(Az Európai Néppárt Képviselőcsoportja az Európai Parlament legnagyobb politikai frakciója az EU minden tagállamából érkező 188 képviselőjével.)

„Reális és hatékony, helyben működő erdővédelmet követelünk. A valódi cselekvés érdekében egyszerűsítésre van szükség, nem pedig további bürokráciára. Az európai erdeink műholdas felügyeletének ígéretesnek tűnő kerete csak még több papírmunkát ró a tagállamokra. Az egyszerűsítést kell előtérbe helyeznünk, és a bonyolult kormányzati folyamatokat kell rendbe tennünk, hogy valódi cselekvésre kerülhessen sor. A javasolt keretrendszer felesleges többletterhet róna azokra az országokra, amelyek már most is jó munkát végeznek erdeik védelmében” – jelentette ki Alexander Bernhuber európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának az erdőfelügyeleti törvényt tárgyaló néppárti frakcióvezetője.

„Követeljük, hogy a Bizottság vonja vissza ezt az aktát, és vizsgáljon felül minden olyan jövőbeli jogalkotási javaslatot, amely csak további papírmunkát eredményezne” – hangsúlyozta.

„A mai szavazás egyértelműen a Timmermans-korszak és az erdőfelügyeleti törvény végét jelenti. Az erdők nemzeti hatáskörbe tartoznak, és erre emlékeztettük az Európai Bizottságot. Európai erdeinknek nincs szükségük további szabályokra a Bizottságtól. A Bizottságnak a meglévő struktúrák célzott támogatására és a tagállamok megerősítésére kellene összpontosítania az erdők védelmére irányuló erőfeszítéseikben, ahelyett, hogy újabb bürokratikus akadályokat állítana. Arra kérem a Bizottságot, hogy gondolja át a megközelítést, és találjon olyan célzott megoldásokat, amelyek valóban az erdeink és a tőlük függő emberek javát szolgálják. Ursula von der Leyen 25 százalékkal kevesebb bürokráciát hirdetett. A Bizottságnak ezért vissza kellene hívnia a törvény 100 százalékát” – mondta Stefan Köhler EP-képviselő, az Európai Néppárti Képviselőcsoport vezető tárgyalója a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban az erdőfelügyeleti törvényről.

A néppárti frakció elkötelezett a hatékony és eredményes erdővédelem mellett, és továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy észszerűbb és gyakorlatiasabb megközelítést alkalmazzunk. A bürokrácia csökkentésével és a lassú kormányzati folyamatok javításával biztosíthatjuk, hogy valódi intézkedések történjenek erdeink védelme érdekében, és hogy a Zöld Megállapodás megvalósíthatóbbá váljon.

forrás: EPP

Nyilatkozat, 2025. szeptember 23. – CEPF: Az európai erdőtulajdonosok üdvözlik, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága tagjainak nagy többsége elutasította az ellenálló európai erdők monitoring keretrendszeréről szóló rendeletjavaslatot. Ez egyértelmű üzenetet küld, hogy az európai erdőtulajdonosok által az elmúlt két évben hangoztatott aggályok meghallgatásra találtak.

Ezen aggályok között szerepel a javaslat céljának és tényleges hozzáadott értékének tisztázatlansága, valamint a pénzügyi és adminisztratív terhek figyelmen kívül hagyása. Ráadásul nincs olyan sürgős adatszükséglet, amelyet csak ez a rendeletjavaslat tudna kielégíteni.

Az európai erdőmonitoringgal kapcsolatos erőfeszítéseknek inkább az együttműködés, a technikai támogatás és a kapacitásépítés megerősítésére kell összpontosítaniuk a nemzeti erdészeti hatóságok között, és támogatniuk kell azokat a tagállamokat, amelyek nemzeti erdőállomány-felméréseiket építik, ahelyett, hogy egy egységes, szupranacionális szabályozási keretet vezetnének be uniós szinten.

Az európai erdőtulajdonosok őszintén remélik, hogy aggodalmaikat továbbra is figyelembe veszik a plenáris ülésen sorra kerülő szavazás során.

forrás: CEPF

Állásfoglalás, 2025. szeptember 24. – A COPA és a COGECA üdvözli az Európai Parlament környezetvédelmi (ENVI) és mezőgazdasági (AGRI) bizottságának tegnapi szavazását, amely 80 szavazattal 46 ellenében egyértelmű többséggel elutasította a javasolt erdőmonitoring-keretrendszert. Ez a patthelyzet, ha a plenáris ülésen is fennmarad, előre látható volt, tekintve, hogy a Bizottság felülről lefelé irányuló, bürokratikus javaslata mennyire elrugaszkodott a valós gyakorlattól.

Ez a döntés válaszol az európai erdőtulajdonosok régóta fennálló aggályaira, akik következetesen hangsúlyozták a felesleges adminisztratív terhek bevezetésének kockázatait.

Több mint két éve hangsúlyozzuk, hogy az erdőmonitoringnak támogató eszközként kell szolgálnia, nem pedig felülről irányított megfelelési mechanizmusként, hogy az erdők virágozhassanak, miközben tiszteletben tartják Európa sokszínű valóságát. A mai eredmény tükrözi a nagyon szükséges elkötelezettséget, hogy szorosabban együttműködjünk azokkal, akik végrehajtják a jogszabályt, és elkerüljük a fenntartható erdőgazdálkodást akadályozó bürokratikus rétegeket. A hangsúlyt a kapacitásépítésre, a kölcsönös tanulásra és a tagállamokkal való tudáscserére kell helyezni, és az érintett uniós és nemzetközi intézményeknek kell áthidalniuk a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett tagállamok közötti szakadékot az uniós erdőjelentésekre vonatkozó követelmények terén.

Sürgetjük az Európai Parlament tagjait, hogy a közelgő plenáris szavazáson tartsák fenn ezt az álláspontot, biztosítva, hogy a jövőbeli politikák a túlzott szabályozás helyett a gyakorlati, tudományalapú megoldásokat részesítsék előnyben.

forrás: Copa-Cogeca

Megújuló szén és körforgásos gazdaság – A faalapú értékláncok szerepének fontossága

időpont: 2025. március 18., kedd | 12:30 – 13:45 CET
helyszín: Hybrid Brussels Network Office – International Press Centre, 1 Bd Charlemagne // 2nd floor

REGISZTRÁCIÓ ITT

A megújuló szén olyan fenntartható módon előállított megújuló erőforrásból származó szén, amely természetes vagy mesterséges úton termelhető, illetve belátható időn belül a természetben található folyamatok révén pótolható. A geoszférából származó fosszilis szénnel ellentétben a megújuló szén nem juttatja vissza a légkörbe a régóta tárolt szenet, így fenntarthatóbb megoldás.faalapú

A fenntartható módon előállított fa megbízható, megújuló anyagot biztosít, amely különböző alkalmazásokat kínál az építőiparban, a bútorok, a csomagolás, a ruházat, a biokémiai termékek és a megújuló energia területén. A megújuló nyersanyagok, mint például a fa, döntő szerepet játszanak a körforgásosabb gazdaság kialakításában. Mivel veszteségek és lebomlás mindig bekövetkezik, egyetlen anyagot sem lehet örökké újrafelhasználni vagy újrahasznosítani. A körforgásos gazdaság elveinek megfelelően lehet megújuló nyersanyagokat beszerezni, például a regeneratív erdőgazdálkodásból származó fát.

Ezek a faalapú megoldások összhangban vannak az Európai Bizottság által javasolt uniós körforgásos gazdasági törvény célkitűzéseivel, amelynek célja az ipari erőforrás-felhasználás átalakítása, a hulladékok minimalizálása és Európa versenyképességének növelése. A fa hatékony alternatívája lehet az olyan nem megújuló anyagoknak, mint a műanyag. Más építőanyagokkal, például betonnal és acéllal kombinálva a fa utat nyithat a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezések felé.

Felkért előadók:

• Christian Holzleitner, osztályvezető, Low Carbon Solutions (III): Földgazdaság és szén-dioxid-leválasztás, DG CLIMA, Európai Bizottság
• Sirpa Pietikäinen, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament ENVI bizottságának póttagja.
• Michael Carus, vezérigazgató és alapító, Nova Intézet
• Martin Pigeon, erdő- és éghajlatvédelmi aktivista, FERN
• Jaakko Anttila, ügyvezető alelnök, Metsä Wood

Tudjon meg többet.

kiemelt támogató:

forrás: Euractiv

Az erdészeti megfigyelési, jelentéstételi és adatgyűjtési keretrendszerről (erdőmonitoring) szóló jogalkotási javaslatot az EU 2030-ig szóló új erdészeti stratégiájában jelentették be azzal a céllal, hogy az egész EU-ra kiterjedő integrált erdészeti megfigyelési keretrendszert hozzanak létre. A jelentéstervezet számos változtatást javasol, többek között hangsúlyozza, hogy az európai megfigyelési rendszernek a nemzeti erdőkataszterek munkájának kiegészítésére kell összpontosítania.

1989 óta az Állandó Erdészeti Bizottság biztosítja az erdészeti ágazatban a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést. Az európai zöld megállapodás és az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának elősegítése érdekében a Bizottság 2019-ben létrehozta az Erdő és természet munkacsoportot. Az új irányítási struktúra részeként a javaslat célja a jogalapok frissítése, az Állandó Erdészeti Bizottság átnevezése és feladatainak bővítése. A jelentéstervezet a jelenlegi elnevezés megtartását javasolja, ugyanakkor bővíti a tanácsadói szerepkört, és hangsúlyozza a tagállamok autonómiájának fontosságát a képviselők kinevezésében.

A 2025. február 18-a délutáni ülésről készült felvétel (magyar szinkrontolmácsolással is) itt visszanézhető.

Várjuk a megbeszélés eredményeinek publikálását, illetve a Parlament következő lépéseit.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EurópaiParlament

Raisz Anikó, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) a magyar uniós tanácsi elnökség prioritásairól tartott meghallgatáson kiemelte: az árvízveszély kapcsán az egész Európai Unió kihívásokkal néz szembe, az árvízi védekezés Magyarországon sikeresen zajlik.

„Sikerességünk azon fog múlni, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni az új helyzethez szakértők bevonásával és szakemberek munkájának figyelembe vételével” – fogalmazott.

Közölte továbbá, az Európai Unió Tanácsának féléves magyar elnökségének kiemelt prioritása az EU versenyképességének növelése, amelybe a környezetvédelmi program is beletartozik.

Kiemelte: Magyarország mind környezetvédelmi, mind gazdasági, mind szociális szempontból nagyon nehéz időszakban vette át az unió soros elnökségét 2024 második felében.

Az orosz-ukrán háború, az illegális migráció, a belső ellátási láncok érzékenysége, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásai, illetve a demográfiai trendek hatásai jelentette nehézségek közepette az Európai Unió és tagállamainak versenyképességét meg kell tartani – húzta alá. Az államtitkár kijelentette: az új uniós intézményi ciklus során a versenyképességet kell minden politika vezérelvévé tenni.

Közölte, a magyar tanácsi elnökség célul tűzte ki egy körforgásos, zöld, klímaszempontból semleges gazdaság megvalósításának előmozdítását úgy, hogy közben az Európai Unió ne veszítse el versenyképességét.

A magyar tanácsi elnökség támogatja a modern technológiákba való beruházásokat, meg kívánja valósítani az egységes digitális piacot a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás elleni harc szempontjainak figyelembevétele mellett – mondta.

A magyar elnökség új klímaváltozási és környezetvédelmi célokat is meg kíván fogalmazni a következő öt évre – mondta. Fontosnak tartja továbbá az egészség védelmét, odafigyelve a betegségmegelőzésre, főként a gyermekek és az idősek körében, valamint a mindenki számára elérhető tiszta folyóvíz biztosítását – mondta.

A magyar uniós elnökség meg kívánja erősíteni továbbá az Európai Unió globális vezető szerepét a klímaváltozás terén globális megoldások megvalósításának előmozdításával, az unió ugyanis – mint figyelmeztetett – egyedül nem fog tudni megfelelő változásokat elérni.

Szavai szerint az elnökségi félév során kiemelt szerepet kap a műanyagok elleni harc, valamint a körforgásos gazdaságra való áttérés, ugyanis – mint kiemelte – ezen keresztül lehet megvalósítani a klímasemlegességet, illetve a biodiverzitás csökkenésének problémájával szemben is fel lehet venni a harcot.

„Mindent meg fogunk tenni, hogy a magas minőségű hulladékkezelést beépítsük a versenyképességi programunkba innovatív megoldásokon keresztül” – fogalmazott Raisz Anikó, majd hozzátette: a zöld átmenet nem szabad, hogy az európai vállalkozások versenyképességét kockáztassa. „Reméljük, hogy nagyratörő, ugyanakkor valósághoz igazodó megállapodásra jutunk” – mondta.

forrás: hirado.hu

Az úgynevezett zöld állításokról szóló irányelv kiegészíti a már elfogadott uniós zöldmosási tilalmat. Meghatározza, hogy a vállalatoknak a jövőben milyen információkat kell szolgáltatniuk a környezetvédelmi marketing állításaik igazolásához. Emellett keretet és határidőket teremt a bizonyítékok ellenőrzésére és az állítások jóváhagyására, valamint meghatározza, hogy mi történik a törvényt megszegő vállalatokkal.

Ellenőrzési rendszer és szankciók

A képviselők egyetértettek a Bizottsággal abban, hogy a vállalatoknak a jövőben minden környezetvédelmi marketing állítást jóváhagyásra kell benyújtaniuk, mielőtt felhasználnák azokat. Az elfogadott szöveg szerint az állításokat akkreditált hitelesítők 30 napon belül értékelnék. A szabályokat megszegő vállalatokat kizárhatják a közbeszerzésekből, elveszíthetik bevételeiket, és legalább az éves forgalmuk 4%-ának megfelelő bírságra számíthatnak.

A képviselők szerint a Bizottságnak össze kellene állítania egy listát a kevésbé összetett állításokról és termékekről, amelyek esetében gyorsabb vagy egyszerűbb ellenőrzésre lenne szükség. A Bizottságnak arról is döntenie kell, hogy a veszélyes anyagokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos zöld állítások továbbra is lehetségesek maradjanak-e. A képviselők abban is egyetértettek, hogy a mikrovállalkozásokat ki kell zárni az új kötelezettségek alól, a kkv-knak pedig egy plusz évet kell kapniuk a szabályok alkalmazása előtt.

Szén-dioxid-kiegyenlítés és összehasonlító állítások

A képviselők megerősítették a kizárólag az úgynevezett szén-dioxid-kiegyenlítési rendszereken alapuló zöld állítások közelmúltbeli uniós tilalmát. Most pontosítják, hogy a vállalatok továbbra is megemlíthetik a kompenzációs rendszereket, ha már a lehető legnagyobb mértékben csökkentették a kibocsátásukat, és ezeket a rendszereket csak a maradék kibocsátásokra alkalmazzák. A rendszerek szén-dioxid-kibocsátási kreditjeit a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés tanúsítási keretrendszerében meghatározottak szerint kell tanúsítani.

Különleges szabályok vonatkoznának az összehasonlító állításokra is (azaz két különböző terméket összehasonlító hirdetésekre), beleértve azt is, ha a két terméket ugyanaz a gyártó állítja elő. A vállalatoknak – egyéb rendelkezések mellett – bizonyítaniuk kell, hogy ugyanazokat a módszereket alkalmazták a termékek releváns szempontjainak összehasonlítására. A termékek javulására vonatkozó állítások nem alapulhatnak öt évnél régebbi adatokon.

Andrus Ansip (Renew, EE), a Parlament Belső Piaci Bizottságának előadója elmondta: „A tanulmányok azt mutatják, hogy a vállalatok környezetvédelmi állításainak 50%-a félrevezető. A fogyasztók és a vállalkozók átláthatóságot, jogi egyértelműséget és egyenlő versenyfeltételeket érdemelnek. A kereskedők hajlandóak fizetni ezért, de nem többet, mint amennyit nyernek belőle.
Örülök, hogy a bizottságok által javasolt megoldás kiegyensúlyozott, nagyobb egyértelműséget biztosít a fogyasztók számára, ugyanakkor sok esetben kevésbé megterhelő a vállalkozások számára, mint a Bizottság által eredetileg javasolt megoldás.”

Cyrus Engerer (S&D, MT), a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának előadója elmondta: „Itt az ideje, hogy véget vessünk a zöldmosásnak. A szöveggel kapcsolatos megállapodásunk véget vet a megtévesztő zöld állítások elterjedésének, amelyek túl sokáig becsapták a fogyasztókat. Biztosítja továbbá, hogy a vállalkozásoknak megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy valódi fenntarthatósági gyakorlatokat alkalmazzanak.
Az európai fogyasztók környezetvédelmi és fenntartható döntéseket akarnak hozni, és a termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló mindenkinek garantálnia kell, hogy a zöldre vonatkozó állításaik tudományosan igazoltak.”

Következő lépések

A jelentéstervezetet 85 szavazattal 2 ellenében, 14 tartózkodás mellett fogadták el. A jelentésről most egy következő plenáris ülésen szavaznak, és az első olvasat során (valószínűleg márciusban) a Parlament álláspontját fogja képezni. Az ügyet a június 6-9-i európai parlamenti választások után az új Parlament fogja nyomon követni.

forrás: Európai Parlament

A COMENVI a szavazásra két napot (június 15-ét és június 27-ét) fordított. Ennek oka – a híradások szerint – az volt, hogy igen heves vita alakult ki a bizottság tagjai között az első napon, és végül időhiány miatt a végső szavazást is el kellett halasztani.

A 88 tagú bizottságban a módosításokról szóló első napi szavazás 44 igen és 44 nem szavazattal patthelyzetet eredményezett.  Az Európai Néppárt (EPP) által benyújtott, az Európai Bizottsági javaslatra – azaz a teljes Tervezetre – vonatkozó totális elutasító indítványhoz ugyanakkor még egy szavazatra lett volna szükség.

Az egyik legnagyobb európai mezőgazdasági és erdészeti érdekképviseleti szervezet, a Copa-Cogeca (amelynek az Agrárkamara is tagja) aznap kiadott nyilatkozatában reflektált az eseményre és hangsúlyozta, hogy a projekt ellenzői és támogatói közötti tökéletes döntetlen mutatja, hogy a Tervezet szövege rosszul lett előkészítve, ami megosztotta az EP képviselőket.

A COMENVI következő szavazására június 27-én került sor, amely az elsőhöz hasonló végeredménnyel zárult – tehát ugyanannyi támogató voks született, mint elutasító.  Ez azt jelentette, hogy a COMENVI saját módosító javaslatait elutasította, ami ezelőtt még soha nem történt meg mezőgazdasági és erdészeti témával kapcsolatban. A Bizottság teljes javaslata viszont nem került elutasításra.

Mindezek eredményeképpen, következő lépésként a COMENVI az Európai Parlament plenáris ülés elé terjeszti a Bizottság természethelyreállítási jogszabálytervezetének elutasítására irányuló javaslatát eredeti formájában, azzal az ajánlással, hogy azt teljes egészében el kell vetni. Az eseményen további új módosításokról – amelyek benyújtási határideje július 5. volt – is szavaznak. A Strasbourgban rendezett plenáris üléshéten a programtervezet szerint a vitát július 11-én, a szavazást pedig július 12-én tartják – ennek feltétele, hogy napirendet az Elnökök értekezlete július 6-án jóváhagyja. (Értesüléseink szerint ez meg is történt, az EP honlapján fellelhető plenáris ülés frissített napirendjében első helyen szerepel „A természet helyreállításáról szóló törvény: vita és szavazás a Bizottság javaslatának elutasításáról vagy módosításáról” pont.)

A Copa-Cogeca üdvözölte az COMENVI június 27-i döntését. Véleményük szerint e harmadik elutasítás – a COMAGRI és a COMPECH után – egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak, hogy vissza kell vonnia eredeti javaslatát és reális alternatívát kell előterjesztenie. Az ENVI EP-képviselői világosan értésre adták, itt nem arról van szó, hogy szükség van-e helyreállítási törvényre, hanem arról, hogy hogyan alkotják meg annak jogszabályi kereteit. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatok ellenállása nem az elérendő célt érinti, illetve vonja kétségbe. A Tervezet véleményük szerint rossz felépítésű, költségvetése megalapozatlan, magalkotása során pedig a Bizottság nem vette kellően figyelembe az érintettek véleményét. A Copa-Cogeca emiatt arra kéri az Európai Parlament képviselőit, hogy a plenáris ülésen utasítsák el a Bizottság javaslatát és utalják vissza azt a Bizottsághoz alapos felülvizsgálatra.

Mint látjuk, a helyzet eléggé bonyolult, amit tovább tetéz, hogy korábban, június 20-án a nemzeti környezetvédelmi miniszterek Tanácsban minősített többséggel (20 tagállam mellette, 5 ellene, 2 pedig tartózkodott) megszavazták a Tanács Tervezetről szóló általános álláspontját (General approach). A tanácsi állásfoglaláson a cseh elnökség alatt kezdett el dolgozni a Tanács, amely aztán folytatódott a svéd elnökség alatt. Utóbbi miatt is érdekes, hogy Svédország végül ellene szavazott.

A Tanács általános megközelítésében tett módosítások közt kiemelendők az erdei ökoszisztémával foglalkozó 10. cikkre vonatkozólag tett indítványok:

• A tagállamoknak nemzeti szinten a 2030. december 31-ig tartó időszakban javulást kell elérniük az erdei ökoszisztémák egyes indikátoraiban: a 6 kötelező indikátor számát a Tanács 3-ra csökkentette, megmaradt az álló holtfa, a fekvő holtfa, és a Közös erdei madárindex.
• A jelentéstételi ciklus időtartamát 3-ról 6 évre emelték. (Ez utóbbi, bár javulás az eredeti javaslathoz képest, de erdő esetében még mindig kevés.)
• E 3 indikátort minden tagállamnak ki kell egészíteni még eggyel az alábbi 5 választható indikátor közül: az inhomogén szerkezetű erdők aránya; az erdők összekapcsoltsága; az erdőben tárolt szerves szénkészlet; az őshonos fafajok által uralt erdők aránya; fafajok sokfélesége.

Az érdekeltek tehát nagyon várják a plenáris ülésen tartott szavazás eredményét. Nem hivatalos információk szerint viszont még az is előfordulhat, hogy a szavazást szeptemberre halasztják.

A Tanács általános megközelítése angolul itt érhető el, továbbá szintén angol nyelven olvashatók a Copa Cogeca június 15-i, 20-i és 27-i nyilatkozatai.

forrás: NAK / Erdészet

Az európai zöld megállapodás részeként az Európai Bizottság 2022. június 22-én javaslatot tett a természet helyreállításáról szóló rendeletre, amely hozzájárulna a károsodott természet hosszú távú helyreállításához az EU szárazföldi és tengeri területein, valamint az EU éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez.

A bizottsági javaslathoz benyújtott módosításokról 2023. június 15-én, csütörtökön kezdett, majd 2023. június 27-én, kedden folytatódott szavazást követően a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) végül elutasította a természet helyreállításáról szóló módosított uniós törvényjavaslatot. A végső szavazáson 44 igen szavazat, 44 nem szavazat és 0 tartózkodás született, így nem volt meg a többség.

Következő lépések

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság a plenáris ülés elé fogja terjeszteni az Európai Bizottság javaslatának elutasítására irányuló javaslatát. Ezt követően az Európai Parlament egészének kell állást foglalnia, valószínűleg a júliusi strasbourgi plenáris ülésen, az Elnökök Értekezlete által ismertetett napirend értelmében.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EurópaiParlamentPress 06-27

Az ENVI véleménytervezettel kapcsolatos kompromisszumok hangsúlyozzák az erdők sokrétű szerepét és az erdei ökoszisztémák védelmének és helyreállításának fontosságát, hogy az egészséges, ökológiailag rugalmas és biodiverz erdők továbbra is létfontosságú szolgáltatásokat nyújtsanak társadalmunk számára, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését is.

Kiemelik továbbá a fenntartható erdőgazdálkodás és erőforrás-felhasználás fontosságát az élénk erdőgazdaság megteremtése érdekében, és támogatják az önkéntes „természetközeli” erdészeti tanúsítási rendszer kidolgozásának ötletét. A véleménytervezet megismétli azt a felhívást, hogy minden megmaradt idős erdő és elsődleges erdő szigorúan védett legyen, és aggodalmát fejezi ki az illegális fakitermelés folyamatos problémája miatt, beleértve a Natura 2000 védett területeket is.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (AGRI) várhatóan júliusban szavaz az ügyről.

szerk: Tóth János, forrás: Európai Parlament

Az AGRI bizottság előadója Ulrike Müller (RE/DE) európai parlamenti képviselő. Müller képviselő asszony közzétette jelentéstervezetét és bemutatta azt az AGRI bizottságnak. A bizottság várhatóan júliusban szavaz a jelentésről, a plenáris ülés pedig szeptember-októberben.

Az ENVI bizottság véleményét Luisa Regimenti (EPP/IT) európai parlamenti képviselő készíti elő, és az ő véleménytervezetét is közzétették. A bizottsági szavazásra várhatóan júniusban, a plenáris szavazásra pedig szeptember-októberben kerül sor.

Az előadók munkájának támogatására február 28-án nyilvános meghallgatást szerveztek „Az EU új erdészeti stratégiája 2030-ig – hogyan lehet összeegyeztetni az erdőgazdálkodásban rejlő gazdasági lehetőségeket a faanyagon túl a biológiai sokféleséggel és az éghajlati célokkal” címmel. A meghallgatás lehetőséget adott az AGRI és az ENVI bizottságok tagjainak, hogy a tudomány, a gyakorlat és a civil társadalom szakértőivel megvitassák az erdőgazdálkodás területén bekövetkezett legújabb fejleményeket, és betekintést nyerjenek a már meglévő lehetőségekbe.

A meghallgatás során Ulrike Müller EP-képviselő kiemelte az erdőtulajdonosok megfelelő bevonását a stratégia végrehajtásába, és hangsúlyozta, hogy több uniós országban figyelembe kell venni az erdőbirtokok kis méretét.

A Régiók Európai Bizottsága

Joan Calabuig Rull, a NAT szakbizottság előadója, aki a stratégiáról szóló REB-vélemény előkészítéséért felelős. A véleménytervezetről a NAT szakbizottságban február 3-án szavaztak, a plenáris szavazásra pedig az április 27-28-i plenáris ülésen kerül sor.

A véleménytervezet az Európai Unió Tanácsának következtetéseihez és a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményéhez hasonlóan fogalmaz. A vélemény többek között kérdéseket vet fel a regionális és helyi szintek, valamint az erdőtulajdonosok bevonásával kapcsolatban a stratégia előkészítésébe, valamint az erdők többféle funkciójának egyensúlyával kapcsolatban. A jelentéstervezet (magyarul is olvasható) a fenntartható erdőgazdálkodás koncepciójának nagyobb támogatására, valamint a stratégia végrehajtását megelőzően a stratégia pontosítására is felszólít.

szerk: Tóth János, forrás: CEPF