A minisztérium elnevezéséhez Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet. Gajdos azt mondta a névvel deklarálják, hogy nemcsak egyszerűen védik a környezetet. Szerinte az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapja annak, hogy mennyit termel egy ország. Az élő környezet politikája szerinte jövővédelem is, ebben a fiatalokra és a környezeti nevelésre építeni. A nevelés hatékonyságára az állatkerti igazgatóságából hozott fel példát, sikerült elérnie, hogy a fókák medencéjébe ne dobjanak pénzt az emberek.

Gajdos szerint az Orbán-kormány az elszalasztott lehetőségek 15 éve volt, leépült a minisztérium, ami fájdalmas és nehezen pótolható dolog. Felemlítette, hogy felelőtlenül felgyorsították a környezetvédelmi engedélyezést, ignorálták a civileket. Ő jobban adna a szavukra, még ha ez le is lassítja a folyamatokat. „Kicsit strapás dolog, ez tény, de nagyon hiszek a párbeszédben.” Azt szeretné, hogy a napi kapcsolat mellett minden évben lenne egy olyan dedikált esemény, ahol civil szereplőkkel találkozik.

Gajdos elárulta, hogy Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülete szóvivőjét kérte fel a minisztériumi szóvivői feladat elvégzésére. Bízik benne, hogy figyelni fognak rá.

„Ami jó, az marad, nincs okunk a jól bevált dolgokon változtatni” – válaszolt Gajdos Koncz Zsófiának, aki az iránt érdeklődött, hogy mi lesz az olyan programokkal, mint a Te szedd! szemétszedési akció, vagy más környezeti nevelési programok.

Gajdos azt mondta, hogy az erdő mindennek az alapja, ezért fel kell számolni a hazai ipari erdészeti hozzáállást, és mint lehet, moratóriumot hirdetnek a védett erdőkben a fakitermelésre, és felfüggesztik a tarvágást is, mert végtelenül káros, nem segíti a vízmegtartást sem. Szerinte a 21 hazai állami erdészet helyzetét is át kell gondolni, a fakitermelés helyett az ökológiai szemléletnek kellene teret nyernie bennük. Azt akarja, hogy a tíz hazai nemzeti parkban is a természetvédelmi szempontok legyenek az elsődlegesek, ne a gazdálkodás. Úgy látja, hogy legalább kétszer annyi természetvédelmi őrre van szükség, mint amennyi most van, és nekik is emelni kellene a fizetésüket.

A jelölt a cirkuszi állatok helyzetére is kitért, azt mondta, hogy az Európai Unióban utolsóként betiltják olyan állatcsoportok szerepeltetését, mint az úszólábúak, a főemlősök, a nagymacskák és az elefántok, és ezután főként csak háziállatokat, vagy olyan patásokat lehet majd használni, mint például a teve és a láma. A tárcája tervei között szerepel, hogy szeptembertől feláll egy országos hatáskörű hatóság, ami állatjóléti kérdésekben járhat el, a településeket pedig állatjóléti őrök járják majd. Ők a tervei szerint nemcsak szankcionálnak, vagy koboznak el állatokat, hanem edukációs szerepet is visznek majd. Szeretne egy olyan programot, hogy kerüljenek le a kutyákról a láncok, és segítenék a kennelek építését. Az ebrendészeti telepek nincsenek jó állapotban, ezen a területen valamiféle egységesítést és rendszerbe foglalást szeretne elérni. Elindít egy menhelyprogramot is, hogy a lefoglalt állatokat hatékonyan el tudják helyezni, egyik eleme ennek egy központi telephely lehetne, ahol élethosszig tarthatnak állatokat (egzotikus állatokat és társállatokat egyaránt) és akár bemutatóhelyként is működhet.

Azt mondta, Magyarországon ma 3-4 millió kutya lehet, de csak 900 ezerről van információ, de nemcsak ezek jólétét tartja fontosnak, hanem a haszonállatokét is, hogy amíg nekünk termelnek, addig legyenek a lehető legboldogabbak és éljenek kellemes helyen, ha már az életüket adják értünk. A kóbor macskáknál ivartalanítási programot indítana el, és így hosszú távon eltűnnének a falkáik, annak nem híve, hogy levadásszák a macskákat. Azt is szeretné elérni, hogy a fagyállókba valami olyan anyagot keverjenek, hogy se a kutya, se a macska ne akarja meginni, mert nagyon sok állat döglik meg emiatt. Minden állatkínzás ellen fellépne, azt akarja, ha érző lényekként tekintene mindenki az állatokra. „Nem lehet slaggal agyonverni a disznót azért, hogy menjen fel a platóra, ha ilyenre sor kerül, be fogunk avatkozni. Mint ahogy nem lehet a kutyákkal, a macskákkal, sem egyéb állattal embertelenül bánni” – mondta.

A vízgazdálkodás és a vízmegtartás is hangsúlyosan szerepelt Gajdos programjában. Ezen a területen is az edukálás szükségességéről beszélt, szerinte kicsiben is el lehet kezdeni a vízmegtartást, például a háztetőkről lefolyó esővíz összegyűjtésével, és később ivóvíz helyett azzal lehet locsolni a kiskerteket. Beszélt arról, hogy ma Magyarországon több ezer illegálisan fúrt kút van, mert az az alapvető hozzáállás, hogy az a víz senkié, pedig szerint pont fordítva van, az a víz mindenkié. Itt sem egyből szankciókkal élne, hanem oktatással, ismeretterjesztő műsorokkal.

Jelentősen növelné a szennyvizek tisztítását és azok újrafelhasználását is. Ezzel lehetne erdőket, mezőgazdasági területeket öntözni, halastavakat tölteni. Számít az agrárium szereplőire is, például abban, hogy hagyják területeiket elárasztani, és hogy térjenek át kevésbé pazarló öntözési módokra, például csepegtető öntözésre. A változó klíma és a nagy párolgási veszteségek miatt sok helyen a nyílt csatornák helyett csővezetékekre is szükség lehet átállni.

Az ívóvízrendszerek, víziközművek korszerűsítését már szinte azonnal elkezdené, egy 51 milliárd forintos keretösszegű pályázat kiírható erre. Azt szeretné, ha ez a pénz első körben oda kerülne, ahol valóban gondot okoz a vízellátás, ahol jelentősen nő az aszálykár. „Kellő empátiát és önmérsékletet várok a társaságoktól, hogy tudják megbeszélni, hogy olyan sorrendben pályázzanak, hogy a leghatékonyabban költsük el azt a pénzt” – mondta. Nem híve a központosításnak, de szerinte a Nemzeti Víziközművet nem kellene megszüntetni. Ugyanakkor azt mondta, hogy amelyik szereplő benne erőre kapott, az nyugodtan kimehet belőle.

Szerinte azzal kell számolni, hogy az olyan felvízi országok, mint Románia vagy Ukrajna egyre több vizet fognak visszatartani a saját területükön a Tisza vízgyűjtőjén. Úgy látja, hogy a hazai vízügyi igazgatóságok munkáját is jobban össze kell hangolni, hogy ne csak helyi érdekeket érvényesítsenek.

V. Németh Zsolt a nyugat-magyarországi azbesztügyről kérdezte Gajdost, aki azt mondta, hogy első útja majd a terepre fog vezetni. Szerinte is ez a legfontosabb kérdés most az aszály mellett. Erről egyeztetett már Magyar Péterrel is, és meg fogják találni a forrást az azbesztmentesítésre.

A kérdések és válaszok után a bizottság szavazott a jelölt támogatásáról. Gajdost a bizottság hat igen szavazattal támogatta, ellenszavazatot nem kapott, a fideszes Varga Gábor tartózkodott.

Már a kampányban megígérték

A Tisza Párt már a kampányban azt ígérte, hogy ha nyer a választáson, akkor újra önálló tárcát kap a környezetvédelem is. Ezt a vállalását teljesíti, és Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark egykori igazgatóját jelölte az élő környezetért felelős miniszternek.

Amikor Gajdos feltűnt a Tisza Párt közelében, úgy tűnt, hogy a tárcában csak egy szűkebb területért lesz felelős, főként állatjóléti ügyekkel akart foglalkozni, de később egyre szélesedett programja. (A miniszterjelöltet ebben a portréban mutattuk be.) Még meg sem választották, de már hatással van a területre, az aszályra való felkészülésként meghirdette a vágatlan májust (települési gyepterületeket nem kaszálnak), és a kezdeményezéshez fideszes települések is csatlakoztak. Gajdos azt is előrevetítette, hogy bizottsági meghallgatásán bemutatja három államtitkárát, és három azonnal megtörténő környezetvédelmi lépést is bejelent.

Ahogy a többi minisztert, úgy Gajdost is Magyar Péter miniszterelnök jelölte a posztra. A hétfői meghallgatása után az illetékes házbizottság kedden ismerteti az országgyűlésnek, hogy támogatják-e vagy sem. A délután 4-kor kezdődő plenáris a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. Magyar Péter miniszterelnök bemutatja majd a minisztereit, majd a miniszterek le is teszik az esküjüket.

forrás: telex / MTI

A Tisza-kormánynak 16 minisztere lesz. A minisztériumi struktúra is látszik már a parlamenti bizottságok leosztásából.

Kapitány István gazdasági és energetika miniszter

Magyar Péter már múlt héten megnevezte Kapitány Istvánt leendő miniszterként, mikor arról beszélt, hogy a minisztériumokban elkezdődött az átadás-átvétel, Kapitány egyeztet Szijjártó Péterrel. Az Orbán-kormányban három miniszter között volt szétosztva, amit Kapitány egyben visz majd – külgazdaság, belgazdaság és energetika.

Kapitány Istvánt idén januárban igazolta le hivatalosan Magyar Péter – bár pár hónappal korábban már kávéztak egyet -, és ő lett a gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezető szakértő.

Kapitány 2024. áprilisáig volt a Shell globális alelnöke, 44 ezernél is több benzinkút és félmillió ember tartozott hozzá. Ezt a pozíciót 10 évig töltötte be, de összesen 37 évet dolgozott a cégnél, a világ három földrészén. Nem volt nála magasabb pozícióban lévő magyar menedzser. 2025-ig egyébként ő volt a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke is.

Kapitány 2023. augusztus 20-án megkapta Szijjártó Pétertől a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, és azzal méltatták, hogy „közel négy évtized alatt rengeteget tett a magyar energiaszektor, autóipar és a magyar környezetvédelmi törekvések érvényre juttatása érdekében”. Szijjártó még azt is mondta Kapitánynak, hogy „te mindvégig meg tudtad tartani a magyarsághoz, a magyar nemzethez való ragaszkodásod és a hazádat mindig is segítetted.” A kitüntetésről a Tv2 Tények is beszámolt.

Miután viszont csatlakozott a Tiszához, hirtelen a globalista üzleti lobbi embere, Bajnai Gordon „rajongója” lett, a Shell pedig célponttá vált. A kampány alatt azt terjesztették fideszes körökben, hogy Magyar helyett Kapitány lehet a miniszterelnök, amit az érintett visszautasított. Kapitány nem indult egyéniben, az országos lista 5. helyéről jutott be a parlamentbe.

Kármán András pénzügyminiszter

Az uniós pénzek hazahozatala; reális alapokon nyugvó költségvetés; a korrupciós pénzcsapok elzárása és a vagyonadó követhetőségének biztosítása – Kármán András, a Tisza leendő pénzügyminiszter a 444 kérdésére 2025-ben ezt a négy intézkedést nevezte a legsürgetőbbnek a kormányváltás után.

Kármán 1997-től dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, 2010-2011-ben – vagyis az első kétharmados Orbán-kormányban – a Gazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, 2014-ig pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tagja volt, 2017-től pedig az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetőjeként és elnökeként dolgozott.

A Tisza vezető gazdaságpolitikusa a párt tavaly nyári nagykanizsai kongresszusán már az első sorban ült, és részt vett a párt programjának kidolgozásában.

Kármán az átadás-átvételről Nagy Márton távozó gazdasági miniszterrel egyeztetett (állítólag Nagy itt azt mondta, az 5 százalékos hiánycélt nem tudták volna tartani, ha nem csináltak volna semmit), de már tárgyalt Varga Mihály jegybankelnökkel is, aki a jelenlegi állás szerint marad a posztján.)

Kármánról már a kampányban is sejthető volt, hogy pénzügyminiszteri posztot kaphat. Lapunknak adott interjújában tavaly októberben azt is mondta, hogy „a Tisza nem készül semmilyen megszorításra, pusztán a korrupció, a felesleges beruházások felszámolására, az uniós pénzek hazahozatalára, a verseny és a gazdaság beindítására és olcsóbb államadósság-finanszírozásra.”

Érdekesség, hogy Kármán András a BGE-n hallgatótársa volt Rogán Antalnak, akivel még közös dolgozatot is írtak az 1995-ös pécsi közgazdaságtudományi OTDK-ra, azaz Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

Orbán Anita külügyminiszter

Már januári bemutatásakor is külügyminiszter-jelöltként cikkeztek Orbán Anitáról, aki 2010 után öt évig dolgozott a fideszes Martonyi János külügyminisztersége alatt, mint energiabiztonságért felelős utazó nagykövet, majd az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban tevékenykedett energiavállalatoknál vezetői, illetve főtanácsadói pozíciókban.

2020-ban a Fidesz-kormány még NATO-főtitkárhelyettesi pozícióra akarta jelölni, politikai szerepvállalása után azonban már nagyban sorosozták a kormánypárt emberei.

Magyarországra 2021-ben tért vissza a Vodafone-hoz vezérigazgató-helyettesnek, majd miután a NER-es 4iG felvásárolta a vállalatot, Londonban dolgozott a Vodafone-nál szintén vezetői pozícióban, majd 2026-ban jelent meg nyilvánosan a Tisza Párt mellett.

A Fidesz egykori atlantista szárnyából érkező Orbán Anita bemutatkozásában célként határozta meg Magyarország szövetségesi kapcsolatainak azonnali helyreállítását, valamint a nemzeti érdekeken alapuló, valóban szuverén magyar külpolitika megteremtését. Az akkor még csak szakértő Orbán azt mondta, ha hatalomra kerülnek, vége lesz a hintapolitikának, Magyarország külpolitikai elszigeteltsége ugyanis a gazdasági érdekérvényesítést is veszélyezteti. Orbán februárban már ott volt Magyar Péter mellett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol európai vezetőkkel tárgyaltak.

A kampányban a kémbotrányok kapcsán is előkerült a neve, a Fideszt segítő oroszokról és az orosz-magyar külügyminiszterek egyeztetéseiről cikkeket író Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró kapcsán. Panyi cikkei után a kormánymédiában jelent meg egy hangfelvétel, amin arról beszélt, baráti viszonya van Orbán Anitával, a Tisza külügyi vezetőjével – 2010 körül még dolgozott is neki, és most is tudna neki javasolni embereket, kikkel dolgozzon. Erre Panyi akkor a 444-nek azt mondta, ezzel csak bevágódni akart a forrásnál.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter

Magyar Péter már tavaly októberben bejelentette, hogy Hegedűs Zsolt lesz a Tisza egészségügyi minisztere. Az ortopéd főorvosként az Egyesült Királyságban és Magyarországon is dolgozó Hegedűs a Tisza júliusi nagykanizsai kongresszusán szerepelt először nyilvánosan. Akkor azt mondta, hogy a jövő egészségügyét őszinteségnek, transzparenciának és partnerségnek kell jellemeznie, a várólistákat pedig transzparenssé kell tenni, és le kell rövidíteni. Ehhez viszont a külföldön dolgozó magyar orvosokat haza kell hozni, mondta.

Hegedűs az Egyesült Királyságból 2015-ben jött vissza, egyik vezetője volt az 1001 orvos hálapénz nélkül mozgalomnak és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiumát is elnökölte. Tavaly nyáron adott interjút a Telexnek, amikor még az Országos Sportegészségügyi Intézet főorvosa volt, de Angliában is dolgozott még.

A választási győzelmi táncával világhíressé vált, első konkrét bejelentése az volt, hogy július 1-jére, vagyis Semmelweis-napra leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket. Reformokat akar az egészségügyben, folyamatos egyeztetést ígér a társadalommal a tervezett intézkedésekről, és arról is beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók ezután a nyilvánosság előtt is megfogalmazhatják kritikájukat.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter

Ruszin-Szendi Romulusz hamar feltűnt Magyar Péter mellett, tavaly február közepén már leigazolták honvédelemért felelős szakpolitikusnak. Nem sokkal később Magyar arról posztolt, a volt vezérkari főnököt „nyilvánvalóan politikai utasításra, azonnali hatállyal kirúgták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.” Az NKE a többi között azzal érvelt, Ruszin-Szendi egy rendezvényen olyan kijelentéseket tett, melyek alkalmasak a Magyar Honvédség jó hírnevének csorbítására.

Ruszin-Szendit 2023. április 17-én mentették fel azonnali hatállyal a vezérkari főnöki posztjáról. Indoklás nem volt, akkor annyi derült ki, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter kérte ezt, a felmentést pedig Novák Katalin akkori köztársasági elnök írta alá. Az akkori hírek szerint a hadsereg fiatalítása miatt menesztették Ruszin-Szendit (abban az évben volt 50 éves), de a tiszás szerepvállalása után már arról kezdtek beszélni, nem a kora volt a probléma, hanem például az, hogy nem a kormány hivatalos álláspontját képviselte, Slava Ukraini köszönéssel fejezte be a felszólalását egy NATO-tanácskozáson, és nem valós tartalmú jelentéseket adott le. Ezzel még a Nemzetbiztonsági és Honvédelmi bizottság is foglalkozott. Ruszin-Szendi cáfolta, hogy írásbeli utasítást kapott volna a minisztertől, a minisztérium viszont őt vádolta hazugsággal.

A KEHI is jóval a menesztése után vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, vezérkari főnökként miket igényelt a „luxusvillájába”- erről részleteket is nyilvánosságra hoztak -, noha valakinek ezt a beszerzést jóvá kellett hagyni, és azért nem vállaltak felelősséget. Ezek az ügyek elhaltak, ahogy az a két eljárás is megszűnt ellene, amit a rendőrség indított garázdaság (meglökött egy újságírót) és tiltott fegyverviselés miatt (tiszás fórumokra ment fegyverrel, mert fenyegetéseket kapott).

Ruszin-Szendi indult egyéniben is indult a Hajdú-Bihar 05-ös körzetben, Hajdúszoboszlón, ahol több mint 3 ezer szavazatot vert az eddig regnáló fideszes képviselőre, Bodó Sándorra.

Bóna Szabolcs, agrár és élelmiszergazdaságért felelős miniszter

Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója, bemutatkozása szerint több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén.

Először a Tisza Párt tavaly februári kongresszusán szerepelt az agrárpolitikai kerekasztal-beszélgetésen, a párt programján már agrárszakértőként dolgozott. Választás előtti riportunkban azt írtuk, hogy a magát keresztény, konzervatív, jobbközép embernek tartó Bóna kezdetben az MDF-re, majd a Jobbikra szavazott, 2022-ben pedig az ellenzéki összefogást választotta. A Fideszre nem szavazott, mert a párt szerinte sosem volt keresztény, konzervatív és jobbközép. Apja, a tsz-elnök Bóna János 1985 és 1989 között a körzet parlamenti képviselője volt.

Saját bevallása szerint azután „lépett be a politikába”, hogy az egyik gyereke megkérdezte tőle, miért engedték, hogy „az ország ide jusson”. Kezdetben csak szakpolitikai tanácsokat adott a Tiszának. A helyi Tisza-szigetek 2025 januárjában keresték meg, hogy legyen képviselőjelölt, de nemet mondott, ahogy márciusban Magyar Péternek is. Áprilisban viszont meggondolta magát, miután a ragadós száj- és körömfájás megjelent a telepükön. Egy júliusi interjúban azt mondta, szerinte valószínűleg nem véletlenül jelent meg náluk a vírus. Ezt az állítást januárban is tartotta, az ügyben feljelentést is tettek.

A 2022-ben az „Év állattenyésztőjének” választott Bóna az ország legfideszesebb körzetében, a csornai központú, Győr-Moson-Sopron megyei 3-as választókerületben indult, kicsivel több mint 600 szavazattal kapott ki Gyopáros Alpártól. A pártlistára saját kérésére nem került fel.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter

„A neve összeforrott a tisztességgel, a szakmaisággal és az emberséggel, nemcsak Nyíregyházán, hanem egész Szabolcs-Szatmár megyében, az állatkerti szakmában pedig nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is” – mondta Magyar Péter Gajdos Lászlóról még november végén, amikor bejelentették, hogy ő lesz a Tisza képviselőjelöltje a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es, nyíregyházi központú választókerületben.

Gajdos 63 éves, tősgyökeres nyíregyházi. 1996-ban lett a sóstói erdőben szunnyadó Kultúrpark igazgatója, egy évvel később egzotikus állatokkal itt nyitotta meg az új állatkertet. Az azóta eltelt közel három évtizedben a Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval, háromszor választották Európa legjobb állatkertjének. Gajdos László öt éve vezeti a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségét, Nyíregyháza díszpolgára, számos rangos elismerés – köztük megyei Príma díj és a Fehér Rózsa-díj – birtokosa. Két éve Sulyok Tamástól vette át a Magyar Bronz Érdemkeresztet.

Indítása nagy hullámokat kavart: a Fidesz helyi szervezete már a megnevezése napján lemondásra szólította fel, majd a fideszes megyei lap hétfőn gerinctelen puhatestűhöz hasonlította. Orbán Balázs viszont néhány nappal később azt mondta, nem kellene lemondania. Végül nagyon simán, több mint 20 ezer szavazattal verte a nyíregyházi Fidesz frakcióvezetőjét, Halkóné Rudolf Évát.

forrás: 444.hu