Bár az európai mezőgazdasági és erdészeti ágazatok üdvözölték a tavalyi, a mikro- és kis méretű elsődleges gazdálkodókra irányuló célzott egyszerűsítést, mint a nagyobb arányosság felé tett pozitív lépést, a jelenlegi előkészítő munkák azt mutatják, hogy további erőfeszítésekre van szükség. Az aláíró szervezetek konkrét és konstruktív javaslatokat terjesztenek elő a rendelet egyszerűsítésére. Ezek figyelembevétele biztosítja, hogy a rendeletet a gyakorlatban hatékonyan lehessen végrehajtani.

Az EUDR alkalmazásának egyéves elhalasztása hasznos további időt biztosított a felkészüléshez. A folyamatos piaci bizonytalanság, a növekvő termelési költségek és a szigorodó szabályozási követelmények közepette azonban a gazdák és az erdőtulajdonosok továbbra is jelentős nyomásnak és megnövekedett jelentéstételi kötelezettségeknek vannak kitéve. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az egyszerűsítés a gyakorlatban nem tükröződik kellő mértékben, mivel az európai gazdák és erdőtulajdonosok továbbra is bonyolult eljárásokkal és jelentős adminisztratív terhekkel szembesülnek egy olyan rendelet végrehajtása során, amelynek célja a saját földjüktől távol zajló erdőirtás kezelése.

A 2026. április 30-ig benyújtandó, közelgő egyszerűsítési felülvizsgálat fontos lehetőséget kínál az eddig elért eredményekre építve. Elengedhetetlen lesz, hogy ez a folyamat olyan gyakorlati és működőképes megoldásokat eredményezzen, amelyek kezelik a gazdák és az erdőtulajdonosok előtt álló fennmaradó végrehajtási kihívásokat. A zökkenőmentes átmenet biztosításához kulcsfontosságúak lesznek az egyszerűsítésre irányuló folyamatos erőfeszítések, valamint a megfelelő végrehajtási határidők.

Az új szabályok hatálybalépése óta a gazdák, az erdőtulajdonosok és szövetkezeteik konstruktív együttműködést folytattak nemzeti hatóságaikkal a végrehajtás megvalósítható megközelítéseinek azonosítása érdekében. Ez az együttműködés értékes volt, de rávilágított azokra a területekre is, ahol a jelenlegi keret tovább egyszerűsíthető lenne a gazdaságok és az erdők szintjén fennálló valós helyzet jobb tükrözése érdekében, mivel a rendelet jelenlegi szövege továbbra is nehezen alkalmazható.

Konkrét javaslatok

A mikro- és kisvállalkozók számára az arányosság és az egyszerűsítés biztosításának fő célja az kell, hogy legyen, hogy ne legyenek kötelesek benyújtani az egyszerűsített nyilatkozatot, és hogy a tagállamok gondoskodjanak nemzeti rendszereik összekapcsolásáról és azok interoperabilitásának javításáról az EUDR-információs rendszerrel.

Ezen felül szoros együttműködésre van szükség az erdészeti és mezőgazdasági szövetségekkel, termelői csoportokkal és szövetkezetekkel a tagállamok által benyújtott egyszerűsített nyilatkozatok koordinálása érdekében.

Hasonlóképpen, amennyiben bizonyos követelmények – például a becsült mennyiségek jelentése – végrehajtása nehézségekbe ütközik, és amennyiben ezek az információk nem javítják jelentősen a nyomonkövethetőséget, újra lehetne fontolni ezen információk felvételét az egyszerűsített nyilatkozatba.

Emellett bizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy a nyilatkozatot csak jelentős változások esetén kell-e frissíteni, vagy akár a kisebb változásokat is be kell-e jelenteni. Ez növeli a kiszámíthatatlanságot az egész agrár-erdészeti szektor számára, mivel a biomasszával kapcsolatos tevékenységek során gyakoriak az olyan változások, mint a betakarított biomassza mennyisége vagy a termelési helyszín. Az a rendszer, amely folyamatos frissítéseket igényel, nem egyszerűsített; a gyakorlatban kezelhetetlen. A felülvizsgált rendelet által bevezetett változások fényében az ellenőrzések intenzitását az elsődleges gazdaságok esetében is csökkenteni kell a rendelet vonatkozó cikkeinek lényeges módosításával.

Az alacsony kockázatú országokban célszerű lehet az egyszerűsített rendszert kiterjeszteni minden elsődleges termelőre, méretüktől függetlenül. Az alacsony kockázatú országokon belüli erdőirtás kockázata nem az elsődleges termelők méretétől függ, hanem az adott országban hatályos erdő- és természetvédelmi törvényektől, valamint azok végrehajtásának hatékonyságától. Ezenkívül a meglévő uniós és nemzeti adatbázisok máris szilárd alapot biztosítanak a nyomonkövethetőséghez.

Következtetés

Figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet és a gyakorlati megoldások iránti igényt, továbbra is fontos, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a végrehajtásra. A rendelet alkalmazásának gondosan megfontolt megkezdése, a rendelet szövegének további célzott egyszerűsítésével kombinálva, elősegítené a rendelet céljainak hatékony elérését, miközben biztosítaná az európai mezőgazdasági és erdészeti ágazatok életképességét.

Az európai mezőgazdasági és erdészeti közösségek továbbra is teljes mértékben elkötelezettek az EUDR céljai mellett, és készek a konstruktív együttműködés folytatására az uniós intézményekkel és a nemzeti hatóságokkal. A keret gyakorlatias, arányos és a gyakorlati valósághoz igazodó jellegének biztosítása elengedhetetlen lesz annak hosszú távú sikeréhez.

forrás: COPA-Cogeca sajtóközlemény

Felhívás az „óra leállítására” és egy működőképes EU-s erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet biztosítására

E nyílt nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy bármely jogi keret hatékonysága annak működőképességétől, jogi egyértelműségétől és kiszámíthatóságától függ. Az Európai Bizottság által az EU erdőirtási rendeletéhez (EUDR) javasolt legutóbbi módosítások, amelyeket a szeptember 23-i további halasztás bejelentése után terjesztettek elő, tovább hosszabbítják a költséges bizonytalanság és a reálisnak nem mondható végrehajtási határidők helyzetét. Az új javaslat és a jóváhagyásához szükséges rendkívül szűk határidő veszélyezteti a rendelet hitelességét és gyakorlati végrehajtását, miközben az európai piaci szereplőket jogi és működési bizonytalanságba hozza.

A Bizottság által bevezetett változások jelentősek, és megfelelő időt érdemelnek az érdekelt felek, a politikai döntéshozók és a tagállamok számára azok elemzésére és megvitatására. Ez rendkívül nehéz feladat, tekintettel a jelenleg érvényben lévő 2025. december 30-i határidőre. Irreális és elfogadhatatlan elvárni, hogy a vállalatok azonnal készen álljanak egy olyan rendelet betartására, amelyet csak néhány héttel a hatálybalépés előtt sietve újratárgyaltak. Valójában a legtöbb nagy downstream (felhasználói láncban csatlakozó) iparág nem lesz képes újra átalakítani a TRACES platformmal való együttműködésre tervezett informatikai rendszereit, míg a kis és mikrovállalkozásoknak sokkal több DDS-hivatkozási számmal kell majd szembenézniük, mivel ezek az értéklánc mentén halmozódnak fel. A különböző méretű downstream szereplőknek egyaránt megfelelési problémákkal kell szembenézniük az új szabályok miatt, amelyek a legjobb esetben is csak néhány nappal a hatálybalépés előtt kerülnek elfogadásra.

A javaslat továbbá nem tükrözi a piac működési valóságát, ahol a közepes és nagyvállalatok rendszeresen együttműködnek a kis- és mikrovállalkozásokkal az integrált ellátási láncokon belül. Ennek eredményeként a különböző alkalmazási dátumok megállapítása – miszerint a nagy- és középvállalkozásoknak 2025. december 30-tól kell megfelelniük, míg a kis- és mikrovállalkozások tizenkét hónapos haladékot kapnak – a gyakorlatban arra kényszeríti az összes üzemeltetőt, hogy ugyanattól a dátumtól kezdve feleljen meg a szabályoknak. Az értékláncon belüli vállalatok egymástól való függése miatt a javasolt halasztás illuzórikus, mivel a kisebb szereplőknek az üzleti kapcsolatok fenntartása érdekében azonnal alkalmazkodniuk kell.

Szektoraink továbbra is komoly hiányosságokkal küzdenek a jogbiztonság és a jogi egyértelműség terén, ami ellentétes az uniós jog által garantált alapvető joggal, és ami továbbra is elengedhetetlen a megbízható üzleti működés, a versenyképesség és a beruházások szempontjából.

Ezért sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy vezessen be egy „stop-the-clock” mechanizmust, amely lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára a rendelet hatásának és végrehajtásának megfelelő és átfogó értékelését. Az ilyen újraértékelésnek arra kell irányulnia, hogy azonosítsa a valódi egyszerűsítési intézkedéseket, és az EUDR-kötelezettségeket valóban megvalósíthatóvá tegye, miközben teljes mértékben megőrzi a rendelet jogos környezetvédelmi célját, az erdőirtás elleni küzdelmet, amelyet e nyílt nyilatkozat aláírói határozottan támogatnak.

Aláíró szervezetek:

APAG – Oleochemicals Europe – Átláthatósági nyilvántartási szám: 64879142323-90

Bioenergy Europe – Átláthatósági nyilvántartási szám: 97810874431-67

CEI-Bois – Európai Faipari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 470333818389-37 (kivéve a Metsäteollisuus ry és a Puutuoteteollisuus ry szervezeteket, amelyek nem írták alá ezt a nyílt nyilatkozatot)

CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 3647455667-08

CEPI – Európai Papír- és Cellulózipari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 72279144480-58

CESIO – Európai Bizottság a szerves felületaktív anyagok és azok közbenső termékeiért – Átláthatósági nyilvántartási szám: 64879142323-90

COCERAL – Európai Szövetség a gabonafélék, olajos magvak, rizs, hüvelyesek, olívaolaj, olajok és zsírok, állati takarmányok és mezőgazdasági ellátás kereskedelméért – Átláthatósági nyilvántartási szám: 2050009628-31

COTANCE – Az Európai Közösség Nemzeti Cserző- és Készítőipari Szövetségeinek Konföderációja – Átláthatósági nyilvántartási szám: 077706416598-79

EFIC – Európai Bútoripari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 95910795422-52

ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete – Átláthatósági nyilvántartási szám: 36063991244-88

EOS – Európai Fűrészipari Szervezet – Átláthatósági nyilvántartási szám: 024776016336-52

EPF – Európai Panel Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 572064811767-22

ETTF – Európai Faipari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 151485550468-20

FEP – Európai Kiadók Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 398541467-53

FECOF – Fédération Européenne des Communes Forestières – Átláthatósági nyilvántartási szám: 22553705184-17

FEFAC – Európai Takarmánygyártók Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 77105321408-83

FEFPEB – Európai Faállvány- és Csomagolásgyártók Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 924074750032-19

FEP – Európai Parkettaszövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 294492727880-53

INTERGRAF – Európai Grafikai Iparági Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 15519132837-45

UECBV – Európai Állattenyésztési és Húsipari Szakszervezet – Átláthatósági nyilvántartási szám: 4422649896-52

forrás: EOS / CEI-Bois

Ez a felhívás összefüggésben áll azokkal az aggályainkkal, amelyek az rendelet gyakorlati alkalmazhatóságát, aránytalanságát, az általa előidézett jelentős adminisztratív terheket, valamint a jogbizonytalanságot és az áruforgalom eltérítését illetően merülnek fel. Ezeket a kérdéseket egyre inkább elismerik az európai parlamenti képviselők és a mezőgazdasági miniszterek is, akik nyilvánosan szorgalmazták az EUDR végrehajtásának jelentős egyszerűsítését és arányos megközelítését.

Az EUDR arányosságával kapcsolatos aggályok miatt hangsúlyozzuk, hogy sürgősen célzottabb, kockázatalapú és gyakorlatiasabb végrehajtásra van szükség, amely túlmutat a jelenlegi rendeletben foglaltakon.

Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság iránymutatások és gyakran ismételt kérdések (GYIK) dokumentumok révén igyekezett pontosítani a rendeletet, ezek a kezdeményezések nem hoztak jelentős javulást alapvető aggályaink tekintetében, bár néhány pontosítást üdvözlünk. Döntő fontosságú, hogy ezek a dokumentumok nem bírnak jogi erővel, és a tagállamokban eltérő módon értelmezhetők. Ezért az „egyszerűsítést” közvetlenül a rendelet módosításával kell végrehajtani.

Elismerjük a Bizottság 2025-ös munkaprogramjában kifejezett elkötelezettségét az egyszerűsítés iránt, és különösen a közelgő omnibus jogszabálycsomagokban rejlő lehetőségeket. Ezek a kezdeményezések olyan lehetőséget kínálnak, amelyet nem szabad elszalasztani. Ezért sürgetjük a Bizottságot, hogy az egyszerűsítési javaslatok részeként vegye fel az EUDR átfogó felülvizsgálatát.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk a konstruktív párbeszéd folytatásában, és készek vagyunk hozzájárulni egy olyan szabályozási folyamathoz, amely lehetővé teszi az EUDR környezetvédelmi céljainak elérését anélkül, hogy veszélyeztetné a felelős szereplők életképességét az ellátási lánc egészében.

Csatlakozott szervezetek:

APAG – Oleochemicals Europe

Bioenergy Europe – Európai Bioenergia Szövetség

CEI-Bois – Európai Faipari Szövetség

CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

COCERAL – Európai gabona-, olajos magvak-, rizs-, hüvelyesek-, olívaolaj-, olaj- és zsír-, állati takarmány- és mezőgazdasági alapanyag-kereskedelmi szövetség

Copa-Cogeca – Európai Gazdálkodók és Mezőgazdasági Szövetkezetek

COTANGE – Európai Közösség Nemzeti Cserző- és Kikészítő Szövetségeinek Szövetsége

EFIC – Európai Bútoripari Szövetség

ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete

EOS – Európai Fűrészipari Szövetség

EPF – Európai Falemezipari Szövetség

EPLF – Európai Laminált Padlóburkolatok Gyártói

FECOF – Európai Erdős Önkormányzatok Szövetsége

FEFAC – Európai Takarmánygyártók Szövetsége

FEP – Európai Parketta Szövetség

UECBV – Európai Állattenyésztési és Húsipari Szövetség

forrás: Copa-Cogeca

Az Európai Unió éghajlat-politikája kritikus mérföldkőhöz közeledik az európai éghajlat-politikai törvény keretében a 2040-re vonatkozó átmeneti éghajlatváltozás-mérséklési célkitűzés (EU 2040 Climate Target) elfogadásával. Ez a célkitűzés meghatározza a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentés pályáját, beleértve a szén-dioxid-eltávolítást is, amelyben a földhasználati ágazatok – különösen az erdőgazdálkodás – kulcsfontosságú szerepet játszanak.

Az európai erdők és az erdőgazdálkodási ágazatok történelmi keresztút előtt állnak. 2025-ben az EU-nak nemcsak az ambiciózus környezeti fenntarthatósági célok elérése érdekében kell végrehajtania a Zöld Megállapodás politikáit, hanem a fenntarthatóság mindhárom dimenziójában – környezeti, gazdasági és társadalmi – sürgető stratégiai szükségletek kielégítése érdekében is. A 2040-es éghajlat-politikai célkitűzés iránymutatásul szolgál az EU éghajlat-politikai keretrendszeréhez, ideértve a LULUCF-rendeletet (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) is, így ez a pillanat döntő jelentőségű az EU stratégiai autonómiájának, önellátásának és versenyképességének meghatározása szempontjából a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

Az elmúlt évtizedekben az európai erdőállomány teljes területe, térfogata és átlagos életkora nőtt. Az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége 1950 és 1999 között csaknem ötszörösére nőtt, és a fenntartható erdőgazdálkodási erőfeszítéseknek köszönhetően 2013-ig viszonylag stabil maradt. Azonban több tagállam legfrissebb adatai egyértelmű csökkenést mutatnak az elnyelőképességben.

A csökkenés fő okai között szerepel az éghajlatváltozás okozta faállomány-pusztulás, az erdőnövekedés csökkenése és a kitermelés növekedése. A hőmérséklet emelkedése, a hosszan tartó aszályok és a gyakrabban előforduló természeti zavarok – például kártevők, tűzvészek és viharok – csökkentették az erdőnövekedést és a szén-dioxid-megkötési arányt. Ezen túlmenően az öregedő erdők elérik a fiziológiai telítettséget, amikor a növekedés csökkenésével és a pusztulás növekedésével a nettó szénfelvétel lelassul.

Ez aláhúzza, hogy az erdők stabil vagy folyamatosan növekvő szén-dioxid-elnyelő képessége nem vehető biztosra. Ennek következtében a jelenlegi 2030-as LULUCF-célok valószínűleg nem teljesülnek, ami azt jelzi, hogy politikai irányváltásra van szükség: a kizárólag az állandó erdő-szénkészletek növelésére összpontosító politikáról a dinamikus erdőnövekedés hangsúlyozására kell átállni.

Az erdőalapú biogazdaság egyedülálló értékláncot képvisel, amely nagy potenciállal bír az EU stratégiai autonómiája szempontjából. A fenntarthatóan kezelt európai erdők megújuló és körforgásos bioalapú anyagokat szolgáltatnak a növekvő ipar számára, amelyet az európai vezető szerep a kutatás, az innováció és a fejlesztés terén támogat. Az erdők szénmegkötő képessége, anyag- és energiahelyettesítési potenciálja az aktívan kezelt állományoktól függ, amelyek elősegítik a kiváló minőségű biomassza növekedését. Az európai erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és a kapcsolódó ágazatok hangsúlyozzák, hogy a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák elengedhetetlenek a megújuló, körforgásos, erdőalapú biogazdaság számára.

A jelenlegi kihívások azonban lehetőségeket is rejtenek. Itt az ideje, hogy Európa fenntartható erdőgazdálkodási szakértelmét felhasználva csökkentsük a harmadik országoktól származó fosszilis importtól való függőségünket, és ösztönözzük a biogén szén körforgásán alapuló gazdaságot Az erdőalapú értékláncnak az új uniós biogazdasági stratégia sarokkövének kell lennie, amely fenntarthatóan kezelt erdők révén javítja a versenyképességet, és kiterjed a rövid és hosszú élettartamú erdészeti termékekre.

Az európai erdészeti (és az erre alapuló ipari feldolgozó) ágazatok olyan támogató uniós éghajlat-politikát szorgalmaznak, amely elismeri az erdőket érintő éghajlatváltozási bizonytalanságokat, elkerüli a hosszú távú erdőgazdálkodástól elszakadt, rövid távú, bizonytalan célokat, és kiaknázza az erdőalapú biogazdaság teljes potenciálját.

Az erdők szén-dioxid-elnyelő képességein túl az EU éghajlat-politikai keretének holisztikus szemléletet kell alkalmaznia, amely magában foglalja az egész erdőalapú gazdaságot. Ide tartoznak az erdészeti termékek és a bioenergia szén-dioxid-megkötési és -helyettesítési előnyei is. Az éghajlat-politika prioritásként kell kezelje az erdők növekedését és az ellenálló, éghajlathoz alkalmazkodó ökoszisztémákra való átállást, mint a hosszú távú éghajlatváltozás-mérséklés alapvető mozgatórugóit. Ennek elérése több időt és rugalmasságot igényel az erdőgazdálkodás számára, mint amit a jelenlegi éghajlat-politikai célok általában lehetővé tesznek.

A 2040-es éghajlat-politikai cél kitűzi az utat a 2030 utáni LULUCF-keret előtt, amelynek célja egy virágzó, decentralizált, erdőalapú biogazdaság támogatása Európában, fenntarthatóan és aktívan kezelt, éghajlathoz alkalmazkodó erdőkön alapulva.

Aláíró szervezetek:
CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége
EUSTAFOR – Európai Állami Erdőgazdálkodók Szövetsége
CEI-Bois – Európai Faipari Szövetség
Cepi – Európai Papíripar Szövetsége
EOS – Európai Fűrészipari Szövetség
Bioenergia Európa
ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete
FECOF – Európai Erdőtulajdonos Közösségek Szövetsége
UEF – Európai Erdészek Szövetsége

CEPF 2025-06-30

Miközben teljes mértékben támogatjuk a rendeletnek a globális erdőirtás elleni küzdelemre irányuló célkitűzését, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a rendelet végrehajtása a megfelelő feltételek mellett történjen, hogy hatékony és megvalósítható legyen.

Szervezeteink már hónapok óta aggályokat fogalmaztak meg a rendelet gyakorlati alkalmazhatóságával és a rendelet által rótt jelentős adminisztratív terhekkel kapcsolatban. Ezért felszólítjuk az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy vegye figyelembe az uniós tagállamok, a harmadik országok és az érintett érdekelt felek által felvetett kihívásokat, és hagyja jóvá a Bizottság egyéves halasztásra vonatkozó javaslatát.

A hangsúlyt most az EUDR végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati kihívások kezelésére kell helyezni, hogy megelőzzük a bizonytalanságokat és elkerüljük az ellátási lánc megszakadását. Gondosan át fogjuk tekinteni a ma közzétett útmutató dokumentumot, és továbbra is elkötelezettek maradunk a további párbeszéd mellett, hogy működőképes megoldásokat biztosítsunk valamennyi érintett ágazat számára.

Aláírók:
CEI-Bois – Európai Faipari Szervezetek Szövetsége
CEPF – Európai Magánerdő-tulajdonosok Szövetsége
Cepi – Európai Papíripari Szövetség
Copa-Cogeca – Európai Mezőgazdasági Termelők és Agrárszövetkezetek Szövetsége
ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete
EOS – Európai Fűrészipari Szövetség
EUSTAFOR – Európai Állami Erdészeti Szövetség
FEFAC – Euroepan Feed Manufacturers’ Federation (Európai Takarmánygyártók Szövetsége)
UECBV – Európai Állattenyésztési és Húskereskedelmi Unió

szerk/ford: Tóth János, forrás: CEI-Bois 10-02

Az erdőirtásról és az erdők degradációjáról szóló uniós rendeletre (EUDR) vonatkozó bizottsági javaslat 2021. november 17-i közzététele óta az elsődleges termelők támogatták az EUDR célkitűzését, és többször is kifejtették álláspontjukat annak érdekében, hogy elősegítsék a végrehajtást, amely a gazdasági szereplők számára jogbiztonságot biztosítana. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a végleges szöveg tisztázatlanul maradt kulcsfontosságú részeit olyan szigorúan kell értelmezni, hogy végrehajtásuk magas szintű adminisztratív terhekkel és költségekkel jár majd. Ezért az EUDR-t a gyakorlatban nem lehet majd végrehajtani. Továbbá nem látható, hogy a megfelelő keretfeltételeket a végrehajtási határidő előtt kellő időben véglegesíteni fogják.

Az európai fenntartható erdőgazdálkodás háttere

A jól bevált nemzeti és regionális jogszabályok, a nemzeti és regionális erdőfelügyeleti gyakorlatok, valamint a tanúsítási rendszerek hosszú időn keresztül igazolták az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát és megakadályozták az erdőirtást és az erdőpusztulást Európában. Az elmúlt évtizedekben az erdőterületek valójában bővültek Európában. Mindazonáltal, még ha az európai elsődleges termelők nem is okozói az erdőirtásnak, az EUDR kötelezni fogja őket, hogy ugyanolyan költséges, összetett és átfogó új átvilágítási kötelezettségeknek tegyenek eleget, mint az erdőirtás kockázatát jelentő országok szereplői. Az ilyen bürokratikus akadályok szükségtelenek.

A keretfeltételek elégtelen előkészítése

-> Országonkénti teljesítményértékelés: Az európai elsődleges termelők teljes mértékben támogatják az európai fafeldolgozó iparágak által osztott aggodalmakat a Bizottság azon szándékáról közzétett információkkal kapcsolatban, hogy késleltetni kívánja az országonkénti teljesítményértékelés elkészítését. Ez a helyzet a gyakorlatban csak a magas kockázatú országok gazdasági szereplőinek és kereskedőinek kedvez, mivel kevesebb ellenőrzésnek és vizsgálatnak kell majd alávetniük magukat. Másrészt egy ilyen döntés hátrányosan érinti az alacsony kockázatú országok gazdasági szereplőit, mivel nem kapnának egyszerűsítéseket, és bonyolultabb átvilágítási rendszereket (DDS) kellene létrehozniuk (a kockázatértékelési és kockázatcsökkentési kötelezettségeknek kellene megfelelniük, ahelyett, hogy csak a tájékoztatási követelményeket teljesítenék).

-> Információs rendszer: Az információs rendszer 2024. január 31-ig tartó kísérleti szakasza során kiderült, hogy a rendszer nem áll készen a használatra. A legfontosabb problémák a rendszer tömeges adatkezelési képességeivel, a földrajzi helymeghatározási adatformátumokkal való kompatibilitásával, az adatok kézi bevitelével és általános felhasználóbarátságával kapcsolatosak. Továbbá nagyon aggasztó, hogy a kísérleti szakaszban a magán elsődleges termelők egyáltalán nem képviseltették magukat. Ezért, ahogyan azt a Bizottság több érdekelt fél által a Bizottság többszereplős platformjának 25. ülésén kértük, a rendszer jelentős javítását követeljük, beleértve az automatizált adatátvitelt, és egy második kísérleti szakaszt. Sürgetjük a Bizottságot, hogy a jövőbeni előkészítés során biztosítsa az átláthatóságot és az inkluzivitást. Ezenkívül az EUDR információs rendszernek képesnek kell lennie a meglévő nemzeti nyomonkövetési rendszerekkel való összekapcsolásra, hogy elkerülhető legyen a már meglévő nyomonkövetési adatok nyilvántartási terheinek megduplázása.

-> Adatvédelem: Az EUDR keretében megosztandó adatok széles köre (beleértve a földrajzi helymeghatározási adatokat is) aggodalomra ad okot az elsődleges termelők körében. Ha a földrajzi helymeghatározási koordinátákat a teljes értékláncban nyilvánosan megosztják, az veszélyezteti a tulajdonjogokat és az üzleti információkat, és a versenyjoggal is ellentétes lehet. Bár a hatóságok számára elfogadható lenne egy átfogóbb adathozzáférés, a teljes ellátási lánc mentén nem szabadna kiterjedt adattovábbításokra kerülni. Biztosítani kell, hogy az adatkészletekhez való (nyilvános) hozzáférés - még ha anonimizált is - ne befolyásolja hátrányosan az európai elsődleges termelők üzleti modelljeit.

A végrehajtás kihívásai részletesen

-> Nyomonkövethetőség: A Bizottság GYIK-jének második változata azt a benyomást kelti, hogy a nyomon követhetőség nagymértékben a műholdképekre és az erdei megfigyelőközpontra fog épülni. Míg a műholdas megfigyelés alkalmas lehet az erdők mezőgazdasági területekké történő átalakításának azonosítására, az erdők degradációjának értékelésénél még mindig súlyos hibákra hajlamos. A műholdas megfigyelés önmagában nem elégséges és nem elég megbízható az erdők helyzetének végleges értékeléséhez. Az EUDR keretében ellenőrizendő rendkívül nagy mennyiségű adat miatt nem valószínű, hogy a helyszíni ellenőrzés lehetséges lesz.
-> Az ömlesztett és vegyes termékekre vonatkozó szabályok: A termékek kereskedelmére és keverésére vonatkozó szigorú értelmezések, ahogyan a 2. GYIK-ben szerepelnek, megoldhatatlan gyakorlati problémákat jelentenek az elsődleges termelők ellátási láncai számára. A kisbirtokosok valószínűleg aránytalanul nagy mértékben érintettek lesznek, mivel vonzóbbá válik a nagybirtokosoktól való beszerzés. Ennek oka a néhány nagy termelőtől való beszerzés nagyobb jogbiztonsága a sok kis termelőhöz képest, valamint az a tény, hogy a kisbirtokosoktól nehezebb a költségeket visszakövetelni.

Következtetés – gyakorlati megoldások és az alkalmazás megkezdésének meghosszabbított határidejének szükségessége

Az európai elsődleges termelők teljes mértékben támogatják az EUDR célkitűzéseit. Ugyanakkor határozottan ellenezzük néhány olyan intézkedést, amelyek nem szükségesek e célok eléréséhez, és csak aránytalan bürokratikus terheket rónak az elsődleges termelőkre. A rendeletben szereplő néhány kulcsfontosságú intézkedés gyakorlati megvalósíthatósága nagyon megkérdőjelezhető. Következésképpen az európai elsődleges termelők a fent említett gyakorlati követelmények felülvizsgálatát követelik.

Továbbá igen valószínűtlen, hogy a keretfeltételek az érintett érdekelt felek megfelelő bevonásával a tervezett határidőn belül létrejönnek. Ezért az alkalmazás megkezdésének határidejét meg kell hosszabbítani.

Reméljük, hogy visszajelzéseinket a Bizottság figyelembe veszi majd a GYIK frissítésekor, és hogy a teljes értéklánc valamennyi érdekeltjét bevonja a végrehajtási iránymutatások kidolgozásába vagy továbbfejlesztésébe, és ezáltal megfelelő rendszert hoz létre az EUDR céljainak és a DDS követelményeinek teljesítésére.

Aláírók:

CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Konföderációja

Copa-Cogeca – Európai mezőgazdasági termelők és agrárszövetkezetek

ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete

EUSTAFOR – Európai Állami Erdészeti Szövetség

szerk/ford: Tóth János, forrás: CEPF 03-25

A koalíció célja, hogy az EU döntéshozóinak egy ambiciózus közös jövőképet mutasson be 2030 előtt, és ezen túlmenően a körforgásos biogazdaságra való áttérés irányába.

Most minden eddiginél inkább itt az ideje, hogy a körforgásos biogazdaságot mint teljesen integrált, rugalmas európai értékláncot beágyazzuk az uniós politikába.

A koalíció nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amely részletesen ismerteti a közös kihívásokat, igényeket és megoldásokat. A koalíciót további 6, az erdészeti ágazathoz kapcsolódó szövetség is támogatja.

Ez az eddigi legszélesebb körű koalíció, amely ezeket az értékláncokat képviseli. Tagjai együttesen az EU GDP-jének 3%-át, 520 milliárd eurós forgalmat és a gyártó vállalatok 20%-át képviselik. A tagok az EU biogazdaságának integrált részét képezik, helyi, megújuló forrásból származó, Európában előállított és újrahasznosított anyagokat használnak, és európai technológiát alkalmaznak. Hozzájárulásuk azonban ennél sokkal nagyobb is lehetne. Remélik, hogy az uniós intézményekkel együttműködve olyan politikai környezetet tudnak teremteni, amely lehetővé teszi, hogy ágazatuk együttesen elérje az EU éves CO2-kibocsátásának 30%-ával egyenértékű éghajlatváltozás mérséklését. Ez a szám 2019-ben 20% volt.

A koalíció törekvéséhez meg kell szilárdítani az EU globális vezető szerepét a fenntartható és versenyképes alternatív megoldások szolgáltatójaként a jelen számára, és innovatív lehetőségeket kínál a jövő számára. Az európai fa- és rostalapú értékláncokat széles körben a jövő körforgásos biogazdaságának laboratóriumaként tartják számon.

Annak érdekében, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, az EU-nak a koalícióval együttműködve fel kell gyorsítania a biotermékek elterjedését, ösztönöznie kell a termelési folyamatok és ellátási láncok zöld technológiáiba történő beruházásokat, és támogatnia kell a fenntartható fogyasztás irányába történő elmozdulást, miközben olyan szakpolitikákat vezet be, amelyek növelik a fenntartható feldolgozóipar versenyképességét.

Az európai ipar versenyképességét összességében az energiaválság és a stratégiai nyersanyagellátással kapcsolatos problémák befolyásolták. A faalapú termékek, a rostalapú papír- és kartontermékek és csomagolóanyagok, valamint a megújuló energiával kapcsolatos megoldások az értékes nyersanyagok forrásainak fenntartható kezelése, valamint a másodlagos nyersanyagok és a kapcsolódó technológiák révén ellenálló képességet nyújtanak, és biztosítják az európai stratégiai autonómiát és versenyképességet.

Töltse le a Körkörös választások a versenyképes uniós biogazdaságért (Circular Choices for a competitive EU Bioeconomy) című dokumentumot (angol nyelven) itt.

Silvia Melegari, a CEI-Bois főtitkára nyilatkozott az új koalícióról:
„A CEI-Bois szeretné felhívni az uniós intézmények figyelmét arra, hogy a fenntartható faalapú termékek milyen jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa elérje a 2050-re kitűzött nettó nulla éghajlatvédelmi célt. A fából készült építési termékek különösen a CO2-termelő alternatívák, például a beton helyettesítését segíthetik, miközben a fából készült termékekben tárolják a szenet az épített környezetben, és ezáltal hozzájárulnak a légkörből történő szén-dioxid-elvonás növeléséhez. A CEI-Bois segített létrehozni ezt a koalíciót, hogy a politikai vitát a hatékony és azonnali éghajlati megoldások irányába terelje.”

A CEI-Bois, az Európai Faipari Szövetség 15 ország 21 európai és nemzeti szervezetét képviseli, és a több mint 180 000 vállalatot tömörítő, 152 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító és 1 millió munkavállalót foglalkoztató európai faipari ágazat egészének érdekeit képviselő szervezet.

szerk/ford: Tóth János, forrás: CEI-Bois, CEPI,

Nyilatkozat |

Fenntartható erdőgazdálkodás: Az erdei biológiai sokféleségben rejlő lehetőségek szabadon tartása

1. Fenntartható erdőgazdálkodás: megbízható, rugalmas és dinamikus koncepció

A helsinki állásfoglalás szerint a fenntartható erdőgazdálkodás a következő: „az erdők és erdőterületek olyan módon és olyan ütemben történő kezelése és használata, amely megőrzi biológiai sokféleségüket, termelékenységüket, regenerációs képességüket, életképességüket, valamint a most és a jövőben a vonatkozó ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciók betöltésére vonatkozó lehetőségeiket helyi, nemzeti és globális szinten, és amely nem okoz kárt más ökoszisztémákban”.

Ahogy a történelem kibontakozott és megváltoztatta az európai kontinenst, úgy változott a sajátos erdőgazdálkodási gyakorlat is. Az európaiak évszázadokon keresztül alakították erdeiket, miközben az erdőkkel és a fával, illetve azokból éltek. Míg az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók a fenntartható erdőgazdálkodás elvei alapján alakították ki sajátos erdőgazdálkodási gyakorlatukat, arra törekedve, hogy kiegyensúlyozottan és a helyi viszonyokhoz igazodva, a helyi, ökológiai és területi sajátosságok figyelembevételével fenntartható módon biztosítsanak minden releváns ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót.

Az erdők biológiai sokféleségén túl az erdők és azok kezelése számos szolgáltatást nyújtanak. Ezek a szolgáltatások az építőiparban, a bioenergiában és a különböző csúcstechnológiai alkalmazásokban használt faalapú anyagoktól kezdve a hegyvidéki területeken betöltött védelmi funkciókig terjednek, beleértve a települések közelében az éghajlatot hűsítő hatásokat is.

A fenntartható erdőgazdálkodás páneurópai meghatározásának támogatása nem jelenti azt, hogy statikus maradunk, és figyelmen kívül hagyjuk a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat. Éppen ellenkezőleg, azt jelenti, hogy az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók, ahogyan mindig is tették, továbbra is alkalmazkodni, tanulni és újítani fognak, miközben a változó éghajlaton a természettel dolgoznak. Az európai erdők ellenálló képességének fokozására és a társadalmi elvárásoknak való megfelelésre irányuló munkának tehát a fenntartható erdőgazdálkodás dinamikus keretei között kell zajlania.

2. Az erdők biológiai sokféleségében rejlő potenciál felszabadításának jelenlegi útjai

Az európai erdők madarak, emlősök, rovarok és növényfajok ezreinek adnak otthont. Az európai erdők azonban a változó éghajlati viszonyok, valamint a kártevők és betegségek növekvő mértékű terjedése miatt ökológiai és területi jellemzőik gyors, példátlan mértékű változásával szembesülnek. Az ellenálló erdei ökoszisztémák valamennyi alapvető összetevője, beleértve az erdők biológiai sokféleségét is, egyre nagyobb stressznek van kitéve.

Ennek ellenére az erdei ökoszisztémák biológiai szempontból jelenleg még mindig a legváltozatosabb szárazföldi ökoszisztémák közé tartoznak Európában. A Forest Europe legutóbbi jelentése pozitív tendenciákat mutat az európai erdőkre vonatkozó legtöbb biológiai sokféleséggel kapcsolatos mutató tekintetében, és az élőhelyvédelmi irányelv szerinti jelentés szerint az I. melléklet szerinti erdei élőhelyek, azaz a fokozottan védendő élőhelyek fele jó állapotban van. Ez az európai erdőket nap mint nap gondozó erdészek, férfiak és nők generációi által végzett hosszú távú aktív erdőgazdálkodás eredménye.

Az erdőgazdálkodás természeténél fogva hosszú távú törekvés, de az éghajlatváltozás következtében a gazdálkodási döntések meghozatala nem könnyű vagy egyszerű, akár a vízhiány, akár a víz túltengése, akár a tűzesetekhez vagy aszályhoz vezető hőhullámok vagy heves viharok miatt. Azzal kapcsolatos döntések, hogy hogyan lehet az erdőket ellenállóbbá tenni a jövőbeni változékony éghajlati viszonyokkal szemben, azt jelenti, hogy az előttünk álló út tele van bizonytalansággal.

Ezért a jövőbeli klímaváltozási előrejelzéseket és az erdőket negatívan érintő, egyre gyakoribbá váló biotikus és abiotikus eseményeket figyelembe véve az egyre korlátozóbb intézkedések, mint például a nagyszabású szigorú védelem, nagy kockázatú megoldásokat jelentenek. Éppen ellenkezőleg, az erdőtulajdonosoknak és -gazdálkodóknak a helyileg megfelelő körülményekre van szükségük ahhoz, hogy az erdők ellenállóbbá váljanak.

3. Az erdők és az erdei biodiverzitás fenntarthatóságának javítását lehetővé tevő feltételek

Az erdőgazdálkodás természeténél fogva hosszú távú; az éghajlatváltozás miatt mindig bizonytalan lesz, hogy mi a legjobb gazdálkodási döntés. A természetvédelem dinamikus megközelítése a fenntartható erdőgazdálkodás részeként kulcsfontosságú a biológiai sokféleség sikeres megőrzéséhez, többek között az erdők egészségének és ellenálló képességének fokozásán keresztül. A megközelítésnek jól meghatározott természetvédelmi célkitűzésekre kell összpontosítania, amelyek a helyszínen tudományosan ellenőrzött adatokon alapulnak.

Minden páneurópai, uniós és nemzeti erdészeti politikának elő kell mozdítania a természetvédelem dinamikus megközelítését a fenntartható erdőgazdálkodás részeként. Ehhez a következőkre van szükség:

• hatékony technikai, tudományos és szakpolitikai együttműködés, amely a már kijelölt területeken a meglévő szakpolitikák jobb végrehajtásához vezet;
• az önkéntes megközelítések előmozdítása a biológiai sokféleség fokozott megőrzésének elősegítése érdekében;
• az éghajlatváltozás európai erdőkre és biológiai sokféleségükre gyakorolt hatásainak mértékére és kiterjedésére vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az erdők e változások kezelésére, megelőzésére és az azokhoz való jobb alkalmazkodásra irányuló oktatás;
• hatékony pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdaságilag életképes erdőgazdálkodás maga vagy külső források biztosítanak.

Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók aktív részvétele elengedhetetlen ahhoz, hogy az erdők biológiai sokfélesége virágozhasson.

Európa bízhat abban, hogy figyelemre méltó erdészeti ágazata a megoldás részévé válik az erdők biológiai sokféleségének fenntartásában, fenntartásában és növelésében. Az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók mindig is erősen elkötelezettek voltak és vannak az európai erdők aktív és fenntartható kezelése mellett, hogy a biológiai sokféleségnek életképes otthont biztosítsanak a jelenlegi és a jövő nemzedékek számára.

Aláírók:

CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

Copa-Cogeca – Európai Mezőgazdasági Termelők és Agrárszövetkezetek Szövetsége

ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete

EUSTAFOR – Európai Állami Erdőgazdálkodók Szövetsége

FECOF – Erdőtulajdonosi Közösségek Európai Szövetsége

Pro Silva – Erdészek Európai Szövetsége a PRO SILVA gazdálkodásért

UEF – Európai Erdészek Uniója

USSE – Dél-európai Erdészek Uniója

szerk/ford: Tóth János, forrás: CEPF 08-30

A konferencia résztvevői komoly aggodalmuknak adtak hangot, mivel az új stratégia aláássa a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodás társadalmi, környezeti és gazdasági pilléreinek jelenlegi egyensúlyát az EU-ban. Az európai erdőtulajdonosok és -gazdálkodók a legaktívabbak és legtámogatóbbak voltak az új Stratégiával kapcsolatban, és meg voltak győződve arról, hogy erre szükség van az ágazat kihívásainak és lehetőségeinek jobb kezeléséhez, valamint az új zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez az uniós szintű következetes és jól összehangolt keret révén. Ezek a remények azonban meghiúsultak az új stratégiával.

A konferencián bemutatott közös állásfoglalás elmagyarázza azokat a fő okokat, amelyek miatt az európai erdőtulajdonosok és -gazdálkodók nagyon aggódnak a Stratégia miatt, és nem tartják azt megfelelőnek. A dokumentum emellett felvet néhány kulcsfontosságú kérdést és megjegyzést a stratégia végrehajtásával kapcsolatban. Négy olyan intézkedést emel ki, amelyeket a stratégiában bejelentettek, és amelyek további pontosításokra és magyarázatokra szorulnak ezen kezdeményezések továbbfejlesztése előtt:

1. Új uniós mutatók, küszöbértékek és tartományok a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatban
2. Új, önkéntes, természetközeli uniós erdőgazdálkodási tanúsítási rendszer
3. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokért fizetett díjak fejlesztése
4. Új jogalkotási javaslat az uniós erdőmegfigyelésről, jelentésekről és adatgyűjtésről

Az európai erdőtulajdonosok és -gazdálkodók elismerik az uniós célkitűzések elérésének fontosságát, és eltökélték, hogy teljesítik a részüket. Ha azonban az erdőkkel kapcsolatos uniós politikák továbbra sem koherensek, és figyelmen kívül hagyják az erdőgazdálkodók hozzájárulását és aggodalmait, és e politikák végrehajtásáért végső felelősséget kapnak, akkor nagy a megvalósíthatatlanság kockázata. Az erdőtulajdonosoknak és -gazdálkodóknak sok tétje (kockázata) van erdeikben. Ahhoz, hogy motiváltak maradhassanak, és hozzájárulhassanak a vidéki térségek és az EU gazdasága hosszú távú életképességéhez, szükségük van az európai politikai döntéshozók konstruktív jelzésére.

A 4 oldalas melléklet, a pozíciós irat részletesen is kifejti a fentieket. (angol)

Forrás: Az EUSTAFOR mai hírlevele

Kapcsolódó:
Az új uniós erdészeti stratégia jelentős pontosítását kérik az európai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók (NAK/2021-10-06)

A „Wildlife Estates Label” olyan vadászterületek hálózatát jelenti, melyek önként vállalták elkötelezettségüket a fenntartható vadgazdálkodás filozófiájának betartása mellett.

Jelenleg 13 nemzetet és 134 területet foglal magába, amely mintegy egymillió hektárnyi, különböző biogeográfiai régiókban található. A csatlakozók célja, hogy megőrizzék, illetve élhetőbbé tegyék természeti, kulturális és társadalmi környezetüket.

Ezen túlmenően cél, hogy példaértékű gazdálkodást folytató területek hálózatait hozzák létre, amelyek mintaként mutatják be Európa szerte a jó gazdálkodás és az élővilág- és élőhely megőrzés legfőbb elveit.

A díj Magyarországon eddig példa nélkül való volt, hazánkban elsőként a SEFAG Zrt. Lábodi és Zselici vadászterületei kapták meg.

A SEFAG Zrt. Magyarország legnagyobb – 103.000 hektáron – vadgazdálkodó cége. Mindkét díjazott terület kiváló erdészeti és vadállománnyal bír, illetve példamutató gazdálkodási tevékenységet végez nemzetközi relációban is. A címet az erdő- és vadgazdálkodási ágazatok összhangjának, a fenntartható és a természetvédelmi szempontokat előtérbe helyező gazdálkodásnak, illetve a társadalom irányában végzett kommunikációnak köszönhetően érdemelték ki ezek a területek. Több kapcsolódó kutatás is fűződik a kollégák nevéhez, amelyek világviszonylatban is értékes eredményekkel büszkélkedhetnek. Ezek egyikéről „Az Echinococcus multilocularis terjedése vadonélő ragadozókban” címmel Halász Tibor, a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének vadgazdálkodási ágazatvezetője tart előadást a világkiállítás keretében zajló Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencián.

forrás: SEFAG Zrt.