazdasági robotizáció, automatizáció állami támogatása
– Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar bajnokok részére piacteremtés támogatása

Egészségipar: Növeljük a kiemelt stratégiai jelentőségű egészségipar exportképességét.
– Az adatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, EESZT adatok összekötése kórházak adatbázisával, a NEAK finanszírozási adataival; BNO11-re való átállás a pontosabb adatok érdekében
– Klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, standardizálása
– Stratégia partnerségek működtetése és intézményi háttér rendezése
– A gyógyszerágazatban diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakítása a stratégiai gyógyszerlista alapján
– Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési-elbírálás kialakítása
– Tanúsítások megszerzését támogató finanszírozási program kidolgozása, a fenntartható egészségipar elősegítése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése

Vegyi-, acél és műanyagipar: A hazai ellátásbiztonságot megerősítjük. Ez előfeltétele több másik ágazat versenyképes működésének.
– Zöld átállás projektek állami támogatása
– Újrahasznosított alapanyag használatának ösztönzése
– Pályázatok rugalmasabbá tétele, lényegi versenyképességi célok támogatása (K+F, magas hozzáadott érték, automatizálás, energiahatékonyság a fő szempont)
– Magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során
– A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai ásványvagyon felmérése, cselekvési terv kialakítása
– Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása: szektorok közti összefogáson alapuló K+F tevékenységekre

Információs és kommunikációs technológia: Javítjuk az IKT szektor exportképességeit, támogatjuk a digitalizációt a többi ágazat pozitív teljesítményösztönzésére.
– A helyzeti előnnyel rendelkező beszállítói láncok célzott fejlesztése
– Modern technológiák stratégia kialakítása a nemzeti platformok tudásbázisán, a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében (fókuszban AI)
– A startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása
– Az elektronikus hulladékfeldolgozás területén elérjük a teljes újrahasznosítási kapacitást
– IKT felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innováció vezérelt együttműködések piaci szereplőkkel
– Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönző programok és képzések brand építése által
– Üzleti, sales, marketing és digitális kompetenciák fejlesztése középiskolai és felsőoktatási szinten egyaránt
– A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása
– A dedikált 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása

Kreatívipar: A magas árbevételű kreatíviparban versenyelőnyt teremtünk és támogatjuk a szektor bővülését.
– Patrióta beszerzési rendszer
– Creative Hub Hungary kialakítása, Induló vállalkozások inkubációja, gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése
– Nemzetközi értékesítési kapcsolatok fejlesztése, nemzetközi kiállításokon való megjelenés és B2B értékesítés támogatása
– Szellemi tulajdonvédelem, bejegyzések és K+F tevékenységek ösztönzése
– Kreatív ipari szakmák támogatása ágazati imázsépítéssel és márkaépítéssel
– Tanúsítványok megszerzésének támogatása, textil újrahasznosító központ létrehozása, hulladék és vízgazdálkodás, beruházás finanszírozás

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 9 és 10. között kétnapos konferenciát rendez a versenyképességi stratégia kapcsán, ahol meghívásra kerülnek a megkérdezett vállalkozások, valamint ágazatonként megvitatásra kerülnek a javaslatok is, az adott ágazatok főbb szereplői közötti panelbeszélgetéseken.

A stratégia mai bemutatásáról szóló prezentáció megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium Linkedin oldalán.

forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium / NJT

kapcsolódó jogszabályok:

1074/2024. (III. 28.) Korm. határozat
Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájáról

„A Kormány

1. egyetért Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával (a továbbiakban: Iparstratégia) és annak alapján a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével a kiemelt ágazatok támogatásával, a technológiavezérelt hazai ipar fejlesztésével;

…”

1073/2024. (III. 28.) Korm. határozat
Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó ipar és technológiai cselekvési tervéről

„A Kormány a Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó iparstratégiájával összhangban a központi költségvetés teherbíró képessége figyelembevételének szükségességével

1. egyetért azzal, hogy a hazai járműipar fejlesztéséhez kapcsolódó legfőbb stratégiai célok a hazai beszállítók versenyképességének növelése, a járműipari technológiaváltás támogatása, a környezetvédelmi gondolkodásmód térnyerése és a képzett munkaerő rendelkezésre állása;

…”

A Kormány 166/2023. (V. 8.) Korm. rendelete
a gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §
(1) A gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó
aa) természetes személyazonosító adatait, magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, adószámát,
ab) állampolgárságát,
ac) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
ad) fizetési számlaszámát;
b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet
ba) nevét, székhelyét, adószámát, és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát,
bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
bc) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
bd) fizetési számlaszámát;
c) az építőanyag
ca) 8 számjegyű vámtarifaszámát, az 1. melléklet szerinti mennyiségi mutatóit és egyéb jellemzőit,
cb) szerződésben meghatározott árát, ha pedig nem került sor szerződéskötésre, az építőanyag aktuális piaci értékét és
cc) tárolási helyét;
d) a címzett nevét, címét és adószámát, ahová az építőanyag leszállításra kerül; valamint
e) az építőanyag értékesítésének, illetve kivitelének tervezett időszakát, amely nem terjedhet túl a bejelentéstől számított 30. napon.”
(2) Az R. 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a bejelentő olyan terméket értékesít vagy visz ki külföldre, amelyet az 1. melléklet tartalmaz, azonban annak kiszállítására Magyarország területén kívül megvalósított diplomáciai célú ingatlanokon végzett beruházásokhoz kerül sor, vagy a kivitel diplomáciai tevékenységhez kapcsolódik, a bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő erre vonatkozó nyilatkozatát, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat, a címzett országot és a 8 számjegyű vámtarifaszámot. A bejelentésre a (2) bekezdés c)–e) pontjában és a (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. A diplomáciai célú ingatlanokon végzett beruházásokhoz vagy a diplomáciai tevékenységhez kapcsolódó kivitel esetén a magyar állam elővásárlási és vételi jogának gyakorlására nem kerül sor, a bejelentés tudomásulvételének írásbeli visszaigazolására a bejelentés megtételét követő 3 munkanapon belül sor kerül.”

2. §
Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén a miniszter az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást követő 7 munkanapon belül írásban tájékoztatja az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) az elővásárlási és vételi jog gyakorlására vonatkozó javaslatáról és az építőanyag aktuális piaci értékéről az 5. §-ban meghatározott eljárás lefolytatása érdekében.”

3. §
(1) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az MNV Zrt. és a bejelentő az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az MNV Zrt. az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő tizenöt munkanapon belül megfizeti a bejelentőnek a bejelentő 2. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja vagy b) pont bd) alpontja szerinti fizetési számlájára történő átutalással, aki ezt követően a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti. Az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeg bejelentőnek történő megfizetésével a magyar állam tulajdonjogot szerez az építőanyagon, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya.”
(2) Az R. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az MNV Zrt. gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott elővásárlási vagy vételi jogot, a magyar állam tulajdonába került építőanyag értékesítését az MNV Zrt. az általa működtetett, a világhálón elérhető informatikai rendszer, az elektronikus aukciós rendszer (a továbbiakban: EAR) útján, elektronikus árverés keretében, egy alkalommal, két árverési körben köteles megkísérelni.”

4. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben az elővásárlási és a vételi jog gyakorlásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

5. §
Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

6. §
Az R. a) 5. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg, b) 7. § (2) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg és az „építőanyag” szövegrész helyébe az „építőanyagnak” szöveg lép.

7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

A Kormány 1184/2023. (V. 8.) Korm. határozata
az építőipari ellátásbiztonsághoz szükséges intézkedésekről

A Kormány felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával
vizsgálja meg az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek vonatkozásában fennálló állami elővásárlási és vételi jog gyakorlásához (a továbbiakban: állami joggyakorlás) szükséges jogi, műszaki és gazdasági feltételeket, valamint a vizsgálat eredményével összhangban készítsen előterjesztést a Kormány részére az állami joggyakorláshoz szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről.

Felelős:
építési és közlekedési miniszter
gazdaságfejlesztési miniszter

Határidő: 2023. június 30.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

forrás: MagyarKözlöny

A magyar építészetről szóló törvény javaslata három jelenleg hatályos törvényt: az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt vonná össze.

A társadalmi vitára még nem bocsátott javaslat az olyan általános és minden objektivitást nélkülöző célokon kívül, mint a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása, elősegítené a települési zöldterületek megóvását vagy a tájépítészet szerepének erősítését. Legfőképp pedig olyan szabályozást kíván elérni, amely „a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja és a magyar építőanyagok felhasználásának elsőbbségét teremti meg”.

Ez utóbbit a kormány úgy akarja végrehajtani, hogy közben egy sor uniós alapelvet és az alaptörvényt is megsérti.

Exportkorlátozás

A törvényjavaslat regisztrációs kötelezettséget ír elő „az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában, az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”. A regisztrációt a kivitelt és behozatalt megelőzően 30 nappal kell megtenni az érintett vállalatoknak, ennek elmulasztása szankciókkal járna „a hatóságok erőteljes fellépése mellett”. Ez a kötelezettség borítékolhatóan magával vonná a termelés akadozását is, hiszen teljes bizonytalanság alakulna ki, hogy az exportra szánt termékek valóban eljutnak-e oda, ahova a gyártó és a megrendelő szeretné.

Emellett export csak olyan építési termékeknél lehetséges, amelyek esetében nincs importkitettsége az országnak. Ha pedig az építésgazdaságért felelős miniszter (azaz Lázár János) értesül arról, hogy az építőanyagok kivitele „jelentős mértékben akadályozza, vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését”, legfeljebb egyéves exporttilalmat rendelhet el az adott termékekre.

Bár a külkereskedelmi tevékenységhez nem kell az állam jóváhagyása, az export esetében vételi és elővásárlási jog illeti meg a – tervezetben nem részletezett – regisztrált alapanyagokra és termékekre. Azzal a kitétellel, hogy ha egy adott termék esetében a kormány megszabott árszintet határoz meg, akkor a gyártó annyiért köteles eladni neki.

Itt jön képbe a kormány által február 21-én életbe léptetett, a „gazdaság újraindítása érdekében fizetendő” kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet módosítása, amelyről itt írtunk bővebben. A módosítás a 3 milliárd forint fölötti forgalmú, Magyarországon égetett agyag és kerámia építőanyagokat gyártó cégek számára 90 százalékos járadékfizetési kötelezettséget írt elő, ha egy bizonyos árszint felett értékesítik termékeiket – ez az árszint a jelenlegi építőanyag-árakhoz képest jóval alacsonyabb. Magyarországon csak három ilyen cég van: az osztrák tulajdonú Wienerberger és Zalakerámia, valamint a francia hátterű Creaton. Ezeknek cégeknek így veszteségesen kell termelniük, míg az importot nem befolyásolja a rendelet, így önmagában az évek óta szorgalmazott cél, azaz az építőipar „magyarítása” ellenében hat.

Látszik tehát, hogy a kormány már rendeletileg előkészítette a terepet a törvény alkalmazására, a megszabott árszinttel kapcsolatban a törvényjavaslat ugyanis pont a rendeletre hivatkozik alapként: „az árszint fölött értékesítő vállalkozások (a gyártók mellett a kereskedők is) a kiegészítő bányajáradékhoz hasonló módon 90 százalékos járadékot lennének kötelesek befizetni az állam részére”.

A dohányboltok mintájára jöhetnek a Nemzeti Tüzépek

És hogy mit kezdene az állam a nyomott, de legalábbis a piaci ár alatt felvásárolt készletekkel? Természetesen teljesítené Lázár János építési miniszter álmát a magyar építőipar dominanciáját illetően, és állami tulajdonú Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel „a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében”. A kereskedések az egész ország területét lefednék, együttesen pedig Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózatnak hívnák azokat.

A tervezet szerint a magánszemélyek, egy másik verzió szerint a babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek áfa-mentesen juthatnának hozzá a trikolór pántlikával átkötött építőanyagokhoz. Sokatmondó, hogy a nemzeti építőanyag biztosításához a kormány a piaci alapon működő (működni próbáló) cégektől zabrálná el a muníciót.

A kormány tehát gyakorlatilag a teljes építőipari anyagellátást maga alá akarja gyűrni, és a nemzeti tüzépekkel „udvari beszállítói” hálózatot alakítana ki – bár a törvényjavaslat állami tulajdont ír elő, semmi nem akadályozza azt, hogy a későbbiekben a kormány ezt átjátssza a vele jó viszonyt ápoló üzletembereknek.

Magyar vállalkozások előnyben

A törvény a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené, a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait pedig áfa-visszatérítéssel támogatná. A javaslat nem részletezi, hogy mi számít magyar tulajdonnak: rosszmájú olvasat szerint az is elképzelhető, hogy a magyar piacot uraló három nagy, külföldi vállalat irányító többségét csavarná ki a kormány a tulajdonosok kezéből, cserébe a gazdaságos működés fenntartásáért.

A törvényjavaslat megágyaz annak a láthatóan kívánatos eshetőségnek is, ha a külföldi cégek a törvény hatására kivonulnak az országból. „A magyar építőanyag-gyártás védelme és fellendítése érdekében” ugyanis az építőanyagokat gyártó gyárak eladása esetén az államnak elővásárlási jogot kell biztosítani (miután törvényileg lehetetlenítette el működésüket).

A javaslat szerint emellett arra is törekedni kell, hogy bányászati jogot magyar tulajdonú vállalkozások és magyar magánszemélyek kaphassanak.

Szinte már csak mellékszál, hogy a javaslat megtiltaná az acél- és vashulladék kivitelét az országból, értékesítésük pedig csak olyan vállalatnak engedélyezett, amely vállalja az újrahasznosítását. A szelektív hulladékot pedig a cégeknek ingyenesen kellene átadni a „másodlagos tüzelőanyagot előállító, elsősorban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalkozásoknak”. Ez utóbbira már volt próbálkozás a közületi szelektív hulladék esetében: a cégeknek a hulladékkoncesszió nyertesének, a Molnak kellett volna pénzért átadni a szemetet, miközben korábban a cégeknek fizettek a hasznosítók. Ezt a tervet az Alkotmánybíróság végül elkaszálta.

Súlyosan jogsértő a törvényjavaslat

Az uniós szerződés értelmében tilos a nemzetközi kereskedelmet akadályozni, márpedig a csak külkereskedelmi tevékenység esetén előírt regisztrációs kötelezettség (illetve ennek elmulasztása) ennek tekinthető – miközben az EU épp ezen akadályok csökkentését szorgalmazza. Az exportra szánt termékek állami elővásárlási joga is ilyen akadálynak tekinthető, hiszen az áruk unión belüli szabad mozgását, és ezzel a szerződések teljesítését teszi lehetetlenné.

Az állami elővásárlási jog ugyan önmagában nem sért semmilyen EU-s jogot, azonban ennek leszűkítése az exportra szánt termékek körére már igen, hiszen az uniós szerződés rögzíti: tilos a behozatalra és kivitelre vonatkozó „minden mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés”. Ugyanez vonatkozik az építőanyag-gyárak állami elővásárlási jogára, amely viszont a tőke szabad áramlását és a nemzetközi kereskedelmet akadályozná.

A bányászati jogot illető korlátozások szintén a fenti uniós alapelveket sértik meg, emellett – a magyar vállalatok előnybe hozásával – tiltott állami támogatásnak is minősülhet, amelynek piactorzító hatása lehet.

Hab a tortán, hogy a javaslat értelmében bizonyos esetekben a gyártók kötelezhetők a termelés fokozására. Ez alól a vállalat kimentheti magát (például alapanyag-hiányra hivatkozva), de ezt külön kell jelenteniük, elmulasztása esetén az előző évi bevétel 10 százalékáig terjedő bírságot kaphatnak. A fent felsorolt adminisztratív kötelességek önmagukban komoly bürokratikus terhet rónak az érintett cégekre.

Tégláról téglára hordanák el

A mostani törvényjavaslat azt lényegében jelenti, hogy az állam jogot formál arra, ami nem az övé, az ellátásbiztonságra hivatkozva korlátozza a gyártók piaci logikájú működését, amely ráadásul ellentétes a vállalkozások szabadságát alkotmányosan deklaráló alapjoggal, valamint egy sor uniós alapelvvel és szabállyal is.

Kérdéses, hogy a törvénytervezet túléli-e az Európai Bizottság (EB) próbáját, hiszen Magyarországnak tagállami kötelezettsége tájékoztatni az EB-t, amely így hivatalból, vagy bejelentés alapján elrendelheti az eljárást. Érthetetlen, hogy a kormány egyáltalán miért áll elő egy ilyen, súlyos jogsértéseket tartalmazó törvénytervezettel, mikor épp 6-7 milliárd euró folyósítása a tét – és amit láthatólag minden jogi köntörfalazás ellenére sem tud kiügyeskedni a kormány az EU-tól.

Az érintettek fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz (AB) is a vállalkozás szabadságának megsértése miatt. Kérdéses, hogy egy ilyen horderejű témában akadékoskodna-e a testület a kormány ellenében.

A kérdésben a HVG kereste a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetséget, a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetséget, valamint a piaci szereplőket is, de nem kívánták kommentálni a törvényjavaslatot, az Építési és Közlekedési Minisztérium pedig cikkünk megjelenéséig nem válaszolt

forrás: HVG 02-24; Index; Népszava; RTL; nyugat.hu

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntarthatóan hozzáférhető faanyagra. Az idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

A Kormány 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §
(1) Magyarország energiaellátás-biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, az 1. mellékletben meghatározott, faalapú nyersanyag vagy termék (a továbbiakban együtt: tűzifa) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH) történő bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) követően és a (8) bekezdés szerint
a) értékesíthető külföldre, illetve
b) vihető ki az országból.
(2) e rendelet alapján az államot – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) tűzifának külföldre történő értékesítése esetén elővásárlási jog,
b) a tűzifának a tulajdonjogát nem érintő külföldre történő kiszállítása során vételi jog illeti meg.
(3) e rendeletet nem kell alkalmazni
a) a Magyarország területére bértárolás céljából behozott tűzifa kiszállítására, valamint
b) a Magyarország területén tranzitforgalom keretében átszállított tűzifára.
(4) Magyarország stratégiai jelentőségű kereskedelempolitikai céljainak érvényesítése, Magyarország
energiabiztonságának fenntartása érdekében, egyes, az 1. mellékletben meghatározott faalapú nyersanyag- vagy termékcsoport vonatkozásában e rendelet alkalmazása alól az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felmentést adhat egyes ágazatok, egyes ügylettípusok, valamint meghatározott alanyi kör tekintetében.
(5) e rendelet alkalmazásában a tűzifával azonos szabályok irányadóak a sarangolt erdei tűzifa-választékra is.
(6) Az állam elővásárlási és vételi jogát a miniszter által e rendelet szerinti eljárásban az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt gazdasági társaságok közül kijelölt gazdasági társaság (a továbbiakban: erdészeti társaság) útján gyakorolja.
(7) Az állam az elővásárlási jogát vagy a vételi jogát a bejelentés napjától számított harmincadik nap végéig megtett nyilatkozatával az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint gyakorolhatja.
(8) A tűzifa Magyarország területéről külföldre történő kiszállítása akkor kezdhető meg, ha az az elővásárlási jog vagy a vételi jog gyakorlására a (7) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, vagy a NÉBIH az elővásárlási jogról vagy a vételi jogról való lemondásról a 3. § (6) bekezdése szerint tájékoztatást adott.

2. §
(1) Az 1. § (1) bekezdés
1. a) pontja szerinti bejelentést az értékesítő,
2. b) pontja szerinti bejelentést a tűzifát külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő) írásban, magyar nyelven teszi meg.
(2) A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó
aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, eUTR technikai azonosító számát,
ab) állampolgárságát,
ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
ad) fizetési számlaszámát;
b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet
ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, eUTR technikai azonosító számát,
bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
bd) fizetési számlaszámát;
c) a tűzifa
ca) mennyiségi mutatóit, pontos termékmegnevezését, fafaját és az 1. melléklet szerinti KN besorolását,
cb) szerződésben meghatározott árát, ha pedig nem került sor szerződéskötésre, a tűzifa aktuális piaci értékét;
d) a címzett nevét és címét, ahová a tűzifa leszállításra kerül;
e) a tűzifa tárolási helyét a bejelentés időpontjában;
f ) a tűzifa értékesítésének, illetve kivitelének tervezett időszakát, valamint
g) a tűzifa kiviteléhez felhasználni tervezett szállítójegyek sorszámát.
(3) A bejelentést a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával, elektronikus úton kell megtenni.
(4) A bejelentéshez csatolni kell a tűzifa külföldre történő
a) értékesítésére vonatkozó szerződés vagy az elfogadott ajánlat, valamint – ha az rendelkezésre áll – a számla, illetve
b) szállításáról szóló szerződés, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat másolatát.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott okiratok nem magyar nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű fordítását is csatolni kell a bejelentéshez.

3. §
(1) A NÉBIH által közzétett adatok szerint faanyag-kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység tiltása alatt álló személy vagy EUTR technikai azonosítóval nem rendelkező személy bejelentését érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(2) A NÉBIH a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés e követelményeknek nem felel meg, a NÉBIH a bejelentést visszautasítja, azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra, és új bejelentést szükséges megtenni.
(3) Ha a bejelentés a 2. §-ban meghatározott formai követelményeknek megfelel, a NÉBIH a bejelentést továbbítja a miniszter részére, aki – indokolt esetben az érintett miniszterek bevonásával – megvizsgálja arra vonatkozóan, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a Magyarország energiabiztonságának fenntartásához szükséges alapanyag-ellátást, veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás-biztonságra.
(4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásáról írásban tájékoztatja a NÉBIH-et, és kijelöli, hogy az állam az elővásárlási jogot vagy vételi jogot mely erdészeti társaság útján gyakorolja.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a NÉBIH haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, hogy a bejelentésben meghatározott tűzifa vonatkozásában az erdészeti társaság elővásárlási vagy vételi jogot gyakorol, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kijelölt erdészeti társaságot a 2. § (2) bekezdése szerinti adatokról és a bejelentő tájékoztatásának időpontjáról.
(6) Ha a miniszter álláspontja szerint a (3) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn, erről tájékoztatja a NÉBIH-et, amely az elővásárlási jogról vagy a vételi jogról való lemondásról szóló tájékoztatást ad a bejelentőnek.
(7) Az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételéig a NÉBIH-hez előterjesztett kérelmében a bejelentést a bejelentő írásban visszavonhatja, és a NÉBIH a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti. A bejelentéssel összefüggő eljárás megszüntetése a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya.
(8) A bejelentésre – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.

4. §
(1) A NÉBIH által hozott – önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével –, véglegessé vált döntés ellen indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(2) Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(3) A bíróság a kérelem beérkezését követően nemperes eljárásban 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a döntést hatályon kívül helyezi, és a NÉBIH-et új eljárásra kötelezi.

5. §
(1) Az elővásárlási jogot vagy vételi jogot a miniszter által a 3. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásban kijelölt erdészeti társaság az állam nevében saját forrásai terhére gyakorolja.
(2) A vételi jog gyakorlása során a vételárról és annak teljesítéséről a bejelentő és az erdészeti társaság állapodik meg. Ha az erdészeti társaság és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az erdészeti társaság a tűzifa aktuális piaci értékének megfelelő összeget a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek a bejelentő 2. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja vagy 2. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fizetési számlájára, aki ezt követően, a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya. A tűzifa aktuális piaci értékét a vételi jog gyakorlásának időpontját megelőző 30 napban bejelentett 2. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti összegek átlagával kell meghatározni.
(3) Az elővásárlási vagy vételi jog gyakorlását követően a tűzifa ellenértékének megfelelő összeg bejelentőnek történő megfizetésével e rendelet alapján a tűzifa az erdészeti társaság tulajdonába kerül.
(4) Az erdészeti társaság a tűzifamennyiséget szociális célokra vagy állami vagy önkormányzati közfeladat zavartalan biztosításának ellátására használhatja fel.

6. §
(1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(2) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
(3) A rendőrség és az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében közvetlen adathozzáféréssel átveheti, lekérdezheti a NÉBIH nyilvántartásából a bejelentésre és a 3. § (5) és (6) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó adatokat.

7. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően, ha a bejelentő nem tesz eleget az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének, vagy az 1. § (8) bekezdésében foglaltakat megsérti, a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a be nem jelentett vagy a visszaigazolással nem rendelkező tűzifa általános forgalmi adó nélküli piaci értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.

8. §
(1) ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

9. §
E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

10. §
(1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát vesz

1. melléklet a 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelethez
Magyarország energiaellátás-biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, faalapú nyersanyagok és termékek a Tanács vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelete alapján besorolva KN besorolás Bejelentésköteles termékek
1. 4401 11 00 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában tűlevelű fából
2. 4401 12 00 Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában nem tűlevelű fából
3. 4401 21 00 Faforgács vagy hasonló részek tűlevelű fából
4. 4401 22 90 Faforgács vagy hasonló részek más fából – Más
5. 4401 31 00 Fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló
alakra tömörítve – Falabdacs (pellet)
6. 4401 32 00 Fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló
alakra tömörítve – Fabrikett
7. 4401 39 00 Fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló
alakra tömörítve – Más

Frissítés: 08.12
Az építőipari ellátásbiztonság érdekében alkotott 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet, 2021. augusztus 7-tól hatályos állapota a következő új paragrafust tartalmazza:
„6/A. § Ha a bejelentő nem tett eleget az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének, vagy visszaigazolással nem rendelkezik, a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a be nem jelentett vagy a visszaigazolással nem rendelkező építőanyag általános forgalmi adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.”

Frissítés: 08.07
Tájékoztatjuk olvasóinkat, tagjainktól származó információk alapján: 3-6 munkanap alatt megérkezik az egyszerűsített bejelentésre (nem építési célú fűrészáru szállítása esetén) vonatkozó kormányzati visszaigazolás az ITM erre kijelölt részlegétől.

Frissítés: 08.04
Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tájékoztatása értelmében, a NAK is támogatja a FAGOSZ lenti kezdeményezését, az építésgazdaságért felelős kormánybiztosnál a szervezetük erdőgazdálkodó tagjainak érdekében kérték a vonatkozó kormányrendelet módosítását.

Frissítés: 08.03
Az Agrárminisztérium Erdőkért Felelős Államtitkársága támogatja a FAGOSZ kezdeményezését, az ügy előremozdítása érdekében az AM Jogalkotási Főosztályánál, az ITM Közigazgatási államtitkáránál, és természetesen az építésgazdaságért felelős kormánybiztosnál is jelezte a jogszabály módosítására vonatkozó szándékot.

A napokban kialakult helyzetre tekintettel a FAGOSZ a következő javaslattal fordult az ITM építésgazdaságért felelős kormánybiztosához:

FAGOSZ javaslat – fűrészelt fatermékek bejelentési kötelezettsége kapcsán

Gyutai Csaba úr részére
építésgazdaságért felelős kormánybiztos
ITM Innovációs és Technológiai Minisztérium

Budapest, 2021. július 29.

Tisztelt Kormánybiztos Úr!

Az építőipari ellátásbiztonság érdekében alkotott 402/2021. (VII.8.) Kormányrendelet, illetve az azt módosító 441/2021. (VII.23.) Kormányrendelet és 442/2021. (VII.23.) Kormányrendelet szándékait messzemenőkig támogatva, a hazai fagazdaság, a magyarországi fafeldolgozó-ipar szereplőinek érdekében a következő súlyos problémára hívjuk fel a figyelmet.

2021. július 24. napjától bejelentési kötelezettség terheli a teljes 4407-es jelű VTSZ termékkört.

A fűrészelt fatermékek ezen nagy csoportjából jellemzően a 44071 (fenyőfélékből készült fűrészelt termékek) vámtarifaszámmal definiálhatóak használatosak építési célra.
A 44072 és 44079 árukör alapvetően nem építési célú fatermék.

Hazánk erdőállományaiból kikerülő faanyag-összetétel (fafajok, méretek, minőségek) főként lombos fűrészáru (VTSZ 44079) előállítását eredményezi, amelynek jelentős hányada export-piacokon kerül értékesítésre.

Az építési célú (fenyő) faanyagok a hazai közületi és lakossági célú építési beruházásokhoz évtizedek óta szinte 100%-ban importból származnak, külországokból szállítják ezen fatermékeket a vállalkozások.

A külkereskedelmi áruforgalom összesített számadatai azt mutatják, hogy Magyarország fenyő fűrészáru importja éves szinten kb. 40-45 milliárd forint értéket képvisel, a fenyő export kb. 1,5 milliárd forint.
Lombos fűrészáru import kb. 6-7 milliárd forint, míg a lombos fűrészáru export kb. 25-30 milliárd forint nagyságot mutat. Ezen árukör jellemzően nem építési termék lesz. Elenyésző részüket padlóburkolatokhoz, nyílászárókhoz használják, legfontosabb felhasználási területük azonban a bútorgyártás.

A KSH adatai alapján készült a legutóbbi Fűrészáru export-import elemzésünk:
https://fataj.hu/archiv/2020/04/061/202004061_Fureszaru-kulker.php

Szakmai véleményünk szerint az építőiparban gyakorlatilag nem használt fafajokra INDOKOLATLAN (!!!) a hivatkozott rendelet szerinti korlátozás.
Ez a jogszabály a hazai fűrésziparra nézve erősen negatív hatással van, lesz, mindemellett előnytelen a fafeldolgozók részére alapanyagot szállító erdőgazdálkodóknak is.

Kérjük, a 402/2021. (VII.8.) kormányrendeletet úgy módosítsák, hogy annak hatálya kizárólag a fenyőfélékből (tűlevelűek) készült fatermékek exportjára terjedjen ki!
Ezt az árukört a VTSZ 44071 fedi le.

További szakmai egyeztetésekre állunk rendelkezésre.

Tisztelettel:
Sulyok Ferenc – elnök – FAGOSZ, vezérigazgató – KEFAG Zrt.
Kardos József – alelnök – FAGOSZ, ügyvezető – KARDEX Kft.
Tóth János – ügyvezető főtitkár
FAGOSZ – Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

VTSZ 4407

A Magyar Közlöny idei 130. számában (2021. július 8.) megjelent kormányhatározat 7. bekezdését idézzük:

„A Kormány 1453/2021. (VII. 8.) Korm. határozata egyes építésgazdasági intézkedésekről

A Kormány

7. egyetért – a kritikus ágazati, építési alapanyag és építőanyag-ellátási helyzetre tekintettel – az agrárminiszter azon céljával, hogy a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, az állam tulajdonában álló gazdasági társaságok útján gondoskodjon az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű fa, faanyag, faáru építőipari célú utánpótlásáról.
Felelős: agrárminiszter
Határidő: folyamatos

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök”

forrás: Magyar Közlöny