Nadia Calviño, az Európai Beruházási Bank (EBB) csoportjának elnöke 3 milliárd eurós finanszírozási csomagot jelentett be a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat számára Európa-szerte, valamint lépéseket tett a mezőgazdasági biztosítások megerősítésére. Az EBB-csoport hiteleit más részt vevő pénzügyi intézmények is kiegészítik, ami közel 8,4 milliárd EUR összegű hosszú távú beruházást szabadít fel a biogazdasági ágazat számára.

A támogatás az EBB által támogatott legnagyobb finanszírozási kezdeményezés az európai mezőgazdaság számára, és a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok felé irányul. A következő három évre oszlik el, az első hiteleket 2025 első felében írják alá. A hitelek egy részét a fiatal vagy új mezőgazdasági termelők számára különítik el, mivel ők általában nehezebben jutnak hagyományos banki finanszírozáshoz. A támogatás a női mezőgazdasági termelőket is megcélozza, hogy leküzdjék a nemek közötti egyensúlyhiányt a mezőgazdaságban, valamint a zöld beruházásokat, hogy segítsék a mezőgazdasági termelőket a zöld átállás sikerében, támogatva az Európai Unió fenntarthatósági céljait.

Christophe Hansen mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztos így nyilatkozott: „Üdvözlöm az EBB határozott elkötelezettségét az uniós mezőgazdasági termelői közösség, különösen a fiatal mezőgazdasági termelők és a női mezőgazdasági termelők iránt. Létfontosságú az ágazat finanszírozási hiányának áthidalása, és az EBB csoport támogatásával biztosítjuk a mezőgazdaság számára a gyarapodáshoz és növekedéshez szükséges eszközöket. Szorosan együtt fogunk működni az EBB-vel annak biztosítása érdekében, hogy ezt a finanszírozási lehetőséget a helyszínen kihasználják és eredményeket érjenek el. Együtt biztosítjuk az ágazat fenntartható jövőjét.”

„A mezőgazdaság az európai élet élénk része, és gazdaságunk produktív része. Az EBB-csoport ma bejelentett finanszírozása hozzá fog járulni a mezőgazdasági termelők új generációjának támogatásához, beleértve az ágazatban dolgozó nők számának növelését is” – jelentette ki Nadia Calviño, az EBB-csoport elnöke a mai napon az uniós agrár-élelmiszeripari napok brüsszeli konferenciáján. „Beruházásaink egy holisztikus megközelítés részét képezik, amely az Európai Bizottsággal együttműködve támogatja az innovációt, és segíti a tágabb értelemben vett biogazdasági és mezőgazdasági ágazat minden részében részt vevő kisvállalkozások fenntarthatóságának és rezilienciájának kiépítését.”

Az új finanszírozás célja, hogy számos tevékenységre – többek között a talajegészségre, a digitális eszközökre, a vízgazdálkodásra és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára – ösztönözze a beruházásokat. Célja továbbá, hogy támogassa a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos képzést, valamint a fiatal vagy új mezőgazdasági termelők földvásárlását, elősegítve a 40 év alatti európai mezőgazdasági termelők 12%-os, illetve a nők 31,6%-os arányának növelését.

„Innovatív eszközök széles körének felhasználásával fokozzuk a mezőgazdaságnak és a biogazdaságnak nyújtott támogatásunkat” – nyilatkozta Gelsomina Vigliotti, az EBB alelnöke. „A teljes értéklánc mentén működő partnerekkel együttműködve arra törekszünk, hogy segítsünk megfelelni a mezőgazdaság hármas kihívásának: megfizethető élelmiszerek előállítása, a mezőgazdasági termelés és a megélhetés védelme az éghajlatváltozással szemben, valamint a környezet és a természeti erőforrások megőrzése.”

A kedvező hitelfeltételek biztosítása érdekében a csomag lehetővé teszi, hogy a finanszírozást kamattámogatások vagy tőketámogatások egészítsék ki az uniós és a nemzeti költségvetések keretében. A részt vevő pénzügyi intézmények emellett további tanácsadási támogatást kapnak a Green Gateway programból és egy továbbfejlesztett zöld támogathatósági ellenőrző eszközből, amely a zöld beruházási projektek támogathatóságának és éghajlatra gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló online módszer.

A biogazdaságnak nyújtott fokozott támogatás részeként az EBB csoport azt vizsgálja, hogy miként lehetne javítani a mezőgazdasági biztosítást a szélsőséges időjárási események – többek között az árvizek és az aszályok – gyakoribb előfordulásával szemben. Együtt fog működni az Európai Bizottsággal, a biztosítási ágazattal és más érdekelt felekkel annak megvizsgálása érdekében, hogy miként lehetne fokozni a jelenlegi biztosítási rendszerek uniós szintű támogatását olyan páneurópai intézkedésekkel együtt, amelyek felgyorsítják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba történő beruházásokat, vagy nagyobb likviditást és hitelkockázati fedezetet biztosítanak az éghajlati katasztrófák által érintett vállalatok számára.

Az új kezdeményezések az EBB csoport által az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által 2024 januárjában indított, az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd keretében kidolgozott cselekvési terv részét képezik. A párbeszéd egy új fórum, amelynek célja, hogy közös értelmezést alakítson ki és közös jövőképet alakítson ki a jövőbeli uniós mezőgazdasági és élelmiszerrendszerről.

Az EBB csoport szorosan együtt fog működni az Európai Bizottsággal a terv végrehajtása érdekében, hogy maximalizálja az állami beruházási forrásokat, miközben mozgósítja és kockázatmentesíti a magántőkét a mezőgazdasági ágazatban.

Az EBB-csoport cselekvési terve a következőket is tartalmazza:
Kockázati hitelprogram, amely hitelt nyújt a mezőgazdasági értéklánc mentén működő innovatív vállalatoknak, amelyek például új technológiákon, az ökoszisztéma-szolgáltatások kifizetésének fejlesztésén vagy fenntartható bioüzemanyag- és bioanyag-technológiákon dolgoznak.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) és/vagy a közös agrárpolitikai stratégiai tervek szerinti nemzeti forrásokat esetlegesen mozgósító garanciarendszerek Magántőke-program olyan európai alapkezelők támogatására, amelyek az élelmiszerek jövőjét szolgáló innovatív európai technológiákra és megoldásokra (agrártechnológia, élelmiszertechnológia) irányulnak, és magánbefektetőket vonzanak az ágazatba.

A közepes és nagy méretű partnereknek nyújtott közvetlen hitelek körének kiterjesztése nemcsak a szövetkezetekre, hanem más mezőgazdasági termelői szervezetekre vagy jogalanyokra is, például öntözőközösségekre, gát- és gátkarbantartó egyesületekre vagy erdőgazdálkodási szervezetekre.

A vidéki területek infrastruktúrájának, például az úthálózatoknak, az oktatásnak és a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak nyújtott támogatás növelése.

Háttér-információk

Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hiteleket nyújtó intézménye, amely a tagállamok tulajdonában van. Olyan beruházásokat finanszíroz, amelyek hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez. Az EBB projektjei erősítik a versenyképességet, ösztönzik az innovációt, előmozdítják a fenntartható fejlődést, fokozzák a társadalmi és területi kohéziót, valamint támogatják a klímasemlegességre való igazságos és gyors átállást.

Az EBB csoport, amely magában foglalja az Európai Beruházási Alapot (EBA) is, 2023-ban összesen 88 milliárd EUR összegű új finanszírozást írt alá több mint 900 projekthez. Ezek a kötelezettségvállalások várhatóan mintegy 320 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítanak, 400 000 vállalkozást és 5,4 millió munkahelyet támogatva.

Az EBB csoport által finanszírozott valamennyi projekt összhangban van a párizsi éghajlat-változási megállapodással. Az EBB csoport nem finanszíroz fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházásokat. Jó úton haladunk azon kötelezettségvállalásunk teljesítése felé, hogy a 2030-ig tartó évtizedben 1 billió EUR összegű éghajlat-politikai és környezeti fenntarthatósági beruházást támogassunk, a klímabank-
ütemtervben tett ígéretünknek megfelelően. Az EBB csoport éves finanszírozásának több mint fele olyan projekteket támogat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az ahhoz való alkalmazkodáshoz és az egészségesebb környezethez.

Az EBB Európai Unión belüli finanszírozásának mintegy fele a kohéziós régiókat célozza, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb. Ez alátámasztja a Bank elkötelezettségét az inkluzív növekedés és az életszínvonal konvergenciájának előmozdítása mellett.

A Green Gateway tanácsadó program: Az InvestEU tanácsadó központ által finanszírozott és az EBB tanácsadói által kezelt Green Gateway program tanácsadási szolgáltatásokat nyújt, amelyek célja az EBB csoport pénzügyi közvetítői készségeinek, eljárásainak és operatív eszközeinek megerősítése a pozitív környezeti hatással járó projektek és vállalkozások tervezésének, kiválasztásának és finanszírozásának előmozdítása érdekében. Egy online portált is kínál, amely iránymutatásokat, esettanulmányokat és egyéb hasznos információkat tartalmaz a zöld beruházásokról. A portál hozzáférést biztosít a zöld jogosultsági ellenőrzőhöz, amely egy olyan online eszköz, amely lehetővé teszi az EBB-finanszírozás felhasználásával megvalósuló zöld beruházási projektek támogathatóságának és éghajlatra gyakorolt hatásának értékelését.

Az 1962-ben elindított közös agrárpolitika (KAP) a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és mezőgazdasági termelői közötti partnerség. Célja a mezőgazdasági termelők támogatása és a mezőgazdasági termelékenység növelése a megfizethető élelmiszerekkel való stabil ellátás biztosítása érdekében, megélhetésük megőrzése mellett. A KAP az éghajlatváltozás kezelésére, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás előmozdítására, valamint a vidéki területek és tájak megőrzésére is összpontosít EU-szerte. Célja továbbá a vidéki gazdaság fenntartása azáltal, hogy munkahelyeket teremt a mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban.

A KAP-alapok révén az Európai Bizottság biztosítja, hogy a közös agrárpolitika finanszírozása méltányos, bőséges és átlátható legyen.

forrás: EuropaEU

Az egész agrárium számára az összesen 14,7 milliárd euró, azaz mintegy 5300 milliárd forint költségvetésű Közös Agrárpolitika biztos alapot jelent a következő időszakra. Ezen az összegen belül kiemelkedő a magyar költségvetési forrás mértéke, amely mintegy 6,3 milliárd euró.

Az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint öt év alatt közel háromszorosa az előző hét éves KAP ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek.
Nagyon nagy előrelépés ez a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás történetében! Az ágazat szereplőinek közös célja, hogy ezt a lehetőséget jól használjuk fel: a ciklus végén az országnak több és jobb minőségű, a klímaváltozás kihívásainak és a növekvő környezeti elvárásoknak megfelelőbb erdeje legyen, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek.

Az erdőgazdálkodás gondolatkörét kibővítve mindinkább erdő alapú gazdaságról kell beszélni, amely magában foglalja a teljes termékláncot: a szaporítóanyag termeléstől az elsődleges faiparig. Az erdő alapú gazdaság több szempontból is egyre fontosabb szerepet játszik a jövő földhasználatában, a klíma-alkalmazkodásban és a vidékfejlesztésben egyaránt. Ezt a folyamatot erősíti, hogy az új kormányzati struktúrában az Agrárminisztérium, és azon belül az Erdőkért Felelős Államtitkárság kapta meg az elsődleges faipar fejlesztésének feladatát.

A kormány célkitűzésének megfelelően, a Vidékfejlesztési Program támogatásával már jelentősen nő az új erdők aránya. A tervezett 25 ezer hektárral szemben több mint 40 ezer hektár erdőtelepítés van folyamatban. Erre az eredményességre épül az előttünk lévő időszak tervezése is. A 2023-tól kezdődő rövid, 5 éves ciklusban további 20 ezer hektár új erdő a vállalt célérték.

A mennyiségi jellemzők mellett azonban előtérbe kerültek a minőségi feltételek is. A klímaváltozás kihívásaira válaszul aktívan segíteni kell a hazai erdőket az alkalmazkodásban. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb erdőgazdálkodó tudjon az erdők minőségét fejlesztő tevékenységeket vállalni, a KAP Stratégiában továbbra is megtalálható minden olyan korábbi elem, amelyet a gazdálkodók valóban kihasználtak. Így továbbra is lehet majd pályázni például az erőpotenciált veszélyeztető károsodások
megelőzési módjai és a károsodott erdőpotenciál helyreállítása, vagy éppen a szerkezet-átalakításra. Ezen túlmenően új elemekkel is jelentősen bővülnek az erdők egészségi állapotának, klíma-alkalmazkodási és környezeti minőségének javítását célzó támogatási lehetőségek.

Bővül a kompenzációs kifizetésre jogosult erdőrészeltek köre: a NATURA 2000 kijelöléssel nem rendelkező, de hazai jogforrás alapján védett állományokban alkalmazott korlátozásokra tekintettel is teljesíthető kompenzációs kifizetés. Ez első sorban a magán erdőgazdálkodókat érinti, ők mint 8 000 hektár további magánerdő-területtel igényelhetnek kompenzációt.

Fontos újdonság az EU jogalkotásában, hogy jogosultság tekintetében már nem tesz különbséget magán és állami tulajdon, illetve erdőgazdálkodók között. Ez egy alapvető szemléletváltást tükröz, amely szerint az erdőgazdálkodás mindenképpen a zöld gazdaság része, legfontosabb célja pedig az uniós szintű zöld célokhoz való hozzájárulás. Ezzel együtt állami területeken erdősítést továbbra sem a KAP Stratégia keretéből tervezzük finanszírozni, míg a kompenzációs kifizetések esetében maximáljuk az egy kedvezményezett részére kompenzációként évente kifizethető összeget. A magánerdő-gazdálkodók továbbra is 100%-ban, míg az állami erdőket kezelők a jogosultságuk 2-50%-áig juthatnak hozzá a
kompenzációs kifizetéshez.

Jelentősen kibővítésre kerülnek az erdők klíma-alkalmazkodását és környezeti állapotának javítását célzó beavatkozások. Az egyik legfontosabb választható újdonság a szerkezet-átalakítás mértékét el nem érő, de meghatározott módon „javított felújítás” vállalásának támogathatósága. Továbbá kifejezetten a magánerdő-gazdálkodók kérésére és részére került kidolgozásra a „kis léptékű ökoszisztéma szolgáltatások” elnevezésű, új erdő-környezetvédelmi célprogram. Ez moduláris elemekből áll, így szinte bármely erdőállományhoz kidolgozható lesz a megfelelő vállalási és támogatási csomag. Cél, hogy a
következő öt évben legalább 120 ezer hektárnyi erdőterületen valósuljanak meg a klímaalkalmazkodást és a környezeti értéket növelő tevékenységek.

A fenntartható erdő alapú gazdaság nélkülözhetetlen eleme a vállalkozások versenyképességének javítása is. Ennek egyik eszköze a technikai-technológiai fejlesztések ösztönzése. A KAP Stratégiában első ízben került azonos körbe a teljes ágazati termékpálya minden szereplője: a csemetekertektől az elsődleges fafeldolgozásig. Komplex telephelyi vagy üzemi fejlesztések, továbbá precíziós műszer-beszerzések is lehetővé válnak, amely történelmi lehetőség a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott, versenyképes termék-előállítás irányába történő elmozdulásra.

A hazai és európai mezőgazdákhoz hasonlóan a hazai erdőgazdálkodó utánpótlást és szakmai megújulási képességet is komolyan veszélyezteti a fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók alacsony aránya. Ezért a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozás-indításának ösztönzése is támogatható lesz.

Végül, távolról sem utolsó sorban az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számra a legjelentősebb, eddig alulhasznosított lehetőség a tudásbővítés, tudásátadás és tájékoztatás, illetve az innovációs együttműködések terén kínálkozik. Az új ciklusban a teljes agrár-gazdálkodói kör számára megújul, megerősödik, szervezetté és minőségivé válik a KAP-támogatásra jogosult tudásbővítési és tudásmegosztási szolgáltatások rendszere. A különböző kötelező és választható képzések mellett erősítésre szorul a bárki számára elérhető személyes és ingyenes tájékoztatási szolgáltatás is. A NAK szervezetében működő falugazdász-hálózat részére szükséges a KAP erdőgazdálkodási általános ismeretek átadása.

Nagyon fontos továbbá a mezőgazdasági termelőknek szóló, de az erdészek szívének is kedves agrár-erdészeti támogatások megújulása. A legfontosabb előrelépés, hogy az agrárerdészetbe bevont parcella-részek is támogatható mezőgazdasági területek maradnak.
További újdonság, hogy a mezővédő célú agrár-erdészeti rendszereknek nemcsak a telepítése, hanem ápolása, sőt az elfoglalt területen kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása is további hét évig támogatható. Jó volna, ha a mezőgazdasági területetekkel is gazdálkodó erdőgazdálkodók jó példával járnának elől a mezővédő fasorok és erdősávok (vissza)telepítésében, legelő és kaszáló gyepek fákkal változatosabbá tételében.

A tájékoztató nap során vetített előadások anyaga itt egyben áttekinthető.

forrás: Agrárminisztérium, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály

kapcsolódó:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE (2021. december 2.)
a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről