Cselekednie kell az építőiparnak. Ez az egyszerű kijelentés több irányba is továbbhaladhat, ám jelen esetben arról van szó, hogy az Európai Bizottság statisztikái szerint az EU energiafogyasztásának 40 százaléka, míg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka írható az épületek számlájára, ami tetemes arány.

Az Európai Parlament ezért márciusban 370 igen, 199 nem, és 46 tartózkodás mellett megszavazta az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát. Ennek értelmében 2030-tól új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztása és károsanyag-kibocsátása terén. A jelzett dátumtól kizárólag kibocsátásmentes épületeket lehet létesíteni, ennek elmulasztása akár szén-dioxid-kvóta fizetésével járhat.

fotó: Papajcsik Péter / Index

A cél az Európai Unió 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célkitűzéseinek felgyorsítása. A szigorítás klímaváltozás megfékezése mellett ráadásul a rezsiköltségek visszaszorítását is segíti. A tagállamok a nagyon szigorú szabályok teljesítéséhez az épület teljes életciklusára vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik alapul. Ez azt jelenti, hogy az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolni kell.

Az uniós irányelvvel előtérbe kerülnek a természetes, újrahasznosítható, biológiailag lebomló anyagok, például a kenderből készülő szigetelések, kenderbeton, fa és más növényi alapú anyagok, mint a szalma és a vályog, amelyek elősegítik az épületek fenntarthatóságát és hosszú távú környezetbarát működését. Ezek az anyagok a beépítés helyszínének közelében előállíthatóak és felhasználhatóak. Ahogy arról korábban az Indexen beszámoltunk Magyarország mindezt önerőből képes elérni, import nélkül, vagy minimális behozatalra szorulva.

Ha a skandinávoknak ez kell, mi sem járhatunk vele rosszul

Előregyártható, gyors, fenntartható, ráadásul olcsóbb lakhatást biztosít.

Lapunk arról is több ízben írt, hogy a fa- vagy éppen a kendervázas készházak jelenthetik a minimális kibocsátással járó épületek jövőjének egyik pillérét. A skandinávoknál vagy épp az Egyesült Államokban évtizedek óta nagy keletje van a készházaknak. Egy jól kivitelezett, előregyártott elemekből álló készház minőségben felveszi a versenyt a hagyományos téglaépületekkel. Árban ha nem is sokkal, de olcsóbb, a kivitelezés azonban – épp az előregyártásnak, illetve a számos cég által vállalt generálkivitelezésnek köszönhetően – pontosabb és kevesebb időt vesz igénybe. Emellett az ökológiai lábnyom nagy fokú csökkentése is lényeges szempont.

Németországban, Ausztriában vagy épp Lengyelországban úgynevezett mintaparkokat hoztak létre annak érdekében, hogy a látogatók megismerkedhessenek ezen innovatív technológiákkal. Korábban már lehetett tudni, hogy Magyarországon is létesül egy ilyen központ, ám most kézzelfogható lépés is történt az ügyben.

Október 29-én ugyanis letették Szentendrén az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont alapkövét, ami több, mint turistalátványosság, ám annak sem lesz utolsó. A komplexum első elemét, az 1200 négyzetméteres rendezvénycsarnokot tavaly adták át, a mintaházakat pedig 2025 tavaszán tervezik megnyitni a nagyközönség előtt.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A létesítmény kiemelt céljai közé tartozik az energiatudatos és környezetbarát szemléletformálás, a hazai kutatás-fejlesztési célkitűzések támogatása, valamint az építéságazati innovációk fellendítése.

Az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) egy olyan komplex tájékoztató központot kíván megvalósítani, amely hidat képez az ágazat szegmensei között, valamint független szereplőként, szakmailag szűrt, innovatív megoldásokkal, egyedülálló információs bázisként működik.

A központ többek között az Energiaügyi, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósul meg. Bíznak abban, hogy az egyedülálló komplexum az építőipar találkozóhelyévé, központjává válik, ahol közös fejlesztési célok, együttműködések születnek az értéklánc szereplői között. „Egy olyan iparágban, mely az egyik legnagyobb karbonlábnyommal bír, kulcsfontosságú a partnerség, a jó gyakorlatok megosztása, a szakképzés, valamint az, hogy milyen épületeket és hogyan építünk meg. Ez a komplexum pedig mindezekre olyan platformot képes nyújtani, mely egyedülálló hazánkban” – fogalmazott Határ Renáta az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára.

„Az épülő létesítmény kiemelt célja, hogy hídképzőként legyen jelen az építéságazat szereplői között, lehetőséget adjon együttműködésekre, közös munkára” – mondta Mayer András János, az ÉMI vezérigazgatója.

Mayer András János, Fotó: Papajcsik Péter / Index

9+4 ház

A központ területén 9 alacsony energiájú épületet létesítenek, a házak mindegyike iparosított, azaz előregyártott technológiával épül. Valamennyi ház rendkívül alacsony vagy nulla energiaigényű lesz, így alapvetés a hőszivattyús meleg víz, a hűtési-fűtési energia-előállítás, illetve a szoláris energia felhasználása.

Ezek a házak nagyobb méretpontosságot, gyorsabb munkavégzést, jobb hőszigetelési paramétereket és precízebb kivitelezést kínálnak, így hatékonyabb megoldást jelentenek a helyszínen, hagyományos módon kivitelezett betonalappal és falazóelemekből készült házakkal szemben. A kilenc házból nyolc épület talajcsavarozással készül. Ezáltal nincs szükség a humuszréteg leszedésére, illetve környezetet terhelő betonból alapot készíteni, hiszen ezt a talajcsavar – környezettudatos megoldásként – teljes mértékben kiváltja.

Fotó: MAKÉSZ

Az épületek közül kettő moduláris családi ház lesz, melyet kulcsrakészen szállítanak a helyszínre, és 100 négyzetméter feletti mérete ellenére 3–4 munkanap alatt lakhatóvá teszik. Két olyan ház is felépítésre kerül, melyek külső megjelenésükben kilépnek a hagyományos házról megalkotott formavilágból. Az egyik egy dómház, míg a másik egy tojás formájú épület. Egy épület pedig különösen kilóg a sorból, mert ugyan előregyártott lesz, de nem fából és acélszerkezetből, hanem betonelemekből készül, a legmodernebb technológiák alkalmazásával.

Az ÉMI jelenleg is tárgyalásokat folytat további 4 házhely tekintetében, az innovatív technológiát alkalmazó cégek ugyanis egyre nagyobb arányban látnak fantáziát az egész éves bemutatóra lehetőséget adó létesítményben.

A következő években a központban olyan további fejlesztések valósulhatnak meg az iparág szereplőivel együttműködve, mint a mobilházakat bemutató terület vagy a mini-energiavilág. Utóbbi 1–1,5 méter magas működő megújulóenergiaforrás-modelleken keresztül mutatja be a víz, a szél, a nap és a biogáz hasznosítását, érdekes és hasznos információt nyújtva a látogatók széles körének.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A jövő zálogai

Az innovatív megoldások tehát kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy az építőipar nulla közelébe redukálja karbonkibocsátását. Arra a kérdésre, hogy az építőipar jövőjét látjuk-e megelevenedni a szentendrei mintaházparkban, Borka Árpád készházszakértő határozott igennel válaszolt. Az ÉVOSZ-on (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) belül működő MAKÉSZ (Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége) elnökségi tagja felhívta a figyelmet, hogy a favázas készházépítészet nem csak a jövőt, hanem már a jelent képviseli.

A MAKÉSZ korábban rámutatott arra a problémára, hogy favázas készházak gyártásához szükséges alapanyagok jelenleg szinte csak import útján elérhetők. Ezért törekedni kell rá, hogy idehaza is találjanak megfelelő anyagokat, és azokat megfelelő minősítéssel lássák el. Ennek érdekében kísérletek folynak hazai fafajok hibrid alkalmazására, továbbá például kenderből előállított szigetelések, illetve egyéb kender- és vályogalapú építőanyagok alkalmazására. „Népszerűsíteni kívánjuk a faépítészetet, erősíteni a fa használatát, nemcsak a családi házas szegmensben, hanem a társasházakban, a középületeknél (iskolák, óvodák, stb.), valamint a felújításoknál is” – jelezte Borka Árpád, aki rámutatott: igazolt tény, hogy a természetes, helyben előállítható építőanyagok megoldással szolgálhatnak korunk építőipari kihívásaira és környezetvédelmi problémáira.

A faépítészet mellett az építőipar jövőjének egy nem annyira új letéteményese az ipari kender, illetve az abból történő építőanyag gyártása. Magyarországon évtizedekkel ezelőtt világviszonylatban is kiemelkedő jelentőséggel bírt az ipari kender termesztése, ami egy karbonnegatív mezőgazdasági növény, és amit mintegy 85 ezer hektáron műveltek, ami ma 40 ezer darab 100 négyzetméteres alapterületű családi ház megépítéséhez szükséges kendert biztosítana.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Borka Árpád az Indexnek elmondta: lépéseket tettek az ipari kendertermesztés felélesztéséért. Idén mintegy 54 hektáron vetettek ipari kendert, az első aratás már meg is történt. Jövőre 700 hektáron folytatódik a termesztés, és megvalósul az első újkori kenderfeldolgozó üzem is. A szakember arra is kitért, hogy kenderből több építőanyag is előállítható. A teljesség igénye nélkül:

• A kenderrostból, mely a növény szárának külső része, szálas hőszigetelést lehet gyártani, amely födémszigetelésként, készházak belső falszigeteléseként, valamint külső homlokzati hőszigetelésként is felhasználható.
• A kender belső, fás része a pozdorja, amelyből födémbe, falszerkezetbe befújható hőszigetelés állítható elő.
• A kenderpozdorjából és mészből víz hozzáadásával kendermészbeton állítható elő, melyből zsaluzat közé vázkitöltő hőszigetelt falakat lehet készíteni, de kendertéglát is gyárthatunk belőle.
• A kenderből úgynevezett kenderfát is elő lehet állítani, mely statikai tulajdonság tekintetében a rétegelt-ragasztott fával vetekszik, így alkalmas családi házak, tetőszerkezetek, akár nagyobb épületek statikai vázszerkezetének megvalósítására.
• A felsoroltakon kívül az OSB-hez hasonló építőlemezek is előállíthatók, melyek az építőiparban és a bútoriparban is használhatóak.

„Az ipari kenderből készülő otthonok hőszigetelése 45 centiméter falvastagság mellett másfélszer túlteljesíti a szigorú energetikai előírásokat. Az általánosságban használt szálas és polisztirol-szigetelésű házakkal szemben ezek az ingatlanok 3-4-szer jobb hőtárolótömeggel rendelkeznek, így a nyári átmelegedés ellen is hatékonyak, és mentesek a betegépület-szindrómától” – mondta Borka Árpád, aki ennél is továbbment. Szerinte a kenderrel a műanyagipar 80–90 százalékát ki lehetne váltani a következő 10 évben.

Felére csökkenthető az import

Borka Árpád felhívta a figyelmet, hogy 2025. január elsejétől életbe lépő, OTÉK-ot (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) váltó TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzata) érezhetően előnyben részesíti a környezettudatos házépítőket.

A példa kedvéért, ha valakinek van egy 500 négyzetméteres építési telke, aminek 20 százalékos a beépíthetősége az övezeti besorolás szerint, de a ház nem betonból és téglából, hanem környezettudatos anyagokból, mint kender, vályog, szalma és faanyagokból valósul meg, akkor 1,2-es szorzóval, azaz 20 százalékkal nagyobb beépíthetőséggel számolhat, vagyis 100 helyett 120 négyzetmétert építhet be. Ezáltal túlépíthető az övezeti besorolás, tehát a családoknak elegendő kisebb telket megvásárolniuk, amelyre nagyobb házat építhetnek, mintha általános építőanyagokból valósították volna meg a házépítést

– fejtette ki.

Borka Árpád, Fotó: Papajcsik Péter / Index

A szakember arról is beszélt, hogy a magyar építőipar jelenlegi 48 százalékos alap- és építőanyagimport-kitettségét 20–30 százalékosra lehetne csökkenteni az idehaza is elérhető alapanyagok felhasználásával. „A behozatalból származó építőanyagok közel felét hazai vállalatok is elő tudnák állítani, ezáltal csökkenne az importfüggőség, ami hosszú távon kiszámíthatóbbá, akár olcsóbbá is tenné az építőanyagokat. Hiszen a helyben termelt és előállított anyag esetén megspórolható az utaztatási költség, és így a karbonlábnyoma nem terheli a környezetet, továbbá a hazai vállalkozásokat hozza helyzetbe” – hangsúlyozta a szakember.

De nemcsak építkezésnél, hanem a felújítás során is jól alkalmazhatók az innovatív, természetes építőanyagok. A MAKÉSZ elnökségi tagja rámutatott: a szakma sérelmezi, hogy ezek az építőanyagok többnyire lemaradtak az állami otthonfelújítási program keretében felhasználható építőanyagok listájáról.

Példaként említette, hogy a nagy energiaigénnyel előállítható kőzetgyapot és a kőolajból készülő polisztirol-szigetelés is szerepel a felhasználható építőanyagok között, míg a természetes, ezáltal környezetbarát farost, cellulóz vagy épp a kender kimaradt, melyek a legmegfelelőbbek lennének például a régi vályogházak energetikai korszerűsítéséhez.

Márpedig bőven van mit felújítani. A hazai lakásállomány korszerűtlen, elöregedett, évente 40 ezer lakás és ház létesítésére volna szükség, a több mint 4 millió lakóegység 100 éves megújítása érdekében – és persze korszerűsíteni kellene azokat a lakásokat, melyeknél ez rentábilis módon megvalósítható. Külön felhívta a figyelmet arra a közel 800 ezer vályogépületre, mely a lakásállomány nagy részét kiteszi. Hangsúlyozta, hogy ezen épületeknél kizárólag kenderrel, farosttal és szalmával lehet elvégezni az energetikai korszerűsítés szigetelési részét, mely jelentős növelhetné a hazai természetesalapanyag-gyártók rendelésállományát.

Borka Árpád fontosnak tartja, hogy elfogadásra kerüljön az Nemzeti Építésgazdasági Stratégia 2024–2028, mely iránytűként szolgálhat építésgazdasági értéklánc jövőjét tekintve. A hazai és regionális építőanyagokat hozza helyzetbe, és kiemelt figyelmet kapnak a karbonsemleges hazai anyagok. 

Pozitívumként említette, hogy az állam példamutató szerepet kíván vállalni a karbonsemleges építészet terén. Ez abban ölt testet, hogy az állami építmények építésénél használni fogja a hazai természetes építőipari alapanyagokat. Ehhez persze szükséges, hogy az építőanyagárak versenyképesek legyenek, azaz maximum 5 százalékos pluszköltséget jelenthetnek az importból származó fősodratú alapanyagokkal szemben. Az állami beruházásoknál a karbonsemleges épületek építésének kötelezettsége 2028-tól érvényes, két évvel később ez kiterjed a magánszemélyekre és a vállalkozásokra is.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A szakemberhiány is orvosolható

A MAKÉSZ elnökségi tagja kiemelte, hogy a 70-es években volt olyan év, amikor 90 ezernél több lakás és ház épült az országban, aminek fő oka, hogy akkor a lakásépítések 90 százaléka iparosított technológia volt. Napjainkban évente mindössze 12–13 ezer körüli új lakás épül, mely jelentősen leterheli a vállalkozásokat, ezért napjainkban hagyományos módon ennek a duplája nem is tudna több felépülni a szakemberhiány miatt, de az üzemi előregyártás teret ad a hatékonyság növelésére.

A házgyári előállítás ismételt felfutása a szakemberhiányra is megoldást jelenthetne. Manapság az üzemi előre gyártás már sok esetben robotizált anyagmegmunkálást és szerelést jelent, rendkívül kis fizikai emberigénnyel a gyárban, annál inkább nagyobb mérnökkapacitással.

„A szakma készen áll a növekedett rendelésállományra, de ehhez persze az is szükséges, hogy elinduljon valójában egy átgondolt és átlátható lakástámogatási rendszer, egy kamatplafon és egy bérlakásépítési program, valamint fontos, hogy ne kizárólag a fiatalokat és gyerekeseket, gyermeket vállalókat ösztönözzék, hiszen nagyon sok egyedülálló vagy egygyermekes családnak is jogos igénye a fenntartható és igényes lakhatás megteremtése” – fogalmazott Borka Árpád.

forrás: index.hu

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a megállapodás központi elemeként az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont fejlesztését emelte ki, amely fontos szerepet játszhat a korszerűtlen családi házak, különösen a kockaházak energiahatékony felújításában. A Szentendrén megvalósuló létesítmény lehetőséget biztosít ezen házak modellezésére és bemutatására, az innovatív vállalkozások és az otthonuk felújítására készülő családok számára egyaránt.

Az augusztus 8-án aláírt háromoldalú együttműködési megállapodás magában foglalja közös szakmai rendezvények, képzések és egyéb, széleskörű tájékoztatást célzó események szervezését, valamint közös részvételt kutatás-fejlesztési, innovációs és demonstrációs pályázatokon.

A VELUX Magyarország Kft. célja, hogy a Szlovákiában sikeresen megvalósított „Renovactive” program jó gyakorlatait és piaci megoldásait Magyarországon is alkalmazza. A program a családi házak, különösen a kockaházak energiafogyasztásának csökkentésére összpontosít.

forrás: portfolio 08-08

Hétfőtől, július 1-jétől nyújtható be kölcsönkérelem az Otthonfelújítási programra az MFB Pont Plusz lakossági hálózat bankfiókjaiban – hívta fel a figyelmet a minisztérium. A program keretében a kormány kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítését A pályázat fő eredményfeltétele, hogy a 30 százalékos primer energiamegtakarítást mindenképp szükséges elérni – emelték ki.

Az Otthonfelújítási programban támogatott beruházásokhoz használható kulcstermékeket az ÉMI Nkft. környezeti minősítése során minél jobb értéket elérő építőanyagok alkotják. Az adatbázisban megtalálhatók azon hőszigetelők, nyílászárók, illetve hő- és melegvíztermelő berendezések, amelyek a vonatkozó európai uniós jogszabályok szerinti megfelelőségi nyilatkozattal rendelkeznek.

Az NGM fontosnak tartja, hogy csak az ezen a listán szereplő termékek közül választhatnak az igénylők, amennyiben részt kívánnak venni a programban. Így biztosított, hogy a felújítások során olyan építési termékek és berendezések kerüljenek beépítésre, amelyek a családokat hosszú távon és biztonságosan szolgálják, valamint hozzájárulnak az épületek energiahatékony üzemeltetéséhez, a fenntarthatósági célok eléréséhez is.

Az NGM arra is felhívja a figyelmet, hogy a program társadalmi egyeztetése során bekerült a támogatható tevékenységek közé a hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése, valamint a műanyag mellett a fa szerkezetű nyílászárók beszerelése, és a kőzetgyapot hőszigetelés is a támogatott építési anyagok közé került.

A felhasználható kulcstermékek listája önkéntes gyártói adatszolgáltatáson és nyilvánosan közzétett adatokon alapul, így folyamatosan bővül. (FATÁJ megjegyzés: a programban támogatott, fából készült nyílászárók még nem jelennek meg ezen a listán. Ablak gyártók a FATUDAKOZÓban / ajtó gyártók a FATUDAKOZÓban / tetősík-ablak gyártók a FATUDAKOZÓban.)

Az európai uniós forrásból biztosított, 108 milliárd forintos keretösszegből a becslések szerint mintegy 20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések, amelyek jelentősen csökkentik a támogatott családok energiafelhasználását. A végső kedvezményezettek így még nagyobb mértékben részesülhetnek a rezsicsökkentés előnyeiből, és az alacsonyabb energiafelhasználás erősíti az ellátás biztonságát, mérsékli az energiaszektor környezetterhelését, valamint hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez is.

Az NGM kitért arra is, hogy az otthonfelújítási program továbbá közel 130 milliárd forintnyi megrendelésállományt generálhat az építőiparban és építőanyag kereskedelemben, ezzel hozzájárul a gazdasági növekedés újraindításához is.

A kulcstermékek listája az ofp.emi.hu weboldalon elérhető. A programról további információk a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. honlapján találhatók.

A magyar építőanyag-gyártók felkészültek a hétfőn induló otthonfelújítási programra, a támogatott építőanyagok hazai forrásból elérhetők, és a megnövekedett kereslet miatt sem kell az árak emelkedésére számítani – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – Hazai Építőanyag-gyártó Tagozat (HÉT) az MTI-nek küldött közleményében.

Hozzátették, hogy a program első ütemében a korszerűsítéshez elérhető 108 milliárd forintos keretösszeg gyorsan kimerülhet, ezért a gyártók a program következő lépéseinek mielőbbi kialakítását is szorgalmazzák.

Megismételték, az új otthonfelújítási program első lépcsőjében 20-30 ezer épület korszerűsítése biztosított a keretösszegből. Azonban a hazai építőanyag-gyártás egészséges működéséhez és a hazai épületállomány megújulásához évente mintegy 200 000 épület felújítása szükséges. Úgy számolnak, hogy a teljes magyar lakóépület-állomány energetikai korszerűsítése évente mintegy 2 milliárd köbméter gáz felhasználását válthatja ki.

forrás: MTI 07-01 / MTI 06-27

A 12/2024. (IV. 8.) NGM rendelet értelmében az ÉMI Nonprofit Kft. 2024. április 30-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásával folytatja az építéságazatot támogató tevékenységét. A Társaság számára nem idegen a tárcával való közös munka, hiszen a korábbiakban is számos területen működtek együtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ÉMI ügyvezetői feladataival Mayer Andrást bízta meg, aki a tárca másik háttérintézményét, a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézetet is vezeti. Az új cégvezető kiemelte, célja, hogy tovább vigye az ÉMI-t a fejlődés útján és az itt felhalmozódott tudást, tapasztalatot továbbra is az ágazat, ezáltal a köz javára tudja kamatoztatni.

A korábbi vezérigazgató, Buday-Malik Adrienn, aki 2022. júliusától töltötte be a tisztséget az ÉMI-nél, kiemelten kezelte az ágazat szereplőivel való partnerséget. Mayer András hangsúlyozta, az iparág fejlődését szolgáló együttműködést, a közös gondolkodást ugyancsak nagyon fontosnak tartja, ezért az ÉMI továbbra is partnerséget kínál az ágazat szereplőinek.

Az új tulajdonos a jövőben is számít az ÉMI 60 éves tapasztalatára, a Társaságnál felhalmozott mérnöki tudásra és szakértelemre az iparág fejlődése és az épített környezet minőségének erősítése érdekében.

forrás: ÉMI NP Kft.

A minisztérium támogatásával megvalósuló közösségi kampány célja, hogy megerősítse a környezettudatos attitűdöt a lakosság, a fogyasztók körében, hangsúlyozza az illegális hulladék-elhelyezés megelőzésének és megszüntetésének fontosságát és népszerűsítse az önkéntességet.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottaknak megfelelően olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hulladékképződés csökkentéséhez, az illegális hulladéklerakás megelőzéséhez és a hulladékból érték teremtéséhez. A Tisztítsuk meg az országot! projekt keretében eddig több százezer tonna jogellenesen elhagyott hulladékot számoltak fel főként közterületeken, az erdőkben, a folyók, valamint vasúti és közúti létesítmények mellett. Az illegális szemétlerakatok helyszínének beazonosítását a Hulladékradar applikáció is segíti, melyet már több mint 27 ezer felhasználó töltött le.

Koncz Zsófia közleményében kitért arra is, hogy az idei TeSzedd! a Föld napján, április 22-én kezdődik és – a Fenntarthatósági Témahét rendezvénysorozattal párhuzamosan – április 28-ig tart. Önkéntesként, illetve koordinátorként lehet részt venni rajta. Az akcióban gyűjthető bármi, ami kézzel, kesztyűben biztonságosan szedhető, így legfőképpen a háztartási jellegű hulladékok, aminek elszállításáról a minisztérium és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. gondoskodik.

Amennyiben az akció helyszínén nem gyűjthető hulladék található (például építési-bontási törmelék, gyógyszerek, elektromos és elektronikai berendezés, gumiabroncs, bútorok, zöldhulladék), arról az illetékes önkormányzatot szükséges értesíteni, illetve a Hulladékradar applikáción keresztül is bejelenthető.

Az államtitkár felidézte, Magyarországon 2011 óta rendezik meg a TeSzedd!-et, amely az ország legnagyobb önkéntes mozgalma. Az eseményen évről évre egyre többen vesznek részt, tavaly országszerte 900 ponton 850 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az oktatási intézmények diákjai és pedagógusai, munkahelyi és helyi közösségek, valamint baráti társaságok tagjai. „Célunk, hogy idén ezt túlszárnyaljuk” – tette hozzá Koncz Zsófia.

A környezetért tenni akaró önkéntesek jövő héten kedden 18.00 óráig a szelektalok.hu oldalon regisztrálhatnak a programra – olvasható az EM közleményében.

forrás: Energiaügyi Minisztérium, MTI

Raisz Anikó a sajtótájékoztatón elmondta, idén április 22. és 28. között rendezik meg a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akciót, amely az ország legnagyobb és legjelentősebb hulladékszedési programja.

Az országos kampánnyal a kormány célja a környezettudatos attitűd kialakítása a lakosság körében, az illegális hulladéklerakás megelőzése és megszüntetése, valamint az önkéntesség erősítése – emelte ki az államtitkár.

Raisz Anikó jelezte, hogy a kormány a klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazottaknak megfelelően olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hulladékképződés csökkentéséhez, az illegális hulladéklerakás megelőzéséhez, és a hulladékból érték teremtéséhez, elősegítve a körforgásos gazdaság kialakítását.

A gazdasági és környezeti szempontokon keresztül és ezeken túl e program a társadalmi felelősségvállalás és összefogás programja is – emelte ki.

Beszámolt arról, hogy a tavalyi akcióban mintegy kilencszáz ponton összesen 850 tonna szemetet szedtek össze az oktatási intézmények diákjai és tanáraik, munkahelyi közösségek, baráti társaságok. Az idén a tavalyi mennyiség túlszárnyalása a cél.

Raisz Anikó elmondta: az idei, 11. akció a Föld napján, április 22-én kezdődik és a fenntarthatósági témahét végéig tart.

Regisztrálni hétfőtől április 11-én 18 óráig lehet e-mail címmel vagy Facebook-profillal a szelektalok.hu oldalon.

Az államtitkár kitért arra, hogy kizárólag olyan hulladék gyűjthető, amely kézzel, biztonságosan szedhető, a többi hulladék bejelenthető a Hulladékradar applikációban. A bezsákolt hulladékok elszállításáról, a gyűjtéshez szükséges eszközökről az EM támogatásával az ÉMI Nonprofit Kft. gondoskodik.

forrás: MTI

Az akvizícióval az ÉMI versenyképessége újabb szintet lép, hiszen szélesebb körű mérnöki szolgáltatást tud nyújtani az építéságazat szereplőinek. A felvásárlás érdemi előrelépést jelent a tudástranszfer, az innovatív és fenntartható építési megoldások elterjesztésében is, amelyek az ÉMI kiemelt feladatait képzik, továbbá hozzájárul a tulajdonos által kitűzött elvárások teljesítéséhez is.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója kifejtette: „Az akvizícióval a mérnökszakmai erőforrás- és tudásbázisunk erősödik, amit a köz javára tudunk hasznosítani, az építéságazat kihívásai kezelésében. Ez minden tevékenységünk mozgatórugója.”

Molnár Miklós Konrád, a TERC Kft. alapítója szerint a cég három évtized alatt az építőipar szellemi centrumává fejlődött: „Rengeteg munkát és energiát tettünk abba, hogy sikeresek legyünk és elősegítsük a magyar építőipar eredményesebb, hatékonyabb működését.  Célunk, hogy a felhalmozott tudás közvagyonná váljon és az építőipar minden szereplőjének javát szolgálja.”

Koji László az ÉVOSZ elnöke és az ÉMI felügyelő bizottságának tagja szerint: „Jól építkezni csak partnerségben lehet, a jövő a piac és az állam partnerségéről szól. Ebbe illeszkedik a felvásárlás is, amelyet a szakmai szervezetek üdvözölnek, hiszen fontos, hogy a legnagyobb megrendelő és a piac ugyanazokkal az információkkal, adatokkal dolgozzon.”

forrás: ÉMI Nonprofit Kft.

A hazánkban elsőként létrejövő látogatóközpont helyszíne az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. egyedi környezetben fekvő Szentendrei Tudományos és Technológiai Ipari Parkja. Az ÉMI Nemzeti Mintaházpark egyik kiemelt célja a fenntartható jövő támogatása mellett, hogy független közvetítőként működjön a szereplők között a minél hatékonyabb felújítások, építkezések megvalósítása érdekében.

A nagyszabású létesítmény alapjait az ÉMI által 2019-ben sikerrel megrendezett és kiemelt érdeklődésre számot adó Solar Decathlon Europe 2019 (SDE19) nemzetközi innovációs házépítő verseny és kiállítás adja. Az SDE19 keretében felépült mintaházakra a lakossági érdeklődők mellett a szakma, a média, illetve meghatározó állami szereplők is kiemelt figyelmet fordítottak. Az egyetemisták által épített prototípusházak többsége a Mintaházpark részévé válik. Ezt kiegészítve hazai piacon elérhető mintaházakkal egy olyan komplex tájékoztatást nyújtó látogatóközpontot valósítunk meg, amely egyedülálló információs bázisként működhet az építéságazatban.

A PROJEKT CÉLJAI, FUNKCIÓJA:

• Komplex és független építőipari tájékoztató központ a lakosság és a szakma számára egyaránt – „finanszírozhatóságtól a megvalósításig” szemlélet
• Családi házak építése, felújítása – a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékony felhasználásának támogatása
• Mintaházak – A hazai piacon elérhető innovatív rendszerek, megoldások, technológiák, mintaházak bemutatása
• Információs és kiállítócsarnok – folyamatosan változó, tematikus tájékoztatás,
• termékek bemutatása, rendezvények megtartása

A nemzetközi jó példák figyelembevételével megtervezett Mintaházparkban a minőség és az innováció iránti elkötelezettségünk révén főként olyan építési megoldásokat, építőanyagokat és információt szeretnénk közvetíteni, melyek a fenntartható épített környezetet támogatják. Úgy véljük, ez a specifikus tartalom is hozzájárul a Mintaházparkunk egyediségéhez, aminek köszönhetően még nagyobb figyelem övezi majd, annál is inkább, mivel a környezettudatosság, fenntarthatóság az építés terén is egyre nagyobb teret nyer.

Komplex infrastrukturális fejlesztéseket, és a kiállítási csarnok felépítését követően a Mintaházpark nyitását 2022 első negyedévére tervezzük, majd a 2022. és 2023. közötti időszakban mintaházak felépítésére adunk lehetőséget.

Legyen részese Ön is egy innovatív és egyedülálló építőipari kezdeményezésnek, ismerje meg az együttműködési lehetőségeket. Leendő partnereinknek alap szolgáltatásként biztosítjuk többet között a Mintaházpark területének karbantartását, gondozását, az üzemeltetéshez elengedhetetlen kommunikációs, PR és rendezvényszervezési tevékenységet, de sok más hasznos szolgáltatással is hozzájárulunk a látogatóközpont népszerűsítéséhez és sikeres megvalósításához. A mintaházak építésére alkalmas terület bérlésére egyéni vagy konzorciumi formában adunk lehetőséget.

Együttműködő partnereink egy Magyarországon egyedülálló, hazai és nemzetközi jó gyakorlatokon alapuló, jól ismert helyszínnel rendelkező építőipari tájékoztató központban mutathatják be termékeiket, szolgáltatásaikat. Kínálatukat kézzel foghatóan, akár beépítve prezentálhatják lakossági és szakmai érdeklődők számára egész évben. Minderre az életnagyságú mintaházakon kívül egy kiállító és információs csarnokban lesz lehetőségük, amely a kiállítói standokon túl építéságazati rendezvényeknek, konferenciáknak, képzéseknek is helyet ad majd.

Hisszük, hogy az ÉMI Nemzeti Mintaházpark pozitív hatással lesz a hazai építéságazatra, innovációs képességének fejlődésére és az épített környezetünk minőségére!

Várjuk az együttműködő partnerek jelentkezését a mintahazpark@emi.hu email címen.

(x) ÉMI NP Kft.

Korábbi FATÁJ cikk a témában: Új szakaszba lépett a Mintaházpark 2020-09-01

Az ágazat gördülékeny előrehaladása érdekében a kormány átfogó intézkedési tervének részeként egy regisztrációs felület került kialakításra – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Ezen a felületen az építési alapanyag és termék hiányával küzdő vállalkozások jelezni tudják, hogy mely termékek beszerzése hátráltatja folyamatban lévő beruházásaikat.

Az ágazat hatékonyságának növelése és a hiánytermékek nemzetközi beszerzésének segítése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ÉMI bevonásával regisztrációs felületet nyit azon építésügyi szereplők számára, akiknek nagy mennyiségű építőanyag beszerzése okán támogatásra van szükségük.

Az építőipari alapanyag és építési termék átmeneti hiányának enyhítését támogató intézkedés hozzájárul a helyettesítő termékek felkutatásához és beszerzéséhez, megoldást kínálva ezáltal az építőanyag-hiány okozta nehézségekre és a beruházások határidőre történő befejezésére.

A regisztrációs felület az alábbi oldalon érhető el: epito.emi.hu

Építőipari alapanyag és építési termék átmeneti hiányának felszámolása

Tisztelt Partnereink!

Az utóbbi hónapokban egyes építési alapanyagokból és termékekből hiány mutatkozik az építőipari fellendülés, illetve a nemzetközi szállítási láncok tökéletlen működése miatt. A hiány gátolja a megkezdett építkezések határidőre történő befejezését, illetve a hazai  kivitelezési kapacitások optimális kihasználását, további áremelkedést és körbetartozást generál.

A Kormány segítséget kíván nyújtani a hiánytermékek nemzetközi beszerzésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezúton regisztrációs felületet nyit azon építőipari szereplők (kereskedők, forgalmazók, kivitelezők) számára, melyek nagyobb mennyiségű építőanyag, építési termék beszerzése során szorulnak támogatásra kritikus építési termékek esetén 2021 második félévében.

A felületen megadott igények felmérése alapján tervezhetők meg a további lépések, így a regisztráció kiemelt fontosságú.

forrás: ÉMI NP Kft.

A Magyar Közlöny idei 133. számában (2021. július 14.) jelent meg:
„a Kormány 1459/2021. (VII. 14.) Korm. határozata az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól

1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva 2021. július 15. napjától Gyutai Csabát az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.
   
2. A kormánybiztos
   a) felel a Kormány gazdaság újraindítása keretében meghozott építésgazdasági intézkedések koordinációjáért, ezen belül
   aa) az építőanyagok kivitelével kapcsolatos bejelentés eljárásrendjének kialakításáért, valamint az állam elővásárlási jogának és vételi jogának gyakorlásához szükséges intézkedések végrehajtásáért,
   ab) az építőanyagok fuvarozásával kapcsolatos bejelentésre vonatkozó intézkedés megvalósításáért,
   ac) a kiegészítő bányajáradékkal kapcsolatos szabályozás alkalmazásának nyomon követéséért,
   ad) a kitermelési kapacitással kapcsolatos szabályozás alkalmazásának nyomon követéséért,
   ae) az építőanyagok helyettesíthetőségével kapcsolatos kormányzati célok megvalósításáért;
   
   b) értékeli a gazdaság újraindítása keretében meghozott építésgazdasági intézkedések eredményességét, és szükség esetén javaslatot tesz a Kormány számára további intézkedések érdekében.
   
3. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében felügyeli az építésgazdaság hatékonyságjavítását, teljesítménynövelését és az épített környezet fenntartható fejlesztését célzó középtávú stratégiáról és intézkedési tervről szóló 1337/2021. (VI. 1.) Korm. határozat szerinti beruházások költségkövetési rendszerének létrehozását.
   
4. A kormánybiztos a 2. és 3. pontban meghatározott feladatait az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal együttműködve látja el.
   
5. A kormánybiztos feladatköre ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.
   
6. A kormánybiztos tevékenységét az innovációért és technológiáért felelős miniszter irányítja.
   
7. A kormánybiztos tevékenységét az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezetében működő titkárság segíti.
   
8. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
   
   Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

forrás: Magyar Közlöny