A 603 háztartás bevonásával készült felmérés fontosabb eredményei:

Magyarországon a háztartások 31%-a fűt fával.

A tűzifát használók 71%-a alternatív fűtési lehetőséggel is rendelkezik, leggyakrabban földgázzal.

A háztartások 27%-ában a tűzifa továbbra is az elsődleges fűtési energiaforrás, még akkor is, ha más lehetőség is rendelkezésre áll, míg további 27% csak kiegészítő fűtésként használja.

Akik kizárólag fával fűtenek és nincs alternatívájuk, azok 95%-a nem tervezi más rendszer bevezetését, elsősorban a magas beruházási költségek miatt.

A kutatás rávilágít arra, hogy a tűzifa továbbra is fontos szerepet tölt be a vidéki energiaellátásban, és várhatóan a jövőben is stabil eleme marad az energiamixnek. Ugyanakkor a háztartási hulladék eltüzelése továbbra is jelen lévő gyakorlat, ami jelentős környezeti problémát jelent, és energiapolitikai kérdéseket is felvet. Az eredmények azt is mutatják, hogy az iskolai végzettség összefügg a fűtési döntésekkel: alacsonyabb végzettség esetén nagyobb a tűzifa használatának valószínűsége.

Szerzők: Hillebrand Rudolf, Kovács Zoltán, Raszipovits-Esztó Kinga, Schiberna Endre

Támogatás: A kutatás a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg.

A teljes tanulmány elérhető itt: Firewood Heating in Rural Hungary: Survey Evidence on the Challenges and Controversies of Household Energy Transition – https://doi.org/10.3390/f17030331

forrás: SOE ERTI

A faanyag energetikai hasznosítása a biológiai szénkörforgás része: a fa növekedése során megköti azt a szén-dioxidot, amely az elégetéskor felszabadul. Fenntartható erdőgazdálkodás mellett ez azt jelenti, hogy a tűzifa felhasználása nem növeli a légkör szén-dioxid-készletét, szemben a fosszilis energiahordozókkal, amelyek új, geológiai eredetű szenet juttatnak a légkörbe. S bár léteznek a faalapú energiatermelésnél alacsonyabb kibocsátású energiaforrások is, ezek széles körű elterjedéséig a faanyag továbbra is meghatározó szerepet tölt be a hazai energiamixben.

Magyarország erdőterülete az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, a hazai erdők élőfakészlete és megújuló képessége stabil alapot ad a faanyag hosszú távú, fenntartható hasznosításához. Ennek köszönhetően a tűzifa a vidéki háztartások számára kiszámítható és elérhető fűtési megoldást jelent.

Miért érdemes tűzifát választani?

A helyben kitermelt tűzifa egyik legnagyobb előnye, hogy csökkenti az importfüggőséget. A rövid szállítási útvonalak mérséklik a környezeti terhelést, és egyúttal kiszámíthatóbbá teszik az energiaellátást.

Mivel a fakitermelés, szállítás és feldolgozás jelentős mértékben vidéki térségekben zajlik, a tűzifa vásárlása közvetlenül hozzájárul a helyi munkahelyek fenntartásához és a vidéki gazdaság megerősítéséhez.

A magyarországi fakitermelés szigorú jogszabályi keretek között, erdészeti hatóság által készített ún. erdőtervek alapján történik. Ez garantálja, hogy a kitermelést követően az erdők megőrizzék természeti értékeiket, biológiai sokféleségüket és védelmi funkcióikat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az energiafelhasználás környezeti hatásait teljes rendszerben érdemes vizsgálni. A hazai üvegházhatású gázok kibocsátásának döntő része az energiaágazathoz kötődik, elsősorban fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából. Ezzel szemben az erdők és a földhasználati szektor összességében nettó szén-dioxid-megkötőként jelenik meg a nemzeti leltárban.

A tűzifa használata ugyanakkor felelősséggel is jár. A korszerű, jó hatásfokú fűtőberendezések alkalmazása, a megfelelően kiszárított faanyag használata és a helyes tüzelési gyakorlat elengedhetetlen ahhoz, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása alacsony maradjon. A tudatos tűzifahasználat tehát nemcsak erdészeti, hanem felhasználói, levegőminőségi kérdés is.

Hogyan vásároljunk tudatosan?

A felelős fogyasztói döntések alapja a legális és ellenőrzött forrásból származó tűzifa választása.

• Ellenőrzött forrás: Csak olyan eladótól vásároljunk, aki rendelkezik a faanyag-kereskedelemhez szükséges ún. EUTR technikai azonosítóval, illetve erdőgazdálkodói kóddal.
• Hivatalos dokumentáció: A szállítójegy és a számla a jogszerű kereskedelem alapfeltételei. Ezek hiányában a faanyag eredete nem igazolható.
• Hiteles tájékozódás: A hatóságok és a szakmai szervezetek rendszeresen tesznek közzé tájékoztatókat a tűzifa-vásárlás szabályairól, a szezonális sajátosságokról és a helyes tárolásról.

Felelősség a jövőért

Az ellenőrzött forrásból származó tűzifa választása túlmutat az otthon melegén. Tudatos vásárlással a családok hozzájárulnak a hazai erdők megőrzéséhez, a helyi erdőgazdálkodók támogatásához és a környezettudatos életmódhoz. A tűzifa így nem csupán fűtőanyag, hanem egy olyan hazai, megújuló energiaforrás, amely megfelelő használat mellett egyszerre szolgálja az ellátásbiztonságot, a környezeti célokat és a vidéki közösségek jövőjét.

forrás: NAK Erdészet / Kiczkó Mónika

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón tartott beszélgetésen Czepek Gábor kiemelte, a NEKT azon alapul, hogy szuverén energiapolitika a klímasiker kulcsa. Ezért a NEKT a szuverenitásra épül és azt tartalmazza például, hogy 2030-ra 1990-hez képest 50 százalékos szintre tudják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Rámutatott, az EM elsődleges célja, hogy Paks2 bekapcsolásával a 2030-as évek elejére a villamosenergia legalább 50 százalékát fenntartható módon (atomenergiával és megújuló energiaforrásokkal) állítsa elő az ország.

Czepek Gábor úgy vélte, ezzel a 2030-as 50 százalékos céllal, kiegészítve még a hazai földgázzal és egyéb megújuló energiaforrásokkal (a napenergián kívül), „el fogjuk tudni érni az év nagy részében az energia-szuverenitást”.

A célszámok teljesítése érdekében a NEKT öt fő területet határoz meg: a fenntartható energiaforrások első és második szintje, előbbihez az atom és napenergiát, utóbbihoz a geotermiát, a szél- és a vízenergiát sorolta. Ezeket követi a közlekedés elektrifikációja, az energiahatékonyság elérése a középületeknél, vállalkozásoknál és a lakosságnál, valamint az erdősítés.

Az államtitkár a magyar energia- és klímapolitika kapcsán kitért Brüsszel elmúlt másfél éves tevékenységére is, amit „nem tudnak nem kritikával szemlélni”.

„Ha elfogadjuk, hogy közös európai cél a zöld átmenet biztosítása, ha elfogadjuk, hogy ez szükséges ahhoz, hogy Európa gazdasága önálló lábra álljon, ha már mesterségesen leválasztotta magát az eddigi orosz-európai egyensúlyról, akkor ehhez pénz kell” – jelentette ki Czepek Gábor. Egyúttal jelezte, az EU válasza erre az, hogy az úgynevezett helyreállítási alap 150 milliárd eurót szánt energia átállásra és energia fejlesztési területekre.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2021 végén kezdtek „megugrani” a villany- és a gázárak. A békeidős gáz ára 20-25 euró/megawattóra volt, ez azonban 2021 végén 50 euróra, a háború kitörését követően pedig 100-150 euróra nőtt. Míg előbbinél a fenntarthatósági, utóbbinál már az ellátás biztonsági felárat kellett megfizetni.

Ez a folyamat oda vezetett, hogy 2022-ben 200 milliárd eurónak megfelelő összeg áramlott ki az EU tagállamaiból, nagyrészt amerikai, orosz és arab pénztárcákba, jó politikával legalább a fele ennek megspórolható lett volna – mondta az EM államtitkára.

Áder János kiemelte, „nagyon kétszínű és nagyon képmutató játék, hogy miközben van egy elvárás, hogy váljunk le az orosz olajról, az ehhez szükséges pénzügyi forrásoknak még egy részét sem kapjuk meg”. Példaként a Mol-t említette, amelynek nagyon súlyos 100 milliárd forintokat kell majd beleölnie a technológia váltásába.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes energetikát érintő kormányzati tervekhez egyelőre az EU zöld átállás alapjából Magyarország „egy fillért” nem kapott, ezt mind saját forrásból kell megcsinálnia úgy, hogy részben a koronavírus, részben a háború miatt elég jelentős veszteségek érték a költségvetést.

Ezt követően Áder János a tervekről, elsőként pedig a szélenergiával összefüggő kormányzati álláspontról kérdezte az EM államtitkárát, aki jelezte, terveik szerint a szél a jövőben a részét képezi az energiamixnek. Magyarországon 300 megawatt szél kapacitás van, ezt a 2030-as időszakra fel lehet emelni 1000 megawattra.

Ezt követően Czepek Gábor arról beszélt, hogy míg 2010-ben 1 megawatt, 13 évvel később már 5100 megawatt napenergia kapacitással rendelkezett az ország. Ebből 3100 megawatt ipari, 2000 megawatt pedig háztartási méretű kiserőmű.

Áder János elmondta, hogy a NEKT értelmében ez a szám 2030-ra 12 ezer megawattra bővül. Ezáltal 2030-ra – az államtitkár reményei szerint – elérnek oda, hogy három paksi atomerőmű méretű kapacitása lesz az országnak: Paks1 és Paks2, valamint egy naperőműrendszer.

Áder János fontosnak tartotta még a Mátrai Erőmű helyzetét is, hiszen az állítja elő az ország energia szükségletének 10 százalékát, miközben a szén-dioxid-kibocsátás több mint 10 százalékáért felel. Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar erdők semlegesítik az erőmű által kibocsátott szén-dioxidot.

Czepek Gábor elmondta, 4 milliárd tonna lignit vagyona van az országnak, csak Bükkábrányban és Visontán 600 millió tonna kitermelhető lignit található, a Mátrai Erőmű pedig évente 5-6 millió tonnát éget el.

Addig működtetni kell a Mátrát, amíg a helyettesítő erőmű nem lép üzembe – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, az MVM és a tulajdonos arról döntött, hogy három gázüzemű blokkot létesít az országban: Mátrán lesz az egyik, egy 650 megawattos gázerőmű blokk. Amíg ezek az üzemek nem lépnek be – 2026 vége, 2027 eleje -, addig a Mátrára szükség van, ezért mindent meg is fognak tenni – mondta az EM államtitkára.

Czepek Gábor Paks1 helyzetéről elmondta, az előzetes műszaki vizsgálatok alapján realitás, hogy a Paksi Atomerőmű életciklusát, az 50 éves üzemidőt (2032 és 2037 között éri el ezt) 20 évvel meghosszabbítsák.

forrás: MTI / spotify

Folyamatosan zajlanak olyan beruházások, fejlesztések, amelyek alapvetően határozzák meg mind jelenünket, mind gyermekeink, unokáink jövőjét. Az innovatív ipari, technológiai fejlesztések kiemelt jelentőséggel bírnak hazánk életére, de egyúttal folyamatosan generálnak klíma- és környezetvédelmi feladatokat is.

Lesz-e folyamatosan elegendő energiánk? Tudjuk-e finanszírozni az energiaszükségletünket? Hogyan alakul hazánk energiamixe? Elérhetjük-e az energiafüggetlenséget?

MIÉRT ÉRDEMES JELEN LENNI?

• A régió egyik legnagyobb zöld szakmai eseménye
• Bemutathatja termékeit, szolgáltatásait, fejlesztéseit a jelen lévő szakmai (vállalati, intézményi, kormányzati, önkormányzati) szereplők számára
• Szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések várják Önt a kapcsolódó iparágak kiemelt szakértőinek részvételével
• Az eseményt komplex médiakampány támogatja

A RENDEZVÉNY SZÁMOKBAN

• 2 SZAKMAI NAP
• 80 KIÁLLÍTÓ
• 20 SZAKMAI PROGRAM, BEMUTATÓ
• 400 SZAKMAI LÁTOGATÓ
• 800 DIÁK
• 2 PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAM

A rendezvényen ilyen és hasonló kérdésekre keresik a lehetséges válaszokat.

További információ és program itt.

forrás: GreenTech